Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
t Tízezer vasúti kocsi, 13 ezer | aattbusz, 400 ezer személykocsi; A közlekedés az ötödik ötéves tervben Népi ellenőrök vizsgálták Eredmények és tennivalók a Thorez-bányában A közlekedés — eltekintve egy-két esztendő, különösen az 1974. év áruellátási nehézségeitől — sikerrel zárta a XV. ötéves tervidőszakot, mind az árufuvarozásban jelentősen túlteljesítette előirányzatait. A társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgazdasági kapcsolatok bővítése . erőteljesen növeli a szállítási igényeket az ötödik ötéves .tervben is. A legfontosabb feladatokról és a megoldásukra rendelkezésre álló anyagi eszközökről tájékoztatták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kovács Ferencet, az MTI munkatársát. Az ágazat jellemzője a tervidőszakban, hogy a közlekedéspolitikai koncepcióval összhangban tovább módosul a közlekedési munkamegosztás, korszerűsödik a szállítás szerkezete, meggyorsul a városi és a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás fejlődése, különösen az árufuvarozásban a vasút továbbra is megtartja alapvető szerepét. A VASÜT MEGHATÁROZÓ SZEREPE A személyszállításban & Vasúti közlekedés részaránya 1980-ra 58 százalékról 53 százalékra csökken, a közúti közlekedésé 39,5 százalékról 42.2 százalékra növekszik, a légi közlekedésé kétszeresére, 4,6 százalékra emelkedik. ' 1980-ban összesen 3,8 milliárd utassal számolnak. A vasút feladata változatlanul a távolsági tömegközlekedés, az elővárosi és város környéki tömegforgalom színvonalas, biztonságos lebonyolítása. A tervidőszakban a légi közlekedés személyszállítási feladatai emelkednek a legdinamikusabban, öt év alatt 30 százalékkal növekszik az utasforgalom. A következő őt évben a közlekedés áruforgalma 18 százalékkal nő, ezen belül a közlekedési vállalatokra 23 százalékkal több áru elfuva- rozása hárul. A vasút — bár részaránya mérséklődik — megtartja meghatározó szerepét az árufuvarozásban. A közúti közlekedési vállalatok teherforgalma várhatóan 25 —27 százalékkal, a vízi áru- fuvarozás teljesítménye 19 százalékkal növekszik. A csővezetékes áruszállítás' — az energiafelhasználás szerkezetének korszerűsítésével — összhangban tovább bővül, 1980-ra évi 28,5 millió tonnás teljesítménye 75 százalékkal lesz magasabb a mostaninál. A közlekedés árufuvarozási teljesítménye 1976-ban is dinamikusan, 7 százalékkal nő. A vasúti árufuvarozás tervét tekintve némi eltérés van a MÁV és a minisztérium elképzelése között, ettől függően 3—4,5 millió tonnával több árut kell elszállítania a vasútnak. A' közúti közlekedési vállalatokra 201 millió tonna áru elfuvarozá- sa hárul. A tengerhajózás áruforgalma 5,6 százalékkal növekszik, a folyami hajózásé a mostani szinten marad, a csővezetékes szállítás csaknem 12 százalékkal bővül. A közlekedéspolitikai koncepció alapján a tervidőszakban tovább folytatják a hálózat racionalizálását. A terv szerint 1980-ig több mint 1000 kilométer gyenge forgalmú normál- és keskeny nvomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szüntetnek meg. A program végrehajtásával évi 25 millió utast és, 4.2 millió tonna árut vesz át a közúti közlekedés. A forgalomátterelés és a körzetesítés' — azzal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik — 1.3 milliárd forint egyszeri és 36 millió forint évi folyamatos megtakarítást jelent a népgazdaságnak. mérsékelt ütemben A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 92 milliárd forint beruházási összeg —. s a kő-úthálózat korszerűsítésére és te--tart-sirt további 43— 45 milliárd forint — fordítható.. A legnagyobb összeg, 42 milliárd forint, a vasút rekonstrukciójára, Jcorszerúsíté- sére jut. A városi közlekedés fejlesztésére 22,8 milliárd forintot, — ezen belül a Metró építésére 10,6 milliárdot, — a közúti közlekedésre és útépítésre 21,5 milliárd forintot használnak fel. A vasúti közlekedésben a vonalhálózat, a csomópontok, az állomások rekonstrukciójára, komplex fejlesztésére, a szállítókapacitás bővítésére fordítják a legnagyobb gon-* dot. Befejezik a személy- és a teherkocsi-állomány rekonstrukcióját, s 93—95 százalékra növelik a villamos- és Diesel-vontatás, 85—90 százalékra a Diesel-tolatás arányát. Folytatják a határállomások korszerűsítését, s befejezik a murakeresztúri és a bi- harkeresztesi közös határállomás kialakítását A tervidőszakban összesen 387 villamos- és Diesel-mozdony- nyal, 100 mellékvonali motormozdonnyal, 9200 teherkocsival és csaknem 1000 személykocsival bővítik a vasúti járműparkot. Ebből 1976-ban 40 mozdony, 100 személykocsi és több mint 2500 teherkocsi beszerzése jut. öt év alatt mintegy 1700 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek, 160 kilométer vonalat villamosítanak, 760 kilométer vonalat látnak el korszerű térközbiztosító berendezéssel és 450 önműködő sorompót helyeznek üzembe. A közúti közlekedés 400 000 személygépkocsival gyarapszik, az állomány 1980-ra eléri a 900 000-et Több mint 13 000 aui9buszt szereznek be — ezzel kicserélik az állomány jelentős részét —, 110 ezer új teherautót és csaknem 400 kamiont állítanak forgalomba. A növekvő gépjárműforgalom biztonságos lebonyolításához elsősorban a meglevő országos úthálózatot fejlesztik, s gondoskodnak fokozottabb fenntartásáról. Az anyagi erőt mintegy 7700 kilométer út teherbírásának szélességének és biztonságának növelésére koncentrálják. Az eredetileg tervezettnél szerényebb ütemben folytatják a gyorsforgalmú utak építését, de 57 kilométer autópályát és 30 kilométer félautópályát helyeznek K. BÉLA „közhivatalnok” — ahogy foglalkozását nevezi — Ford Caprit kapott nagynéniétől, Los Angelesből. Sokáig töprengett, hogy Mercedest, vagy Fordot válasszon, végül is az utóbbira szavazott. Arra gondolt, hogy ez sportosabb, fiatalosabb, ráér akkor is majd Mercedes- sel járni, ha „polgár” lesz, azaz, ha betölti a negyvenet. K. Béla mégsem elégedett. Reggelenként, amikor beül az élénksárga színű járműbe, elfutja a méreg. Ki bírja ezt a nyomorult járgányt fenntartani abból a rongyos kétezerötből. amit keres — gondolja Pláne a megemelt benzinárral. Az ember megtankol, s ugrik két darab százas. tippen ezért reggelenként! ,/őmusora” az, hogy az arabokat szidja a hivatalban. Az egész világot átverték a palánkon, dől hozzájuk a pénz — szokta mondani —, mi meg, mint a szelíd kisbá- rányok, bégetünk hozzá. Aztán lassan betehetjük a járgányokat a fáskamrába, s mint a múzeumban, vasárnaponként megcsodálhatjuk őket. Persze K Béla sopánkodá sát nem szabad túl komolyan venni, ö inkább csak „elvből” beszél, mert az a rongyos kétezeröt, amit havonta keres, nála még a zsebpénz szerepét is alig tölti' be. Anyuka — a nyugdíjas építésznő — bármikor készsége sen áll Béluska rendelkezésére, hogy,apróbb pénzzavarai ból kisegítse. — Kinek adjak, ha nem a ‘gyerekemnek? — szokta mondani, szavait lemond, mosollyal kísérve. Apuk^ — a nyugdíjas építész — már szigorúbb., 6 kgüzembe; megkezdik az M 5ös autópálya építését is. A közúti program szerint 1976- ban több mint 1600 kilométer utat erősítenek meg, korszerűsítenek, csaknem 77 000 személygépkocsit, 2900 autóbuszt, 21 900 teherautót és 90 kamiont szereznek be. AUTÓK ÉS UTAK A városi közlekedés fejlesztésében a legjelentősebb munka a metró észak-déli vonalának folytatása — a vonal Deák tér-^Nagyvárad .tér közötti szakaszát 1976 végén adják át a forgalomnak — s a Délbuda—Rákospalota vonal építésének 1978. évi megkezdése. A metró 1980-ban a fővárosi , tömegközlekedés mintegy 35 százalékát bonyolítja le. Ezenkívül sűrítik a metróhoz csatlakozó és a lakótelepekre vezető járatokat, megkezdik a villamosközlekedés rekonstrukcióját és fejlesztik a trolibusz-közlekedést. A vidéki nagyvárosokban a villamosközlekedést egyebek között második vágány építésével javítják. A járműállományt 105 csuklós villamossal, csaknem 1300 autóbusszal, 150 hév- és 140 metrókicsival fejlesztik. 