Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

JfíáíraJerecskén Akiknek az új gyár épül MEGFIATALÍTJÁK Mát­rád erecske hatvan esztendős ipartelepét: 160 millió forin­tos beruházással az új léte­sítmények egész sorával gaz dagítják a tégla- és cserép gyárat, a hagyományos ter­mékek mellett a korszerűbb vázkerámiák készítésére is alkalmassá teszik az üzemet. A már jó ideje tartó nagy munkát érthető érdeklődés­sel s türelmetlen várakozás­sal figyelik az idevalósiak, hiszen voltaképpen a jövő­jükről van szó. A vállalko­zás: beszédtéma lépten-nyo- mon, a munkahelyeken és a többnyire a munkahelyeken által formált, változó község­ben. Látható élvezettel magya­ráz róla és mutogatja, hogy mi az, ami máris elkészült belőle — a fiatal mérnök, Keller József műszaki veze­tő, akivel az építkezést jár­juk. — Pályakezdő műszakinak aligha lehet nagyobb élmény­ben része, mint most nekem — mondja örömmel, elége­detten. — Itt, előttem, s bi­zonyos fokig a kezem mun­kájával valósul- még az a program, ami a szakmában is jelentősnek számít. Nézze csak a bányát — int az agyaggödör felé —, alig ma­radt benne valami a régiből. Üj gépet kapott, megszűnt a csillózés. A házi kivitele­zésben készült berendezés a korábbinál jobb minőségű alapanyagot adagol a szállí­tószalagra. S ez szinte csak az első lépés .. „ AZ ÖREG ÜZEMÉPÜLET­BEN, a Koller-szín fölött, deszkából ácsolt pódiumon, elektromos vezérlőasztal mel­lől „dirigálja” a szalagrend­szert Orvos Pál, gépkezelő. — Valamikor — így emle­geti a mindössze néhány hó­nappal ezelőtti helyzetet — kötélpálya vezetett ide, s ket­ten, hárman bórítgattuk a nehéz csillékből az agyagot. Ugyancsak komisz munka volt! — Különösen esős, saras időben — veszi át a szót va- lahonnét előkerült , társa, Fa ­Országszerte megemlékez­nek a szovjet hadsereg és ha­diflotta megalakulásának 58. évfordulójáról. A főváros­iján csütörtökön műsoros ün­nepséget rendeztek a Magyar Néphadsereg központi klub­jában. itt egyidejűleg ..Fegy­verbarátunk. a szovjet had­sereg” címmel fotódokumen­tációs kiállítás nyílik, amely átfogó képet ad a szovjet hadsereg életéről, harcairól, fejlődéséről. Szintén csütör­tökön tartottak ünnepséget az évforduló alkalmából a IX. kerületben, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárában. A történelmi jelentőségű évfor­dulóról megemlékeznek nép­hadseregünk alakulatainál, a laktanyákban, s ezekre az ütu neoi eseményekre a szovjet katonai egységek kénviselőit is meghívják. Műsoros ün­nepségen köszöntik az évfor­dulót az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs, nokságán. Február 23-án. hétfőn — az évforduló napján — ko­szorúzás! ünnenség lesz gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél. A vidéki hely* őrségekben is megkoszorúz­nák' a hazánk felszabadításá­ért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékműveit. A szovjet hadsereg és ha diflotta születésének 58. év­fordulóján ünnepi filmhét kezdődik a budapesti helyőr ségnéL JC— zekas István, aki évekig vé­gezte itt a feladatot. — Ami­kor az anyag a csillefalhoz tapadt, s még ezzel is baj­lódnunk kellett. Gyorsan kel­lett a csilléket kitisztítanunk mert jött a többi. Bizony, mindig fáradtan mentem ha­za műszak után... Nem mondom, még most sem sok­kal könnyebb, , mivel az újabb posztomon/behordó va­gyok. A nyersgrut tologat­juk