Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

%y vetélkedő űira kezd Lehet-e pontozni a művelődést? Évadnyitó premier A* újrakezdés szándékával vitatja meg a megyei köz­művelődési bizottság a szo­cialista brigádok fejszabadu­lási vetélkedőjének tapaszta­latait. Az összegező beszámo­ló szűkszavúan bár, de közli e jövőre vonatkozó terveket is. A meghívó szerint a vetél­kedő szervezői várják a té­mával kapcsolatos hasznos tanácsokat és ötleteket. Komolyan véve az udva­rias felhívást, megfogalma­zok néhány vitázó elképze­lést. Hogy valóban haszno­sak-e, az persze csak a vé­gén derül ki. Arisztokratizmus és egyenlősdi nélkül A vetélkedő tapasztalatait közvetlenül a döntő után la­punk április 27-i számában mar megfogalmaztuk. Lel­kesedve szóltunk az eredmé­nyekről. többek között arról, hogy 254 szocialista brigád mintegy ncgyezer taggal ne­vezett be a vetélkedőre, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megfoghatóvá váltak a kulturális vállalá­sok, kialakultak a művelődé­si szokások, megerősödtek a közössegek, a közművelődési intézmények pedig program­jaikkal közelebb kerültek a dolgozókhoz. És a jobbat akarás igényé­vel vitáztunk a vetélke­dő gyengeségeiről — a kissé iskolásmódra előirt temati­ka arisztokratizmusáról, az egyenlősdit kialakító ponto­zásról, a Jeckekönyvszerű versenynaplóról — amelyek bizonyára hozzájárulták ah­hoz, hogy csak 96 brigád ju­tott el az elődöntőkig. A töb­biek pedig megunva, megfá­radva, vagy éppen a. magas­ra tartott mércétől kissé meg­ijedve, idő előtt felhagytak a vetélkedéssel. Most kissé közművelődési vetélkedőre készülnek a me­gyében. Milyen feltételekkel indul ez az új vetélkedő? Va­jon levonják-e a tanulságo­kat? Nos, a tervezet nem győz meg arról, hogy sokoldalúan hasznosították volita a ko­rábbi tapasztalatokat. A bri­gádoktól beküldött mintegy 1500 versenynapló adatait például még mindig nem dol­gozták fel, s így nem értékel­hették azt tudományos igénnyel. Pedig a művelődé­si szokásokról, a film, a színház, a tárlat, az iroda­lom és az egyéb rendezvé­nyek szerepéről, gyakorisá­gáról, éppen a sokat vitatott pontozás alapján kaphattak volna értékes információt a vetélkedő szervezői. ' A legfontosabb tapasztalat, hogy ne tévesszék szem elől a vetélkedő egyébként he­lyesen megfogalmazott alap­20.50 Családi kör A szülők, nevelők maga­zinjának októberi műsorában Új helyzet elé áll a Kovács esalád: a szülők válni ké­szülnek. Mi történjék gyer­mekükkel? Hogyan hozzák tudomására? Megmondják-e egyáltalán neki, beavassák-e gondjaikba? Burns versét, amely a társ­keresésről szól. Vitai Ildikó szólaltatja meg saját megzé- .né ••'lésében, gitáron. . Folytatódik a második for­dulóval a Családi ábécé rejt- vénysorozát is. amelynek máris naiv sikere van a s/.ü­QJjmgig, 191 ti, október 9., csütörtök vető célját, amelyet a szocia­lista brigádok művelődési aktivitásának felébresztésé­ben, a művelődési szokások kialakításának segítésében jelöltek meg. Ehhez kell iga­zítani a vetélkedő tematiká­ját és módszereit is! Nem szabad arisztokratikus, vagy még inkább sznob szemlélet­től vezérelve túl magasra tartani a mércét, mert ettől esetleg épp azok az emberek riadnak vissza, akikért az egész vetélkedőt szervezik. De helytelen a mennyiségi szemléletet kifejező, s