Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
Kis üzem - nagyszerű fehetíbégek Betonból csipkét verni AZ EGYIK lendületesen fejlődő városunkban már tarthatatlan volt »a szállodahiány. Általános megköny- nyebbülés fogadta a döntést: új szállodát építenek. Megszületett a terv. elkezdték a kivitelezést, amely csaknem egy évtizedig tartott Az okok eléggé ismertek. A tervmódosítások és a költségek emelkedésének ördögi körforgása visszaköszönő téma a lapokban. Am az említett esetben nem kis szerepe volt az építkezés elhúzódásában a nagyratörő tervezői álmoknak is. Betonból csipkét verni nehéz, de megcsináljuk — nyilatkozta egyik kollégánknak a/ építésvezető. Amikor elkészült, mindenki jogosan örült, de az is kiderült, hogy az árából két olyat lehetett volna felépíteni, mint a budapesti Volga Szálló, amely a jól kialakított szállodatípus egyik példája. Alig van az országban olyan város, ahol hasonló esetről ne tudnának. Az elmúlt évtizedekben az építőmunka impozáns ledülete közben néha megfeledkeztek az építőművészet alapelvéről: a funkció határozza meg a tormát, és arról a gazdasági követelményről, hogy minimális ráfordítással, maximális eredmény elérésére kell törekedni. A cukor gyártás során évente több tízezer mázsa melléktermék halmozódik fel gyárainkban. Értékesek ezek, gondoljunk csak a •nyers és a száraz répaszeletre, vagy a melaszra, mely grind alkalmas takarmányozásra. A kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán néhány évvel ezelőtt felismerték ennek jelentőségét és a helyi cukorgyárral együttműKödve, kísérleteket kezdtek az urebe • tmgyártásra. Ez a kiváló minőségi tejelő és hizlaló takarmány. száraz répaszel étből, melaszból készül kar- mabki és ásványi sók hozzá adásával. Az első sikeres üzemi kísérletek során három évvel ezelőtt a Mátra vidéki Cukorgyárakban is automatizált urebetím üzemet létesítettek és a szarvasmarha-program megvalósftár tót segítve hozzáláttak a fontos takarmány gyártásához. 1973-ban 340 vagon nrebe- tiíTt készítették Hatvaniban, melyet meg is vásároltak a közös gazdaságok. Egy évvel később ez a mennyiség már több mint duplájára emelkedett és elérte a 700 vagont. A szakemberek bizakodva tekintettek a növekvő igényekre, hiszen a taNem felejtem el egyik építőipari vállalatunk igazgatójának a kifakadását: ma a tervezők nagy része nem gyárépületet, iskolát, lakóházat álmodik a papírra, amikor munkához kezd, hanem a saját Ybl-díját. A kiíakadás- ban túlzás ellenére is igazság van. A szándékról csak a legnagyobb tisztelettel lehet szólni. A tervezők nagy része ugyanis nem saját fantáziájának kiélése céljából ad bele ..apait-anyait’". Alkotását az utókornak szánja, városképben, maradandóságban gondolkodik. Éppen ezért az általa vélt lehető legmodernebbet szeretné megvalósítani. A NEMES szándék önmagában még nem elítélendő, de a tervezői-terveztetői álmodozást alá kell rendelni a realitásoknak. A józan számításoknak, a megalapozott településfejlesztési terveknek, és nem utolsósorban az évezredes tapasztalatokon alapuló építészeti-esztétikai elveknek. Mert hiszen soha nem volt olyan korszak, amikor az emberek életét szolgáló különböző épületek mindegyike azonos színvonalú remekmű lett volna. Az építmények többsége egyszerűen betöltötte a maga funkcióját. Lakni lehetett benne, vagy imádkozni, folyón való átkepasztalatok mindenütt azt mutatták, hogy bevált az új takarmány, Kelet-Magyaror- szágon összesen 81 termelő- szövetkezetben vezették be az urebetint A cukorgyáriak méltán arra gondoltak, hogy az idén tovább nő majd az érdeklődés e fontos takarmány iránt. Ám mégsem így történt. 1200 vagon urebettn gyártását tervezték, de hamarosan bebizonyosodott, hogy nincs ennyire igény. A közös gazdaságok ezt azzal indokolják, hogy jó volt az idei szálas és abraktakar- mány-termés, így nincs szükség több urebetinre. Kétségtelen, kedvezően alakult az idei takarmánytermelés, és igen jó átlagokat takarítottak be üzeme; ink, az urebetinről azonban mégsem mondhatnak le olyan könnyen. Annál i6 inkább, mert megbízható, ezenkívül árban sincs nagyobb különbség más takarmányokkal szemben. Van tehát jövője az úre- betinnek, mert viszonylag olcsó, melléktermékekből előállítható és a takarékos gazdálkodásra ösztönöz. Megköveteli ezt az is, hogy évente nagyon sok cukorgyári melléktermék halmozódik lésre volt alkalmas, vagy megvédte az időjárás viszontagságaitól a kis műhely felszerelését. Ma is így van ez, s így van rendjén. Természetesen igény ma is, hogy építészeti alkotásaink is kifejezzék, reprezentálják korunkat. De ezt elsősorban olyan egyedi középületeknek keli vállalni, mint mondjuk egy új megyei székház, új színház, vagy egy újonnan létesített egyetem, kutatóintézet épülete. Más a helyzet azokkal a mindennapi funkciót betöltő épületekkel, irodaházakkal, iskolákkal, lakóházakkal, amelyeknek csak kivételes alkalmakkor szabadna egyedi tervezésűnek lenni, mert egy-egy típus sorozataiként is nagyon jól betöltik rendeltetésüket. AMIKOR a tervezői fantázia és a realitások kötelező egyeztetését hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy településeink fejlesztését, városaink képének alakítását átmeneti nehézségek okozta takarékossági meggondolásoknak rendeljük alá. A fenti példákban is az általános érvényű elvekről van szó. Ami hangsúlyozásukat aktuálissá teszi: - a népgazdaság mai helyzete az általános érvényű követelmények megtartásának fontossága. V. J. fel, amelyet hasznosan feldolgozhatnak. Nem beszélve arról, hogy az urebetin fehérjét pótol, amely hazánkban ma még mindig hiánycikk és drága pénzért, importból kell beszerezni. A füzesabonyi és a komáromi állami gazdaságban a túrái, a jászapáti és a jász- boldogházi termelőszövetkezetben 1972-től eredményesen alkalmazzák a szarvasmarha-tenyésztésben az urebetint. A Mátravidéki Cukorgyárak kezdeményezésére most a Hortobágyi Állami Gazdaságban bárányhizlalásra kezdenek urebetin etetési kísérleteket. Ezzel is szeretnék elősegíteni a kormány által meghirdetett juh- program eredményesebb megvalósítását. Az urebetin mellett az idei cukorkampány kezdete óta nagymennyiségű nedves répaszelet halmozódott fel a hatvani és a selypi cukorgyárban. Ez kiváló tejelőtakarmányként értékesíthető, amely iránt korábban nagy volt az érdeklődés. Az idén viszont csökkent. Pedig érdemes lenne erre is jobban odafigyelni a gazdaságoknak, mert olcsó és a termelésben bizonyosan hamar megtérül. (mentusz) KISSNE HÉT ÓRÁRA JÁR dolgozni, Nagyné nyolckor kezd. Ennek megfelelően az egyiknek háromkor, a másiknak négykor jár le a műszakja. Az előkészítőbe osztották be őket, folyamatos termelésről lévén szó, ott mindig kell az ember. Így mindenki jól jár. Kissné elviheti az óvodába a gyereket, Nagyné előkészítheti az iskolásokat. Faluhelyen ez másképpen megoldhatatlan gond, ha nincs nagymama, mert néhány ember kedvéért nem lehet korábban nyitni az óvodát. Segít az üzem. És mit szólnak hozzá a többiek? Elfogadják szó nélkül eze- f két a megoldásokat, hiszen elvben bárki kerülhet hasonló helyzetbe. A gyermek- gondozási segélyről visszatérőknek ez a változó munka- kezdési idő nagyon jó. Rózsaszentmártonban mondották mindezt el, amikor a BUDAPLAST helyi telepének vezetőivel beszélgettünk. A kis üzem a bánya régi épületeinek hasznosításával jött létre, munkásai részben a bánya volt külszíni dolgozóiból, részben a korábban még a háztartásban dolgozó nőkből toborzódott. Az alig tízéves üzemben az egész BUDAPLAST termékeinek mintegy fele készül. Ez természetesen kihat az itt dolgozók életére, keresetére. Átlagosan háromezer forint felett keresnek. Már ami a termelés résztvevőit illeti. Nyereséget is ezen a telepen fizettek a legtöbbet és ehhez mérten a dolgozó nők helyzetén is itt segítenek a legjobban. Sokszor hangoztatott dolog, hogy a mezőgazdaságból, a falusi háztartásból az iparba kerülő nő sokkal nehezebb helyzetben van. Mert amíg a nagyváros ipari munkásnőinek a második műszak a családot, a háztartást jelenti, a faluról iparba kerülő nőnek harmadik műszakja is van. A háztáji, a kert, a jószág. És ez egy kicsit behatárolja a továbbképzés lehetőségét is. — Nálunk szinte kínálkozik a lehetőség a tanulásra — mondja a telep vezetője. — Elvileg bárki, bármilyen fokon tanulhat. Szakképzettséget lehet szerezni és beiratkozni az általános műveltséget szolgáló bármely iskolába. Tovább is lehet lépni, hogy legalább középszintű vezető legyen valaki. Elvileg valóban tninden lehetőség adott a továbbtanulásra. A műanyagiparnak ebben az ágóban jóformán nincs is szakmunkásképzés, de elmentek a minisztériumig, hogy megteremtsék a lehetőséget. Lehetőség most már van, jelentkező nincs. Ehhez el kellene végezni az általános iskola nyolcadik osztályát, de van olyan dolgozó, akinek még az ötödikhatodik osztályról sincs bizonyítványa. A továbbtanulás nagy gond. Gubis Ferencné négy éve lakik a faluban. Ide jött férjhez. Ö azok közé a kevesek közé tartozik, akik tanulnak. Gimnáziumba jár, kisbabát vár, s a gyermekgondozási segély ideje1 alatt le akar érettségizni. — Azt hiszem — mondja —, ha valaki nagyon akar tanulni, annál nem lehet akadály sem a család, sem a háztáji. Csak akarni kell. Megérteni, hogy szükséges, talán nem is csak a mi munkánkhoz. Felnőnek a gyerekek, miattuk is tanulni kell. Nálunk megértették, hogy más családban hogyan van, nem tudom. Annyira nem ismerem ezt a falut. A HÁMÁN KATÓ szocialista brigád naplóját olvasom: többen most végzik a marxista középiskolát. A brigád tagjai egy fél év alatt átlagosan négy-hatszáz forintéi költenek szépirodalmi könyvekre. — Tulajdonképpen , nem értjük, hol a hiba. Megszerveztük például a középvezetők továbbképzését Hatvanban. Négy-öt ember miatt ide nem lehet kihelyeztetni a tanfolyamot, be kellett utazni. A nők lemorzsolódtak, azt mondták, rossz a közlekedés — mondja a párttitkár. (Gubis Ferencné a hatvani gimnáziumba jár be minden héten.) Talán az is akadály, hogy az átlagkeresetek eléggé magasak. Bár állandó reklamáció tárgya, hogy a bányászoké alatt van. Anyagi érdekeltség alig fűződik a tanuláshoz. Talán ez is megfogalmazódik a passzivitásban, ahogy a lehetőségeket fogadják. A kis üzem és a falu elég jól megvannak egymással, bár máig is akadnak problémák. A volt bányászfalu nehezen barátkozott meg a3 üzemmel, bár sokak számára ez hozta a pénzt és a munkát. Mindenesetre a segítség most már kölcsönös. A telep évi tízezer forinttal járul hozzá az óvoda fenntartásához, cserébe minden itt dolgozó nő gyermekét felveszik az óvodába- Évente húszezer forintot adnak a tömegsport helyzetének javítására. Sok nő dolgozik itt, a munkások 70 százaléka Biztosították számukra az egy- és kétműszakos beosztást, a gyerekek korától is függően. Van ugyan olyan külföldi gépük, ami akkor lenne igazán drága. ha nem dolgozna teljes kapacitással, de azon éjszakai műszakban férfiak vámnak. Az anyagmozgatást részben férfimunkások végzik. Igyekeznek „odafigyelni” a speciális női gondokra. A több gyermekes mamáknak a kötelező szabadságokon felül havonta egy-két engedélyezett szabadnapot adnak. A kisgyermekesek állandó egyműszakja, néhány nő változó idejű munkakezdése mindezeket bizonyítják. A figyelem nem mindig pénz kérdése. A bébicsomag (szappan, hintőpor) nem forintértéke miatt értékes, azért sokat érő, mert azt jelzi, hogy az apróságot egy munkahelyi közösség várta és köszönti. A szokásos adatok: látogatjuk a kismamákat, segélyezzük az egyedülálló nőket, a nagy családosokat, üzemi büfét létesítettünk, üzemi konyhánk nincs, lehetőség lenne, jelentkező nem elég. AZ ÜZEM KICSI, a méreteihez hasonló lehetőségeket viszont maximálisan kihasználják. Már ami az emberekről váló gondoskodást illeti. A növekedésnek vannak szemmel látható jelei is, például az új üzemcsarnok. A növekedés „láthatatlan” jelei, hogy azért már akad, aki tanul, még többen, akik társadalmi munkára is időt szakítanak,- és ; akiknek ma mór nagyon hiáAyozna, ha nem lenne. A faluban megszokták. az itt dolgozók zömében megszerették üzemüket. Most már csak az hiányzik: vegyék észre jobban saját lehetőségeiket. És ez. már nemcsak a nőkre vonatkozik. Deák Rózsi A gyermekélelmezés újdonságai Újfajta tartósított élelmiszereket hoznak forgalomba a közeli hetekben, az iskolákban és óvodákban étkező gyermekek részére. A Konzerv- és Paprikaipai'i Kutatóintézet. a Gyermek- élelmezési Vállalat megrendelésére tudományos alapossággal dolgozott ki új termékeket, amelyek tápértékben és ízekben egyaránt gazdagítják a választékot, A gyermekétkeztetésben fokozottan figyelembe veszik, hogy a fejlődő gyermeki szervezetnek vitaminban, ásványi sókban és fehérjékben! gazdag ételekre van szüksége. Át kell tehát alakítani az eddigi gyermektáplálkozási szokásokat. A gyümölcslé például sokkal értékesebb a szervezet számára, mint a főétkezéseknél hagyományos leves, ezért a Gyermekélelmezési Vállalat az iskolákban a jövőben leves helyett hetente egy-két alkalommal az ebédhez őszibarack-, szilva-, par ad i csomós sárgarépaleveket szolgál fel, és ezután kapják a gyermekek a második fogást. Néhány helyen kipróbálták már a vitamindús készítményeket. melyeket nemcsak a gyermekek, hanem a szakemberek is nagy örömmel fogadtak. Az egészségesebb táplálkozást szolgálja az az új ételrecept is, amelynek alapján a főzelékekhez a hagyományos lisztes rántás helyeit eredeti, püré6Ített zöldség- nyers'.ryRgot használnak Pe,a.ici ,-re'dbomó .Szeleket passzíroaott zöldborsóval sűrítenek. A csecsemők és kisgyermekek korszerű és kedvelt pürékonzerveit újabb ízekkel bővítik. Már kaphatók a boltokban a legújabbak, a paradicsom, zöldbab és cékla bébikonzervek. Az év végére az alma, málna, meggy és sárgabarack gyümölcspü- ré-készítmények is piacra kerülnek. (MTI) Mi van az urebetinnel...? 1. RIGMUS — Nem uram, semmilye-lt más cipő nincs. Ne is keressen. Nem is rendelhetünk mást, csak bakancsot, tornacipőt és kismamacipőt. — De valami divatos félcipő .... — Kérem szépen, nem tetszik megérteni, hogy nem rendelhetünk? — Miért, falun nem vásárainak mást, csak bakancsot és tornacipőt? — Nem, mivel hogy nem lehet kapni. Logikus magyarázat. Germán Ferencné, a nagy- fügedi 11. számú iparéi kk- üzlet vezetője azonban további felvilágosítással is szolgálhat. — Nem rendelhetünk to- vátrbá televíziót sem, mivel nem vagyunk szaküzlet, nem rendelhetünk centrifugát, mivel nem vagyunk szaküz— Volna kereslet iránta? rm Ás elmúlt hónapban öt Pálinka viszont televíziót tudtam volna eladni. De várjon, folytatom. Egész esztendőben öt darab kerékpárt kapott az üzlet, nem kapott olajkályhát és nem kapott hagyományos tűzhelyet sem, és nem kapott gáztűzhelyt sem. Ha valaki sparheltot akar venni, annak be kell utaznia Gyöngyösre, meg kell fizetnie az útiköltséget, az időről és az áru hazaszállításáról nem is beszélve. De be kell menni szögért is, mert százas méret alatt az sincs. Az árvíz miau pedig rengeteg az építkezés és rengeteg szög kellene. Folytassam tovább? — Tessék, csak nyugodtan. — Ebben az esztendőben tíz konnektort kaptam. Tizet. El tudja képzelni, mi ez egy több mint kétezres faluban. Itt van egy megrendelő augusztus 14-éről, tessék, nézzen meg egyetlen lapot belőle; 28 rendelt áruból 26-ot nem ka/ptam. — Úgy látom viszont, hogy pingponglabdát lehet kapni. —- Igen, az van, mennyit parancsol...? 2. RIGMUS — Hányszor szállítanak hetente árut? Válaszol Juhász Mihályné, a nagyfügedi 13-as számú élelmiszerbolt vezetője: — Hetenként egyszer kapunk szalámit, kolbászt. Úgynevezett töltelékárut. — És ez meddig elég? — A kolbász egy nap alatt elfogy. A szalámifélék két nap alatt. — Nem lehet többet rendelni? — Mi rendeltünk a központtól, de nincs rá keret. Nem tudnak többet szállítani. van... Markazi rekord REFRÉN — Hányszor szállítanak hetente? Válaszol Hajdu> József, a nagyfügedi húsbolt vezetője. — Hetenként egyszer. — Ön az italboltnak is a vezetője. Annak milyen az ellátása? — Hát, kiflit azt nagyon ritkán kapok, hiába rendelek mindennap. — Pálinkából például mikor volt fennakadás az ellátásban? — Hát, úgy az 1960-as évek elején. — Azóta? — Azóta nem. Nem pa- haszkodhatom, rendesen jön az áru mindig. — Ez a fontos, igaz? — Igaz. András 280 mázsás átlagtermés pritaminpaprikából A markazi termelőszövetkezetben ezekben a napokban szedték le a mintegy nyolchektámyi területről az 1971 óta termesztett, különleges minőségű pritaminpap- rikát. A teljes termést — amely az idén a csaknem 280 mázsás hektáronkénti átlaggal rekordszintet ért el a korábbi évekhez képest — a nagyrédei termelőszövetkezet feldolgozójában exportra készítik elő. Ä paprika termesztését egyébként családi művelésben végezteti a termelőszövetkezet. s Így majd 70 család jut munkához és tisztes jövedelemhez. Ez igen lényeges szempont, hiszen — mini közismert — a márkáz! termelőszövetkezet területének is jelentős hányadát kisajátították a visontai bányaművelés miatt. A termelőszövetkezet vezetői elmondták, hogy az idén több mint 1 300 000 forint árbevételt hoz a pritaminpapri- ka, s ezt csak fokozza az a körülmény, hogy Nagyrédé rőt a feldolgozás után az egész mennyiség nyugati exportra kerül. UßniUräa A 197$, október 19., csütörtök
