Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

MÄ© PROLETÁRJAI. EGYESUUETERI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 296. szára ÄEÄ: 8® IF 8 L L E IS 1975. december 18, csStSrtffik Felszólalt Németh Károly» az MSZMP PB tagja» a KB titkára Napirenden a népgazdaság V. ©téves terve Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órákor a Parlament­ben megnyílt az országgyűlés téli üléssza­ka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró An­tal, Biszku Béla, Rock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István, Németh Károly és Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. Az illést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését Apró Antal ezután tájékoztatta a kép­viselőket, hogy a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége javaslatot ter­jesztett elő bizottsági tag felmentésére, ille­tőleg a bizottságokban felmentés és elhalá­lozás folytán megüresedett helyek betölté­sére. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentet­te, hogy a Minisztertanács megbízásából Huszár István, a kormány elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke benyúj­totta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, Fa­luvégi Lajos pénzügyminiszter pedig a Ma­gyar Népköztársaság 1976. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára e képviselők elfogadták az ülésszak tárgyso­rozatát: 1. A népgazdaság V. ötéves tervéről szá­ló törvényjavaslatot 2. A Magyar Népköztársaság 1976. évé költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Az elfogadott tárgysorozatnak megfele­lően ezután Huszár István tartotta meg expozéját Huszár István expo%éfai Tisztelt országgyűlési Kedves elvtársak! Országunk életében nagy Jelentőségű egy-egy ötéves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv min­denkor szocialista társadal­munk sokotíalú fejlesztését szolgálja, ezért teljesítése, az egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése, nem­különben az elkövetkező időszak céljainak és felada­tainak meghatározása leg­fontosabb politikai teendő­ink egyike, egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szőlő népgazdasági terv legfonto­sabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését a kiegyensúlyozott és egyenletes gazdasági fej­lődést. a termelés korszerű­sítését és összetételének ja­vítását. a nemzeti vagyon gyarapítását. a lakosság életszínvonalának folyama­tos növelését, a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazda­sági kaocsolatok dinamikus bővítését, s ezen belül a KGST-országokkal _ való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Ä KITŰZÖTT CÉLOKAT ELÉRTÜK Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek hogy a kitűzött célokat el­értük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátravan, az adatokból már most meg­állapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átla­gos növekedési üteme a ter­vezett 6 százalékkal szem­ben 6,5 százalékos, a mező­gazdasági termékek termelé­se is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 százalék. Az évi átlagos nö­vekedési ütem 3,3—3,5 szá­zalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyara­podását telies egészében a termelékenység növekedése biztosította. A termelésben lekötött eszközödet is figye­lembe v°ve ped’g a nemzeti jövede'em növekvőének mintegy 60 százaléka a hatékonyság javulásából származott. A tervidőszakban az ak­tív keresők száma mindösz- sze 1,8 százalékkal növeke­dett, a munkaidőalap pedig némileg csökkent, mert az országban — néhány mun­kakör kivételével — lénye­gében befejeződött a rövi­dített munkahétre való át­térés. Az ipari termelés növeke­désének több mint 90 szá­zaléka a termelékenység nö­vekedéséből származott. Ösz- szehasonlításul emlékeztetni szeretném a tisztelt képvi­selő elvtársakat arra, hogy a III. ötéves terv időszaká­ban például az ipari terme­lés növekedésének még csak kétharmadát fedez‘ük a munka termelékenységének növekedéséből, és ezzel a IV. ötéves terv is csaik mintegy 75—80 százalékos szinten számolt. A mezőgazdaságban a termelés növekedése az aktív keresők számának mintegy 12 százalékos csök­kenése mellett ment végbe. A foglalkoztatottság szer­kezetében társadalmilag is jelentős és gazdasági fej­lettségünkkel összhangban álló változás következett be. Míg 1965—70 között az anyagi termelés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés területén csak 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatot­tak száma, addig a most zá­ruló tervidőszakban az anya­gi termelés ágazataiban fog­lalkoztatottak száma gya­korlatilag nem változott, a nem anyagi termelés