Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

V^SAAAAAAAAAAA/NAAAbAAAAWAAW/VV^AAAAAy^AAAAAAAAAA/VVV^VVVVVVSA^ : Szerda esti külpolitikai kommentárunk: ; Egy ENSZ-okmáujr | margójára NEW YORKBAN, AZ ENSZ ÜVEGPALOTÁJA- | < BAN emlékezetes okmányt tettek közzé: dokumen- < > tumgyűjteményt arról, hogyan bánik a chilei junta > i politikai foglyaival. Az okmány keletkezési körülmé- 5 nyei önmagukért beszélnek. Pinochet először azt ígér- s te, hogy beengedi az öttagú ENSZ-bizottságot, amely ? egy pakisztáni, egy osztrák, egy ecuadori, egy szene- s gáli és egy Sierra Leone-i delegátusból áll. Ezeket az |i államokat még a sajátos santiagói szóhasználattal sem ;j lehetett „kommunista” országoknak nevezni. Mikor a bizottság már-már elindult Chilébe, ki- í ;j derült, hogy Pinochetnek még megközelítőleg sem si- $ • ; került eltüntetnie a kegyetlenkedések nyomait. Pedig < megpróbálta, nem is'akárhogyan. A nyugati lapokban s öles cikkek jelentek meg ezekről a fantasztikus kísér- < ;j letekről. Például arról, hogy a junta által megolt ha- > <; zafiak névsorát nemlétező „brazil” és argentin” la- < pókban közöltette, mint olyanokét, akik ezekben az > ; országokban emigránsokként ,,az egymás ellen vívott i ; harcokban” (!) estek el. Óriási botrány támadt, ami- > ■: kor az amerikai Time Magazin megírta az ügyet és s felderítette, hogy a hivatkozási alapul szolgáló „kül- > földi” lapokat Santiogóban nyomták.., s PINOCHET EGYSZERŰEN nem engedte be az | ;l ENSZ hivatalos bizottságát. Ez azonban nem okozott j! ' ! különösebb nehézséget: éppen elég szemtanú akad —, j; ; Chilében élő külföldiek és külföldön élő chileiek —, akik vallomást tettek. Beszámolóikból a fasizmus ör- •; ! dögi arca villan elő. A chilei junta, amely minden jel szerint, a legna- j; gyobb titokban már el is kezdte a Chilei KP főtitkára, ;j | Corvalan terrorperét, amely nemcsak otthon, hanem ; külföldön is ölni próbál, amely terrorlegényekkel né- ;• i | pesiti be a chilei külképviseleteket. Leighton kérész- < ténydemokrata politikus, a Chilei Köztársaság volt > 1 alelnöke ezért fekszik életveszélyes állapotban egy ; római kórházban. 1: AZ ENSZ HIVATALOS OKMÁNY AN AK közzé­: tételével egyidőben kaptunk egy másik chilei vonat­• : kozású hírt is. Eszerint Santiago megegyezett néhány < ;• nyugati országgal, köztük Washingtonnal és Madrid- s S dal abban, hogy segítséget kap négymilliárd dollárnyi ? I államadósság csökkentéséhez. A legújabb dokumen- s tűm fényében jogos a kérdés: vajon milyen tevékeny- z séget kíván jutalmazni Chilében az Egyesült Államok s és Franco Spanyolországa? • " ^ | fcWMAAA-vwWVWAVNV éSAA/VVVVVVV\AA/\A»ArfV'VVVVVVNA/VSA/NA/VVV\A/V\» Portói helyzetjelentés Giscard d’Esfaing vidéki útja Teljes és kölcsönös megértés a szovjet— francia kereskedelem tokozásában LISSZABON: Carlos Fabiao tábornok, a portugál szárazföldi erők fő- parancsnoka is részt vett a portói nehéztüzérségi ezred (RASP) katonáinak kedden megtartott gyűlésén. Ennek az ezrednek a katonái — mint emlékezetes — néhány nappal ezelőtt forradalmi ka­tonatanácsot alakítottak és vörös zászlót tűztek ki lakta­nyájukra. Akciójukkal sike­rült kiharcolniok, hogy visz- szavonják az északi katonai körzet parancsnokának azt a parancsát, amellyel feloszla­tott egy portói kiképző köz­pontot. Előzőleg a központ katonái megtagadták a pa­rancsot és szembefordultak a körzet parancsnokával, mert haladó tiszteket és katonákat távolított el laktanyájukból. Fabiao tábornok, Veloso dan- aart^aornokkal, az északi ka­tonai körzet parancsnokával folytatott tanácskozása után közölte a gyűlés résztvevői­vel, hogy hatálytalanítják a kiképzőközpont haladó gon­ailEHISSIBB^ sportjelentésünk Magyarország— Csehszlovákia 1:1 (0:0) Nemzetek közötti barátsá­gos labdarúgó-mérkőzés, Po­zsony A mélytalajú pályán Is jó iramú, küzdelmes mérkőzést vívott a két csapat. Az első félidőben mérsékeltebb szín­vonalú volt a játék, ekkor a kitűnően védő Uotthcrmcl egy 