Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Meakezdődött az orsóra qgy ülés téli ülésszaka (Folytatás az l olo.auAz a tény, ho„y a Urv . eélja.t uyen KoiüLi.ényu kozu.i s meg laat-iK való Slum., a szociai.sta te. vgaz- dáin.'ndás .ölényet bizonyítja. Eo-ben kétségtelenül nagy szerepe volt es van a szocialista közösség országai összenangoit, tervszerű együttműködésének, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósított szoros kan csőlátóknak. JÓ ALAPOK A SZOCIALISTA ÉPÍTŐ- MUNKA FOLYTATÁSÁHOZ Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jó alapokat teremt szocialista építőmunkánk folytatásához. A tervjavaslat elkészítése széles körű, kollektív munka eredménye. Kidolgozásában részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vállalatai. Szoros, együttműködés alakult ki az országos irányító, illetve a helyi államigazgatási szervek és a tudományos kutatóintézetek között. A terv £ő céljai — Ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagyságrendjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosan megvalósíthatók. Tervcéljaink kimunkálásában jelentős mértékben támaszkodni tudtunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervezőmunka legfontosabb eredményeire. Kedves elvtársak! A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—33, az ipari termelés 33— 35. az építési-szerelési tevékenység 30—33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző Öt évben elértünk. de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áli az eddig elért átlagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekintetben a korábbiaknál nehezebb feltételekkel kell számolnunk, a növekedés tervezett üteme az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk élet- színvonalának rendszeres emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 36—32 százalékos, már említett növelésével szemben a belföldi fölhasználás 23—25 százalékos növekedését tervezhetjük. A gazdasági egyensúly javítása az államháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tiszta jövedelemnek az eddiginél nagyobb iáányadát kívánjuk az állam- háztartás részére elvonni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglevő állóeszközökkel is. Erre nyomatékosan felhívja a figyelmet az a körülmény, hogy a gépek egységére jutó termelés 1961 óta lényegiben stagnál. Ügy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatékonvabb munkára való törekvés hassa át QMmsSj-^wauber csütörtök 340—350 MILLIARD AZ IPAR FEJLESZTÉSÉRE Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milliárd forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok megvalósítását. Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és -ellátás. A villamos- energia-ipar termelése a kővetkező öt évben erőteljes ütemben, évenként csaknem 1 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energiaszerkezet korszerűsítését. 1980-ra az energiafelhasználásban a szén- hidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy az energia- forrásokban az import aránya az idei 45 százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogénszükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a felhasználásban tovább nő a föd ráz szerepe. 1980-ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz felhasználásával számolunk. A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban. A MEZŐGAZDASAGI TERMELÉS ÉVI 3,2-3,4 SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971—75. években elért fejlődéssel. A mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hogy mezőgazdasági termékeinket minél értékesebb termékekké feldolgozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat, de kihasználjuk a lehetséges előnyöket. A mezőgazdaság felosztásét öt év a'att mintegy 105 —107 mill iá "d forint beruházással segíriük. A fejlesztés kö-’époontiáhan a gépesítés áM. A beruházási ősz- szegnek rrvntegy a felét erre fordítjuk. Ötéves tervünknek szerves része a n“nv’e,tk*zj gazdasági kánoniatok dinamikus feile-ziáso a n°mz»t- kh-ri m”nk->n--í!,ns--+é.'.Hm na!A — —< r.1 >'i„ plyy, U s<* lob ni m^sV^ot —V ' ’f'l - 1»'—it-sl a1 ti’-t'y 'olb«T*H -v'Umiia''. t kors'o-O-f+ésAonk elengedhetetlen feltétel« a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználása. Ezt figyelembe véve, a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal — Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XL kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szakszer mezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentőségű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megval'sításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. — A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Hazákban a gazdasági építő- munka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb terv- szerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelő erői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társadalmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése lényegében a mukatermelékeny- ség emelkedéséből származik. Az ipar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Az e’őlránvzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk. sőt. egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakásál)nmány. bővült a gyermekintézmények hálózata. JavuHaV nz oktatás, a köz_ művelődi«; és az egé~''ség_ üsvi ellátás. vs'emi^t ^ tőmeekSzlek^dá«; f p; ol -í Inb-ossá^ a tervid'o-akban kiegyensúlyozott volt. ——■ acfol ftnHilV me1? hJ~'crv tvi í n r? *->— ff S' ' •Wr>'h'’* tikánk helyességét, népim’ ojekszik., mégpedig Uy„ íogy a kivitel a benozatal nál gyorsabban emelkedi A szoc.alieta országokkal bo nyolított külkereskedelm forgalmunk 38—10 százalék kai emelkedik. A terv sze rint az import növekedése 32—35. az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdi- nam'kusabban a gé upari és vegyipari termékekben bő vül. A NÉPGAZDASÁG TERV AZ ORSZÁG TERVE! A népgazdasági terv az ország terve. Megvalósítása azonban a Vállalatokon, a termelő és gazdálkodó kollektívákon múlik. Kezdeményező munkájuk nemcsak saját terveik. hanem az egész népgazdasági terv megvalósításának is a feltételét jelenti. Nyíltan meg kell mondani, hogy a magunk elé tűzött célokat csak akeredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagy mértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált termékek ára csak mérsékelten emelkedett Emiatt és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtében számottevő veszteség érte a népgazdaságot A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. — A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy, a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben. — A megváltozott világ- gazdasági helyzetben azonban szembetűnőbbé váltak gazdasági munkánk fogyatékosságai is. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése; a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehaladás a beruházási tevékenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök ■ kihasználásában és a munkaerő-gazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések. — Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves nép- gazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv és a folyamatban levő éves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszú távú tervező munka tapasztalatait, a KGST országokkal lefolytatott tervkoordinációs tárgyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeinek és gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott világgazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a gazdasági munkában az eddigieknél magasabb, minőségi követelményeket támasszunk. Arra törekszünk, hogy a szo- cia’ista éoítőmunka tervszerű fo!ytatá"a, a termelőerők fejlesztése, k.-rszerű ítése és hafékonv?’'h kihasznál'sa útján tóvá' '' vulianak népünk é ’ nényei és foko7a ' teremtsük a ga «.las ->g Kiegyensúly u^it-ur valósíthatjuk mog, ua munkafegyelmet, a munka -•rkölcsöt megszilárdítjuk é :nagasabb szintre emeljü Olyan társadalmi légkört kell teremtenünk, amely nem tűri meg a hanyagsá got, a nemtörődömséget vagy a taktikázó közöny1. Tisztelt országgyűlés! Kedües elvtársak! Bizonyos vagyok abban, hogy' országunk egész lakossága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy vezetők és beosztottak felismerik a népgazdasági tervben saját érdekeiket és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a népgazdasági tervben foglalt célok megvalósításáért. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg. fogadja el. és a tervet emelje törvényerőre. fejlődésének tartós feltételeit — Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvénytervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbrelépést. — A tervezőmunka során az igények — különösei a beruházások tekintetében — jóval meghaladták a reális lehetőségeket Az igények növekedése a fejlődés természetes velejárója és szívünk szerint teljesítenénk Is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból, mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket képviselőket is —, hogy mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembe vételével ' alakítsuk ki álláspontunkat. A törvénytervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági építőmunkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásai, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bővíteni és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra. Ezért a fogyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelés, az export, a hatékonyság és a szerkezetátalakítás feladatait a reálisnak ítélt felső határon szükséges előirányoznunk. — A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében , halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglevő erőforrásainkat, jobban használjuk ki gazdaságunk belső tartalékait. A ■fejlődés intenzív jellegének erősítése a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök hatékonyé bb kihaszná’ását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb feldolgozási fokát megvalósító értékesítési céljainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, illetve «2 esst «lő* jgítő műszaki fejlesztés. Je- .entős teendőnk a meglevő és gazdaságosan kitermelhető hátai ásványvágyon uasznosítása, valamint a széles körű energia- és anyag takarékosság, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb kihasználása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzataival foglalkozott. — Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. A követelményeknek megfelelő termékszerkezetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. A termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenék. Az ipari termelés növelésének fő kérdése ezért nem egyszerűen a nagyobb mennyiségi teljesítmény, hanem az, hogy a termékszerkezet az értékesítési és hatékony- sági követelményekkel összhangban változzék, Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nemzetközi versenyképesség feltételeinek. — Az ipar a termelési szerkezet átalakításával, az energia, az anyag és félkész termékek termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő importter- heit, növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az exportot. A feldolgozó iparban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfe-. lelnek a korszerűség követelményeinek. E tekintetben különösen a gépiparra hárulnak nagy feladatok. — A gazdaságos termelési szerkezet kialalutásának meggyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés nélkülözhetetlen és semmi mással nem- pótolható feltétfele. Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egybehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítása útján. Az érintett dolgozók átcso- - portosítását, átképzését tervszerűen. jói előkészítve, reális igényeik figyelembe vételével kell lebonyolítani. — Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel. Ha nem ezt tennénk, tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak. hogy miközben egyes területeken munkaerőhiány gátolja a folyamatos termelő- munkát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás folyik, a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontiából döntő jelentő-ége van, hogy milyen mértékben tudunk l'B'olytatás 3. oitóstowj Eredményeink gazdaságpolitikánk helyességét bizonyítják Ihemeth Karoly bessede