ágaza­taiban azonban mintegy 12 százalékkal növekedett, ez­által javulhatott a lakosság ellátása az egészségügy, az oktatás é® a szolgáltatások más területén. Ez a gazda­sági fejlődés és az életszín­vonal növekedésének kísérő jelensége, következménye, s egyben feltétele is. A beru*1 áfásoknál is elő­térbe kerültek a nem anyagi jel'egű ágazatok. Ezek be­ruházása 90 százalékkal míg az anyagi termelési ág'izatokó rsak 40 százalék­kal nő. így a nem amvagi ágazatok aránva a szo-iabs- to szektor összes bemházá-j sa'ban elérte a 2Í százaié-1 kot. , 1 A termelési és a ráfordí­tási szerkezet gyors ütem­ben változik. Ezt akkor is látnunk és értékelnünk kell, ha talán épp itt sürgetjük leginkább a még gyorsabb átalakulást. A szerkezeti változásokat elsősorban a központi fejlesztési progra­mok segítik. Tovább korsze­rűsödött az energiatermelés és a -felhasználás struktúrá­ja. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból progresszív ágazatok, mint pL a műszeripar, a híradás- technikai és számítástechni­kai ipar, a közúti jármű- gyártás, a gyógyszeripar, a műtrágyagyártás, valamint a petrolkémiai ipar. A gépipar termelésének kb. egyharma- da új, legfeljebb három éve gyártott termék. Mindennek eredményeként a termelést meghaladó ütemben növeke- rett az ipari termékek érté­kesítése, elsősorban a kül­földön értékesített termékek mennyisége. A mezőgazdaság gyors fej­lődését jól szolgálta az ipar­szerű termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növelése, a korszerű vegy­szerek — a műtrágyák, nö­vényvédő szerek — egyre nagyobb mértékű alkalma­zása. íme. ezek a gazdasági nö­vekedésnek talán a legfonto­sabb, az intenzív fejlődést leginkább jelző vonásai. A népgazdaság hatékony­ságának javulása aligha kö­vetkezhetett volna be, ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztás­nak, mindenekelőtt a KGST- országok tervszerű együttmű­ködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsola­tunk a Szovjetunióval. ÖTVÉN SZÄZÄISKIÄI NAGYOBB BERUHÁZÁSI VOLUMEN Fejlődésünket a beruházá­sok számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves tervben csaknem 50 százalékkal nagyobb a beru­házások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meg­haladó mértékben növeked­tek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlő­dött a villamosenergia- ipar, az építőanyagipar és a vegy­ipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást fejeztünk be, közöttük olyan jelentőseket, mint a Thorez külfejtés, a Gagarin Hőerőmű, a Duna- menti Hőerőmű 1. szakasza, a Székesfehérvári Könnyű­fémmű szélesszalag-henger- műve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengermű­ve, a Magyar Vagon- és Gép­gyár motorgyártó és futómű­gyártó kapacitásának a fej­lesztése, a Borsodi Vegyi­kombinát PVC-üzeme, a Ti­szai Vegyi Kombinát olefin­műve, a Beremendi Cement­gyár, a Lábatlani Vékonypa­pírgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Kiskörei Víz­lépcső I. üteme, a Metró ke­let—nyugati vonala, a Szege­di Biológiai Kutatóintézet. A teljes befejezés előtt meg­kezdte termelését néhány olyan nagy létesítmény, mM a péti új műtrágyagyár, a He- jőcsabai Cement- és MészmCL A gazdasági építőmunka eredményeként tovább csök­kentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkü­lönbségek. Az Alföld & a Dél-Dunántúl gazdasági fej­lődése — a tervnek megfele­lően — meghaladta az or­szágos átlagot Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvo­nalának javításában, a szo­cialista életmód ki teljesedé­nyeket értünk el. Az egy fő­sében is számottevő eredmé- re jutó reáljövedelem a terv­nek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy ke­resőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ez­előtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyze­tének javítására fontos szo­ciálpolitikai Intézkedések születtek. Javult a lakásellá­tottság. öt év alatt a terve­zett 400 ezernél mintegy 20— 30 ezerrel több lakás épült. IV. ötév« tervünk fő cél­jait annak ellenére teljesít­jük, hogy gazdaságunkat ér­zékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kisért vál­ságjelenségek és a számunk­ra hátrányos érarányválto­zások. (Folytatás a i. eMákm) Megnyílt a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Szerdán Havannában meg­nyílt a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A kongresszus munkájában több mint háromezer küldött vesz részt. Jelen van számos kommunista és munkáspárt küldöttsége, köztük az MSZMP küldöttsége, Kádár Jánosnak, a párt Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével. A kongresszus résztvevői megvitatják a társadalomfej­lesztés alapvető problémáit a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A kongresszus elé kerül jóváhagyásra a párt programtervezete, vala­mint az új alkotmány terve­zete. Ezen kívül megvitatják az első ötéves népgazdaság­fejlesztési terv irányelveit. A kongresszus vitájában ki­emelkedő helyet foglalnak el a gazdaságirányítással, a né­pi hatalmi szervek létrehozá­sával, valamint az ország po­litikai-közigazgatási felosz­tásának módosításával kap­csolatos kérdések. A kong­resszus végül jóváhagyja a párt szervezeti szabályzatát és megválasztja vezető szer­veit (TASZSZ) A párt központi bizottsá­gának beszámolóját Fidel Castro terjesztette élői ★ Alamar, a Havannától. mintegy tíz kilométerre levő lakónegyed neve ma már Kuba határain túl is ismert. Nem elsősorban azért, mert festői szépségű környezetben a Karib-tenger partján épült és épül, pár száz méterre Cojimar félszigettől, Heming­way kedvelt alkotóműhelyé­től, hanem azért, mert 1971- ben itt bontakozott ki — Fi­del Castro kezdeményezésé­re — a kubai mikrobrigád- mozgalom. Gyárak, üzemek munkáskollektívái alakítot­ták meg azokat a munkacsa­patokat, amelyek hozzáláttak a városrész új, korszerű ott­honainak építéséhez. — S közben társaik helyettük is elvégezték az üzemben a munkát, pótolták a lakásépí­tők hiánya miatti termelés- kiesést. Alamar ma már közel 20 ezer lakosú település, válósá- gos kis város, tágas, szép ott­honokkal, iskolákkal, üzletek­kel. Ide látogatott el kedd délután a magyar pártkül­döttség, élén Kádár Jánossal, a Központi Bizottság első tit­kárával. A helybeliek közül ezúttal a legkisebbek, a gye­rekek voltak a „főszereplők”: a Központi Bizottság első tit­kára a Salvador Allendéróí elnevezett alamari iskola kis növendékeivel, életükkel, munkájukkal ismerkedett meg. „Besäe yara hasta la sierra” — zengett a forradal­mi dal az iskolai előkészítő ötéves apróságainak ajkán. A magyar pártküldöttség este — magyar idő szerint a szerda hajnali órákban — megtekintette „A forradalom eredményei” című nagysza­bású kiállítást. A Havanna központjában tizenhétezer négyzetméter területen ren­dezett bem 'g tó képekkel, grafikoí o'ko] afj áttekintést a kubai nép sok évtizedes függetlenségi harcáról és azokról a nagyszerű eredmé­nyekről, amelyeket a forra­dalom győzelme után eltelt csaknem 17 esztendő alatt ért eL A sokezer résztvevővel le­zajlott ünnepélyes megnyitót követően Guillermo Garda, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja kalauzolta végig a kiállításon Kádár Jánost, SZKP üdvözlet a kubai pár! kongresszusi óz Moszkvában szerdán nyilvánosságra hozták annak a* üdvözletnek a szövegét amelyet az SZKP Központi Bizott­sága intézett a Kubai KP I. kongresszusának résztvevőihez. Az SZKP Központi Bizottsága — hangzik az üdvözlet — meggyőződését fejezi ki, hogy a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának határozatai előmozdítják a kubai munkás- osztály, parasztság és dolgozó értelmiség még szorosabb felzárkózását kommunista pártjaik köré — újabb sikerek el­érését a szocializmus nagy ügyében. A Kubai Kommunista Párt — folytatva és fejlesztve az ország első marxista— leninista pártjának és más forradalmi osztagainak harci ha­gyományait, vezető és irányító erővé fejlődött, s az új, szo­cialista társadalom építésének elismert élcsapata lett a nyu gáti féltekén. A Kubai Kommunista ÍPárt I. kongresszusa történelmi esemény a kubai forradalom következetes és szakadatlan fejlődésében. Az eddig elért eredmények meg­bízható alapul szolgáinak a szocialista gazdaság további fej­lesztéséhez, és a társadalmi viszonyok tökéletesítéséhez, a anyagi és a kulturális életszínvonal emeléséhez, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásához. A központi bizottság meg­elégedéssel állapítja meg, hogy az SZKP és a Kubai KP azonos nézeteket vall korunk összes fontosabb problémáit illetően. Pártjaink sokoldalú testvéri együttműködése a szovjet—kubai barátság tartós alapja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja továbbra is mindent megtesz, hogy állandóan erősítse a két ország és a két nép megbonthatatlan szövetsé­gét. Évről évre erősödnek a szoros barátság és testvériség szálai kuba és a többi szocialista ország között Ez a barát­ság és testvériség a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei iránti hűségen alapszik. Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletében végezetül megállapítja, hogy a Kubai Kommunista Párt jelentékenyen hozzájárul a kommunista világmozgalom, valamint az összes forradalmi és antiimnerialita erők összefogásáért folytatott küzdelem közös ügyéhez,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom