Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: ..(»oai megoldás Ti moron? 99 A REUTER ANGOL HÍRÜGYNÖKSÉG jelenté­se szerint Jósé Ramos Horta, a Timor függetlenségéért küzdő forradalmi demokratikus front (portugál nevén Fretilin), egyik vezetője bejelentette: Indonézia nagyszabású hadműveletet indított az északi partvi­déken levő Batugade város birtoklásáért. A hír nyo­mán világszerte felteszik a kérdést: indonéz invázió indult Portugál Timor elfoglalására? Az előzmények és a körülmények ismerete nél­kül maga a kérdés sem érthető. Az igazság az, hogy néhány hónappal ezelőtt a nemzetközi közvélemény jóformán azt sem tudta, hogy Timor a világon van. Ez a földrajzi név csak az idén nyáron jelent meg sűrűn a világsajtóban. Timor a Kis-Szunda szigetcsoport keleti végén, az ausztrál partoktól északra húzódó, mintegy fél­ezer kilométer átlagszélességű sziget. Területe 32 617 négyzetkilométer. A sziget keleti része, mintegy 19 ezer négyzetkilométernyi te­rület, úgynevezett portugál tengerentúli terület. Az első portugál telepesek 1586-ban szálltak partra itt. 1618-ban a hollandok meghódították a sziget nyugati részét és a mai Indonéziában levő gyarmatukhoz csa­tolták. ÍGY INDONÉZIA FELSZABADULÁSA után Timor nyugati fele Dzsakarta közigazgatása alá ke­rült. A félmillió lakosú Portugál Timor 1974. április 25-ig, a nagy lisszaboni fordulatig az álmos, félre­eső gyarmatok életét élte. A lakosság 97 százaléka indonéz—maláj származású, a hatalom a négyezer portugál kezében volt, a népesség kilencven (!) szá­zaléka ma is írástudatlan. Az új portugál rendszer lehetővé tette pártok megalakulását. Az UDT (timori demokratikus unió) a portugáliai reformoktól félve — a reakció pártjaként — 1975. augusztus 11-én igyekezett magához ragadni a hatalmat. A haladó Fretilin fegyveresei felvették a harcot, míg a harmadik párt, az Indonéziához való csatlako­zást hirdető Apodeti feszülten, de passzívan figyelte a fejleményeket. Augusztus végén volt az első jele annak, hogy Dzsakarta aktívabban kíván fellépni a térségben: megakadályozta Lisszabon kiküldöttét, Antonio Soares őrnagyot abban, hogy eljusson Dilibe, Portugál Timor fővárosába. Ezt egy indonéz hajóraj megjelenése követte a timori vizeken, majd éles vá­lasz a portugál tiltakozó jegyzékre. 1961-BEN NEHRU INDIAI CSAPATAI bevonul­tak Goába, az indiai területen levő portugál gyar­matra. Lehet, bár még nem dőlt el, hogy Dzsakarta „goai megoldást” tervez. Ma csak annyi biztos, hogy katonailag az akció nem okozna problémát Indoné­ziának. A politikai következményekkel kapcsolatos prognózis már bonyolultabbnak tűnik... Gáspár Sándor felszólalása az SZVSZ főtanácsa ülésón A Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsa párizsi ülésszakán szerdán folytat­ta Enrique Pastorino elnök és Pierre Gensous fóti titár jelentéseinek megvitatását. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára felszólalásában mél­tatta az SZVSZ három évti­zedes tevékenységének je­lentőségét és hangsúlyozta: a világ munkásszervezetei­nek képviselői azért hatá­rozták el 30 évvel ezelőtt soraik egyesítését, hogy az ebből kisugárzó roppant erő­vel védjék, óvják a mun­kásosztály érdekeit és előre lendítsék a társadalom fej­lődését mindenütt a világon. Portugáliában a népi erők ellentámadásba lendültek A portugáliai politikai vál­ságot nem lehet megoldani sem a legfelső politikai ha­talmi szervek (MFA és kor­mány) jobboldali átszerve­zésével, sem a politikai vo­nal jobbratolásával — szögezték le a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának szerdán reggel Lisz- ßzabonban kiadott fontos nyilatkozatában. „A fegyveres erők válsá­gát az MFA-nak, mint for­radalmi élcsapatnak a meg­erősítésével, nem pedig