11-cst is hárított. Fordu­lás után a csereként beállt Várad! Pintérrel vezetett ügyes akciót a bal oldalon, s végül Váradi fejéről került a labda a hálóba. A hazaiak rákapcsoltak és nem sokkal később Nehoda révén egyen­lítettek. ÄF25, október Ifi,, «»ütöriefc delkodású tisztjeinek és ka­tonáinak „fegyelmezetlenség” címén történt átirányítását, a kiképzőközpontot ismét meg­nyitják és „Április 25. osztag” néven operatív egységgé ala­kítják át. HARTFORD: A Connecticut állambeli Hartford belvárosában egy útkereszteződésnél kedden este belerohant egy gépkocsi Ford elnök Limousine-jába. A/, elnök nem sérült meg és egy perc múlva folytatta út­ja1 a repülőtér felé. Ford a republikánus párt vulasztási pénzalap-gyűjtő vacsoráján mondott beszédet és u baleset az épülettől két utcányira történt. Az elnöki gépkocsi piros jelzésen ha­ladt át egy útkereszteződés­nél, amikor egy világos színű autó, a zöld jelzés láttán to­vábbhaladva belerohant. Az elnöki kocsiban tartózkodó biztonsági emberek azonnal az ülés alá nyomták Fordot, a kísérő biztonsági kocsikból kiugró testőrök pemg revoi­Bokor Pál, ae MTI tudósí­tója jelenti: Lev Tolsztoj egykori bir­tokára, Jasznaja Poljanába látogatott szerdán délelőtt szovjetunióbeli hivatalos lá­togatásának második napján Valéry Giscard d’Estaing francia államfő és kísérete. A fővárostól délre fekvő Tuláig az elnök repülőgéppel tette meg az utat* majd on­nan gépkocsival folytatta út­ját. A tulai repülőtéren, amelyet ez alkalomból szov­jet és francia zászlókkal dí­szítettek fel, a híres orosz szamovárok mestereiről ne­vezetes város párt- és taná­csi vezetői fogadták a fran­cia vendégeket és a kísére­tükben levő szovjet szemé­lyiségeket.. A Tolsztoj-múzeum meg­tekintése után a kora dél­utáni órákban az elnök visz- szatért a fővárosba, majd ebéd után folytatta az ismer­kedést Moszkva környéké­A Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap legfrissebb száma felhívja a figyelmet Peking manőverei­re az el nem kötelezett orszá­gokkal kapcsolatban, amelye­ket „neutralista” politikára próbál irányítani. A maoisták megkísérlik azt. hogy az el nem kötele­zettségi mozgalmat a világ­ban végbemenő események semleges, passzív megfigye­lőjének szerepére kárhoztas<- sák, s ami a legfontosabb, ki­irtsák a mozgalomból az im­perializmus és a neokolonia- lizmus ellen, a békéért és a szabadságért vívott harcban való tevékeny részvétel ha­gyományait — állapítja meg cikkében a hetilap. Szembeötlő a kínai vezető­ség másik számítása is, neve­zetesen, hogy éket verjen az el nem kötelezett országok és a szocialista államok közé. Ezzel a céllal az el nem köte­verrel a kezükben rögtön kö­rülvették a balesetet okozó gépkocsit. Utasait, 3 fiatalem­bert és 2 leányt, őrizetbe vet­ték és a hartfordi rendőrség hallgatja ki őket, hogy kide­rítse, szándékos vagy vélet­len összeütközés történt-e. Az elnök golyóbiztos és pán­célozott Limousineja csupán az első sárhányónál sérüli meg. Hírügynökségek az össze­ütközéssel kapcsolatban em­lékeztetnek arra, hogy Ford elnöknek jelenlegi országjá­ró körútja során rövid időn belül ez volt a harmadik in­cidense. Mint .ismeretes, szeptember 5-én Sacramentó- ban egy fiatal leány fegyvert fogott rá, szeptember 22 én pedig San Franciscóban rá­íoülfc — .. nek történelmi nevezetessé­geivel. Megtekintette az 1812- es borogyinói csata színhe­lyét. (A borogyinói ütközet Napóleon oroszországi had­járaténak utolsó nagy csa­tája volt: melyben a Kutu­zov vezette orosz hadak visszavonultak ugyan a fran­cia sereg elől, de hősies el­lenállásukkal közben oly­mértékben meggyengítették az ellenséget, hogy Napóle­on Borogyinó után kényte­len volt lemondani a hadjá­rat folytatásáról.) Az eddigi tárgyalásokat ered menyeseknek minősítet­te Dzsermen Gvísianyi, a műszaki-tudományos állami bizottság ' elnökhelyettese szerda délelőtt megtartott nemzetközi sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy a szovjet közvélemény óriási érdek­lődést