a földszinten a kemencé­be. Később azonban, mint hallom, nekem is sokkal könnyebb lesz: targonca és hidraulika segít a munkám­ban. Dobronyi Pál, a kihordó­brigád vezetője, Toldi Fe­renccel erőlködik, cipekedik, izzad s nyeli a port immár tizenharmadik esztendeje a kemencében. — Műszakonként 27—23 ezer terméket, valamint 80 ezer kilogrammnyi súlyt ra­kunk idebenn kocsira — be­szélik —, ami önmagában is éppen elég. Nem is beszélve a körülményeinkről! — mu­tatnak körbe. — Mondhatjuk, hogy talán már csak az tart­ja a lelket bennünk, hogy a beruházás a mi helyzetünkön is .sokat javít. Kevesebb lesz a dolgunk, s az olajtüzelés miatt szinte alig lesz por a bontásnál, rakodásnál. Ami­nek, minden bizonnyal Osto- róczki szakiék is örülnek — böknek a kemencenyílásban várakozó, s derűsen bólogató kihordótársak felé. A SZÉPÜLŐ, ÉPÜLŐ mátraderecskei gyártelepen a szemünk láttán búcsúzik egy régi világ. Ami idejét múlt, rendre átadja a he­lyét a jobbnak, a korszerűbb­nek. — S így is a helyes — nyugtázza kinn az udvaron Kiss Gy. Imre, az üzem ko­csisa. — Maholnap az emlé­kek közé „gurul” a lóvasút is — újságolja —, „nyugdíjba” megy Manci és Kesely, a két csillésló, meg ez a másik kettő, amivel ide-oda jáx'ok. Tizennégy éve, amikor kezd­tem, még társam is volt, s nyolc állatot bíztak a ke­zünkre. Sőt, Volt idő, amikor tíz lovat is etettünk az üzem­ben! Most meg? Most meg már erre a négybe sincs sok szükség. No, de őszintén megvallva nem is bánom. Főleg pedig a kollégák nem bánják, akik ma is a lóvon­tatta csillékkel dolgoznak. A paciknak ugyanis nem na­gyon akaródzik a sínek kö­zött baktatni, különösen, ha ott víz, sár van. Gyakran ki­lépnek „járatukból” s kisik­lik ilyenkor a kocsi Is, amit bizony elég nehéz és veszé­lyes visszarakni a vaspályá­ra, A lovak sokszor ráhúz­ták már a megpakolt, súlyos csillét a fiúk kezére, lábá­ra... S mint a lővasútra, a sín­pályára — a síneket tiszto­gató, javítgató Király István­ra Sem lesz itt szükség. — Éppen elég volt eddig — szól az „öreg” — hiszen so­káig négy kilométeres sza­kaszt jártam, s hatszáz mé­teres vasút adja ma is a munkám. Még mindig annyi a dolgom, hogy fél ötkor kell kezdenem, ha a reggeli műszak nyitányára végezni akarok az előkészületekkel: . a legszükségesebb rendcsiná­lással és — télidőben — a rakparti tűzrakással... Re- j mélem, hogy az új helyemen ■ kevesebb bajom lesz nekem! is, s ebből a mostani munká- . ból csak a téli tűzrakások maradnak meg ... * AKÄRHOVÄ MEGYÜNK, akárkivel beszélgetünk — mindenütt bizakodó embe- J rekkel találkozunk. — Vajon a gyárvezető, Pa- nyik Sándor is ilyen bizako­dó? — kérdezzük a búcsú- ! zásnál a „parancsokot”. — A beruházás észrevehe­tően meggyorsult az idén — válaszolja —, a nagy munká­nak már több mint a felén túl vagyunk. A kivitelezők­höz legközelebb a légcsöve­ket szállító ÉPSZER-t és a kemenceépítő Hőtechnikai Vállalatot várjuk. Április kö­zepére pedig — mint jelez ték — az olasz gépek tech­nológiai berendezések is megérkeznek az új gyárhoz. Ez utóbbiakról megnyugtató, hogy alkalmunk volt már ha­sonlókat működés közben is látnunk. Tetszettek, s re­méljük, hogy nálunk is be­válnak ... Örömünkre szol­gál az is, hogy ekkora beru­házás mellett a jelenlegi gyár termelésével sincs kü­lönösebb baj: a tavalyi évet az elvárásoknak megfelelően zártuk. S bízunk benne, hogy a