Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
I Honfoglalók I inkább csak ténye van a Bapnak. melege al.g. mégis Jólesik az embereknek, akik I a lepakolás nehéz műveletében oajlódnak a bútorokkal. Aztán lassanként minden lekerül a teherautóról: vitrin, re- kamié. lepedőkbe kötött ágynemű zsákban krumpli, tükör. s ki győzné felsorolni, mi minden még. Téli kabátban, meleg sapkában áll a néni a széles lépcsősor utolsó fokán, onnan nézi bútora felsorakozá- sát. Ez a decemberi nap bizonyára sokáig emlékezetes lesz számára, és az ünnep is duplán ünnep, amelyet már itt. ebben a szép új otthonban tölt. r A nyugdíjasok házában. I Apró termetű, kedves arcú és szívesen áll a szóra. — Szőllősi Rozália vagyok, és eddig a Mária utcában laktunk.. „ — Kivel? — A nevelt kislányommal. — Milyen volt~-a 'régi lakás? — Egy szoba, konyha. — És hány évig tetszett lakni a szoba-konyhában? A kérdés mosolyt fakaszt a néni szemén, olyan mosolyt, ami csak akkor terem, ha túljutottunk életünknek egy nagyon nehéz időszakán. — Negyvenöt évig laktam ott. Bizony, negyvenötig. — És ez az új, ez hogy tetszik? — Ez? Ez gyönyörüszép. Dr. Papp Kálmán, Eger város főorvosa mondta, hogy három esztendővel ezelőtt az egészségügyi osztály kezdeményezte, hogy létesítsenek a megyeszékhelyen egy „nyugdíjasok házát”, s ha nem Is könnyen, de sikerült. A cél az volt, hogy megköny- nyítsék a nyugdíjasok életét. Akik olyan nagy lakásban laktak például, hogy fenntartását a nyugdíjból már csak nagyon nehezen tudták volna 'biztosítani', azoknak sokkal jobb az új. kényelmes és olcsóbb egy-, illetve másfél szoba összkomfort. A kérdés másik oldala, hogy az így felszabadult lakásokat sokgyermekes családoknak lehetett kiutalni. És természetesen lakást kaptak azok a nyugdíjasok is ebben a szép, hatemeletes házban, a Csebokszári-lakó- telepen, akiknek szociális helyzete, egészségi állapota leginkább megkívánta, hogy idős korára végre jó lakást kapjanak. — De nemcsak a lakásról van szó — mondta dr. Papp Kálmán. — Legalább ennyire fontos, hogy azok, akik itt laknak, állandó egészségügyi ellátásban is részesülnek. Ez nagyon fontos, hiszen nyugdíjasokról. idős emberekről van szó, akik bármikor egészségügyi segítségre szorulhatnak. Éppen ezért két lakásban ápolónők laknak, egyben pedig orvosi rendelőt alakítunk ki. Ezeket a lakásokban levő házi telefonon szükség esetén bármikor fel lehet hívni, és a gyógyszer, az injekció, vagy amire éppen szükség van — perceken belül megérkezik. Terveink között szerepel az is, hogy az egyik földszinti helyiségben közös éttermet rendezünk be, ahol jó és olcsó ebédet biztosítunk azoknak, akik igénylik. A nyugdíjasok házának híre eljutott a megye határain túlra is. Riportot készített róla a Magyar Hírlap egyik munkatársa is, akinek a hatodik emeleten boldogságtól sugározva mondta az egyik új lakó: — Én ilyen gyönyörű lakásban még nem is voltam soha, úgy érzem magam itt, mint a mennyországban! Míg ezeket az emlékeket visszapergetjük, a legújabb „honfoglaló”, Szőllősi Rozália néni seregszemlét tart a bútorai felett. De talán nem elég jól nézett oda, vagy a fiúk, akik segítettek a költözködésben, fogták ügyetlenebből a tükröt, mint ahogyan az Szükséges lett volna, mert a tükör bizony kiugrott a kezükből és darabokra töri a fagyos földön. — Nem baj — mondja a károsult asszony —, ezek ilyenek, ezek a tükrök, eltörnek előbb-utóbb. Van másik, és az a fontos, hogy ez a lakás, ez olyan gyönyörű ... Gergely Sándorék már szépen berendezkedtek az első emeleti másfél szobás lakásban. A nyugdíjas tanár és felesége a Felszabadulás téren lakott, szolgálati lakásban. — És most elégedettek? — Végeredményben igen — mondják —, csak egy-két ki sebb hiba volt — például csöpögött a radiátor —. de mire észre vettük, már meg is javították. — Karácsonykor várnak-e vendéget? — Nekünk nincs itt sen kink, Egerben, a rokonság Pesten. Patakon. Baranyában él, kettesben karácsonyoz- tunk — mondják, és megértő. szeretetteljes pillantást váltanak. A beszélgetést hallgatja a szemközti szomszéd. Tóth István bácsi is. ők a Malom utca 3-ból költöztek ide a feleségével. — A szanálás zavart ki bennünket, de én sajnos csalódtam. Mert a szanálás utáni kártérítésből értünk is befizetett 28 ezer forintot. A mi régi lakásunkat pedig S ezerre értékelték, és még így is be kell fizetnünk 13 500 forintot, havi 225 forintos részletekben. A lakbér 284 forint, a többiről nem is beszélve. A nyugdíj meg kevés, 1573 forint. Ha tudom ezt, nem is jövünk ide, nem, nem... — Azt tetszik-e tudni, hogy állandó orvosi felügyelet lesz? — Hallottam róla valamit, és ennek örülök is, mert az nekem nagyon kell. Nekem már kétszer volt szívinfarktusom, kétszer jöttem vissza a másvilágról. Hordom is magamnál mindig a zsebemben a papírt, ha valami bajom lenne, összeesnék az utcán, tudják, hogy mi bajom van, akik felsegítenek... A szép, új házban 90 idős házaspár kezd új életet. Ki könnyebb, ki nehezebb körülmények között érkezett. Mások a gondjaik, mások az örömeik. Most, hogy elérkeztek • az ünnepek, kívánunk nekik sok-sok örömet és egészséges, gondtalan életet új otthonukban. B. Kon Tibor Metszik a szőlőt soproni dombokon r**:*#*' >p> A soproni Állami Gazdaság 467 hektáros szőlészetében az idén korán megken dődött a hires soproni kék frankos és a soproni leányka metszése. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) ■ ... ..................... . ............... «a. M egalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat Csaknem másfél mill árdos beruházási program 1976-ben A nehézipari miniszter döntése alapján 197Ő. január 1-től működik a Paksi Atomerőmű Vállalat a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében. A vállalat alapvető feladata az üzemeltetésre való felkészülés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jóváhagyott beruházási programból 1980-ban készül el a Paksi Atomerőmű első 440 MW-os reaktorblokkja. Egy évvel később újabb egység, majd további két blokk kezdi meg az áram termelését. Az új vállalat alapításáig több mint másfél milliárd forint értékű munka valósult meg az atomerőGubemői W»ih Im-Pieck-'Madtijj Emlékezés egy kiváló emberre Van egy városka az NDK— lengyel határon, valamikor így hívták: Guben. Valaha: kalap- és posztógyáré műhelyek adták egyetlen nevezetességét, és a kelet felé támadni készülő német birodalom, a szomszédjára gyűlölettel tekintő politikai határpontja volt Ma: gyorsan fejlődő iparváros és a szomszédos testvérnéppel felépített új kapcsolatok egyik támpontja. A nagy történelmi fordulat jelképének Is tekinthetjük Gubent, amely 1946-ban éppen e változások nyomán új nevet vett fel: Wilhelm-Pieck-Stadt. A német kommunisták, a Német Szocialista Egység cárt egyik vezetőiének azNDKelső köz- társasági elnökének nevét Azét a férfiét, akinek nagy szerepe volt abban, hogy ezek a változások végbementek. Wilhelm Pieck száz évvel ezelőtt született Gube"ben egy kocsis fiaként, s a német és a nemzetközi munkásmozgalom neves személyiségévé nőtt az évtizedek harcai és megoróbálta'ásai során. A szociáldemokraták balszárnyihoz tartozott, majd a Német Kommunista Pá-*’ egyik alapítója lett. A hitlerizmus uralomra jutásakor. Emst Ths'mann le+artóztrtésa után az illegális oárt elnökévé választották Emi<?rá"ióba kényszerűt. maid miu*án a szovjet csanatok szétzúzták az ellenséget — azokkal egviitt. akik a harcot egy más Né- inetor ■ágért soha nem adták t |els akik ezt a küzdelmet szervezték és vezették — ismét hazai földön kezdhette meg tevékenységét. Már így is, eddig is rendkívül gazdag volt az életútja. De Wilhelm Pieck — Walter Ulbrichttal, Ottó Gro- tewohllal s másokkal — 1945 után is, hetvenévesen hallatlan energiával, nagy alkotókedvvel vágott neki az új feladatoknak, amelyek nem voltak könnyebbek, igaz, egészen más jellegűek, mini az előzőek: felépíteni egy demokratikus, majd a szocialista német munkás-paraszt államot. Emlékszünk a fényképfelvételekre, és akinek módja volt. emlékszik a személyes találkozásokra Wilhelm Pieckkel. Rendkívül vonzó egyéniség volt, beszédmodora világos, egyszerű, szívélyes. Közel tudott kerülni az emberekhez, mosolygó, reménykedő, az örömben feloldódó arcok vették körül, amikor a városokat, a falvakat járta. Személyisége, vezetői képessége nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Német Szocialista Egységpárt és az NDK népe megoldotta a. nagy történelmi feladatot, és hogy ma egv politikailag szilárd, gazdaságilag fejlett Ném~t Demokr-űiVus Köztársaság létezik Európában. Az NDK megalakulásakor, 1949 ben a köztársaság elnökévé választották Wilhelm Piecket, és ezt a tisz*et töl- tttes be beláttte, 1980-i®. Ebmű-programból. A Duna partján imponáló méretekkel bontakozik ki az új energiabázis, a folyóra tekintő magaslaton pedig terjeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális létesítménnyel tervezett lakótelep. A további teendőkről Szabó Benjamin, a beruházás miniszteri biztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy 1975- ben felgyorsultak az atomerőmű beruházási munkál. Félezerrel gyarapodott a helyszínen dolgozók száma és ezzel az új év küszöbén elérte a 2600 főt. A jövő évi feladatok még nagyobb tempót diktálnak, hisz most már egy esztendő folyamán kell elvégezni csaknem másfél milliárd forintot igénylő munkát. Különösen nagy feladat hárul az építőiparra, amelynek közel egymilliárd forint értékű építést kell megvalósítani. Ez ugyan még persze nem jelenti az építési csúcsot, ami a későbbi években következik, de így is kiemelkedik a magyarországi energiaberuházások egy évre ütemezett programjai közül. Az elkészült felvonulási épületekben például megkezdik a gépek, szerszámok felszerelését. Ezzel az építőipari vállalatok mellett a technológiai szerelést végző vállalatok felkészülése is előre halad. Előtérbe kerül az első ikerblokkot magában foglaló hatalmas főépület. Méretére jellemző, hogy helyben kilenc méter mélységig csaknem negyedmillió köbméter földet vájtak ki. Az óriás munkagördörben befejezik a 170 centiméter vastag teherviselő alaplemez betonozását, amely egymaga 20 000 köbméter betont nyelt el. Megkezdődik a felmenőfalak készítése. úgyhogy az év végére a főépület eléri a terepszintet. Jelentősen előrehalad a vízkiviteli mű és a kikötő építése. Elkezdődik az I. és II. ütem közös speciális mosoda-öltöző-la- bor épületének alapozása. A lakótelepen két 180 személyes műszaki szálló, újabb 200 lakás átadása biztosítja a növekvő létszám mellett is az építőszerelő dolgozók kulturált elhelyezését. Az 1975 végén befejezett szolgáltató, kereskedelmi létesítmények, valamint az orvosi rendelő megnyitása pedig az itt élő emberek magasabb színvonalú ellátására hivatott. Az atomerőmű kiviteli tervei a szovjet és a magyar generáltervezők közösen kidolgozott programjának megfelelően készülnek, s ez biztosítja a tervezett építési ütem tartását A szovjet szakemberek a helyszínen is segítik a munka irányítását. A közelmúltban megérkezett Paksra az első szovjet ép ítész-tervező, akit újabb szakértők követnek, az új esztendő első negyedében. (MTI) Akár a szocialista Németország építésének szimbóluma is lehetnei — Wilhelm Pieck elhelyezi egy épület alapkövét. (PANORÁMA fotó — KS) ben az időszakban nemcsak hazájában szerzett megbecsülést, és tiszteletet, nanem külföldön is. Nemcsak a nemzetközi munkásmozgalom ismerte meg és Ismerte el. Hanem e kereteken túl is sokan szóltak róla elismeréssel életében. s még többen ma, amikor a mű, amelynek alkotásában részt vett, még inkább kibontakozhat Az NDK népe nagy szeretettel ünnepli meg Wilhelm Pieck születésének évfordulóját. Mindenütt ott látni az áss hajú, saslM smtts&gé éfe nők fényképét úgy, ahogyan a nép emlékezetében él. Erre az ünnepre hasonló gondolatokkal és hasonló célok jegyében készültek, amelyeket ő is képviselt, amelyekért ő is küzdött: a szocialista haza fejlesztését szolgáló teljesítményekkel. i Születésének 100. évfordulóján ml, magyarok is nagy megbecsülései emlékesünk Wilhelm Pieckre, a tes*véri NDK és a nemzetközi mun-, kásmozga’om kiémelkedö személyiségére. »saß? te® A kőola j bányászat harminc eve Kiál'itás a msayei művelődési kö pontban Január 3-tól 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők az egri megyei művelődési központban rendezett kiállítást, amelynek címe: „A kőolaj- és földgázipar 30 éve’’. Az Országos Bányászati, Kohászati Egyesület, a Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemének gondozásában rendezett kiállítás a, hazai szénhidrogénipar három év- ©ast&es feáládéséft mutat]* be. Az alföldi szénhidrogén-bányászatban jelentős szerepe volt az egri üzemnek, az elsők között kezdtek termelni a környék olajkútjai. Az üzem, amelynek történetéről szintén találhat dokumentumokat az érdeklődő, jövőre ünnepli mega'akulá- sának 25. évfordulóját jMfőgQ m L, w&tsSatm J