tanúsít a Giscard d’Estaing látogatása iránt, s a kedd esti fogadáson el­hangzott beszédek híven tük­rözik a látogatás és a szov­lezettségi mozgalom tagjai­nak erőteljesen sugallják „a két szúperhatalomról” a gaz­dag és szegény országokról, a hírhedt „hegemonízmus el­leni harcról” szóló koncep­ciókat. Az el nem kötelezett or­szágok arra törekszenek, hogy bővítsék és erősítsék együttműködésüket a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség többi államával. A szocialista országok a maguk részéről, hűen a népek közöt­ti béke és barátság lenini po­litikájához, a továbbiakban is határozottan támogatják az el nem kötelezettség irányvo­nalát követő államokat — hangsúlyozza a Novoje Vrem­ja. (TASZSZ) Kalamár 1895. OKTOBER X«-ÁN a Fejér megyei Seregélyesen született Kalamár József kommunista forradalmár, a csepeli munkásmozgalom ki­emelkedő harcosa és mártír­ja. Életpályája falusi prole­tárcsaládban kezdődött. 1913- ban állást keresve jutott Csepelre, a magyar mun­kásmozgalom jelentős tá­maszpontjára. A fiatal falu­si asztalossegéd számára a csepeli munkásmozgalom a politikai fejlődés iskoláját jelentette. Itt vált Kalamár József öntudatos munkássá, majd forradalmárrá. Az első világháború idején, a fronton szerzett tapaszta­latok, a nélkülözések és szenvedések meggyőződéses antimüitaristává érlelték. A ' Népszavához küldött hábo­rúellenes levelei a hatósá­gok figyelmét is felkeltették, s 1917-ben hadbíróság elé ál­lították. Ám a bírák jól tudták, hogy a katonák bé­kevágyát 1917-ben már nem lehetett megtorlással el­nyomni, s ezúttal az Ítélet- hirdetést a háború végére halasztották. 1918 végén leszerelt, vis­szatért Csepelre és bekap­csolódott a mozgalomba. Az őszirózsás forradalom ide­jén inár a helyi események egyik főszereplője volt. Be­választották a Weiss Man- fréd-gyári munkástanácsba is. 1918 decemberéljen egyik alapító tagja lett a KMP csepeli szervezetének. A Tanácsköztársaság ide­jén a csepeli direktórium tagjaként végzett eredmé­nyes munkát, majd amikor a proletárállamot az inter­venció veszélye fenyegette, belépett a Vörös Hadsereg­be. Az első világháború ide­jét—francia kapcsolatok szel­lemét. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kulcskérdéseit érintve Gvísianyi hangoztat­ta: teljes és kölcsönös meg­értés van a felek között a kereskedelmi forgalom ki­egyensúlyozásának szüksé­gességéről. Ennek érdeké­ben jelenleg azt kutatják, miként lehetne növelni a szovjet exportot, mégpedig nemcsak a hagyományos nyersanyagok kivitelét, ha­nem a gépek és berendezé­sek értékesítését is. Vszevo- lod Szofinszkii, a szovjet külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője, aki ugyan­csak jelen volt a délelőtti sajtóértekezleten, hozzátette: erről a témáról gyümölcsöző megbeszélés folyt kedden Giscard d’Estaing és a szov­jet vezetők között is. Fran­cia részről jelezték, hogy készek keresni a szovjet gé­pek és berendezések na­gyobb arányú vásárlásának lehetőségeit. Gviaianyi közölte, hogy a szovjet—francia kereskedel­mi forgalom 1970 és 1974 között megkétszereződött, a most arra számítanak, hogy 1980-ig az árucsere innét megduplázódik, esetleg meg­háromszorozódik. Újabb tűzharc zajlott le Nicosiában a ciprusi görög és török közösség területét elvá­lasztó úgynevezett „zöld vo­nal” mentén. A ciprusi görö­gök rendőrkapitányságának szóvivője szerint a 30 perces lövöldözést a török fél provo­kálta. A ciprusi kormány két memorandumot intézett az ENSZ-hez, s ezekben tiltako­zott a ciprusi török hatóságok eljárásai ellen. Az első me­József ién antimtlitarista Kalamár József most igaz ügyért har­colt a híres 22-es csepeli gyalogezred soraiban a fel­vidéki és a tiszai frontokon. A Tanácsköztársaság leve­rése után, 1919 novemberé­ben letartóztatták. A Margit körúti fegyházban, és a za­laegerszegi internáló tábor­ban raboskodott. 1921 őszén szabadult. A 20-as években a csepeli munkásmozgalom egyik leg­tevékenyebb baloldali veze­tőjeként jelentős szerepet játszott a gyár 1922, 1923 és 1927 évi nagy sztrájkjaiban, és a munkásság bizalmából a csepeli szociáldemokrata pártszervezet elnökének is megválasztották. POLITIKAI ÁLLÁSFOG­LALÁSÁRA jellemző, hogy az MSZDP 1929. évi kong­resszusán a baloldali ellen­zék a pártvezetőségbe is je­lölte, de a jobboldali vezé­rek nemcsak megválasztá­sát akadályozták meg, ha­nem még a pártból is kizár­ták. A 30-as évek elején a KMP elméleti folyóiratának, a Társadalmi Szemlének a terjesztését szervezte, s kap­csolatban állt a lap szer­kesztőségével. 1933. március 11-én a szerkesztőséggel együtt tartóztatták le Kala­már Józsefet is. Három hónap múlva sza­badult. Tevékenységét az 1942. évi nagy letartóztatá­sok szakították meg. Kala­már Józsefet is elfogták és hat hétig vallatták az And- rássy úti laktanyában a leg- brutálisabb eszközökkel, de eredménytelenül. Kiszaba­dulása után rendőri felügye­let alá helyezték, egészen » háború __ Szíria, Líbia, PFSZ nélkül tanácskoznak az arab külügy­miniszterek Szíria és a Palesztinái Fel­szabadítást Szervezet után Líbia is bejelentette, hogy nem vesz részt az Arab Liga Libanonnal foglalkozó kül­ügyminiszteri tanácsülésén. A hírt az ARNA líbiai hír- ügynökség hozta nyilvános­ságra ás megerősítette Libát kairói nagykövetsége ia. Előzőleg — az ARNA aze- rint Kadhafi líbiai államfő üzenetet kapott Jasszer Ara- fattól, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökétől, amelyben utóbbi kifejti a konferenciával kapcsolatos elutasító palesztin álláspon­tot Ford-Asszad találkozó? Izraeli napilap értesülésé szerint Kissinger amerikai külügyminiszter közcélé az izraeli kormánnyal, hogy amerikai részről találkozókat készítenek elő Ford elnök és Asszad sziriai államfő kö­zött. Az amerikaiak szeret­nék, ha a találkozóra a Go­lan-fennsíkon állomásozó ENSZ rendfenntartó erők mandátumának lejárta — azaz november 39. — előtt sor kerülne. morandum szerint a törökök az anyaországból 20 ezer tö­rököt telepítettek Ciprusra, s ezzel megváltoztatták a szi­getországban élő népcsopor­tok arányát. A másik memo­randumban a ciprusi kor­mány az ellen emelt szót, hogy a török hatóságok nem biztosítanak megfelelő élet- körülményeket a Karpasia félszigeten élő 10 ezer görög­nek. 1944-ben a német meg­szállás, majd a nyilas hata­lomátvétel a kommunisták kötelességévé tette a fegy­veres ellenállás szervezését. Kalamár József harcostársai­val létrehozta a csepeli el­lenállási mozgalom irányító szervét, a „13-as Bizottság ­ot és fegyveres csoportokat szervezett. 1944 decemberében, ami­kor a nyilasok elrendelték Csepel kiürítését, Kalamár József társaival együtt ház­ról házra járva agitált a parancs ellen. Csepel hallga­tott a kommunisták szavá­ra. A nyilas fenyegetések el­lenére sem mozdult ottho­nából, megtagadva a pa­rancs végrehajtását. Az el­lenállási csoportok jelentős szerepet játszottak abban, is, hogy a gyár megmenekült a pusztulástól és a községet harc nélkül szabadíthatták fel a szovjet csapatok. Jelképnek is beillik: a felszabadítókat Kalamár Jó­zsef fogadta a csepeli mun­kásság nevében. A felszabadulás után 1945 —48 között Csepel főbírája volt és az MKP Központi Ellenőrző Bizottságába is be­választották. Ezt követően hat évig különböző gazda­sági testületekben dolgozott. 1954-ben a csepeli tanács el­nökévé választották s élete végéig viselte ezt a tisztsé­get. Az 1956-os ellenforradalom nehéz napjaiban is a helyén volt. Múltjához híven, a for ­radalom erőit szervezte, ami­kor október 26-án egy ta­nácskozáson fegyveres ellen- forradalmárok elfogták és bestiális módon meggyilkol­ták. KALAMÁR ELVTARS egész élete a munkásmozga­lomé volt, amelyet több mim 40 évig hűségesen, töretlen hittel, odaadással szolgáit s Vörös Csepelen, s vállalta érte a mártírhalált is. almi t p.,.1. .. . —i Ford karambolja (Népújság-telefotó — AP—MTI — KS) Pekingi manőverek Nyolcvan éve született Tűzharc Nicosiában \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom