Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
Napi nyolc óra r Közvetlen szomszéd tsá- Ipiakban nagy lakóházat alapoznak. Ügy dolgoznak mint hajdanán: talicskával és lapáttal. A korszakos változást egy elektromos meghajtású betonkeverő gép, a táskarádió és minden heti szabad szombat jelzi. A munkával töltött idő napi 5 —6 óra. „Teheti, magyar állam fizeti” — mondták hajdanán a pazarló, főúri életmód láttán. S úgy tűnik, a mondás főurak nélkül is aktuális lehet. Hiszen megfizetik a szomszédos építke- , zésen a le nem dolgozott órákat is. Miből? Abból, ami mások szorgalma és jó munkája révén kerül a közös kasszába. És ha a kasszában kevesebb van a szükségesnél? Az állam akkor is fizet. Hitelből. A hitelt persze kamatjaival együtt visz- sza kel] fizetni. A példálózás nem elvont, mostanában többet költ az ország, mint amennyire a megtermelt javakból, a bevételekből futja. Az államj. költségvetés deficites. A világgazdasági veszteségeket gyakran mi magunk megfelezzük. Hányán vannak betonozok és szerelők, technológusok és szerkesztők, vezetők és beosztottak, akik az országos átlaghoz igazodnak, vagy esetleg a fölé is ügyeskedik magukat, mint fogyasztók, a teljesítményekben — igyekezetben és munkaszínvonalban — pedig a sereghajtók derékhadához tartoznak. „Ilyen nálunk a fegyelem, a munkamorál ” — mondhatnánk a betonozás láttán, az iménti általánosítást követően. Gyakran valóban le- hangolónak tartjuk a helyzetet Olykor tiszteletre méftő önkritika is vegyülhet e borúlátó általánosításba, s az állítás szinte meggyőzővé válik. Mégsem igaz. Százezrek dolgoznak keményen, némelykor már-már túlfeszített tempóban. A textil-, a ruházati iparban, bányákban, kohóknál, téglagyárakban, a futószalagok, a műszakilag szorosan normázha- tó gépek mellett. És mindenütt, ahol legalább elemi módon szervezik a munkát, személyre szabják a feladatokat, meghatározzák a teljesítmény-követelményeket. Ahol a végzett munkát fizetik és nem az időt, a tétlenséget. Ledolgozni, munkával tölteni a napi nyolc órát — ez ma már elemi követelmény. Hiszen nem vagyunk sokan. A tíz és fél milliós népességnek alig a fele a munkaképeskorú lakosság. De any- nyira kevesen sem vagyunk, hogy természetes lenne ez a nagyfokú munkaerőhiány. Folytatva az okfejtést: any- nyira gazdagok nem vagyunk, hogy megengedhetnénk a pazarlást.. De annyira szegények sem, hogy életünket tartósan adósságra kéne alapozni. Feladataink nem csak napjainkban, hanem hosszabb távon is lehetőségeinkhez szabottak. Vitathatatlanul a szellemi, az irányító munkával szembeni követelmények növekedtek leginkább. Hiszen alapvetően ettől függ a fizikai munkaerő-kifejtés hatásfoka. A munkaidő-kihaszná- lák mértéke: az ösztönzés, a szervezettség szintje is s a munka iránya, mélysége, eredményessége is. Jelenleg lényegesen több a munkahely, mint a munkaerő. Ennek ellenére új munkahelyek létesítésével, beruházásokkal törekszünk megoldani a növekvő feladatainkat, avagy jobban kihasználjuk a meglevőket? És azt készítünk-e velük s az' egyre dráguló nyersanyagból, energiával, ami a legjobb, a legkorszerűbb, a legkeresettebb idehaza és külföldön? Nem hatásos szónoki fordulatok sugallják e kérdésedet, hanem napjaink égető feladatai. S aligha lehet kitérni megválaszolásuk elől most a vállalatok, a szövetkezetek új ötéves terveinek összeállításakor! a helyi lehetőségek. a belső tartalékok számbavételi időszakában. A meggyőző válaszoktól függ, hogy képesek vagyunk-e eddigi eredményeink stabilizálására, életszínvonalunk további megalapozott emelésére. Ahhoz, hogy mindenütt elkészüljön a szervezett és takarékos munka, a hatékonyság fokozásának öt esztendőt átfogó stratégiája, határozott vezetői elképzelések szükségesek. De nem kevésbé fontos, hogy ezeket kiegészítse. ellenőrizze és gazdagítsa a dolgozók mindennapi tapasztalata, bölcsessége. Hogy már a tervezés során felszínre kerüljön minden képzelőerő és alkotó energia, s létrejöjjön a köze», céltudatos cselekvéshez, a hatékony végrehajtáshoz nélkülözhetetlen ismeret és elkötelezettség. A demokratikus vitákkal, a közös gondolkodással előrelátóbb, mélyrehatóbb, reálisabb lehet a belső és egyáltalán a titkos tartalékok feltárásának öt esztendőre szóló haditerve, de egyben szemléletet formálhatunk és a végrehajtást is szervezhetik a vállalatoknál, a szövetkezeteknél. (Kovács József) Községfejlesztés Szűcsiben Szűcsi kceség vezetői nemiégen értékelték az elmúltot esztendőt és már a következő év feladatain gondolkodnak. Molnár Laszlóné községi vb-titkár elmondotta, hogy az elmúlt öt esztendőben több új építkezéssel, szociá- , Iis, egészségügyi létesítménnyel gazdagodott a falu. Szűcsi egyetlen 25 férőhelyes óvodáját 1973-ban a Mátra- aíji Szénbányák petőfibányai vegyes üzeme csaknem 300 ezer forint értékben újabb 25 + ......... f érőhellyel bővítette. A nyolctantermes iskolában a múlt évben több mint 60 ezer forintos költséggé!'1 a hagyományos * ‘ szésifűtést olajtüzelésre cserélték fel, és az egészségtelen olajos padlót pedig műanyaggal burkolták. A belső karbantartási munkákkal egyidőben a kallói építőipari szövetkezet 500 ezer forint értékben felújította az iskola külső részét. Ugyancsak 74-ben készültejs el az egészségügyi tanácsadó helyiségei is — amelyet a régi orvosi lakásból alakítottak ki — és új orvosi lakás is épült 400 ezer forintért. Ez év augusztusában fejezte be az egri Közúti Építőipari Vállalat kétmillió forintért a falu négy leghosz- szabb utcájának felújítását, a járdaépítést, amelyhez a község lakói társadalmi munkájukkal járultak hozzá. A következő ötéves tervben a falu vízellátása végleg megoldódik. lassan lejár az esztendő, közeleg a számadás. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatában példátlan eredmények kerülnek mérlegre. A csaknem 700 hektárnyi kukoricájuk a tavalyi 44 mázsás átlaggal szemben 64 mázsával fizetett, 300 hektárnyi cukorrépaföldről 1500 vagon termést szállítottak a közeli gyártelepekre, 250 hektár vetőmagborsójuk 600 tonna termést juttatott a Vetőmagtermeltető Vállalat raktáraiba, s 1200 hektár gabonájuk is meghozta a 41 mázsás átlagot, ami szintén jobb a tavalyinál. — Valóban kiemelkedően jó évét zárunk az ismeretes elemi csapások ellenére — mondotta beszélgetésünk alkalmával Rabecz Lajos elnök. — Utóbbi tekintetében a szeszélyes időjárásra gondolok, valamint ötvenhek- tárnyl kenyérgabonánkra, amely a tűz martaléka lett. Hogy minek köszönhető a siker? Elsősorban hatszáz tagunknak, alkalmazottunknak, akik egyre javuló munkaszellemről tettek tanúbizonyságot. De rögtön ide kívánkozik másik tapasztalatunk: az iparszerű termelési rendszerek bebizonyították döntő fölényüket minden más próbálkozással szemben. Vagyis a nagyarányú gépesítés, kemizálás. a fejlett növény- védelem érleli már gyümölcsét. Éspedig úgy, hogy egyszerre segíti kisebb közösségünket és az egész népgazdaságot. •fikáz hektár dinnve valami, ez igazán sok (68SSír$, fejtörést okoz mindKeserű hatvani pirulák A többre is rá lebet fizetni máig a termelőszövetkezet vezetőinek, tagjainak. Mert hiába hajlottak a figyelmeztetésre, s fogtak be ekkora földterületet dinnyetermesztés céljára, a vállalkozó kedv visszaütött. — Nem a termésre panaszkodunk, hiszen hatmillió forintnál több lett belőle a jövedelmünk. A dinnyetermesztéssel foglalkozó családok tetemes haszna azonban úgy megugrasztotta regulativ adónkat, hogy lerontja az egész ágazat, sőt az egész gazdaság eredményességét — kapcsolódott beszélgetésünkbe Nagy László elnökhelyettes. — Vagyis jót akarunk, s kárát látjuk. Persze nem hagyjuk annyiban a dolgot. Megkerestük felettes pénzügyi szerveinket, hogy a dinnyét is sorolják a többi zöldséggel, gyümölccsel azonos adózási rendszerbe. Csak így vállalhatjuk a továbbiakban a kockázatot, amivel ennek a növénynek a termesztése jár. Legjobb tudomásom szerint tárcaközi egészség született már, hogy 1973-ban a dinnye zöldségnek számítson. Ha ez így van, csak józan számítás, megértés kérdése, hogy az idei esztendő hasonló elbírálás alá essék, s ne fizessen rá a közös gazdaság a jó termésre... Elégedetlenség Ugyanekkor önmagunkkal szemben- is elégedjenek- at Lenin Termelőszövetkezetben. Főleg azokra a lazaságokra gondolnak, amelyek a feszes technológiai adottságok közepette különösképpen éles megvilágításba kerülnek. Pete János főmérnök például szóvá tette, hogy figyelmesebb, gondosabb növényvédelmi munkával megelőzhették volna 300 hektár cukorrépa minőségi romlását. Nyár végén ugyanis spórák, rovarok pusztították a répa levélzetét, akadályozva az asszimilációt, illetve a gumókban történő cukorfelhalmozódást. Jövőre e kár megelőzése különös hangsúlyt fog kapni a gazdaság életében. Az idei esztendő érlelte meg a vezetőkben azt a gondolatot is, hogy kenyérgabona tekintetében fajtaváltást foganatosítsanak. A gazdaság földjei jobbara homokosak, s ehhez jobban alkalmazkodik a olasz nemesíté- sű libelulla búza, amely nagygombosi tapasztalatok szerint 60 mázsás hektáran- kénti átlagtermésre képes. Feltétlenül megfontolandó Katz György véleménye is, miszerint a termelékenység további fokozása érdekében meg kell oldani a szállítópark üzemszervezési gondjait. Tűrhetetlen dologidőben az üresjárat, jövés-menés,, az egyes munloifázisok pontatlan kh»cjödiasa» ,, , ^ Ácélkék egyenruhában Nem különbözött a hűvös reggel, az őszi hangulat a napokkal korábbinál. Talán csak a hajnalban leereszkedett köd sűrű fátyla takarta el még inkább az ébredő bükki tájat. A motor zaja hol magasabban, hol mélyebben zúgott, ahogy tűntek mazta: „A helyes feladatmegoldással előretekinteni a jövő évi kiképzési célok felé”. Közben változik a helyszín, munkacsoportok ala, kulnak. Előkerülnek a térképek, vonalzók. Színes jelek sokasága rajzolódik az Csécs Isván (jbbbról) a legidősebb alapító tag fástól — tagja a munkásőrségnek. — Annak idején fegyver, rel álltam vívmányaink megvédése mellett, a munkás- hatalom megszilárdításáért. Majd két évtized telt el, \dc a munkában és a szolgálatban személyes példamutatással ma is lehet céljainkért tenni. Ez a véleményem. Tarjányi Sándor példája biztos alapokon nyugszik. Kiváló munkásőr parancsnok, Kiváló pénzügyi dolgozó — a megyei tanács pénzügyi főelőadója — 1947-től tagja a pártnak, A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és arany fokozatainak kitüntetettje... Nagyobbik fia BM-főiskolás, a kisebbik határőr. 52 évesen újabb és újabb feladatokra gondol. Nemcsak Egerben ismerik sokan. Neve szinte egybeforrt a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalattal. Húsz esztendeje igazgatója annak. Legutóbb november 7_én vehette át — harmadszor — a belkereskedelmi miniszter Kiváló dolgozó kitüntetéséi. Az ő fényképe is ott van a Láng Sándor zászlóalj alapítói között. — Született egri vagyok, iskoláimat is a város falai között végeztem. 57 január, jában Egerben, a megyei, pártbizottságon kopogtattam a felhívásra. Azóta is szíve, sen csinálom, egyszer sem számoltam az egyenruhában a völgyek, s jöttek az emelkedők. Ismét egy napot kezdtek valamennyien, kedvükre valót. Mind munkásőrök. Ruhájuk acélkék színe árulkodó. Itt egy fenyves, amott lombtalan cserjés, majd tisztás, kis ház. A harci parancs követelményeit kidolgozni, de megpihenni is alkalmas hely. Néhány perc, a gépjármű helyét asztalok, székek váltják fel. Az egri Láng Sándor városi munkásőr zászlóalj derékhada nekifog a napi parancs — gyakorlatanyag — végre- hatásához. Nem kevesebbről van szó, mint Kovács László parancsnok is megfogalértő kezek nyomán. Benne tudomásul véve az általános és részletes helyzetelemzés tényeit, figyelve a tájékoztató adatokra. ■ ■ ■ Járva-kelve közöttük a rangidőst ősz haja, szemüvege „árulja” el. — Igaz, én vagyok a legidősebb alapítótag —, de közöttetek fiatalnak érzem magam. — Fordul a 65 éves Csécs István elvtársai felé, azután folytatja: — Ragaszkodom is hozzájuk, tíz éve én vezetem az újonckikép. zést. — Reméljük, még sokáig te csinálod — jegyzik meg, nem késve a válasszal a szomszédok. töltött napokat. Tóth László 21 éve párttag, birtokosa a Magyar Népköz- társasági Érdemérem ezüst fokozatának, a Kiváló Munkásőr Parancsnok jelvénynek. Tudására, szakértelmére számít Kovács László parancsnok, akivel együtt kezdték a szolgálatot 18 éve. Nem sokkal dél után, kész a hadműveleti terv, a hadtáp is felkészült. Rövid ellenőrzés, megbeszélés. A megoldás mindenütt megnyugtató. Nincs akadálya az ebédnek. Tóth László és Horváth István halászléje a hegyen is kitűnő. Ruby István bő humora pedig a hanE«y lépcsővel feljebb A 3700 hektár földön gazdálkodó szövetkezét életében tehát sikerek és gondok vegyesen adódtak az idei esztendő során. Értjük ezt elsősorban a növénytermesztési ágazatra, amelyet ezúttal vizsgálódásunk tárgyává tettünk. A vezetők által említett anomáliák ellenére mégis úgy véljük, egyértelműen a siker jellemzi a gazdaság idei mérlegét. Legszembeötlőbb bizonyságai ennek a kitűnő termésátlagok. De a minőséggel sem lehet baj Hatvanban! Legjobb bizonyíték erre, hogy a borsó, lucerna után ez évben már búza- és tavasziárpa- vetőmag—termesztésre is ösztönözték a Lenin Termelő- .szövetkezetét, sőt a gazdaság szerződést kötött a Vétőmagtermeltető Vállalattal ilyennemű szállításra. Ami mindenképpen rangot jelent, illetve egy lépcsővel magasabb fokot azon a tabellán, ahol a szövetkezetek eredményeit jegyzik. Öröm ez? Senki sem tagadja a gazdaságban. Ugyanakkor azt sem titkolják, hogy olyan nagy feladatra vállalkoztak, aminek a megoldásához teljes szakmai tudásukat, technikai felkészültségüket latba kell majd vetni. Vagyis a rang kötelez. De ha ez a kötelességtudat áthat minden szövetkezeti tagot, alkalmazottat, akkor csak előrelendítő tényezőként szerepelhet a gazdaság további életében, j»' Moldvay Győző Tarjám Sándor parancsnokhelyetles Csécs István 18 éve munkásőr. A polgári életben 25 éve tanácsi munkát végez. Az egri. 23-as választókerület érdekeit ma is ö képviseli. Öt gyermekéből kettő örökölte fegyverszeretetét, az egyik repülő, a másik honvédtiszt. Még régebben áll a párt szolgálatában, 1945 októberétől. Társadalmunk megbecsülését tetteiért számos kitüntetés fémjelzi: a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem, A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata, Kiváló Munkásőr, Pro Agria emlékplakett... Nyugdíjas korban, jó erőben várja a 20 éves jubileumot. Az egységparancsnok-helyettes is 1957-től — gulatról gondoskodik. Végül emlékezés a barátra, egykori harcostársra, Farkas Ottóra, aki az alapítók közül már nem tarthat velük. Az alapító tagokhoz tartozik Tóth László is Indulás haza, s ahogy a parancsnok is értékelte: hasznos nap volt! Budavári Sándor jyíuMfSS, fi flv gf Hágj ms» am esMteö m fesÄi 9 J
