Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
%y vetélkedő űira kezd Lehet-e pontozni a művelődést? Évadnyitó premier A* újrakezdés szándékával vitatja meg a megyei közművelődési bizottság a szocialista brigádok fejszabadulási vetélkedőjének tapasztalatait. Az összegező beszámoló szűkszavúan bár, de közli e jövőre vonatkozó terveket is. A meghívó szerint a vetélkedő szervezői várják a témával kapcsolatos hasznos tanácsokat és ötleteket. Komolyan véve az udvarias felhívást, megfogalmazok néhány vitázó elképzelést. Hogy valóban hasznosak-e, az persze csak a végén derül ki. Arisztokratizmus és egyenlősdi nélkül A vetélkedő tapasztalatait közvetlenül a döntő után lapunk április 27-i számában mar megfogalmaztuk. Lelkesedve szóltunk az eredményekről. többek között arról, hogy 254 szocialista brigád mintegy ncgyezer taggal nevezett be a vetélkedőre, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megfoghatóvá váltak a kulturális vállalások, kialakultak a művelődési szokások, megerősödtek a közössegek, a közművelődési intézmények pedig programjaikkal közelebb kerültek a dolgozókhoz. És a jobbat akarás igényével vitáztunk a vetélkedő gyengeségeiről — a kissé iskolásmódra előirt tematika arisztokratizmusáról, az egyenlősdit kialakító pontozásról, a Jeckekönyvszerű versenynaplóról — amelyek bizonyára hozzájárulták ahhoz, hogy csak 96 brigád jutott el az elődöntőkig. A többiek pedig megunva, megfáradva, vagy éppen a. magasra tartott mércétől kissé megijedve, idő előtt felhagytak a vetélkedéssel. Most kissé közművelődési vetélkedőre készülnek a megyében. Milyen feltételekkel indul ez az új vetélkedő? Vajon levonják-e a tanulságokat? Nos, a tervezet nem győz meg arról, hogy sokoldalúan hasznosították volita a korábbi tapasztalatokat. A brigádoktól beküldött mintegy 1500 versenynapló adatait például még mindig nem dolgozták fel, s így nem értékelhették azt tudományos igénnyel. Pedig a művelődési szokásokról, a film, a színház, a tárlat, az irodalom és az egyéb rendezvények szerepéről, gyakoriságáról, éppen a sokat vitatott pontozás alapján kaphattak volna értékes információt a vetélkedő szervezői. ' A legfontosabb tapasztalat, hogy ne tévesszék szem elől a vetélkedő egyébként helyesen megfogalmazott alap20.50 Családi kör A szülők, nevelők magazinjának októberi műsorában Új helyzet elé áll a Kovács esalád: a szülők válni készülnek. Mi történjék gyermekükkel? Hogyan hozzák tudomására? Megmondják-e egyáltalán neki, beavassák-e gondjaikba? Burns versét, amely a társkeresésről szól. Vitai Ildikó szólaltatja meg saját megzé- .né ••'lésében, gitáron. . Folytatódik a második fordulóval a Családi ábécé rejt- vénysorozát is. amelynek máris naiv sikere van a s/.üQJjmgig, 191 ti, október 9., csütörtök vető célját, amelyet a szocialista brigádok művelődési aktivitásának felébresztésében, a művelődési szokások kialakításának segítésében jelöltek meg. Ehhez kell igazítani a vetélkedő tematikáját és módszereit is! Nem szabad arisztokratikus, vagy még inkább sznob szemlélettől vezérelve túl magasra tartani a mércét, mert ettől esetleg épp azok az emberek riadnak vissza, akikért az egész vetélkedőt szervezik. De helytelen a mennyiségi szemléletet kifejező, s egyen- lösdin alapuló, „minden egy pontot érő” értékrendszer is. Nagyobb önállóságotl A cél és az eszköz felcserélése nem vezet eredményre. Nem a verseny, nem a döntő á vetélkedő célja, hanem a művelődési szokások kialakítása, az ízlés fejlesztése, s kulturális színvonal emelése. Sőt még a művelődés is csupán eszköznek tekinthető, amely szolgálja a célt: hogy többek, igazabbak, kultúrában gazdagabbak, gondolkodásban és magatartásban pedig szocialistábbak legyenek az emberek. Ha ehhez igazítják a vetélkedő módszerét, feltétlenül felvetődik a kérdés: szükség van-e a kötelező irodalom, a film, a színházi előadások házi feladatszerű meghataro- zasó.ra? Véleményem szerint már csak azért sincs rá szükség, mert. a brigádok vem egyenlő ismeretekkel, műveltségi szinttel rendelkeznek. Irodalmi példánál maradva: az egyik versenyzőt szinte elriasztja a kötelezően előírt könyv, míg a másik már régen olv as - l a . Egyébként sem. hiszem., hogy másfél esztendőre elő lehet írni az embereknek, mit olvassanak, vagy mit nézzenek meg a. moziban, a színházban, a televízióban. A vetélkedő első szakaszában a felkészülés idején nagyobb önállóságot kellene adni a brigádoknak, bízva a községi, az üzemi könyvtárosokban, a munkásokhoz közel álló népművelőkben, akik az emberek ismeretében ajánlanák a könyveket, a filmeket, a tárlatokat, valamint a különböző rendezvényeket. A vetélkedő szervezői az elődöntők előtt aztán szűkíthetnék a kört, s erre az időszakra már meghatározhatják a kötelező műveket. Azokat, amelyek szerepelnek majd a döntőkön. Gondot okoz az a pontozásos rendszer is, amely egyenlősdit teremt az értékek között. Egy differenciált pontozással mindezt persze korriMi sem áll tőlem távolabb, mint hogy e három házasság miatt Istvánról rosszat szóljak. De a minap, hogy elmeséltem István bátyám történetét, biztattak a barátaim ne hagyjam én ezt az esetet megíratlan. Így tehát megírom, s kezdem azzal, hogy István bátyám sohasem volt valamiféle világfi, hogy korhelykedés- sel, italozással, nők körüli csélcsaposkodással töltötte volna az életét, s mint ilyen jutott volna a háromszori házasodás sorsára. Nem. István mindig szerény, kevés beszédű fiú volt és — sértődés ne essék — kissé lassú gondolkozása is. Így aztán hamar szakított a tudományokkal. Kitanulta a gépkocsivezetést, s lett belőle egy jó szakember. Nővérei, akik egyetemet végeztek, nem nagyon nézték jószemmel, hogy egyetlen fiútestvérük ilyen „egyszerű” ember maradt, s bármilyen csúnyán is hangzik, de szinte kinézték a szülői házból. Talán ekkor mozdulhatott meg valami Istvánban, hogy majd ő megmutatja. Tervez- getésekkel, új-módi gépek, motorok szerkesztésével kezdett foglalkozni. Eleinte csak kisebb újítások formájában, I de hamarosan eljutott az önálló ötletekig, s csordogálni I Kezdett hozza a pcm Rom, gálni lehetne. De ki vállalkozik arra, hogy csalhatatlanul pontokba szedje az esztétikai értékeket, az irodalmi és a művészi alkotásokat? Az ilyen pontozás ugyancsak nehéz, szubjektív is egyben, bár megvalósítható, hiszen hasznos támpontul szolgálhatnak a párt művészetpolitikai irányelvei. Elmaradhat ai „ellenőrző könyv” is Ennek ellenére a felkészülés időszakát pontozás nélkül is el tudom képzelni. Lehet, hogy ebben az esetben szegényebbek leszünk egy hajtóerőművel, de tisztább lesz maga a verseny. Mert őszintén szólva, arról is beszámoltak a jelentések, hogy nemcsak lelkesedés, hanem úgynevezett nemes csalás is, kísérte ezt a vetélkedőt. A helyi könyvtárosok, a művelődési intézmények munkatársai bizony nem sajnálták a bélyegzőt, ha sajat területük, vagy üzemük brigádjainak pontjairól volt szó. Pontozás nélkül persze nehéz elképzelni egy vetélkedőt,. Hát akkor legyen pontozás! De ne a kikölcsönzött könyvet, vagy a megváltott mozijegyet pontozzák, hanem az ismereteket, az élményt, amelyről üzemi döntőkön, játékos vetélkedőkön, vagy esetleg egyszerű klubest keretében számolnának be a brigádok. Ügy vélem, ez a módszer még inkább mozgásba hozná az üzemi közm űvelődést, alkalmat adna sokoldalú rendezvények szervezésére, ugyanakkor nem szenvedne csorbát a verseny sem. hiszen maradhat a tét: oz üzemi vetélkedőkön szerzett pontszámok alapján léphet tovább a csapat a különböző szintű döntőkbe. Nem lebecsülendő az sem, hogy ha a felkészülés időszakában nincs pontszerzés, akkor elmaradhat a sokat vitatott „ellenőrző könyv”, a versenynapló is. A szocialista brigádok ugyanis már vezetnek egy naplót, amelyben feljegyzik mindazt, ami a brigád életében történik. A vetélkedő persze többféleképpen készíthető, s változhatnak az értékelés módszerei is. Csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy a szocialista brigádmozgalom felnőtt, tagjai önként vállalják a részvételt, s éppen ezért jobban kell építeni a bizalomra, amelynek próbáját a döntőkön túl a művelődési színvonal emelkedése, a szocialista életmód és magatartás térhódítása is igazolja. Márkusz László desen saját lakásba tudott költözni, s nem sokkal ezután feleségül vette Erzsikéi, aki vele egy vállalatnál dolgozott, adminisztrátorként. A megismerkedés is úgy történt, hogy István, mint újító ember, gyakran megfordult az irodában, s mert jóképű fiú is volt, meg érdekes is az újításaival, hogy sofőr létére csoportvezetőkkel, technikusokkal és mérnökökkel tárgyalt, persze, hogy felfigyelt rá a fiatal lány. Közben István csendessége is sokat engedett, gyakran magyarázgatta feleségének is, ismerőseinek is a terveit, hogy milyen csudagépeket fog ő szerkeszteni. Erzsiké örült is a dolognak eleinte, de hogy a dolgok nem mennek olyan simán. mint először; gondolta. arra lényegében a kis Istvánba megszülető :e után jött rá. Megnövekedőt' a család, több lett a klatlas, -.az én István bátyám a szó szoros értelmében elújítgatta mindazt, amit keresett, sőt. még a kis kocsiját is eladta. hogy legyen pénze az új gép megszerkesztéséhez, te. •raj ok készítéséhez Látszólag mindig egyformán kezdődik a színházi évad. A közönség helyet foglal a nézőtéren, gondolatban köszönetét mond a szép szegfűért, aztán reflektorok fénye villan, elhangzik egy vers, egy rövid köszöntő, majd ünnepélyesen felmegy a függöny. Már évek óta így kezdődik a varázslat, amelynek színház a neve. Az egyformaság külső jegyei mellett azonban mégis mindig más az évadnyitó premier. S nemcsak azért, mert nem ugyanazzal a darabbal nyitják a színházi évadot, hanem mert mindig megújuló törekvéseket és programot ágér a színház elválaszthatatlan barátainak, a közönségnek. Szinte megújul a színház. Az elmúlt évad végén búcsúztunk néhány színésztől, rendezőtől, most pedig újakat köszönthetünk a már megszokott kedves ismerősök mellett. De évről évre megújul, felfrissül a. közönség is. Vannak HiányGyakori lett a veszekedés az anyagi gondok miatt, s végül Erzsiké feltette a kérdést: — Válasszál köztünk: en, vagy az újítás. Istvánnak akkor már nem a család volt a mániája, hanem az újítás. Fájó szívvel váltak el. Gyakran meglátogatta a gyerekeket és ilyenkor mindig vitt valami kis apróságot ajándékul Erzsikének is. Beszámolt a találmányokról és egy szép napon azzal állított be, hogy nagyobb összeget kapott, most már minden rendben lesz, nincs értelme ennek a különélésdinek, házasodjanak össze. Nem sokkal azután, hogy kislányuk született — Erzsiké — újra elváltak. Mert Istvánnak szinte rögeszméjévé váltak a találmányok, amelyekben vitathatatlanul sok jó ötlet volt. de a teljes megszerkeszt esti khöz már kevés volt az ő felkészültsége. A társnak felkért mérnökkel rengs leg vitába, pereskedésbe kerüli, útón-útfélen mindenkinek erről meg a találmányairól beszélt, usyhogx *•» /,ok, de még többen az újak — fiatalok vagy nem fiatalok —, akik most ismerkednek a színpad varázsával. Az új évad előadásaitól függ, hogy találkozunk-e velük a következő októberben. És a törzsközönség! Az is alakul, változik magatartása, formálja az élet — s benne a színház is —. s évről évre hozzáértőbben, s épp ezért igényesebben figyeli a színpadi játékot. Ilyen értelemben új és mindig más a színházi évad. telve nagy nekibuzdulásokkal és várakozó reményekkel is. A ma kezdődő színházi év gondolatébresztő bemutatókat, nagyszerű élményt és kellemes szórakozást ígér. Ebben a reményben köszöntjük az egri Gárdonyi Géza Színház 1975—76-os évadját, a társulat tagjait és az előadások egyre sokasodo közönségét. Szól a gong, kezdődik az gül mindenki menekült előle. István azonban mindennek ellenére, rendes, becsületes ember, továbbra is látogatta két gyermekét és elvált feleségét. Vitte az ajándékokat és gyakran kesergett az asszonynak a gáncsoskodásokról, a munkahelyi konfliktusokról. Erzsiké nem nagyon tudta vigasztalni, ő maga is vigaszra szorult inkább: a sok hercehurcába belebetegedett, tönkrement a gyomra, idegnyugtatókon, gyógyszereken élt. Az én István bátyám egyre jobban úgy érezte — és igy is volt igaz! —, hogy mindennek. a sok bajnak ő az egyedüli okozója azokkal az átkozott találmányokkal a fejében. — Ha megesküdsz becsületszavadra és édesanyád egészségére... — mondta könnyes szemekkel Erzsiké. István megesküdött, s ez a harmadik házasságot jelentette. — És most? — kérdezték barátaim, amikor ide érkeztem elbeszélésemben. Szomorú arccal bólintottam, ők pedig felnevettek. —-Újít, megint, ugye újít?! — Igen — és bár éreztem István egész tragédiáját,. valami arra ingeréit; hogy velük nevessek —, igen. fiúk, István újít, István feltalálja a falon járó szobafestő gépet, István — gyógyíthatatlan. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Zongoraaművefe. 8.55 Fúvószene. 9.05 Harsan a kürtszó! 9.35 Népdalok. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. 11.38 Illés Béla müvei. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Tömegdalok. 14.40 Liza Minnelli énekel. 15.10 Magyar fúvószene. 15.28 Ezeregy délután. 16.J0 Zenekari muzsika. 1.7.05 A magunk érdekében. 17.30 Az NDK táncegyüttesének műsorából. 17.50 Lemezmúzenm. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.25 Üj könyvek. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok, 19.35 Az Aula. (Herman Kant regénye.) 20.26 A lirikns epilogja. 20.40 Sanzonszemle. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Dzsessz-felvételek. 22.40 Tudósítás helyett. 23.00 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.05 Erehegység* nép! dallamok. 8.20 A recesszió árnyékában. 8.33 Operettrészletek. 9.05 A Glenn Miller zenekar játszik. 9.33 Csehov két jelenete. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 1.2.00 Á hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 12.33 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 12.55 Két Hand el-concert», 13.33 Mascagni operaiból, 14.00 Rádiónapló — kettőtől — ötig.... 17.00 Rádiószínhaz.. 17.57 Dankó Pista nótáiból. 18.33 Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 19.30 A berlini rádió énekkara énekel. 19.42 Népdalcsokor. 20.33 Zongoraátiratok. 20.50 Budapesti művészeti hetek 21.54 A királyné csipkekendője. 22.59 Tánczene éjfélig. SZOLNOKI RADIO 17,00—18.00 Műsorismertetés — Hírek. 18.00 Alföldi krónika. 18.15 Pár perc dzsessz. MAGTAR 8.05 Iskola-tv. 13.05 Iskola-tv. (Ism.) 17.40 Váljék egészségedre 18.00 Telesport. 18.25 Ipari kaleidoszkóp, 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Strauss család. (Angol tv-filmsorozatv) 20.50 Családi kör. 21.50 Budapesti művészeti hetek. 22.15 Tv-híradó. 1. 2. műsor * 20.01 Élet Isztambulban, a Kelet kapujában. 20.50 Tv-híradó. 2. 21.10 Aranyművesség. 21.40 Altamont úr titka. (NDK tv-film.) POZSONYI 18.10 Olasz dalok. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Rozov: Nyugtalan nap, nyugtalan éj. (Színházi közv^ 21.30 Publicisztika. 22.10 A kegyetlen. (Szovjet film.) 23.45 Hírek, sajtószemle. mozi ■ i in— —i-----------— I EG RT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 es 8 ó»:ako i Gyémánt lady Színes amerikai bűnügyi kai and film.'' Felemelt helyárak! Ifjúsági berletszünet! EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. fél 4, fél 6 és fél 3 órakor A halál erődje Színes japán , kalandfilm. j Csak 16 éven felülieknek! Ifjúsági bérletszünet! t GYÖNGYÖSI PUSKIN Ereszd el a szakállamat. GYÖNGYÖST SZABADSÁG j du. fél 4 órakor v j Ereszd ei a iszakágamat i du. fél 6 és fél 8 órakor ; Macbeth HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és 7 órakor Nyomorultak FÜZESABONY Madáríj eszto LŐRINCI Holnap lesz fácán f Úttörők a közlekedés biztonságáért y Közlekedési őrs működik három éve a bélapátfalvi iskola 817-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapatában. Tagjai hatodik osztályosok, akik a nyolcadik osztály elvégzése után, ha sikeresen szerepelnek a megyei közlekedési versenyeken, jutalmul megkapják a segéd-motorkerékpár vezetésére jogosító bizonyítványt is. Emellett felügyelnek az iskolába igyekvő diákok zavartalan közlekedésére. Ottjár- tunkkor Ferencz Erzsébet és Frits Katalin teljesített szolgálatot”. ((Fotó: Szabó Sándor) István három házassága i
