Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

Szilvesztertől újévig Mari® Maranmm«, mini földbirtokos. SZILVESZTER. Egy or­szág ül a képernyő előtt. Évek, sőt immáron évtize­dek óta. Az országot, ponto­sabban azokat, akik az or­szág polgárai közül a kép­ernyő elé ülnek és ők vannak többen — nem ér­dekli, hogy bezzeg más or­szágokban nem szokás a szilveszteri kabaré. A pap­rikás csirke sem szokás. így szoktuk, így szerettük meg a szilvesztert immáron évti­zed, s lassan már évtizedek óta: a kabaréval, A televí­zió szoktatott rá bennünket, és most már úgy vagyunk vele, mint a Vereckei- hágó­val : hozzátartozik történel­münkhöz. De történetünk­höz, legalábbis az újabbko- rihoz, feltétlenül. De Gaulle sopánkodott egyszer állítólag azon, a franciák sajtimádatát fel­használva önmaga mentsé­gére, hogy egy olyan nép­pel nagyon nehéz mit kez­deni, hozzá értelmesen be­szélni, amelyik százféle saj­tot eszik. Franciás szelle­messég? Lehet. De mit lehet kezdeni egy olyan néppel, amelynek kemény ítélete van a televízióról általában, ha nem jó a szilveszteri műso­ra konkrétan. Ha nem jó mind az ötmilliónak. Mert mit lehet kezdeni egy olyan néppel a televíziónak, eiiol ötmillió szempár figyeli éber, vagy éjfélre éppen kissé tompult tekintettel a képer­nyőt: úgysem lesz jó! És ha valakit nagyon néz­nek, ha valakitől nagyon várnak valamit, az rendsze­rint bele is habarodik a dolgokba és csalódást is okoz a végén. Ez a zavaro­dottság volt érezhető — je­lentős anyagot, beígértet a „konzervdobozban” hagyó, , de idő hiánya miatt is kapkodóra sikerült idei szil­veszteri műsoron. A takaré­kosság jegyében fogant a műsor, ezzel próbálva kere­tet adni mindannak, aminek két órán keresztül nevettet­nie kellett volna a nézőket. Ám a takarékosságot —úgy Mpmixjrff ti január &» keddi Pistoli, a nyírségi kopott tűnt — összekeverték a ka­merák előtt a spórolással: kispórolták a derűt, sok he- lyütt a kedélyt, és a legtöbb helyütt a könnyedséget is a műsorból. Valahogyan olyan érzésem volt. mintha egy neves, de nem éppen felkészült és ha felkészült, akkor nem ké­pességeinek és adottságai­nak megfelelően felkészült haknibrigád szorgoskodott volna most a képernyőn. Ráadásul még az is eszem­be jutott, hogy nem zolt e kiszipőlyozója az öregeknek a televízió, akik talán éppen azért szerepeltek feltűnően is nagy számban — az öreg kifejezés a képernyőről hangzott el —, mert velük olcsóbb mondjuk egy revüt csinálni? öregember nem vénember, dg olcsó ember. Aztán sok minden történt még a képernyő színpadán, ami rém lendítette, de meg- torpan tóttá a szilveszteri kabarfc lendületét és a nézők bontakozó hangulatát. .Jófor­mán poént sem hozott Ar- sene Lupin Harsányt Gábo- ra, amiről, persze ő tehet a legkevésbé, majdhogynem érthetetlennek tűnt a szá­momra Maros Gábor és együttese „ügyelő stábjá­nak” csetlés-botlása és a máskor mindig remek Al­fonzé sem tudott közel fér­kőzni egyik-másik — mert több is volt neki! — jelene­tével sem az érző, sem az értő közönséghez. Maradéktalanul tetszett és igazi játékos kedvükkel ma­gukkal ragadtak a televízió bemondói, illetőleg a belő­lük alakult „haknibrigád” shaw-ja, amelynek valóban volt sója. A Varga—Takács­duó, a bohóctrió — Antal— Kudlik—Tamási — kis ön­gúnnyal, mértéktartó ízlés­sel és nagyon-nagyon jó­kedvvel „csak” nevettetni akart. A legjobbat akarta! Hozzátartozik az igazsághoz hogy mindezeken túl, vagy mindezek mellett jó néhány olyan perce akadt ennek a műsornak, amelv magával ragadta a nézőt és amely az elevenre, sőt az elevenünkre tapintott úgy. hogy észre sem vettük: magunkat ne- vetiiik ki t°li s^áiiai. Tiodro- gi Gyula óvodaíelenete, a Bodrogi, Horváth Gyula én Km mórién agyOtte® te­hóc tréfája a rádiózásról, közelebbről a nyilvános rá­diózásról joggal és okkal ér­demli meg, hogy felidézzük. Népes stáb készítette, szer­kesztette, fényképezte és ját­szotta, szerepelte végig ezt a műsort, amely dehogyis ke­rült a „félébe”: sokba ke­rült az nagyon is. Került, amibe került — mondhat­juk — legfőbb haszna, hogy napokig, sőt talán hetekig témát adott a nézőnek: tet­szett, nem tetszett. Nekem nem. Mindenesetre várom az idei szilveszteri műsort. ŰJ ÉV — CJ KOPRODUK­CIÓ; a NAPRAFORGÓ. A té­véíilm Krúdy Gyula regényé­ből készült, olasz közremű­ködéssel — meg nem mon­dom miért? — kissé boron- gÓ6an krúdysra hangolva az egykori nyírségi világ amúgy sem derűt keltő világát. A történet diagnosztikája egy­szerű: egy roggyant házú nyírségi dzsentri, miután el­itta három asszonyát, egész­ségét, emberére, illetőleg nő­jére akadt egy pesti, meg- csömörlött és egzaltságát e tájon és barátnőjénél orvo­solni akaró csak egykor volt szűzben. Gyenge szíve a nő közreműködésével végez ve­le. Szokvány történet lenne, ha nem Krúdy formálta volna át egy kevéske nosz­talgiával, de rezignált bele­nyugvással a megváltoztat- hatatlanba egy megkapó gyászjelentéssé a dzsentri vi­lágról, sok-sok borongással, szépséges nyelvezettel, ami a képernyőn helyenként in­kább 6zépelgésnek érződött. Horváth Z. Gergely, ami­kor igyekezett mindent át­menteni a filmre, amit le­hetett —, ő írta a forgató- könyvet és ő volt a rendező — és amikor valamiféle „krúdys világot” akart te­remteni, vontatottá és a történet egészét tekintve — a Krúdyt és világát kevésbé ismerő néző számára —ért­hetetlenné is tette mindan­nak jó részét, ami a képer­nyőn történt. Vagy történni látszott. Mario Maranzana személyében kitűnő színészt ismertünk meg, de alakítá­sa sikerében jelentős része van Szirtes Ádám hangjá­nak — és aligha kétséges, hogy Carla Romanelli szug- gesztív egyénisége, Paola Pitagora finom mívű szépsé­ge, Darvas Ivén megfáradt és cselekvőképtelen ember­gyűlölő szerelmes művésze önmagukban véve kitűnő tartópillérei lehettek volna ennek a televíziós filmnek. Nemcsak rajtuk múlt, hogy ez a televíziós film aligha ösztönzi a Krúdyt nem, vagy csak kevésbé ismerő nézőt arra, hogy érdeklődve ke­resse a könyvespolcokon Szinbád megteremtőjének egyéb műveit. Gynrkó Géza Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban Erednipztyes vizsgák az egyetemeken, Idiskolákon Csaknem másfél millió di­ák számára szólalt meg hét­főn újra az iskolacsengő, véget ért a téli vakáció, megkezdődött a második félév. Az általános és kö­zépiskolákban az első taní­tási napon — az ellenőrző könyv útján — hozták a ta­nulók és a szülők tudomá­sára az első félévben elért eredményeket. (A téli szü­netben mindenütt megtar­tották az osztályozó értekez­leteket, a december 20-i helyzetnek megfelelően „le­zárták” a diákok érdemje­gyeit.) Az érvényben levő rendel­kezések szerint az általános iskolák első és ötödik osz­tályaiban félévkor nem osz­tályozzák a tanulókat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a ta­nulókat, azonban a tovább­haladás szempontjából a környezetismeret, a gyakor­lati foglalkozás, az ének-ze­ne, a testnevelés esetlege® elégtelen osztályzatát figyel­men kívül kell hagyni. Nem kell osztályozni félévkor az egyes osztályokban az újon­nan „belépő” tantárgyakat, vagyis: a második osztály­ban a nyelvtan-helyesírást és rajzot, a harmadikban a fogalmazást, a hatodikban a fizikát, a hetedikben pedig a kémiát A szakemberek alá­húzzák: <a félévi osztályza­tok a diákok szaktárgyan­kénti összteljesítményét tük­rözik. Az egyes osztályzato­kat gondos pedagógiai mér­legelés útján állapították meg, nem pedig gépies szá­molási művelet révén. A januári további munka­rendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szü­leit mindenütt tájékoztatják gyermekeik első félévi mun­kájáról. A mo6t végző nyol­cadikosok és szüleik számá­ra pedig megkezdődik a szo­kásos pályaválasztási tájé­koztatás, tanácsadás. A to­vábbtanulási jelentkezési la­pokat — akár középiskolá­ba, akár szakmunkásképző Intézetekbe történik a je­lentené« — március 20-ig küldik majd tovább az ál­talános iskolák vezetői a középfokú oktatási intézmé­nyekhez. A középiskolák február 10. és 25. között fogadják el a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira történő jelentkezéseket, a felsőokta­tási intézmények pedig már­cius 30-ig. Az Oktatási Mi­nisztérium ebben az eszten­dőben is közreadja — a Tankönyvkiadó révén — azt a tájékoztató füzetét, amely részletezi valamennyi felső- oktatási intézmény felvételi követelményét és rendjét. A tájékoztató hamarosan a könyvesboltokba kerül. A következő évi felvételi vizsgákon — egyik új vo­násként — a matematikán as fizikán kívül a biológiát is azok közé a tantárgyak közé sorolják, amelyek a közös írásbeli érettségi-fel­vételi tárgyak között szere­pelnek. Ezt az írásbeli dol­gozatot minden jelentkező­nek meg kell írnia, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik, ahol a biológia írásbeli felvételi vizsgatárgy. A másik változás, hogy a pályázók kérésére — azokat a tárgyakat is beszámítják a középiskolai pontok meg­határozásakor, amit a közép­iskolában a tanulók úgyne­vezett választható, vagy rendkívüli tantárgyként ta­nultak, amennyiben ebből a tárgytól felvételi vizsgát kell tenniük. A tudományegyete­mek egyes szakain, ahol a felvétel keretszámok a nép- gazdasági igény miatt ala­csonyak, a képzést egy-egy esztendőre szüneteltetik, vagy a három bölcsészkaron meg­osztva indítják, esetenként egyes szakokon nem hirdet­nek újabb jelentkezést A tudományegyetemeken né­hány tanári és nem tanári szakon már az elmúlt év­ben is bevezették a kettős — a tudományegyetemi és a tanárképző főiskolai —> je­lentkezést, az átirányítás megkönnyítésére, az egysé­gesebb elbírálás érdekében, Ezt a bevált módszert kí­vánják továbbfejleszteni azo­kon a területeken, ahol ar­ra a lehetőség adott. A kö­zépiskolai érettségihez, il­letve a felvéted vizsgához tartozó változás még, hogy azok a középiskolai érettsé­gizők, akik megírják közös íráseli dolgozatukat, az érett­ségin kérhetik szóbeli vizs­gára bocsátásukat abban az esetben, ha jobb érdemje­gyet kívánnak szerezni, A Újfajta műsorblokkal je­lentkezik a tévé. Kétheten­ként kedden — főműsoridő­ben — amolyan tudományos- ismeretterjesztő magazin összeállítással. Amelyben he­lyet kap természetfilm és is­meretterjesztő, tudományos kisfilm, rajzfilm és az első néhány alkalommal egy-egy felvételi vizsgákon az emlí­tetteken kívül jelentősebb tartalmi vagy szervezési mó­dosítás ebben az esztendő­ben nem lesz. Az iskolák második félévi munkarendjében a tavalyi tanévhez képest ugyancsak nem lesz lényeges változás, Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban június 5-e lesz. Azokban az álta­lános iskolákban, amelyek­ben az előírt 198 tanítás! napot teljesítették, június 1-től a fennmaradó időt tan­évi tevékenységet kiegészítő, társadalmilag hasznos mun­kával, kirándulással, sport­tal és kulturális foglalkozá­sokkal tölthetik el, tanítás nélküli munkanapok kere­tében. A középiskolák ne­gyedik osztályaiban május 8-a, az első-harmadik osz­tályokban pedig június 8-a az utolsó tanítási nap. A tan­évzáró ünnepségeket — as igazgatók által kijelölt na­pon — június 12-e és 17-e között tartják. A tavaszi szünet április 5. és 18. között lesz, és szünetei a tanítás március 15-én, március 21« én, április 4-én, húsvéthét­főn. valamint május 1-én is, Ugyancsak „félidőhöz” ér­keztek az egyetemisták, fő­iskolások, mégpedig a vizs­gaidőszak félidejéhez. Az előírások szerint ugyanis február 10-ig tart a vizsga- időszak a felsőoktatási in­tézmények különböző fakul­tásain. Minden tagozatot szá­mításba véve jelenleg több mint százezren adnak szá­mot , felkészültségükről a leendő diplomások sorában^ Az oktatási szakemberek vé­leménye szerint a jelenlegi vizsgaidőszakra általában ki­elégítően készültek fel a diákok, észrevehetően javult a tanulmányi fegyelem te. (MTI) Chaplin-fUm zárja az össze­állítást. Ez alkalommal — először — láthatjuk ezt a fajta ma­gazint, amely külön, összeg- foglaló címet nem visel. 20.05 á Változó Ázsia cí­mű olasz televíziós dokumen­tum-filmsorozat első részé­nek kezdési időpontja. A 10 részes film Ázsia országait mutatja be. Elsőül Hanoit a háború előtt, és a béke nap­jaiban. Érdekes utcarészle­tek, háborús jelenetek eleve­nednek fel. S megismerke­dünk egy, a háború miatt a föld alá kényszerült várossal, •— ahol iskola, gyár, lakóház épült, működött a föld alatt. A filmet Kalmár György be­vezetője előzi meg. 4» Humoros évkönyvek Gazdag a magyar kalendá­rium-történet szatirikus-hu­moros évkönyvekben is. Iro­dalmi életünk fellendülésé­nek kezdetén általános pa­naszként hangoztatták íróink, hogy a nép széles rétege a Csíziókon, azaz kalendáriu­mokon kívül nemigen kap­kod a nyomtatott betű után. Vas Gereben panaszkodik egyik regényében, hogy a mestergerendán a kalendá­riumon kívül csak Vassziklai Fridolinnak, meg aKártigám nevezetű török kisasszony­nak történetei találhatók. Bi­zonyos, hogy a kalanedárium igen hasznos és fontos könyv, mert nemcsak a napok rend­je, hanem a névnapoké is megtudható belőle. A Száz­éves jövendőmondó rigmu­sai is igen tanulságosak, nem kevésbé hasznos azonban a vásárok rendje, ami minden naptár fő alkotó része volt. Mi sem volt természete­sebb tehát, mint az, hogy a kiadók műveltségterjesztési, no, meg üzleti szempontból, kalendáriumaik kapósabbá tételére elbeszélésekkel, ver­sekkel, képekkel egészítették ki a naptári részt. A humor a múlt század harmincas-negyvenes éveiben megjelent naptárakban csak mint „illedelmes tréfák” nyert bebocsáttatást. . Jó időnek kellett eltelnie, míg egy ki­zárólag humoros-tréfás tar­talmú és mulattató célzatú naptár jelenhetett meg. A* előttünk ismert legré­gibb vidám naptár — hiszen adoma- és anekdota-gyűjte­mények, s hasonlóak már régebben is megjelentek — 1854-ből való, amikor Emich Gusztáv kiadta a Mulatságos házi naptárt. Nos, ez nem tré­fás, hanem igazán mulattató volt. A Mulatságos házi naptár szövegének legnagyobb ré­szét Jókai Mór írta. Tompa Mihály — Néprege, Diósgyőr — Bernáth Gazsi — Freskó­képek —, Vas Gereben — Adomák — voltak munkatár­sai, kiknek írásain kívül naptárában Petőfi két versét is közölte. Vas Gereben is kiadott ugyanezen évben — 1854- ben — egy Nagy Napiár-t, de aki tréfás kalendáriumot ke­res ebben, ugyancsak csalat­kozik, mert Vas Gereben a szép nagy kötetben irodalmi és oktató jellegű naptárt nyújtott át olvasóinak. Egy évvel később Vas Gereben megismételte vállalkozását, de alighanem túl komolynak tűnt fel koríársai előtt, s nem vásárolták, mert harma­dik kötete már nem jelent meg. Első igazi humoros naptá­runk a Bolond Miska Naptá­ra 1858-ra. Landercr és Hec- kenast adták ki, de Bécsben nyomtatták. Pmsgémm jel­lemzi az ötvenes évek szelle- meskedő irányát s irodalmi színvonalát. A kalendárium! részben minden hónaphoz, minden naphoz valami szellemes megejgyzés, vagy próféciálás tartozik. Ezek ritkán politi­kaiak, hanem általában iro­dalmi, vagy színházi vonat­kozásúnk. Például: „1858. augusztus 6. Ismét több új élcet lehet olvasni, melyeket húsz év óta teljesen elfelejtettünk”, vagy „1858. október 28. Pestnek egyik külvárosában kéteme­letes házat építenek lábadozó betegek számára. Az első emeleten az igazgatóság, . a másodikon az orvosi sze­mélyzet fog lakni”. önmagát sem kíméli, ami­kor egy adomához csillag alatt hozzáfűzi,: „Nem egé­szen új, az igaz, de régibb sem, mint egyéb ilyféle ado­mák, • melyek megjelentek, — ebben az esztendőben”. Boritéklapjának rajzát öt­ször változtatta meg, de mindegyiknek főalakja maga Bolond Miska. Az utolsó Bolond Miska Naptára 1870-ben látott nap­világot,. Ebben már Igen nagy szerepe volt a politikai viccnek. Révé» mm A

Next

/
Oldalképek
Tartalom