föl­számolásával, illetve , jobb­oldali átszervezésével lehet kiküszöbölni” — szögezi le a dokumentum. A PKP KB PB nyilatkoza­tában javasolja: tartsák meg végre az MFA külön­féle irányzatai, valamint a PKP, a többi forradalmi bal­oldali párt és a PSZP kép­viselőinek tanácskozását a helyzet megvizsgálása és a súlyos gondok orvoslása ér­dekében, a forradalomban érdekelt minden erő töre­kedjék a súlyosabb válság leküzdésére, növeljék a for­radalmi erők pozícióját a forradalmi tanácsban és a kormányban, szorosan mű­ködjenek együtt egymással a forradalmi népi és kato­nai erők. A jelenlegi helyzetet ele­mezve a PKP KB hangsú­lyozza: alapjában hibás a demokratikus néppárt (PPD), a szocialista párt (PSZP) és néhány katonai csoportnak az a véleménye, amely sze­rint a forradalmi baloldal pozícióinak radikális meg­nyirbálásával stabilizálhat­ják a politikai, katonai, gaz­dasági és szociális helyzetet. A PSZP és a PPD 180 fo­kos politikai jobbrafordulása miatt kiéleződtek a konf­liktusok és elmélyült a vál­ság. „A hatodik kormány működését kompromittálja a reakciót képviselő PPD rész­vétele és a PSZP vezetősé­gének jobboldali politikája’'’. ,,A' mostani helyzetben az egyik legfontosabb fejle­mény az, hogy a forradalmi' erők, a munkásosztály tm * népi tömegek ismét kezde- ményezően lépnek fel és el­lentámadásba lendültek.*’ A portugál fémmunkásod és kohászok, akik kedden há­rom órára beszüntették a munkát, az esti órákban Lisszabonban, a munkaügyi minisztérium épülete előtt nagyszabású tüntetést tartot­tak. A tüntetők síkraszálltak a forradalmi vívmányok vé­delméért, követelték a kol­lektív szerződések felújítását, a dolgozók fizetésemelésére vonatkozó korábbi kormány- rendelet haladéktalan végre­hajtását, s annak a törvény- erejű, rendeletnek a hatály­talanítását, amely elismeri ■ munkáltatók elbocsátásokhoz való jogát. Követelték továb­bá, hogy a munkaügyi mi­niszter a dolgozók problé­máinak megvitatására hala­déktalanul fogadja a vas­munkás-szakszervezet képvi­selőit. . II Szovjetunió Tudományos Akadémiájának jubileuma Barcelonai összetűzés Leenytd Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára fcltűzi a második Lenin- rendet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának zászlajá­ra, az akadémia fennállásának 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) MADRID: A madridi rendőrség szer­dán délben kiadott közlemé­nyéből kitűnik, hogy a szer­dán Barcelonában, a kora hajnali órákban öt halálos áldozatot követelő lövöldö­zésben nem terroristák, ha­nem rendőrök végeztek fej- veszett reagálásukban két társukkal és három ártatlan személlyel. A barcelonai Vemeda rendőrőrsre egy el­haladó kocsiból géppuskatü­zelt nyitottak. Az utcára ro­hanó rendőrök gondolkodás nélkül lövöldözni kezdtek egy másik éppen arra hala­dó autóra. A lövöldözésre egy, a szomszédos utcákban szolgálatot teljesítő rendőr- járőr rohant a helyi színre. A társaik segítségére siető rendőrök közül kettőt halá­los lövés ért, egy haimadik pedig súlyosan megsebesült. A rendőrőrs élleni táma­dás elkövetőinek hov »tarto­zásáról egyelőre semmi sem ismeretes. Osztrák belpolitika a választások után Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: A vasárnap megtartott orszá­gos választásokon ismét a szocialista párt szerezte meg a szavazatok abszolút többsé­gét, a Kreisky-kormány lé- nyegében tovább folytathatja munkáját. Az SPÖ elnöksé­gének döntése szerint nincsen szükség személycserékre a kabinetben. Formai okokból azonban Bruno Kreisky csak a jövő héten alakíthatja meg új kormányát, mivel a vá­Tanulmány a Kommunyisztban Gromiko a szovjet békeprogram eredményeiről A KOMMUNYISZT, az 3ZKP Központi Bizottságá­nak elméleti és politikai fo­lyóirata legfrissebb