gyártásban a továb­biakban sem lesz fennaka­dás: „átépítés alatt is zavar­talanul dolgozunk...” Az élen járó termelés kezdeményezője a Gyöngyös - domoszlói Állami Gazdaság Ahogyan a párítitkár látja A GYÖNGYÖS—DOMOSZ­LÓI ÁLLAMI GAZDASÁG pártvezetősége nemrég osz- szevont taggyűlésen adott számot az 1975. évi politikai és gazdaságpolitikai tevé­kenységéről, továbbá a ÍV. ötéves terv végrehajtásáról, s az V. öiéves terv főbb fel­adatairól. Ennek szellemében állanii gazdaságunk erre az idő­szakra gyors ütemű fejlesz­tést tervezett. Az elmúlt öt évben a termelésben az évi 11,4 százalékos növekedéssel szemben 13,2 százalékos emelkedést értünk el. A lék- számot is megkétszerezte a termelés növekedési üteme. Hat százalékkal nőtt a ter­melékenység, és emelkedett a dolgozók bérszintje is. GAZDASÁGI EREDMÉ­NYEINKHEZ, feladataink megoldásához nagyban hoz­zájárultak a kommunisták, s nem utolsósorban a gazda­ság 20 szocialista brigádja, amelyeknek ma már 438 tag­ja van. Szocialista brigád­jaink szép eredményeket ére­tek el a pártunk XI. kong­resszusa és a felszabadulá­sunk 30. évfordulója tisztele­tére tett vállalásaikkal. Az elmúlt tervidőszakban javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Fokozott gépesítéssel csökkentettük a nehéz fizikai munkát, meg­valósult a növénytermesztés teljes gépesítése, a szőlők és a gyümölcsösök gépi talaj­munkája. Ezenkívül bevezet­tük a repülőgépes növényvé­delmet és a vegyszeres gyom­irtást. Üzembe helyeztük a szőlőszüretelő kombájnt, amely a jövőben megkönnyí­ti a betakarítást. Térszerűen csökkentettük a dolgozók munkaidejét és rendszeresen biztosítjuk a szabad szomba­tot Gazdaságunk támogatá­sával a IV. ötéves tervben 6-1 dolgozó jutott új lakáshoz. Nagy jelentőségű kezdemé­nyezés volt az is, hogy gaz­daságunk három üzemrészé­ben bevezettük az orvosi rendelést. 1975-BEN BEFEJEZTÜK gazdaságunkban legnagyobb IV. ötéves tervi beruházá­sunkat. Felépült a borkorn- blnát, a modern szőlőfeldol­gozóval, palackozóval és szo­ciális létesítményekkel. Lét­rehoztuk az iparszerű szőlő­termelési rendszert 1346 hek­táron. A társuláshoz két ál­lami gazdaság és három tér melőszövetkezet csatlakozott. 1976-ban további három ter­melőszövetkezet kapcsolódik a társuláshoz. A szőlőterme­lési rendszer bevezetésével tavaly a rendkívüli időjárás ellenére 7 százalékkal nőtt az ültetvények terméshoza­ma. További feladatunk, hogy az V. ötéves tervben a sző­lőtermelésnél egyenletes ho­zamszintet biztosítsunk, nö­veljük a jövedelmezőséget, az élő munka és a korszerű technika kihasználását. A kertészeti ágazatok közül a gyümölcstermelés, ezen be­lül a téli alma elsőrendű gazdaságunkban. 1975-ben almából az eddigi legna­gyobb termést takarítottuk be, összesen 904 vagonnal. Ennek egy része exportra került, de jelntős mennyiség jutott a hazai fogyasztóknak is. Fontos feladat lesz gaz­ságunkban az V. öteves terv­ben a gyümölcstermelés fo­kozása, az átlagok további növelése, a költségek csök­kentése. A szántóföldi növények közül kenyérgabona- tervün­ket 113 százalékra, a tavaszi árpát 150 százalékra, a bor­sót 127 százalékra, a lucer­nát 122 százalékra teljesítet­tük, napraforgóból pedig el­értük a tervezettet Állattenyésztésünk a IV. öt­éves terv elején jövedelme­ző volt, különösen a hízó­marha-tenyésztés. 1974-ben és 1975-ben azonban jelen­tősen csökkentek a tehené­szet eredményei. Az V. ötéves tervben az allami gazdaságokra — így a nü gazdaságunkra is — egyebek között az a feladat hárul, hogy kezdeményezői legyünk az élen járó nagy­üzemi termelési módszerek elterjesztesének. Nagyobb fi­gyelmet fordítunk a gazda­ságosabb termelésre, a jöve­delmezőségre, az ésszerű ta­karékosság szem előtt tartá­sával. KÖVETKEZETES PÁRT- ELLENŐRZÉSSEL kívánjuk elősegíteni gazdaságunk V. ötéves tervi elképzeléseinek eredményes megvalósítását. A pártvezetőség meghatároz­ta feladatainkat. Ahhoz, hogy a XI. kongresszus idevonat­kozó határozatait, valamint az V. ötéves terv célkitűzé­seit eredményesen végrehajt­suk, minden kommunistának, vezetőnek és dolgozónak az eddigieknél következetesebb munkájára lesz szükség. Csépány György, a pártvezetöség titkára II nőpolitikái célok megvalósítása a népfront minden munkaterületén fontos feladat Gyónj Gyula Csütörtökön tartott ülésén a Hazafias Népfront Orszá­gos Nöbizottsága — Nagy József né elnök vezetésével — megtárgyalta és elfogadta a nőpolitikái népfrontmunka idei programját. Ami a munkatervben szereplő vár­ható eseményeket, napirend­re kerülő témákat illeti; fog­lalkoznak a közeljövőben a női egyenjogúság gyakorlati kérdéseivel, a népfrontmoz­galom gadaságpolitikai jelle­gű tevékenységével, a Rá-, kóczi évfordulóhoz kapcsoló­dóan felidézik Zrínyi Ilona alakját is. Mindez az év első felére vonatkozik. A máso­dik félévben napirendre ke­rül a HNF környezetvédelmi tevékenységének kiszélesíté­se; elemzik majd, milyen eredményeket hozott a gya­Keze erejével Újsághír: A Magyar Népköz - társaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz foko­zatát adományozta Szedlák Zsigmondnénak, a hevesi Rá­kóczi Termelőszövetkezet nö­vénytermesztő fizikai munká­sának. Még mindig nem tudom, hogy tulajdonképpen mi is történt. Álltunk a nagy ház­hoz ragasztott nyári konyha délutáni homályában, oda­kint hófelhők gyülekeztek az esti szürkületben, bent a pa­pagáj félálomban korrogott valamit a kalicka mélyén, a macska lustán, hunyorogva elnyúlt a tűzhely mellett, ki­villantva néha zöld szemét a sarokból. Annuska néni a kredencen matatott valamit, 1 régi fényképek után kutat­va, válaszolgatva kérdéseim­re, aztán egyszerre hátra sem nézve megszólalt: Ülj már le, kisfiam. Szó nélkül magam alá hú­zom a kis hokedlit, hátamat nekivetem a szekrénynek. Annuska néni meg beszél mindenről. Reszelős hangja betölti a kis zugot, én meg csak a kezét figyelem, ahogy isszekulcsolódnak, egymás­ba fonódnak az ujjak. Né zem. ahogy leejti az ólébe am'kor az ura haláláról te szél, aztán újra kinyílnak a "enyerek, amint a munkáról és megint a munkáról folyik a szó. Már régen nyugdíjba ment, hiszen 66 éves, csak éppen a munkát folytatja o-rolő+í rr)Oft számára ez az egyetlen, ami értelmet ad és adott min­dennek. Volt zsákoló, volt rakodó a lovas kocsik mel­lett, kapált, paprikát szedett, paradicsomot szedett, talpon volt az aratásnál, újjai kö­zül aranyló zuhatagban öm­lött a kukorica morzsolás köz­ben. Keze most megpihen a kötény virágmintáin, össze- kulcsolódik szorosan, amikor arról beszél, hogy eddig azért nem hagyta abba a munkát, mert a csapatban az asszonyokkal együtt kez­dett el dolgozni, és ők még csak most érték el a nyug­díjkorhatárt, addig hát ma­radni kellett velük, mert így a természetes. Az