Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
f I / Ölest tartott az íFolytatás az 1. oldalról) gazdálkodás javítására, a munkaidő jobb kihasználására tett intézkedések azonban oem jártak kellő eredmény- ayei-4 megye lakosságának jövedelme az elmúlt öt évben az országos átlagot is meghaladóan nőtt. A készpénz- bevétel évente tíz százalékkal emelkedett, a megyei takarékbetét-állomány mintegy 2,7 milliárd forint, ez kétszerese az öt évvel korábbinak. Folytatódott a munkás és parasztig jövedelmek egymáshoz való közelítése, a központi és a vállalati szociálp jliti- kai intézkedések eredményeként a nagycsaládosok jövedelme az átlagostól is nagyobb mértékben emelkedett. A központi társadalompolitikai intézkedések hatására a jövedelmeden oeliil tovább nőtt a pénzbem társadalmi juttatások aránya is. Az ötéves terv során jelentősen javult a megye lakosságának áruellátása is. Az alapvető fogyasztási cikkek a megye minden településén megvásárolhatók. A célkitűzéseknek megfelelően a megye kiskereskedelmi hálózatának növekedése ^elérte a 27—28 ezer négyzetmétert. Az új létesítmények csaknem 60 százaléka a tervvel egyezően a megyeszékhelyen és a három középfokú településen jött létre. A kereskedelemben öt év alatt mintegy 75 millió forintot fordítottak gépi beruházásokra. Javultak a vásárlási körülmények és a munka feltételei is. A kereskedelmi forgalom meghaladja a tervezettet, összehasonlítható árakon 36—37 százalékos a növekedés. Az idegenforgalmi kereslet jobb kielégítése érdekében a IV. ötéves tervidőszakban mintegy 1200 férőhellyel bővült a szálláshely- és a fizetővendég-ellátás. A lakásép'tcsi programban jóváhagyott 10 SOO lakás megépítésével szemben az elmúlt öt év alatt mintegy 14 000 lakás épült megyénkben. Sajnos, a célcsoportos lakásépítés tervét a nagyobb ár- és költségemelkedés, valamint a közművesítési feladatokra történt pénzügyi átcsoportosítások miatt nem sikerült teljésíteni. Az viszont kedvező, hogy a lakótelepekhez kapcsolódó létesítmények — bölcsődék, óvodák. iskolák, üzletek — megvalósítása a korábbiaknál gyorsabb ütemű volt. A társasház-lakásépítési formában 3182 lakás épült, amely a tervezettet lényegesen meghaladja. A társasház- lakásépítés kedvező teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a területelőkészítés költségeinek központi forrásból történő támogatása, a kölcsönfeltételek, a szociálpolitikai kedvezmények szélesítése. valamint a vállalati támogatások növekedése. A családi ház építésénél jelentkezik a legnagyobb mértékű túlteljesítés, mintegy 6900 lakás épült a tervidőszakban. A 100 lakásra jutó családok száma az 1971. évi 125-ről 113-ra csökkent. A víztermelő kapacitás Egerben és Gyöngyösön a tervezettet meghaladóan nőtt. Hevesen üzembe helyezésre került az új vízmű. A községekben a tervezett tizenötből tizennégy társulat megalakult a IV. ötéves terv során összesen 18 községi vízmű készült el. A szennyvíztisztító kapacitás növekedése a tervezettnél alacsonyabb, az egri derítő befejezése a tervezettnél lassúbb kivitelezés miatt 1976-ra húzódik át. a hatvani szennyvíztisztító megvalósítását pedig elhalasztották. A tervidőszakban a vízhálózat és alapközmű-hálózat bővítése következtében a megyében 327 km új vezeték létesült, amelyből 40 kilométer a városokban, 243 kilométer a községi társulatok beruházásában épült. A IV. ötéves tervidőszakban megvalósított közműfejlesztés hatásaként a vízellátás színvonala jelentősen javult. A közműves, vízzel ellátott lakosság aránya az 1971. évi 59 százalékról 67 százalékra emelkedett. A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 20 százalékról 34 százalékra, ezen belül a kiemelt településeken 54 százalékról 76 százalékra nőtt. A csatornahálózat bővítése elsősorban a többszintes lakásépítéshez kapcsoltan valósult meg. A IV. ötéves tervidőszak végén a kiemelt településeken a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 48 százalék, az 1971. évi 25 százalékkal szemben. Az ipari szolgáltatás árbevétele öt év alatt 35—40 százalékkal emelkedett. Ez alacsonyabb a tervezettnél, de magasabb az országos vidéki átlagnál. Az egészségügy] ágazatok célkitűzéseinek többsége is valóra vált. Megkezdődött a megyei kórház kivitelezése. 62 ággyal bővült a fekvőbeteg-ellátás. Egészségügyi célokra hasznosítják —- a munkálatok megkezdődtek — a Visontai Gagarin Hőerőmű munkásszállóit, 23 intézménnyel bővült az öregek napköziotthon-hálózata, Egerben elkészült a nyugdíjasok háza. Széles körű társadalmi összefogással a tervezett óvodafejlesztés kétszerese valósult meg az eltelt öt év alatt. A zsúfoltság azonban még mindig nagy, az igények válés a kulturális tozatlanul meghaladják a lehetőségeket. A tervidőszak alatt 132 új általános iskolai tanterem épült. Ebből 36 tanterem és 250 diákotthoni férőhely a szakrendszerű oktatás szolgálatában áll. Tovább javultak a középfokú oktatás tárgyi feltételei is a megyében. Többek között 12 tanterem és 16 tanműhely épült, és 1200 tanulónak jutott új férőhely a kollégiumokban. A gyöngyösi művelődési központ kivételével lényegében megvalósultak a közművelődés különböző fejlesztései is. Az eredmények e’ap’áu joggal megállapíthatjuk, hogy megyénk az IV. ötéves terv során a korábbinál is tervszerűbben fejlődött. 'Ma a lakosság korszerű munkahelyeken dolgozik, s javultak a lakáskörülmények, jobb utakon utazunk, iskolás korú gyermekeink jobban felszerelt iskolákban tanulnak. A reális értékeléshez azonban az is hozzátartozik, hogv föltárjuk nehézségein£976. Január péntek két, fogyatékosságainkat, a munka során keletkezett torzulásokat. a fejlődést nehezítő belső és külső körülményeket. Gondjaink egy része a megváltozott világpiaci helyzettel kapcsolatos. A világ- gazdaságban lezajló tőkés energia- és nyersanyagválság nehezítette országunk helyzetét. kihatott a népgazdaság egvensúlvi állaootára. Világosán látnunk kell ’ZO*’b’v\ hooii -éhínségeink Z7"*/ rés^e s^iét nvmkánk gyengeségeiből fakad, munkánk * színvonalával függ MM. Néhány fontos kérdés■HISZIHIB* Heves megyei Biiollsága ben nem voltunk elég következetesek. Gyakran késlekedtünk a már felismert gondok megszüntetésében. Többször eljutottunk a probléma felismeréséig, de a konkrét intézkedésekre, tettekre kevésbé került sor. Vagyis, a szükségesnél kevesebb volt a határozottság és következetesség a torzulások megelőzésében, megszüntetésében. Az V. ötéves terv több célkiízesei Pártunk Központi Bizottsága 1975. november 26-i ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit A célok meghadinációs tárgyalások megállapodásait. A megyei párt-végrehaftö bizottság megítélése szerint megyénk V. ötéves tervének nyésztést, ezen belül a nagy testű fajták elterjesztését. A megye kedvezőtlen térin iSioti adottságú mezőgazdasági üzemeiben folytatni 240 millió forintos beruházással készül az új gáztöltő állomás Horton tározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének eredményeit, a hosz- szú távú tervezőmunka tapasztalatait, a KGST-orszá- gokkal lefolytatott tervkoorA megye ipari termelésének tervezett növekedési üteme elmarad a IV. ötéves terv ütemétől és némileg kisebb lesz az országos céloktól is. Az iparfejlesztés extenzív módjával — a bélapátfalvi új cementgyár és Heves körzete kivételével — nem számolhatunk. Az iparfejlesztést elsősorban rekonstrukciók, bővítések útján, az intenzív módszerek általánossá tételével kell megvalósítani. A termelési szerkezet korszerűsítése a hatékonyság szempontjából is döntő jelentőségű kérdés, ugyanakkor ez a korábbinál is nehezebb, bonyolultabb, nagyobb hozzáértést igénylő feladat. Megyénkben ennek legnagyobb jelentősége a gép- és köny- nyűipar területén van. Ide tartozik: a visontai energiabázis gazdaságos üzemeltetése, az alumínium Csomagolóeszközök és öntvények gazdaságosságának fokozása, az autóbusz-sebességváltók és integrált áramkörös félvezetők gyártásának meghonosítása, a kisszámológép-program részegységeinek legyártása, továbbá a bútor- és ruházati A mezőgazdasági termelés fokozását csökkenő munkaerő-felhasználás mellett a hatékonyság növelésével, a korszerű termelési eljárások, tartási technológiák további kiterjesztésével keik biztosítani. A termelés belső arányainak korszerűsítését a természeti adottságok, a fogyasztók és feldolgozó- ipar szükségleteinek fokozott figyelembevételével kell irányítani. A szántófödi növénytermesztésen belül a következő tervidőszakban is kiemelt feladat a gabona- és a zöldségprogram teljesítése. Növelni kell — főként a cukorgyárak körzetében — a cukorrépa-termelést, a pillangós és általában fehérje- takarmányok hozamait, a szójabab és napraforgó termelését. A zöldségféléknél a terület kis mértékű növelér sével a termelési eljárások korszerűsítésével, a termésátlagok növelésével emelkedjék a termelés. A megye szőlőtermelésének növelése indokolja a zárt termelési technológiai rendszer bevezetését. főbb előirányzatai reálisak, összhangban vannak a Központi Bizottság 1975. november 26—27-i határozatával, valamint a pártbizottságunk által korábban elfogadott megyei hosszú távú fejlesztési irányelvekkel. ipari rekonstrukciós program megyei feladatainak meg valósítása. A tervidőszakban az iparban dolgozók száma mintegy két-háromezerrel növekedhet. Eger és Gyöngyös városban az ipar fejlődése csak intenzív módon, a meglevő ipari létszámra alapozva történhet. A hatvani könnyűipari fejlesztés munkaerővonzata is döntően az élelmiszeripari rekonstrukció révén felszabaduló létszámmal biztosítható. A hevesi körzetben — a meglevő gépipari bázis és a szövetkezeti könnyűipar mérsékelt ütemű fejlesztése mellett — elsősorban az élelmiszeripar vertikális fejlesztését kell megvalósítani. Az egyedi nagyberuházások és kiemelt fejlesztési programok az ipar beruházásainak a tervidőszakban is döntő hányadát képviselik. A tervidőszak végére be kell fejezni a bélapátfalvi cementmű beruházását, a recski rézkombinát előkészítési és kutatási munkálatai 1978- ig megvalósulnak, a további fejlődési ütem későbbi döntés függvénye. A termelési szerkezet fő arányainak célszerű kialakítása érdekében növelni kell az állattenyésztés részarányát. A húsprogram végrehajtását a meglevő telepek bővítésével és korszerűsítésével, a kapacitások jobb kihasználásával, a tehén- és sertésállomány minőségi ösz- szetételének javításával együtt kell folytatni. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy az utóbbi években létrehozott 21 szakosított sertés- és szarvasmarhatelep kihasználtsága csak 70—80 százalékos. Az sem tartható természetesnek, hogy néhány mezőgazdasági üzem — állami támogatással létrehozott — tenyésztő telepén állattenyésztés helyett másirányú tevékenységet folytat. A húsprogram teljesítésével együtt a tervidőszak vé-, gére el kell érnj az évi 80 millió liter tej termelését. A megye iuhtartásra alkalmas területein gyorsítani szükséges az állomány minőségi és számszerű fejlesztését. Követei kell « baromfi tekell a feltételekhez jobban alkalmazkodó termelésszerkezet kialakítását. Ezen üzemek kiegészítő tevékenysége főként mezőgazdasági termékek feldolgozására és a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére irányuljon. Előbbre kell lépni az öntözési lehetőségek kihasznáIntenzív iparfejiesités Összhang a mezőgazdaságban is lásában, bővítésében, a megye déli és északi részén egyaránt. Fokozni kell a vegyipari anyagok ■— műtrágyák, növényvédő szerek — takarékos felhasználását. A megye erdőgazdálkodásában alapvető feladat a kitermelés szinten tartása és a fafeldolgozás fejlesztése. A kiemelt népgazdasági programok teljesítésébe — különösen a zöldség- és húsprogram vonatkozásában — a következő tervidőszakban a kisüzemi, háztáji gazdaságokat jobban be kell kapcsolni. Ezért szükséges, hogy a szocialista nagyüzemek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, állami élelmi- szeripari vállalatok — akisüzemeket a nagyüzem szerves részének tekintsék és ennek megfelelően támogassák. Az ágazat — várhatóan csökkenő — beruházási volumenén belül növelni szükséges a gép- és technológiai jellegű fejlesztések arányát. Fontos feladat a hűtő- és tárolóterek, szárítók bővítése. Az élelmiszeripari rekonstrukciók folytatása mellett szélesíteni kell a termelőüzemek tároló és feldolgozó kapacitását, tevékenységét. A veszteségek csökkentése és a minőség fokozottabb megóvása érdekében javítani kell a mezőgazdaság, élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem kapcsolatát a termelés, a raktározás és a feldolgozás összhangját. erősítéséhez; a megyei kórház fejlesztési munkálatainak időarányos befejezéséhez. A tervidőszakban az építőipari igények és a kapacitások összhangját elsősorban a magasépítési és a karbantartási, felújítási munkát végző építőipari szervezetek fejlesztésével kell biztosítani. A megyei építőipari szervezetek fejlesztése döntően az állóeszközök bővítésével és jobb szervezéssel biztosítható. Az építőipar létszáma igen kis mértékben, csupán a felújítási, karbantartási tevékenység fokozása érdekében növelhető. Az eszközállomány növelése a magasépítés területén elsősorban az EVM vállalatnál indokolt. A közművesítési feladatok szükségessé teszik a budapesti székhelyű vízügyi építő vállalat megyei tevékenységének növelését. A megyére megállapított beruházási költségnormák betartása érdekében a kivitelező szervezetek a lakásépítésnél egyszerűbb, olcsóbb technológiával is dolgozzanak. A beruházások hatékonyabb megvalósítása, az előkészítés színvonalának növelése indokolja a fővállalkozói tevékenység meghonosítását. A tervidőszakban folytatni kell a vasút- és közúthálózat rekonstrukcióját, a vontatási és a szállító járműpark minőségi és meny- nyiségi fejlesztését, elsősorban a termelés anyagi és személyi szállítási szükségletei kielégítése érdekében. A városokban be kell vezetni a lépcsőzetes munkakezdést. A hírközlés feltételeit elsősorban Egerben és körzetében kell javítani. . Ha:é'.:onyal>!) beruházást Houv minél több lakás épülőn Fokozott figyelmet kell fordítani a munkaerővel való célszerű gazdálkodásra, a szakképzettség állandó emelésére, a munkaidő jobb kihasználására. A foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentését döntően a kiemelt települések, az ipar és a mezőgazdaság összehangolt fejlesztésével kell elősegíteni. A lakosság életkörülményeinek javítását eredményező fejlesztések növekedési üteme — a központi forrásokból — több területen szerényebb lesz, mint korábban. Az igények jobb kielégítése megkívánja á lakosság anyagi erőforrásainak, társadalmi munkájának fokozott bevonását, a társadalmi összefogás szélesítését. A beruházások terén legfontosabb feladat a beruházási tevékenység hatékonyságának javítása, elsősorban a folyamatban levő beruházások tervszerű befejezésével. Következetesen érvényesíteni kell a beruházáspolitikai elveket, a műszakigazdasági normák betartását, a fejlesztési előirányzatok takarékos, koncentrált felhasználását. A párt-, az' állami és a társadalmi szervek kiemelt támogatása szükséges: — a bélapátfalvi cementgyár és a hozzá kapcsolódó létesítmények 1978—79-ben való befejezéséhez; — a recski bányászati kutatások befejezéséhez és a beruházási program elkészítéséhez; a 3-as autópálya első megyei szakaszának, és az egri közúti átkelőszakasz megépítéséhez; az egri távbeszélő-központ üzembe helyezéséhez, a lakásépítési program megvalósításához; az egri pincerendszer megA lakásellátottság színvonalának emelése érdekében fő célkitűzés a lakáshiány enyhítése, elsősorban a kiemelt telepű'^eken. A rendelkezne álló közoonri lakásépítési előirányzatból a három városban és Heves nagyközségben mintegy 300® célcsoportos tanácsi lakás megépítését kell biztosítani, A célcsoportos lakásépítés keretéből — a korábbiaktól eltérően — me7 kell oldani a te1 ésszerű többszintes magánlakás-építés terűlet(folytatás a X oláolo»í