egyen- lösdin alapuló, „minden egy pontot érő” értékrendszer is. Nagyobb önállóságotl A cél és az eszköz felcseré­lése nem vezet eredményre. Nem a verseny, nem a döntő á vetélkedő célja, hanem a művelődési szokások kialakí­tása, az ízlés fejlesztése, s kulturális színvonal emelése. Sőt még a művelődés is csu­pán eszköznek tekinthető, amely szolgálja a célt: hogy többek, igazabbak, kultúrá­ban gazdagabbak, gondolko­dásban és magatartásban pe­dig szocialistábbak legyenek az emberek. Ha ehhez igazítják a vetél­kedő módszerét, feltétlenül felvetődik a kérdés: szükség van-e a kötelező irodalom, a film, a színházi előadások házi feladatszerű meghataro- zasó.ra? Véleményem szerint már csak azért sincs rá szük­ség, mert. a brigádok vem egyenlő ismeretekkel, mű­veltségi szinttel rendelkez­nek. Irodalmi példánál ma­radva: az egyik versenyzőt szinte elriasztja a köte­lezően előírt könyv, míg a másik már régen olv as - l a . Egyébként sem. hiszem., hogy másfél esztendőre elő lehet írni az embereknek, mit olvassanak, vagy mit nézzenek meg a. moziban, a színházban, a televízióban. A vetélkedő első szakaszá­ban a felkészülés idején na­gyobb önállóságot kellene adni a brigádoknak, bízva a községi, az üzemi könyvtáro­sokban, a munkásokhoz közel álló népművelőkben, akik az emberek ismeretében aján­lanák a könyveket, a filme­ket, a tárlatokat, valamint a különböző rendezvényeket. A vetélkedő szervezői az elő­döntők előtt aztán szűkíthet­nék a kört, s erre az idő­szakra már meghatározhat­ják a kötelező műveket. Azokat, amelyek szerepelnek majd a döntőkön. Gondot okoz az a pontozá­sos rendszer is, amely egyen­lősdit teremt az értékek kö­zött. Egy differenciált ponto­zással mindezt persze korri­Mi sem áll tőlem távolabb, mint hogy e három házasság miatt Istvánról rosszat szól­jak. De a minap, hogy elme­séltem István bátyám törté­netét, biztattak a barátaim ne hagyjam én ezt az esetet megíratlan. Így tehát megírom, s kez­dem azzal, hogy István bá­tyám sohasem volt valamifé­le világfi, hogy korhelykedés- sel, italozással, nők körüli csélcsaposkodással töltötte volna az életét, s mint ilyen jutott volna a háromszori házasodás sorsára. Nem. Ist­ván mindig szerény, kevés be­szédű fiú volt és — sértődés ne essék — kissé lassú gon­dolkozása is. Így aztán ha­mar szakított a tudományok­kal. Kitanulta a gépkocsive­zetést, s lett belőle egy jó szakember. Nővérei, akik egyetemet végeztek, nem nagyon nézték jószemmel, hogy egyetlen fiú­testvérük ilyen „egyszerű” ember maradt, s bármilyen csúnyán is hangzik, de szin­te kinézték a szülői házból. Talán ekkor mozdulhatott meg valami Istvánban, hogy majd ő megmutatja. Tervez- getésekkel, új-módi gépek, motorok szerkesztésével kez­dett foglalkozni. Eleinte csak kisebb újítások formájában, I de hamarosan eljutott az ön­álló ötletekig, s csordogálni I Kezdett hozza a pcm Rom, gálni lehetne. De ki vállalko­zik arra, hogy csalhatatlanul pontokba szedje az esztétikai értékeket, az irodalmi és a művészi alkotásokat? Az ilyen pontozás ugyancsak nehéz, szubjektív is egyben, bár megvalósítható, hiszen hasznos támpontul szolgál­hatnak a párt művészetpoli­tikai irányelvei. Elmaradhat ai „ellenőrző könyv” is Ennek ellenére a felkészü­lés időszakát pontozás nélkül is el tudom képzelni. Lehet, hogy ebben az esetben sze­gényebbek leszünk egy haj­tóerőművel, de tisztább lesz maga a verseny. Mert őszin­tén szólva, arról is beszámol­tak a jelentések, hogy nem­csak lelkesedés, hanem úgy­nevezett nemes csalás is, kí­sérte ezt a vetélkedőt. A he­lyi könyvtárosok, a művelő­dési intézmények munkatár­sai bizony nem sajnálták a bélyegzőt, ha sajat területük, vagy üzemük brigádjainak pontjairól volt szó. Pontozás nélkül persze ne­héz elképzelni egy vetélke­dőt,. Hát akkor legyen ponto­zás! De ne a kikölcsönzött könyvet, vagy a megváltott mozijegyet pontozzák, hanem az ismereteket, az élményt, amelyről üzemi döntőkön, já­tékos vetélkedőkön, vagy esetleg egyszerű klubest ke­retében számolnának be a brigádok. Ügy vélem, ez a módszer még inkább moz­gásba hozná az üzemi közm ű­velődést, alkalmat adna sok­oldalú rendezvények szerve­zésére, ugyanakkor nem szenvedne csorbát a verseny sem. hiszen maradhat a tét: oz üzemi vetélkedőkön szer­zett pontszámok alapján lép­het tovább a csapat a külön­böző szintű döntőkbe. Nem lebecsülendő az sem, hogy ha a felkészülés idősza­kában nincs pontszerzés, akkor elmaradhat a sokat vi­tatott „ellenőrző könyv”, a versenynapló is. A szocialis­ta brigádok ugyanis már ve­zetnek egy naplót, amelyben feljegyzik mindazt, ami a brigád életében történik. A vetélkedő persze többfé­leképpen készíthető, s változ­hatnak az értékelés módsze­rei is. Csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy a szo­cialista brigádmozgalom fel­nőtt, tagjai önként vállalják a részvételt, s éppen ezért jobban kell építeni a biza­lomra, amelynek próbáját a döntőkön túl a művelődési színvonal emelkedése, a szo­cialista életmód és magatar­tás térhódítása is igazolja. Márkusz László desen saját lakásba tudott költözni, s nem sokkal ez­után feleségül vette Erzsikéi, aki vele egy vállalatnál dol­gozott, adminisztrátorként. A megismerkedés is úgy történt, hogy István, mint újító ember, gyakran meg­fordult az irodában, s mert jóképű fiú is volt, meg érde­kes is az újításaival, hogy so­főr létére csoportvezetőkkel, technikusokkal és mérnökök­kel tárgyalt, persze, hogy fel­figyelt rá a fiatal lány. Közben István csendessége is sokat engedett, gyakran magyarázgatta feleségének is, ismerőseinek is a terveit, hogy milyen csudagépeket fog ő szerkeszteni. Erzsiké örült is a dolog­nak eleinte, de hogy a dol­gok nem mennek olyan si­mán. mint először; gondol­ta. arra lényegében a kis Ist­vánba megszülető :e után jött rá. Megnövekedőt' a család, több lett a klatlas, -.az én István bátyám a szó szoros értelmében elújítgatta mind­azt, amit keresett, sőt. még a kis kocsiját is eladta. hogy legyen pénze az új gép meg­szerkesztéséhez, te. •raj ok készítéséhez Látszólag mindig egyfor­mán kezdődik a színházi évad. A közönség helyet foglal a nézőtéren, gondo­latban köszönetét mond a szép szegfűért, aztán ref­lektorok fénye villan, el­hangzik egy vers, egy rö­vid köszöntő, majd ünne­pélyesen felmegy a füg­göny. Már évek óta így kezdő­dik a varázslat, amelynek színház a neve. Az egyformaság külső jegyei mellett azonban mégis mindig más az évad­nyitó premier. S nemcsak azért, mert nem ugyanaz­zal a darabbal nyitják a színházi évadot, hanem mert mindig megújuló tö­rekvéseket és programot ágér a színház elválaszt­hatatlan barátainak, a kö­zönségnek. Szinte megújul a színház. Az elmúlt évad végén bú­csúztunk néhány színész­től, rendezőtől, most pedig újakat köszönthetünk a már megszokott kedves is­merősök mellett. De évről évre megújul, felfrissül a. közönség is. Vannak Hiány­Gyakori lett a veszekedés az anyagi gondok miatt, s végül Erzsiké feltette a kér­dést: — Válasszál köztünk: en, vagy az újítás. Istvánnak akkor már nem a család volt a mániája, ha­nem az újítás. Fájó szívvel váltak el. Gyakran meglátogatta a gyerekeket és ilyenkor min­dig vitt valami kis apróságot ajándékul Erzsikének is. Be­számolt a találmányokról és egy szép napon azzal állított be, hogy nagyobb összeget kapott, most már minden rendben lesz, nincs értelme ennek a különélésdinek, házasodja­nak össze. Nem sokkal azután, hogy kislányuk született — Erzsi­ké — újra elváltak. Mert Istvánnak szinte rögeszméjé­vé váltak a találmányok, amelyekben vitathatatlanul sok jó ötlet volt. de a teljes megszerkeszt esti khöz már ke­vés volt az ő felkészültsége. A társnak felkért mérnökkel rengs leg vitába, pereskedésbe kerüli, útón-útfélen minden­kinek erről meg a találmá­nyairól beszélt, usyhogx *•» /,ok, de még többen az újak — fiatalok vagy nem fiata­lok —, akik most ismerked­nek a színpad varázsával. Az új évad előadásaitól függ, hogy találkozunk-e velük a következő október­ben. És a törzsközönség! Az is alakul, változik maga­tartása, formálja az élet — s benne a színház is —. s évről évre hozzáértőbben, s épp ezért igényesebben figyeli a színpadi játékot. Ilyen értelemben új és mindig más a színházi évad. telve nagy nekibuz­dulásokkal és várakozó re­ményekkel is. A ma kezdő­dő színházi év gondolatéb­resztő bemutatókat, nagy­szerű élményt és kellemes szórakozást ígér. Ebben a reményben köszöntjük az egri Gárdonyi Géza Szín­ház 1975—76-os évadját, a társulat tagjait és az elő­adások egyre sokasodo kö­zönségét. Szól a gong, kezdődik az gül mindenki menekült előle. István azonban mindennek ellenére, rendes, becsületes ember, továbbra is látogatta két gyermekét és elvált fele­ségét. Vitte az ajándékokat és gyakran kesergett az asszony­nak a gáncsoskodásokról, a munkahelyi konfliktusokról. Erzsiké nem nagyon tudta vigasztalni, ő maga is vigasz­ra szorult inkább: a sok her­cehurcába belebetegedett, tönkrement a gyomra, ideg­nyugtatókon, gyógyszereken élt. Az én István bátyám egy­re jobban úgy érezte — és igy is volt igaz! —, hogy mind­ennek. a sok bajnak ő az egyedüli okozója azokkal az átkozott találmányokkal a fe­jében. — Ha megesküdsz becsü­letszavadra és édesanyád egészségére... — mondta könnyes szemekkel Erzsiké. István megesküdött, s ez a harmadik házasságot jelen­tette. — És most? — kérdezték barátaim, amikor ide érkez­tem elbeszélésemben. Szomorú arccal bólintot­tam, ők pedig felnevettek. —-Újít, megint, ugye újít?! — Igen — és bár éreztem István egész tragédiáját,. va­lami arra ingeréit; hogy ve­lük nevessek —, igen. fiúk, István újít, István feltalálja a falon járó szobafestő gépet, István — gyógyíthatatlan. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Zongoraaművefe. 8.55 Fúvószene. 9.05 Harsan a kürtszó! 9.35 Népdalok. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. 11.38 Illés Béla müvei. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Tömegdalok. 14.40 Liza Minnelli énekel. 15.10 Magyar fúvószene. 15.28 Ezeregy délután. 16.J0 Zenekari muzsika. 1.7.05 A magunk érdekében. 17.30 Az NDK táncegyüttesének műsorából. 17.50 Lemezmúzenm. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.25 Üj könyvek. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok, 19.35 Az Aula. (Herman Kant regénye.) 20.26 A lirikns epilogja. 20.40 Sanzonszemle. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Dzsessz-felvételek. 22.40 Tudósítás helyett. 23.00 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.05 Erehegység* nép! dallamok. 8.20 A recesszió árnyékában. 8.33 Operettrészletek. 9.05 A Glenn Miller zenekar játszik. 9.33 Csehov két jelenete. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Gyermekek könyves­polca. 1.2.00 Á hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 12.33 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 12.55 Két Hand el-concert», 13.33 Mascagni operaiból, 14.00 Rádiónapló — kettőtől — ötig.... 17.00 Rádiószínhaz.. 17.57 Dankó Pista nótáiból. 18.33 Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 19.30 A berlini rádió énekkara énekel. 19.42 Népdalcsokor. 20.33 Zongoraátiratok. 20.50 Budapesti művészeti hetek 21.54 A királyné csipke­kendője. 22.59 Tánczene éjfélig. SZOLNOKI RADIO 17,00—18.00 Műsorismertetés — Hírek. 18.00 Alföldi krónika. 18.15 Pár perc dzsessz. MAGTAR 8.05 Iskola-tv. 13.05 Iskola-tv. (Ism.) 17.40 Váljék egészségedre 18.00 Telesport. 18.25 Ipari kaleidoszkóp, 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Strauss család. (Angol tv-filmsorozatv) 20.50 Családi kör. 21.50 Budapesti művészeti hetek. 22.15 Tv-híradó. 1. 2. műsor * 20.01 Élet Isztambulban, a Kelet kapujában. 20.50 Tv-híradó. 2. 21.10 Aranyművesség. 21.40 Altamont úr titka. (NDK tv-film.) POZSONYI 18.10 Olasz dalok. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Rozov: Nyugtalan nap, nyugtalan éj. (Színházi közv^ 21.30 Publicisztika. 22.10 A kegyetlen. (Szovjet film.) 23.45 Hírek, sajtószemle. mozi ■ i in— —i-----------— ­I EG RT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 es 8 ó»:ako i Gyémánt lady Színes amerikai bűnügyi kai and film.'' Felemelt helyárak! Ifjúsági berletszünet! EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. fél 4, fél 6 és fél 3 órakor A halál erődje Színes japán , kalandfilm. j Csak 16 éven felülieknek! Ifjúsági bérletszünet! t GYÖNGYÖSI PUSKIN Ereszd el a szakállamat. GYÖNGYÖST SZABADSÁG j du. fél 4 órakor v j Ereszd ei a iszakágamat i du. fél 6 és fél 8 órakor ; Macbeth HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és 7 órakor Nyomorultak FÜZESABONY Madáríj eszto LŐRINCI Holnap lesz fácán f Úttörők a közlekedés biztonságáért y Közlekedési őrs működik három éve a bélapátfalvi iskola 817-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapatában. Tagjai hatodik osztályosok, akik a nyolcadik osztály elvégzése után, ha sikeresen szerepelnek a megyei közlekedési ver­senyeken, jutalmul megkapják a segéd-motorkerékpár ve­zetésére jogosító bizonyítványt is. Emellett felügyelnek az iskolába igyekvő diákok zavartalan közlekedésére. Ottjár- tunkkor Ferencz Erzsébet és Frits Katalin teljesített szol­gálatot”. ((Fotó: Szabó Sándor) István három házassága i

Next

/
Oldalképek
Tartalom