is így a természetes, hogy a határi munka a legszebb, meg a legjobb a világon. És az Is természetes, hogy az ember boldog legyen ennyi munka után, mert a szeretettel vég­zett munka örök jutalma a boldogság. Azt tudja, amit annyian keresnek kapkodó, ideges, reszkető, nikotincs ujjakkal az egyre szövevé­nyesebben kitapintható uta­kon. Lehet, hogy Annuska néni nem ismeri magát a izót, hogy harmónia, csak éli immár visszavonhatatla­nul, mert magától lelt rá a hozzá vezető útra, a Vi­lágban fontosnak tartva szá­mon. magát., két keze k;r ^ ríthetedea kincsű tudásai.^ att Annuska néni meleg te­nyerébe meg­forgatja az érmet, a Munka Ér­demrend bronz foko­zatát és a legtermésze­tesebb han­gon ennyit mond: Meg­érdemeltem, megdolgoz­tam érié. A hangja most is olyan, mint amikor hátra sem nézve rám szólt: Ülj már le, kisfiam. Ezt a hangot nem is a fülemmel hallom most is, még mindig, az írógép ko­pogósa közben, hanem be­iül érzem, a vérembe zár­va, ahogy Szedlák Zsigmond- né rám szólt: Ülj már le, kisfiam. Hallom a hangját és őr­zöm a kezét azon tűnődve hogyan lehetne méltó emlé két emelni ezeknek a kezek nek. amelyek nélkül lehel tv, •K/i. lehet csodagépeket .aszteni, leti.t turnéi csi- ssínhá»>t .cát-szat«. le­het könyveket írni, mindent lehet, csak élni nem lehet nélkülük. Mert a mai mo­dern világ kecsesen- karcsú vázát még mindig ők tart­ják az alapjainál, és az acél- dübörgésű csodáktól kezdve a légiesen felemelkedő szu- per^ónikus gépekig minden az ő kezük munkájának 'des dédunokája. Utólag is hadd köszönjem .neg, hogy kisfiamnak tet­szett szólítani. ' Szisellsy" And»'»* korlatban a népesedéspoliti­kai határozat az anya-, nf>- és gyermekvédelem terüle­tén. A mostani tanácskozáson arról is szó esett, hogy a HNF Országos Nőbizottságá­nak legfontosabb űüldetése: serkentse a nők közéleti ak­tivitását a mozgalmi munká­ban, erősítse ezt a tevékeny­séget a politikai élet egyéb területein is. Több felszólaló egybehangzó véleménye sze­rint a mozgalomban minden szinte törekedni kell arra, hogy a nőpolitikái célok megvalósítása a népfront va­lamennyi fontos munkaterü­letének szerves részévé vál­jék. Mindenekelőtt a közjo­gi, a város- és községpoliti­kai, a gazdaságpolitikai munkában törekszenek en­nek az érvényesítésére, hasz>- nosítva természetesen az or­szágszerte működő helyi nép- front-nőbizottságok eddigi jó tapasztalatait, latba vetve e testületek aktivitását és tár­sadalmi befolyását a köz­életben. Bejelentették az ülésen, hogy a népfront-kongresz- szusra készülődés jegyében az országos hálózatú GELKA Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat Tatabá­nyán működő „Elektron” szocialista brigádjának kez­deményezésére új akció in­dul — célja: az öregek nap­közi otthonai és a szociális otthonok társadalmi támoga­tása. Arról van szó, hogy kü­lönböző híradástechnikai ké-' szüléitekkel — tévé- és rá­diókészülékekkel, lemezját­szókkal— segítik, ajándékoz­zák meg a GELKA dolgozói ezeket az otthonokat. Kom­munista szombatokon vállalt munka ellenértékéből terem­tik meg ehhez az anyagiakat, a felajánlás szerint körülbe­lül 700 000 forintot. Várják, hogy az Elektron-brigád fel­hívására más kollektívák is csatlakozzanak az akcióhoz. MüienTékezéseli a szovjet hadsereg meia’aktilásának 58. évfordsileiáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom