Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
A fejlődés magasabb fokán Érték és védelem A társadalmi tulaidon nem aranybánya...! E gy-egy közgazdász vagy politikus kivételével igazán ritkán gondolunk arra — hisz nem a mi munkánk —A hogy számba vegyük az ország vagyonát, lassúbb vagy gyorsabb gyarapodását. Ezért bizony ritkán is fedezzük fel a folyamatos változások eredményének, hatásának ösz- szességét, a fejlődés egyenlegét, vagyis annak valamennyi • következményét munkánkra és életünkre. A kormány közelmúltban nyilvánosságra hozott munkaprogramja — sok más fontos tényező mellett — hangsúlyozottan felhívja az állampolgárok figyelmét az effajta értékelésre is, amikor a mai feladatokról szólva utal arra. hogy azok nemcsak a külgazdasági feltételekben bekövetkezett változásokból adódnak, hanem — és ez a fontosabb, az állandóbb — a gazdasági és társadalmi fejlődés magasabb fokán a gondok is bonyolultabb^ válnak. Nézzünk néhány példát a gazdaság méreteinek alakulásáról, mit is jelent hazánk esetében a „fejlettség magasabb foka”. A nemzeti jövedelem 1950-től napjainkig pl- csaknem a négyszeresé; re nőtt. Változatlan áron 85 milliárdról több, mint 332 NúUiárdra. A bruttó hazai termelés értéke, amely a termelő ágazatokon kívül valamennyi más tevékenység értékét is tartalmazza, háromszorosára emelkedett 25 év alatt — ma megközelíti az 1000 milliárdot évente. Ezek már akkora nagyságrendek, ahol egyik évről a másikra az 1—2 százalékos többlet vagy veszteség hatalmas összegeket tesz ki. Itt már a jó terveken, a HANT NAGT ÜZEM hirdetné büszke örömmel mindenfelé, ha a gépei darabonként égy év alatt egymilliós termelési értéket produkálnának? És itt van ez a kis üzem, alig kéttenyérnyi helyen, az egykori szűcsi bányaakna igazgatási épületében, a régi gépműhely és szénbunker helyén, és adja gépenként az egymilliót, sőt, még annál valamivel többet is. Mit csinálnak az itt dolgozók, hogy ilyen figyelemre méltó eredményt érnek el? Kimondani is fura: majdhogynem mütyüröket. Olyan apró kis műanyag holmikat, amiknek létezéséről se nagyon tud a köznapok embere. Például: itt készítenek fotel- láb-védő kupakokat. Hasonlóak ezek a pezsgősüveg dugójához, csak nem belenyomják az üveg nyakába ezeket, hanem ráhúzzák a fotel lábára, Aztán csinálnak olyan apró kis kapcsol ótokokat műanyagból, amiket a rádió és más szerkezetek elektromos csatlakozásaihoz használnak fel. Az első hallásra mosolyogni való, de igaz: itt műanyag melltartó-betéteket is óriási szériákban állítanak elő a ruhaipari vállalat részére. Hogy minek kell ez a betét a ruhaipari vállalatnak? Bizony, az itteni dolgozókat ez nem nagyon érdekli. Megrendelik, hát megcsinálják, mert ez a, munkájuk, ezért fizetik őket. Mini üzem, összesen közel félszáz dolgozóval. Ebben az összl étszámban már mindenki benne van: a portás és a vezető is. Aránylag kényelmes munkahely, mert öltöző, fürdő, de még* étkezőhelyiség is szolgálja az itteniek kényelmét. Nem valami tágas helyiségek ezek, de a célnak tökéletesen megfelelnek, mégha egyíkre-másikra egy kis festés, csinosítás rá is férne már. AZ ÜZEM EGYETLEN szocialista brigád kötelékébe tartozik. Évekkel ezelőtt alakult a brigád, tavaly a második helyet szerezték meg, és érre büszkék. Érthetően. A fiatalabbak a tsz KlSZ-szer- vezetéhez tartoznak, tehát a mozgalmi élet várja és foglalkoztatja őket. Akik itt dolgoznak. az egyesülés óta már a Mátrai hatékonyabb gazdálkodáson nem pár százezer vagy millió forint, hanem milliárdos értékek sorsa függ. A népgazdaság eszközállománya is óriási értékű ma már. Az épületek, gépek, utak, járművek állományának bruttó értéke megközelítően 1700 milliárd forint. Ez az érték az utóbbi 15 évben duplázódott meg. Az iparban pl. a felszerelt erőgépek és villamos motorok teljesítőképessége több mint a kétszeresére emelkedett e másfél évtized alatt. A beruházási munka méreteinek ' változását jelzi, hogy amíg 1950-ben egy év alatt mihdössze 11 milliárdot ruháztak be — ma ennek több mint tizenegyszeresét költjük évente beruházásokra. Az erőművek kapacitása 15 év alatt megháromszorozódott. Az ipar eszközértéké 150 milliárdról több mint 400 milliárdra emelkedett. Ennek a fele gép és berendezés. Az építőipar eszköz- állománya meghatszorozódott, a szállításé megduplázódott, a mezőgazdaságé csaknem a háromszorosára nőtt. Pl. az egy traktoregységre jutó mezőgazdasági terület 149 hektárról 50 hektárra csökkent, a traktorok számának és teljesítőképességének gyarapodásával. Az ipari termelés 1950-től megkétszereződött. Az iparban foglalkoztatottak száma viszont csak valamivel több mint a duplájára emelkedett: megközelítően 1,8 millióra. E két adat összevetése is a technikai színvonal jelentős emelkedésére utal. A termelés és az eszköz- állomány dinamikus bővülésével együtt természetesen növekedett a fogyasztás,' a felhasználás szintje is: Egyesült Tsz (GyöngyöspataV tagjai, alkalmazottai. Betanított munkások, mindegyikük nő, kivéve a műszakvezetőket, a tmk-sokat. Ugyan minek ez a műanyagüzem a tsz-nek? Ha még azt is számítjuk, hogy a tiszta jövedelem a termelési érték tíz százaléka körül mozog, a tavalyi termelésük pedig nyolcmillió volt, akkor is felvetődik a kérdés. — Lépyegében azokat a nőtagjait foglalkoztatja itt a terrrielőszö vetkezet — magyarázza Kovács János műszakvezető a kérdésre —, akik kismamák vagy valami miatt nem tudnak a határban dolgozni, tehát a könnyebb munkára van szükségük. Az ok tehát nagyon emberi. Abban is van valami rendszer, hogy a hét fröccsöntő gépnél a fiatalok foglalatoskodnak, az idősebbek pedig sorjázzák, tehát a fölösleges rárakódástól tisztítják meg a műanyag mütyüröket. Van még itt egy ugyancsak furcsának tűnő foglalkozás is: csavaranyákat hoznak „boltképes” formába. Ezzel a művelettel ketten foglalkoznakHét gép önti a műanyag tárgyakat, és ezek a gépek nem egy műszakban dolgoznak. Folyamatosan termelnek, tehát még éjszaka is. Ezért is yannak mellettük a legfiatalabbak. Az ő keresetük havi 2000 forint körül mozog, a sorjázok pedig 1300- at visznek haza általában. Nincs ugyan nagy távolságra a községtől a szűcsi mű- apyagüzem, de a dolgozókat a tsz panorámás Ikarusa hozza és viszi. A kényelem tehát hiánytalan. Ügy „mellesleg” tehát — az ugyancsak megnövekedett kiterjedésű, szocialista mezőgazdasági 1 nagyüzem mellett — egész hasznos ez a kis üzem. JÖ, HOGY VAN, mondják róla a nők, a fiatalabbak és idősebbek egyaránt, akiknek kereseti lehetőséget biztosít olyankor is. amikor egészség- ügyi okokból kímélniük kell magukat. És emellett, szintén úgy „mellesleg”, még anyagi hasznot is ad a közösnek. Próbáljon valaki az üzemre rosszat mondani. (mí) anyagban, energiában. Kőolajból pl. napjainkban négyszer annyi kell mint 15 évvel ezelőtt, (megközelítően 10 millió tonna) földgázból ötször és benzinből is ötször annyi. Cementből ugyancsak ötszörié több fogy a 15 évvel ezelőttinél; acélból, rézből a duplája, horganyból a háromszorosa. Mindenből sokkal több kell, mert mindenből sokkal több van: gépből, rendelésből, szükségletekből, termelésből. A tekintélyes anyagfelhasználás mellett természetes, hogy akárcsak, egyszázaléknyi selejt — hiszen jóval nagyobb anyagmennyiség egy százalékáról van szó — sokkalta nagyobb összegű kár, mint pl. a 60-as évek elején. Az anyagok nagy része ugyanakkor importból származik, vagyi6 az anyagfelhasználás növekedésével párhuzamosan nő az ország behozatala. Az importot pedig csak az’ exporttal fedezhetjük. Ezért létfontosságú program a korszerű, versenyképes gyártmányok arányának növelése,^ az anyagáé időveszteségek csökkentése: jobb szervezéssel, ésszerűbb adminisztrációval, fegyelmezettebb munkával, pontosabb normákkal. Belátható tehát, hogy azzal a hatalmas társadalmi vagyonnal (méreteit a fenti példák talán valamelyest érzékeltették), amelyet megteremtettünk. már valóban egészen másképp, más eszközökkel, módszerekkel és sokkalta nagyobb felelősséggel kell gazdálkodni, mint a szocializmus építésének kezdetén. Akkor — ha szabad így egyszerűsíteni — a felelősséget főképp a „vagyon” előteremtéséért viseltük: ma a fenntartásáért, okos hasznosításáért és a gyarapításáért A mai feladatok annyi* * ban mindenképp nehezebbnek is tűnnek, hogy gyorsan változnak, gyakran újak: megoldásukhoz tehát rugalmas alkalmazkodás kell, amihez > a tegnapi recept és a rutin már nem elég. Az ismeretek, megoldások „élettartama” szerte a világban igen alacsonyra szállt, ezért nálunk is szüntelen készenlét, erőfeszítés szükséges, megújulási készség az irányítás és végrehajtás valamennyi szintjén. Gerencsér Ferenc Átalakulóban van a falu. Igen, ezt sokszor halljuk, sokszor el is mondjuk, és azt is sokszor ^elmondjuk, hogy a fiatalok szinte menekülnek a faluról a nágyvárosok falai közé. Azt már kevesebbet halljuk és kevesebbet mondjuk el, hogy vannak olyan fiatalok is, akik tudatosan választják életformájuknak a falusi életformát, mert szeretik a falut, s elhatározásukban, hogy vidéken szeretnének élni, olyan fontos falusi szempontokat tudnak felsorolni, amik bizony nem is annyira „falusiak”. ★ Kapuszta Mihályné, a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet üzemegységvezetője, felelősségteljes munkát' lát el. Felügyelete alá tartozik Zagyvaszántó minden állattenyésztő télepe. A felelősség — anyagi és szakmai — érzékeltetésére elég talán egyetlen adat. Évente 142 ezer baromfit értékesítenek körzetéből... — Hogyan lesz ilyen fiatalon valaki üzemegységvezető? — Szakiskolába jártam, ■ eleve mezőgazdasági pályára készültem, a szakiskola után végeztem Gyöngyösön a technikumot és a szokásos termelőszövetkezeti rutinfeladatok után megkaptam a jelenlegi beosztásomat. — Mennyi fizetéssel jár egy ilyen beosztás? — Én háromezer-kétszázötven forintot kapok. — Es a férje? — O nem itt dolgozik, h nem az iparban. A-/ ő fisé ötszáz for inti ul Ke v c'ö Sokféléi jöttek dolgozni az országból Bélapátfalvára, ahol az új cementgyárat építik. S hogy az ujjunk sem egyforma, bizonyítja az egyik napon megszervezett nagyszabású ellenőrzés, amelyben a rendőrök mellett részt vettek az üzemrendé- szek, és önkéntes rendőrök is. A tapasztalat kissé elgondolkoztató volt. Munkaidőben, vállalati tehergépkocsival szállítottak el különböző, az építési munkákhoz szükséges anyagokat — valamerre... Egy húszméteres gumi öntö- zőcső önmagában talán nem képvisel falrengető értéket, de okkal és joggal feltételezhetjük, hogy akad itt sok „kicsi", amely a mondás szerint is sokra megy! Sokra: a társadalmi tulajdon rovására! o © o © A népgazdaság elleni — ismertté vált — bűncselekmények száma 2,6 százalékkal, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeké pedig 25,6 százalékkal emelkedett tavaly, illetve az idei év első hat hónapjában. A népgazdaság elleni bűncselekmények közül legjelentősebbek: a gazdasági vesztegetés, az üzérkedés, és az adócsalás. Növekedett az elmúlt évben a vám- és deviza-bűncselekmények száma is. A vásárlók érdekeit sértő szabálysértések és bűncselekmények felderítése, illetve megelőzése terén figyelemreméltó eredményt értek el a bűnüldöző szervek, de éppen ezeknek az eseteknek a gyakorisága követeli meg a megelőző intézkedések hatékonyságának a fokozását. o o o © A vállalati és szövetkezeti ellenőrzés mellett növekvő szerepük van az állami és társadalmi ellenőrző szerveknek, elsősorban a keres-, kedelmi felügyelőségnek. A rendőrséggel szoros együttműködésben végzik a munkájukat, alapos vizsgálatokat folytatnak és megteszik a szükséges intézkedéseket is. Ami a népgazdaság elleni bűncselekményeket illeti, megyénkben is érezhető, hogy esetenként a gazdálkodó szervek vezetői az egyéni és csoportérdekeket az össztársadalmi érdek fölé helyezik, s Egyébként művezető a férjem a Vegyépszernél. — Nem okoz ez családon belüli „bérfeszültséget?’’ — Miért okozna? — A fiatal házaspárok vállalnak-e háztáji földet a termelőszövetkezetben? — Ez úgy van nálunk, hogy a termelőszövetkezet felajánlja a választási lehetőséget egy hold kukorica, krümpli és árpa között. A legtöbben az árpát választják, mert azzal nincs semmi gond. A tsz felszántja, elveti, kombájnnal learatják és nekünk csak azt' kell eldönteni, hogy terményben vagy pénzben kérjük a háztáji részesedést. — Nem tervezik, hogy később, ha már jobban állnak anyagilag, városba költöznek? — Minek költöznénk városba? Egyrészt nem tudnék megszokni olyan lakásban, ahol sokan vannak, másrészt ez a munka a legjobb, amit el tudok képzelni. Ezt úgy értem, hogy nines jobb időbeosztás ennél. Igaz, van úgy, hogy kell tizennégy órát dolgozni, de a legfontosabb, hogy az időmet azért mégiscsak én osztom be. Itt sokkal nagyobb arra a lehetőség, hogy az ember az egész életmódját úgy alakítsa ki, ahogy az neki a legjobban megfelel. A városban diktálják az életmódot. Munkahelyen is értem ezt. akár ipari üzemről, akár irodáról le- 1 gyen szó. de munkahely után is tovább diktálja a ritmust az a1'tóbusz, a közlekedés. a bevásárlás. Szóval, ezt nem tudom elképzelni. tevékenységükkel jelentős károkat okoznak. Jellemző erre a mérleghamisítás, mely téma nemegyszer foglalkoztatta már a közvéleményt. Az állásfoglalás a bűnüldöző szervek részéről egyértelmű és helyes: tekintet nélkül a felelősökre, intézkedni kell akkor is, ha az elkövetők egyénileg nem húztak hasznot a bűncselekményből. © © © © A társadalmi tulajdon sérelmére * elkövetett bűncselekmények száma emelkedik; az elmúlt másfél év alatt a legnagyobb mértékben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és betöréses lopás foglalkoztatta a rendőrséget. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az esetek gyakorisága mellett az okozott kár értéke már csökkent. 1973-ban például 12 millió forintról beszéltek, s ez az összeg most hatmillióra csökkent. Az elkövetésre jellemző az úgynevezett kifinomult módszerek alkalmazása, de az is, hogy viszonylag hosszú időn keresztül követték el s a tevékenységi terület néha több megyét is érintett, nehezítve ezzel a felderítést. S jellemző ez is: a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményekhez párosult az üzérkedés, a vesztegetés, és egyéb népgazdaság elleni bűncselekmény Is. 0 0 0 0 A nagyobb beruházások, a dinamikus gazdasági fejlődés, a foglalkoztatottak számának növekedése, a különböző vállalatok termelési kapacitásáA környezetvédelemre hívja fel a figyelmet a posta október 16-án megjelenő, hét értékből álló bélyegsorozattal. A bélyegeket Zombory Éva grafikusművész tervei alapján többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készítették. Egész életemben falun szeretnék lakni. ■éGyőri Balázs törzsállatte- nyésztö már a következő, a harmincas generációhoz tartozik. A falusi szempontok közül itt már fontos helyet foglal el a gyerek. — A falusi gyerek hátrányban van. Ezt szokták mondani, igaz? — Miben van hátrányban? Például itt nálunk, Zagyva- szántón, igen jól megoldott az óvodai ellátás. A termelőszövetkezet patronálja az óvodát, ezzel nincs gondunk. Az általános iskolák színvonala között nem hiszem, hogy döntő különbség lenne, utána a gyerekek úgyis elkerülnek kollégiumokba. Szóval, oktatásban nem hiszem, hogy hátrányos lenne a falu. De hadd mondjak egy személyes kis dolgot, ami azt gondolom fontos és nemcsak szakmai szempontból beszél belőlem. Kaptam a termelőszövetkezettől egy kis bárányt. Az ott van szabadon a kertünkben, ott legel. Állandóan együtt játszanak a kisebbik fiammal. Nem akarok én olyasmit mondani, hogy visz- sza a természethez, mert ez a mai korban bizonyos mértékig helytelen szemlélet, de az sem egészséges, hogy valamelyik héten az egyik ismerősöm fia nem tudta, mi az. hogy bárány. . — Mi az a döntő szem pont. ami miatt érdemes fa lun lakni? — Sok mindent fel tudnék sorolni, a báromsaobás, fúrnak bővülésé szükségszerű«» meghatározza a társadalmi tulajdon védelmének fokozását is. Ezt jelzi például az üzemi, vállalati rendészek és a rendőrség együttműködésének erősítése. A jó intézkedéseknek köszönhető, hogy például az ipar területén a társadalmi tulajdon sérelmébe elkövetett bűncselekmények száma összességében csökkent. Ugyanakkor sok más területen a javak védelme, őrzése még sok kívánnivalót hagy maga után. Erre figyelmeztetnek az erdőtüzek, vagy a közös gazdaságokban keletkezett, igen nagy kárt okozó tűzesetek. Néhány vállalatnál objektiv körülményekkel magyarázzák a súlyos tűzkárt, ahelyett, hogy megnéznék: megtettek-e mindent a megelőző szabályok betartásáért? Például a Hatvani Cukorgyárban nem következett volna be a több mint 200 ezer forintos kár, ha a 368 vagonos répaszefettáro- lót ellátták volna automatikus hőjelző berendezéssel... © o o © A példákat, sorolhatnánk, de az összegezés, a következtetés ugyanaz marad: közös érdekről, magyarán a zsebünkről van szó, aláhúzottan a két kezünk, tudásunk alkotta eredményekről, amikor a jövőt alapozó értékek védelméről gondoskodunk. Ez a' gondoskodás közös feladat, s nem csupán a bűnüldöző szervek , munkaköri leírásába” tartozik.. . Nem engedhetjük meg hogy a népgazdaság és a társadalmi tulajdon egyesek számára aranybánya, mások számára valami „objektív”, független téma maradjon. Valamennyi bélyeg bal felső sarkában a környezetvédelem egyik fontos területe, a tengerek tisztasága jegyében megrendezett nemzetközi óceán-kiállítás emblémája látható, s a bélyegeken a fekete a környezeti ártalmakra, a narancs szín az életre utal. dőszobával ellátott szolgálati lakástól kezdve a kertig, de talán a legfontosabb a munkával való kapcsolat. Sokan elképzelhetetlennek tartják a barátaim, ismerőseim közül, hogy akár éjszaka van, akár vasárnap, ha valami nagyobb gond adódik a termelőszövetkezetben, akkor jönnek, felkeltenek. Mi ebben a jó? Más az emberi ^kapcsolatrendszer, mert mindenki tudja, hogy a közös munkáját, értékét védeni kell, ha valami baj van. akkor menni kelj és dolgozni, mert valamilyen tnódon az kristálytisztán világos mindenkinek. hogy ha a közössel baj van, akkor azt mi fizetjük meg. Ez a munkán keresztül kapcsolódó emberi viszony az, ami a legfontosabb falusi szempont számomra. A munka sokkal közelebb hozza az embereket és nem alakul kj olyan nagy távolság beosztott és felső vezető között, mint amilyen a városon belül természetes. Mert az természetes, hogy egy segédmunkás éjszaka nem költi fel az igazgatót, ha a gyárban valami baj van. ez a munkaszervezés miatt természetes. A főállattenyésztőt. az agron >must. az elnököt felkeltik. És ennek örülök. A falusi életszemléletet igazibbnak tartom, a falu szerintem jobban megtalálta az utat a szocialista értelemben vett közösségi formához. Sz. A. JÜMk&Q 1975, október 9., csütörtök Gépenként egymillió „falusi” sze Kálai Gábor Környezetvédelem — bélyegen i t. 4 1