Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
'XXVTL évfolyam. X szám 1916. január 9., péntek üU© proletárrá iu leüljetek AZ IVISZMP HEVES MEGYEI BÍZÓT VSAÍiA ES aStÍÖVE! IAMACS NAPILAPJA eredményes ötéves tervet zártunk, célkitűzéseink reálisak, biztatóak Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága tegnap, január 8-án Vaskó Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével Egerben ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek: Karakas László, a Központi Bizottság tagja, munkaügyi miniszter, Molnár József, a Központi Bizottság munkatársa. a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási-városi, a nagyobb vállalatok pártbizottságainak titkárai, a megye gazdasági, pénzintézeti, társadalmi szerveinek vezetői. A megyei pártbizottság megtárgyalta a végrehajtó bizottság jelentését Heves megye negyedik ötéves terve célkitűzéseinek végrehajtásáról: a végrehajtó bizottság javaslatát az ötödik ötéves terv főbb előirányzataira és a megyei pártbizottság „Cselekvési programját” az 1976. évi gazdaság- politikai feladatokra. A végrehajtó bizottság írásos jelentéséhez és javaslatához a végrehaj'ó bizottság nevében Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság széles körű vita után — amelyben részt vettek: Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Papp Béla, a Mátraalji Szénbányák pártbizottságának titkára, Dorkó József, az SZMT vezető titkára, a végrehajtó bizottság tagjai, Sramkó László, a hevesi járási pártbizottság első titkára, Gyenes Imre, a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyárának marósa, Joó Lászlóné, a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának gépmunkása, Balogh Tibor, a Volán 4. sz. Vállalat igazgatója, a megyei pártbizottság tagjai, Lőcsei József, az egri Finomszerelvénygyár pártbizottságának titkára, Dancz Pál, az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság igazgatója. Cseh István, a 212-es Szakmunkásképző Intézet igazgatója, ürbán János, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára. Pataki Ferenc, az apci Qualitál Vállalat pártbizottságának titkára, Balázs Pál, a Mátravidéki Hőerőmű pártbizot'ságának titkára — egyhangúan elfogadta és határozattá emelte a negyedik ötéves terv teljesítéséről szóló jelentést, a végrehajtó bizottság javaslatát Heves megye ötödik ötéves tervére és a megyei pártbizottság ..Cselekvési programját” az 1976. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Második napirendként — Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján — a megyei pártbizottság elfogadta 1976. évi munkatervét, majd Vaskó Mihály zárszavával az ülés véget ért. foltságon nem sikerült lényegesen enyhíteni a városi közlekedésben. A közúti teherszállításban növekedett ugyanakkor a nagy súlyú gépkocsik aránya. Á IV. ötéves terv célkitűzései megvalósultak A megyei pártbizottság 1970. szeptember 1-i ülésén a IV. ötéves terv fő feladataként a gazdaság szerkezetének javítását, az ipar súlyának további növelését, a mezőgazdaság termelésének fokozását, a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának a korábbi éveket is meghaladó mértékű növelését irányozta elő. Mint a végrehajtó bizottság jelentése megállapította: a megye TV ötéves tervében meghatározott célok döntő többsége megvalósult. Mindaz, amit öt év alatt elértünk, pártunk általános és gazdaságpolitikájának helyességét, a megjfe ipari munkásai, termelőszövetkezeti parasztjai, a szocialista értelmiség eredményes munkáját bizonyítja. A IV. ötéves terv során végrehajtott fejlesztések nagyban hozzájárultak a termelés növekedési ütemének gyorsításához, javították a termelőerők és a népesség területi elhelyezkedése közötti összhangot. jelentősen emelték a megye lakosságának életszínvonalát. Kedvező továbbá az is, hogy a termelés növelését az iparban lényegében újabb munkaerő igénybevétele nélkül, a mezőgazdaságban pedig alacsonyabb létszámmal valósították meg. így lehetővé vált az egyéb, főként a nem termelő ágazatok fejlesztése is. közműépítés tervezett fejlesztése sem valósult meg. A vasúti közlekedés korszerűsítési programjában elkészült a Füzesabony—Eger közötti vasútvonal villamosítása, folytatódott a budapest —miskolci fővonalon a távötéves fejlődése igen dinamikus, több mint 51 százalékos. A fejlődésben meghatározó szerepe van a Thorez Külfejtéses Bányának és a Gagarin Hőerőműnek. Ugyancsak kedvező hatást gyakoroltak az ipar fejlődésére az újonnan létrehozott üzemek és a rekonstrukciók is. Mint például a VILATI Irányítás- technikai Berendezések Gyára, az Egyesült Izzó Félvezető Gyára, a Selypi Azbesztcement-nyomócsőgyár, az egri 1. számú Téglagyár, a Páriái Üveggyár, a Duna Cipőgyár Hatvani Üzeme, az AGRIA Bútorgyár, a Hevesi Háziipari Szövetkezet. Mindezek eredményeként jelentősen nőtt az ipar állóeszköz- állománya és műszaki színvonala is. Az iparfejlesztés hatása mindenekelőtt abban jut kifejezésre hogy tovább nőtt a megye részesedése az ország szocialista iparának termeléséből. Az ország lignitíerme- Jésének mintegy négyötöd részét, félvezetőkből 85 százalékát. bentonitból felét, cigarettából. villamos energiából negyedét, cukorból és pa- raöi csomkonzervből 20 százalékát adjuk az országos ter- SSelésnek. A fejlesztések eredményeként a korábbinál kedvezőbb az ipari termelő erők megyén belüli elhelyezkedése is. A visontai energiabázison túl eredményesen működik a Mátravidéki Fémművek gyáregysége Füzesabonyban, jelentős részt vállalva a korszerű fémcsomagoló eszközök előállításával a magyar alumíniumprogram megvalósításából. Nagyra becsüli a pártbizottság az egri Finomszerelvénygyár kollektívájának munkáját is, amiért Hevesen megépítették a már üzemelő új gyáregységet. A hevesi térség egyik ipari bázisává válik a Metalloglobus Vállalat tarnaszentmiklósi telepe is. • összességében a megyei székhelyű építőipari szervezetek fejlődése elmaradt a tervezettől. A kívánt mértékű fejlődés csak a tanácsi vállalatnál következett be, míg az állami építőipari vállalat _ tér -nelése változatlanul nem felel meg a követelményeknek Nem lehetünk elégedettek — a Mátravidéki Ktsz kivételével — az építőipari szövetkezetekkel sesa» & Mezőgazdasági köz- és az állomásbíztosító berendezések építése. Egerben új teherpályaudvar épül a bélapátfalvi új cementgyár kiszolgálására, amelynek építése szintén megkezdődött. A lépcsőzetes munkakezdés kezdeti eredményei miatt a zsúüzemeink is gyors ütemben fejlődtek a tervidőszakban — állapította meg a továbbiakban a végrehajtó bizottság írásos és szóbeli jelentése. Az eszköz- és a területi koncentráció hatására kialakultak az optimálisnak tekinthető üzemnagyságok. Fejlődés történt a szakosodás, a korszerű termelési rendszerek alkalmazása területén is, és a termelés szerkezetében a művelési ágak arányában is pozitív változás következett be. A növénytermesztés eredményeiben igen nagy szerepe van a termelés komplex gépesítésének, a koncentrálásnak, a különböző növényekre — gabonafélék, kukorica, cukorrépa, napraforgó, paradicsom, szőlő — kidolgozott és bevezetett termelési rendszereknek. A tervezettnél is kedvezőbben alakult a kenyér- és a takarmánygabona, a kukorica hozamának növelése. A pillangós szálas takarmányok termelési színvonala azonban nem változott, a vetésterülete is csökkent. A cukorrépa HaiMdKS előtt készült 2! a ír é ves terv - legnagyobb megyei beníMzásas a VisonUi Gagarin Hácsfaatl vetésterülete az átmeneti csökkenés után — az ismert központi és megyei intézkedések nyomán — 1975-ben már nőtt, a minőség azonban, rosszabb a tervezettnél. A szőlő és a zöldség termő- területének csökkenése is lelassult, illetve az utóbbi kis mértékben növekedett. Az állattenyésztés a mező- gazdasági üzemek bruttó árbevételének 24 százalékát adja. Az ágazat növekedése lassúbb, mint a növénytermelésé és valamelyest elmarad célkitűzéseinktől. A nagyüzemekben nőtt ugyan az állomány, a termelés, de nem ellensúlyozta a kisüzemekben a visszaesést. A termelőszövetkezetek eszközellátottsága gyors ütemben növekedett. A termelésben lekötött eszközök értéke meghaladja a hétmil- liárd forintot. Beruházásra csaknem huszonötmilliárd forintot fordítottak, 40—41 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. A mezőgazdasági üzemek — céljainkkal .egyezően -*■ főleg a gépi beruházásokat szorgalmazták, amelyet a munkaerő csökkenése és a termelési rendszerek terjedése is indokolt. 1975-ben kukoricától, cukorrépát 10, napraforgót 3 és szóját 5 gazdaság termelt., zárt. termelési rendszerben. A közös gazdaságok csaknem egyharmada — a közös földterület 31 százalékán — kedvezőtlen termőhelyi adottságú területen gazdálkodik, s a színvonalkülönbséget dotációval és ártámogatással valamelyest sikerült mérsékelni. Ezen tsz-ek — amelyek zöme az egri járásban dolgozik — állítják elő a halmozott termelési érték 20 százalékát és a dolgozó tagok 22 százalékát foglalkoztatják. ÉletksriilHényeink változásával, életszínvonalunk emelkedésével kapcsolatosan a végrehajtó bizottság jelentéséből egyebek között kiderül, hogy megyénk lakossága az elmúlt öt év alatt mintegy háromezerrel — az élveszülések kedvező alakulásának elsődleges szerepe van benne — növekedett. A foglalkoztatottság színvonala megyénkben öt év alatt mintegy egy százalékkal nőtt. Jelenleg az összes foglalkoztatott 45 százaléka az iparban és az építőiparban, 23 százaléka a mezőgazdaságban, 32 százaléka pedig az egyéb ágazatokban dolgozik. A megyéből eljáró munka- vállalók száma nyolcezer, a bfejáróké pedig négyezer. Az összes foglalkoztatottakon belül tovább nőtt a nők aránya. Tovább fc! hatódott a dolgozók munkaidejének csökkentése. A munkaerő(F&lytatás a 2. oldalonti