1976- ban nyolc csuklós villamost, 332 autóbuszt, 411 metró- és 30 HÉV-kocsit állítanak üzembe. A tanácsok mintegy 240 kilométer városi utat építenek, 760 kilométer utat korszerűsítenek. A fővárosban átépítik a Hungária körutat, s befejezik a 11. sz. főút bevezető szakaszát, az Alkotás utca, és Soroksári út átépítését. A légi közlekedést a nem-' zetközi forgalom követelményeinek megfelelően fejlesztik, s 1977-ben megkezdik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukcióját. A hozzátartozó létesítményekkel együtt megépítik a második leszálló pályát, befejezik a keleti és nyugati lokátorrendszer építését és 4 új gépet helyeznek üzembe. Öt-öt balatoni és folyami személyhajó, egy komp üzembeállításával és a parti létesítmények korszerűsítésével megkezdik a személyhajózás régen esedékes rekonstrukcióját is. (MTI) Hosszú évekkel ezelőtt szerepelt-utoljára a megyei népi ellenőrzési bizottság programjában a szénbányászat helyzetének vizsgál&ta. Azóta egy sor mélyművelésű bánya' bezárt már ezen a területen, más munkalehetőség után néztek a régi bányászok. Ugyanakkor megnyílt viszont az ország egyetlen külfejtéses bányaüzeme, s tevékenysége egyre nagyobb jelentőséggel bír me-, gyénk gazdaságában. A jelenlegi körülmények azt diktálják, hogy energiatermelő bázisainkat, köztük a szénbányákat is jobban becsüljük meg, nagyobb gondot kell fordítani a bányákban dolgozók munkakörülményeinek javítására, jövedelmeik tervszerű növelésére. Ezt a célt szolgálta a NEB aktíváinak vizsgálata is, amelyet a vi- sontai Thorez Külfejtéses Bányaüzemben tartottak. Arra a kérdésre kerestek választ: milyen intézkedések születtek a szénbányászat fellendítését célzó miniszter- tanácsi rendelet nyomán, elegendő-e a . támogatás a gyors fejlődéshez, az igények diktálta előrelépéshez? Természeti csapos után Az elmúlt években Vi- sontán általában az volt a jellemző, hogy a Thorez-bá- nya a tervezettnél kevesebb szenet tudott adni a Gagarin Hőerőmű részére, s emiatt ott is lemaradás volt. Az eredetileg tervezettnél nagyobb mennyiségben szállítottak ide lignitet az ország más részéből, vagy ahogyan az itteniek mondják: „idegen” szenet. ( Később aztán — ahogy a népi ellenőrök jelentése is megállapítja — változott a helyzet, s nem- % egyszer előfordult, hogy a külfejtés többet tudott termelni, mint amennyit az erőmű fogadhatott. Túlzás nélkül lehet állítani: az 1974- es őszi, természeti csapásnak számító esőzések után hősi munkát végeztek a visontai bányászok. Nemcsak a termelés régi szintjét állították vissza hamar, de túl is szárnyalták azt. Az idei termelési program már lehetővé tette az előkészítő munkák pótlását, megfelelő mennyiségű tartalék szénkészletet tudtak feltárni. így 1975 augusztusában már félmillió tonna közvetlenül kitermelhető tartalékkal, egy hónapi termelésnek megfelelő mennyiséggel rendelkezett a Thorez- bánya. Ugyanakkor a tárolótéren Is legalább negyedmillió tonna lignit várta, hogy az erőműbe kerüljön^ Persze ez a bőség sem egyértelműen jó, hiszen a lignit nagy tömegben 8—10 hétig tárolható csupán az öngyulladás veszélye nélkül; a termelésnek tehát igazodnia kell a felhasználóhoz. Mindezek a tények azt mutatják, hogy szükség van a két vállalat munkájának teljes összhangjára, csak így növelhető a hatékonyság, a bányában és az erőműben is. A vállalatok vezetői több intézkedést hoztak az együttes munkára, s ennek eredményei az utóbbi hónapokban már megmutatkoztak. Bár a Gagarin Hőerőmű tevékenységére nem terjedt ki a vizsgálat, csak együttes munkájukat tekintve értékelhetők külön-külön is — állapítja meg a NEB jelentése. Éppen ezért javasolják, hogy az illetékes minisztérium a következő évek terveit is hangolja össze a vállalatoknál. Honnan lesz munkaerői A Mátraalján 50 kilométeres körzetből vették fel a Thorez-bányához szükséges munkaérőt. így a munkás- 'szállások bővítése, illetve a munkásszállítás korszerűsítése sürgős feladat a bányaüzemnél. Nem zavarja a munkát a vándorlás a két szomszédos üzem, a bánya és az erőmű között, megállapodást is kötöttek erről, de a munkaerő-vándorlás sajnos mégis nagy gond a Thorez- ben. Különösen a fiatalok kilépése gyakori. A folyamatos munkarend, a sokszor viszontagságos körülmények bizony nem vonzóak akkor, 'amikor könnyebb munkával a közelben esetenként még több pénzt is lehet keresni. Jobban meg kell becsülni az itt dolgozókat; a nehézgépkezelést a külfejtés speciális jellege miatt szakmunkaként K. Béla l magánélete feljebb kétszer-háromszor „szánja” meg a fiát havonta. — Hadd tanulja az életet a gyerek, akkor edződik, ha nélkülözik — ez az álláspontja. K. Béla egyébként nem túl igényes. Legyen meg az embernek az a három-négy viszonylag elfogadható „rongya”, meg időnként szórakozhasson egy kicsit — ez a véleménye. Éppen ezért nem is költ. túl sokat. Hetente kétszer-háromszor meghívja magához barátait, meghallgatnak néhány lemezt, megisz- szák azt a kis italt. Az ember ne igyon sokat, de az legyen márkás — mondja a fiatalember, amikor bárszekrényéből kiemeli a Napo- leon-konyakot NÉH A-NÉHA Pestre is felruccannak, eltöltenek néhány napot haveri körben, de K. Béla szerint egyre kevésbé érdemes a fővárosba menni. — Az egész Pest egy nagy külváros. Nem is tudom, hogy mért vannak sokan úgy odáig érte. Ez bizony nem Párizs, még kevésbé Los Angeles. Ócska, kis lebujok, sehol semmi fény, reklám, a műsorokról nem is beszélve. Aztán rezignáltan teszi 'lozzá • — Hát persze, a „mi” közerkölcseinkkel egy jó kis műsor már nem fér össze. Egyedül csak ezért érdemes feljönni, hogy az asszony — mármint a felesége — a bundáját egy kicsit klszellőztesNevetve szokta hozzátenni: — Mert otthon nem meri felvenni. Fél, hogy két napig az egész város erről beszél. Ez aztán jellemző. Az ember vesz valami kacatot, de nem meri magára akasztani, mert tart, hogy megszólják miatta. Bezzeg arról nem beszél senki, hpgy arra kényszerülünk, hogy a szülőknél húzzuk meg magunkat. Erről anyuka — a nyugdíjas építészné — is szívesen beszél baráti körben. — Szegény drágáim arra kényszerülnek, hogy egy fedél alatt lakjunk. Igaz, befizettünk nekik egy társasházi lakásra, de hát mikor készül el. Ez az építőipar — legyint — mire képes? Jobb róla nem is beszélni. Pedig hát apu szinte potom pénzért készítette el a terveket. Arról is szívesen beszél, hogy az állam „el adatta” velük a balatoni telket Még jó. hogy az egyiket megtarthattuk, azzal a kis nyomorult vityillóval. Béluskáék is ott voltak a nyáron, de hát nekik is kellene már egy különálló kis telek. Mi öregek már nehezen férünk meg a fiatalokkal. Nekünk a pihenés kell. nekik meg a szórakozás. S abban a szűk vityillcban nehéz összehangolni a dolgokat. AZ APA néha rájuk „dörren”. — Nektek már semmi sem jó? Az anya ilyenkor sértődötten húzza fel az orrát. «■» FosLÉasaa az a baj, he©' nekünk már „minden” jő. Mindenesetre azért az anya időnként figyelmezteti Bélát. — Vigyázz kisfiam a hivatalban. Nem kell mindent össze-vissza beszélni. Megértem, hogy néha ideges vagy, de azért türtőztesd magad. Mert az anya szerint Béla ,,egy kis forradalmár”. Lázong az igazságtalanságok ellen, meg a butaságok ellen. Nem érti, hogy az ember miért csak két-három évenként mehet Nyugatra, amikor mindenki az enyhülési politikáról beszél. Meg miért kényszerítenek erőnek erejével mindent az emberre. Ha valaki bekapcsolja például a televíziót, mit lát? Nem filmeket, hanem kizárólag eszmei mondanivalókat. Minden színész lábon járó eszme. — Még szerencse —■ jegyzi meg az anya sokszor —, hogy Béluka megtanult franciád kiskorában. így legalább né ha egy-egy olvasmány is a kezébe jut. K. Béla egyébként tiltako dk az ellen, hogy ő forradal már lenne. — A forradalmárok kora lejárt — ez a véleménye, ö csak olyan ember, aki reálisan ítéli meg a dolgokat, és objektív a látásmódja. Ez a rendszer alapjában véve nem is rossz — szokta mondán' —, csak az emberekkel van baj. Meg kell nézni, hogy kik irányítanak, kik vannak vezető poszton. AZ ANYA néha, maga is csodálkozik, hogy milyen értelmes fia van. — Ez a Béla! Ha ez egyszer igazán megmondhatná a magáét: Legyint. — De nem lehet. Szólj igazat, betörik a fejed! Kapoai Leweaí® kellene elismerni, jobbam hozzáigazítva az érdekeltségi rendszert az üzem adottságaihoz. Mindezekhez főleg központi támogatással gyors intézkedésekre van szükség, mert Visontán a jelenlegi ösztönzés mellett kevés lesz a munkaerő. a következő évek feladatainak teljesítéséhez. Volt rá példa, a rendkívüli körülmények idején, hogy Petőfibányáról szállítottak Visontára mindennap száz dolgozót. Hosszú időn át nem vállalnak, nem vállalhatnak ilyen megterhelést a munkások, hiszen a napi munkaidőt órákkal nyújtja meg az utazás, nem beszélve annak költségeiről. Ugyanakkor viszont furcsa módon keresztülhúzva az eredeti elképzeléseket, nem kapott lehetőséget a bánya a tervezett négyszáz személyt befogadó munkásszállás építésére. A gondokat csak növeli, hogy a következő ötéves tervben a vállalatnak fel kell készülnie a bükkábrányi bányaüzem nyitására; képzett, felkészült, gyakorlattal rendelkező szakemberekre van szükség. Valahonnan oda is kell biztosítani munkaerőt... Határoiaí — a gyors végrehajtásra is A minisztertanácsi határo- 'zat, a nehézipari miniszter levele bizakodással tölti el a bányászokat: van jövőjük ezeknek a munkahelyeknek, érdemes itt munkát vállalni. Munkásokat, társadalmi vezetőket kérdeztek meg erről a népi ellenőrök, s a válaszokban a bizakodás hangja volt. Ugyanakkor — a Thorez külfejtés gondjai is erre utalnak — késnek a határozat nyomán születendő gyakorlati intézkedések. Holott a bányászat fellendítését célzó állásfoglalás éppen a gyors változások szükségességét hangsúlyozza: egyértelműen érdeke ez az iparág dolgozóinak, s az egész országnak is. Azok a szociális intézkedések, amelyek eddig születtek, a vállalat vezetőinek munkáját tükrözik — az élet diktálta őket, s a határozat megjelenése nélkül is meg kellett volna hozni mindegyiket. A lakásépítési akciók például ezt igazolják. De egyébről, többről is szó van; többet kell tenni a növekvő igényeknek megfelelő teljesítményekért. Hekeli Sándor Szovjet idegsebészek felfedezése Az emberi agy újabb bámulatos tulajdonságát fedezték fel leningrádi idegsebészek, a SzecsenoVról elnevezett fiziológiai és biokémiai kutatóintézet tudósai. Az intézet neurofizioiógiaí laboratóriumában végzett kísérletek során bebizonyosodott, hogy az öröm és más pozitív emóciók az emberi agy bal oldali részében, míg a szomorúság és más negatív érzések a jobb oldal! agytekervényekben keletkeznek. A jobb oldali agyfélteke kiiktatásakor a kezelt személyek jó kedélyűvé, elégedetté, közlékennyé váltak és ilyenkor még a búskomorságban szenvedő páciens is biztatónak látta a jövőt Ezeknek a tapasztalatoknak az alapját az intézet, munkatársai az emocionálit- elmebántalmak új gyógymódját dolgozzák ki. A depressziót a jobb oldali, a mániákus állapotokat pedig a bal oldali agyfélteke elektromos sokkolásával kezelik, A Novosztyi szovjet sajtó- ügynökség tudósítója szerint ennek a módszernek a klinikai alkalmazása pozitív eredményeket hozott (Bokor) JNtégO 1974. jaaaár &»