számá­ban közreadta Andrej Gro- mikonak, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszte­rének elemzését a XXIV. pártkongresszuson elfogadott békeprogram végrehajtásá­nak eredményeiről. A terje­delmes tanulmány kereté­ben a külügyminiszter a szovjet párt és kormány ál­láspontját is kifejti a nem­zetközi politika időszerű kér­déseiről. A kulcsfontosságú nemzet­közi problémákról szólva Gromíkó nagy teret szentel a közel-keleti konfliktusnak, amelynek megoldására a Szovjetunió állhatatos erőfe­szítéseket tesz. A térségben változatlanul fennálló hábo­rús veszélyt'a szovjet kül­ügyminiszter véleménye sze­rint az arab földek folytató­dó megszállása Izrael által és Tel Aviv szűnni nem aka­ró provokációs tevékenysé­ge idézi elő. „Konjunkturá­lis számításból” eredő lépé­seknek az arab országoknak GISs M75. október 9„ eltörtök juttatott „alamizsnának" ne­vezi Gromiko a „lépésről lé­pésre” való rendezésre irá­nyuló próbálkozásokat, ame­lyek valójában csak a figyel­met terelik el a közel-kele­ti probléma teljes komple­xumának megoldásáról. A Szovjetunió — írja nem il­luzórikus, hanem valóságos és mindent átfogó rendezés­re törekszik, amely biztosí­taná az igazságos és tartós béke megteremtését ebben a térségben. Ennek feltétele az izraeli csapatok teljes ki­vonása, a Palesztina! nép törvényes jogainak tisztelet­ben tartása, eszköze pedig a nem csekély fáradsággal megteremtett genfi mecha­nizmus, a genfi közel-keleti békekonferencia, amelyet Iz­rael és azok a körök, ame­lyek kívülről támogatják po­litikáját, makacsul megke­rülni igyekeznek. A SZOVJET—AMERIKAI kapcsolatok helyzetéről szól­va Gromiko megállapítja: „A felek kölcsönös erőfeszítései­nek eredményeként egészé­ben véve változatlanul fenn­maradt a szovjet—amerikai viszonyban kialakult elvi irányvonal. A féladat most az, hogy ezt' a viszonyt új fejlődési fokra emeljük — megvalósítsuk a gyakorlat­ban azokat a _ megállapodá­soké, amelyek Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozója so­rán jöttek létre.” A két or­szág viszonya ugyanakkor nem mentes a bonyolító té­nyezőktől — folytatja a szovjet külügyminiszter és emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió erélyesen eluta­sította az Egyesült Államok bizonyos köreinek kísérletét a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok diszkriminációs alapon való folytatására. Bonyolítják a két ország viszonyát az Egyesült Ál­lamok egyes külpolitikai cse­lekedetei is. Gromiko ezzel összefüggésben kifejezi re­ményét, hogy az Egyesült Államok illetékesei végül is a realizmus irányába muta­tó meggyőző érvként fogják értékelni az indokínai népek felszabadító mozgalmának sikerét és lemondanak egyes múltbeli illúzióikról. „Pártunk és a szovjet kor­mány a jövőben is a szovjet —amerikai kapcsolatok meg­szilárdítására szándékszik törekedni. Emellett a Szov­jetunió a korábbiakhoz ha­sonlóan csakis egyenlő part­nerként fog kapcsolatot tar­tani az Egyesült Államok­kal, anélkül, hogy engedne szuverenitásából és jogos ér­dekeiből , szövetségeseinek és barátainak érdekeiből.’’ Gro­miko méltatja Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford helsinki találkozójának je­lentőségét. Kedvezően fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai gya­korlatilag valamennyi nyu­gat-európai országgal — ál­lapítja meg a továbbiakban a külügyminiszter és első helyen említi a magas szintű szovjet—francia tárgyalások, köztük a francia elnök kü­szöbönálló látogatásának je­lentőségét. AZ EURÓPAI BIZTONSÁ­GI értekezlet eredményeit méltatva a szovjet külügy­miniszter leszögezi: „Az ér­tekezlet eredményei a részt vevő országok érdekeinek alaposan mérlegelt egyensú­lyából megalapozott komp­romisszumokból adódnak, ezért a kompromisszumok azonban nem tüntetik el az ideológiák és a társadalmi rendszerek különbözőségét, Ezek az eredmények azt tar­talmazzák, amit a jelenlegi feltételek mellett el lehetett érni." Gromiko szerint el­engedhetetlen szükség van újabb nagy erőfeszítésekre a helsinki eredmények meg­erősítésére, továbbfejleszté- sésére, más földrészeknek pedig le kell vonniuk a ta­nulságokat belőlük. A Szovjetunió nagy fi­gyelmet szentel a távol-ke­leti helyzetnek: „Kínához fűződő kapcsolatainkban — frja Gromiko — nem tör tént semmiféle pozitív vál­tozás. A maoista vezetés to vábbra is olyan politikát folytat, amely mélységesen ellenséges a Szovjetunióval és más szocialista országok kai szemben, amelyek elvi marxista—leninista álláspon­tot képviselnek. A Szovjet­unió amellett van, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normális mederbe terelődje­nek. Kínával éppen úgy, mint más országokkal kapcsolat­ban, a Szovjetunió szigorú an ragaszkodik az egyenjo gúság, a szuverenitás tiszte­letben tartása, a területi ép­ség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásától va­ló tartózkodás elveihez. Ké szék vagyunk a barátság és együttműködés helyreállttá sara a kínai néppel,' amely iránt a szovjet emberek mindig őszinte tiszteletet éreztek és éreznek.” Az utóbbi időben szembe­tűnő — írja a külügymi­niszter —, hogy Peking megpróbál egyes országokat bevonni szovjetellenes poli­tikájába, ami leginkább a kínai—japán viszonyban fi­gyelhető meg. Részletesen foglalkozik Gromiko a leszerelés idő­szerű kérdéseivel is. A KOMMUNYISZTBAN MEGJELENT tanulmányá­ban Gromiko végezetül meg­állapítja, hogy -a szovjet kül­politika napról napra tör* ténő irányítását a párt leni* ni törzse — a központi bi­zottság és annak Leonyid Brezsnyev vezette politikai/ bizottsága valósítja meg. 1 lasztás ellenőrzött végered­ményét csak akkor teszik közzé. Mint Ismeretes, a szocia­listák 94 mandátumhoz ju­tottak, míg az ellenzéki nép­párt 78, a szabadság párt pe- dik 11 képviselőt küldhet a parlamentbe. A vasárnapi választások eredménye nagy csalódást keltett a néppárt köreiben, de mindenkinél esalódottabb Peter, a szabadság párt (FPÖ) elnöke. A választások előtt ugyanis voltak olyan feltételezések, hogy a szocia­listák relatív többséget sze­reznek és ebben az esetben az FPÖ-vel kiskoaliciót ala­kítanak. Ennek a politikai szövetségnek „a bonni min­tára” az lett volna az ára, hogy Peter alkancellárkém tevékenykedhetett volna. Most viszont a parlament legkisebb pártjának vezető­jeként jelentéktelen politikai figurája lesz az osztrák bel­politikának. Értékelték a választások tapasztalatait az osztrák kommunisták is. A Volks­stimme keddi számában Hans Kait főszerkesztő meg állapítja; annak ellenére, hogy a párt nem érte el cél­kitűzését, a kommunisták a választások előtt meghirde­tett programjuknak megfele­lően a dolgozók érdekeinek tudatos harcosai lesznek. A cikk részletesen elemzi, mi-' lyen megkülönböztetések ne­hezítették meg a kommunis­ták választási küzdelmét. Mint rámutatott, a kapitalis­ta körök nagy nyomást gya­koroltak az üzemek munká­saira — elsősorban elbocsá­tással való fenyegetésekkel. Ennek hatása erősen megér­ződött a munkásközpontban leadott szavazatok összetéte­lén. Ezen kívül a pártnak nem álltak rendelkezésére azok az anyagi eszközök 6em, amelyekkel a tőkés ér­dekeltségű pártok rendelkez­tek. A szocialisták győzel­mével kapcsolatban a Volks­stimme megállapítja: lénye­gében semmi nem változott Ausztriában, maradt tovább­ra is a szoeiálpartnerség, amely a munkások, a dolgo­zók érdekeit háttérbe szo­rítja. Ausztriában bekövet­kezendő fejleményekért a Kreisky -kormánynak kell vi­selnie a teljes felelősséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom