Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-28 / 253. szám
Kollektív felelősséggel I Számtalan példa volt rá ■aegyénk üzemeiben, hogy a termelési tanácskozásokon, vagy az üzemi demokrácia más fórumain a vezetők már kész tervekkel álltak a dói- pozók elé, ugyanakkor kérték őket, hogy mondják el véleményüket A füzesabonyi járási párt-végrehajtóbizottság egyik ülésén — amikor a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatainak megvalósulásátvizsgálták — is felvetődött, hogy néhány üzemben a vezetők a dolgozók véleményének kikérése nélkül készítették el a takarékossági intézkedési terveket. Ilyen esetekben jogos az üzemi kollektívák olyasféle véleménye, hogy ha már minden ki van dolgoztát, minden meg van tervezve, akkor egyáltalán miért kell utána tanácskozásokat tartani. Hiszen, ha lenne is vélemény, jó javaslat, már nincs rá szükség, mert ha már — ahogy mondani szokták — „a pecsét is rajta van a terven ’, akkor már azon úgysem módosít senki. Pedig az ilyenfajta gyakorlat egyáltalán nem helyeselhető. Bizonyára idqigénye- sebb az a megoldási módozat. hogy előbb egy tanácskozáson ismertessék a vezetők a feladatokat, s a feladatok megoldásához kérjenek ötleteket, javaslatokat, maid amikor „összegeztek” mindent akkor egy újabb tanácskozáson ismertessék a már végleges tervet vagy terveket. Azon túlmenően, hogy az üzemi demokrácia érvényesítése szempontjából ildomos is az ilyenfajta megoldás, még hasznos is, praktikus is. Hiszen akármilyen jó vezető valaki, mindent nem ismerhet. Nyilvánvaló, hogy az a munkás, aki mindennap „benne van” a termelésben nagyon sok kisebb- nagyobb gyakorlati ötletet, javaslatot adhat, amelyek megvalósítása forintokat hozhat az üzemnek. A Csepel autógyár egri gyárában például egy kisebb munkáskollektíva dolgozott ki egy tervezetet a gázzal való takarékosságra — éppen azért, mert nyilván, hogy ők ismerték. illetve isfnerik azokat a berendezéseket a legjobban, amelyekkel nap mint nap dolgoznak s így ők tudták felmérni azt is, hogy hol és miképpen lehet takarékoskodni. De nem csupán a tervezésnél, hanem az ellenőrzésnél is igen nagy a munkáskollektívák, vagy éppenséggel a kommunisták szerepe. Hiszen egy adott üzem vezetői egy intézkedési terv végrehajtását nem ellenőrizhetik mindennap, csak egy bizonyos idő eltelte után. A kommunisták, a munkások azonban megvalósíthatják a mindennapos ellenőrzést, hiszen tisztán látják, hogy saját maguk és társaik jól, vagy kevésbé jól „hajtanak”, Nem beszélve arról, hogy az adott feladatokat nekik kell közvetlenül megvalósítaniuk. Hiszen például az anyaggal, vagy az energiával elsősorban nem a vezérigazgató, hanem az üzemi dolgozó takarékoskodhat. Ebből következően nyilvánvaló az is, hogy a párt- határozatokat is kollektíván, kollektív felelősséggel szükséges végrehajtani. Az illetékes szervek előtt persze elsősorban a vezető garnitúrának kell számot adnia a takarékosságról, a hatékonyságról, a munka- és üzem- szervezésről és egyéb gazdasági feladatok végrehajtásáról. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a feladatokat „csak” nekik kell végrehajtani. Régi megállapítás, hogy hiába a legszebb terv, hiába a legokosabb vezető, ha a munkások „nem állnak ki” a terv mellett, akkor abból úgysem lesz semmi. Napjainkban különösen fontos figyelni erre, hiszen olyan, a. korábbiaktól lényegesen nehezebb feladataink vannak, amelyeket valóban csak kollektíván, kollektiv felelősséggel lehet megvalósítani. Kaposi Levente 200000 aktivista a munkavédelemben A szakszervezetek 25 éve látják el a munkavédelmi ellenőrzést, irányítják, koordinálják a munkavédelmi agitációs, propagandatevékenységet. Munkájuk középpontjában kezdettől fogva a társadalmi ellenőrzés megszervezése, a nevelő-felvilá- gosító munka, a szemlélet jó irányú formálása áll. Megszervezték a munkavédelmi szakemberképzést, amelyben csak az elmúlt öt évben 630- an szereztek mérnöki vagy technikusi diplomát. A különböző vállalatoknál, mezőgazdasági üzemekben körülbelül 200 ezer munka- védelmi aktivista és őr tevékenykedik, akik mindennapi munkájuk mellett látják el társadalmi megbízatásukat. e Az alapvető munkavédelmi jogszabályokon túl a dolgozók különböző rétegeinek fokozott védelmét szolgáló törvényerejű rendeletek, előírások Is megjelentek, pél-, dául a fiatalkorúak, az egészségre káros munkakörökben dolgozók — fokozott védelmét, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártérítését, a csökkent munkaképességű dolgozó rehabilitációjának támogatását szolgáló rendelkezések. Jórészt a megelőző felvilágosító munkának köszönhetően nagymértékben csökkent az üzemi balesetek száma. Az 1950—54-es évek átlagához képest a 100 000 munkásra jutó balesetek száma 57, a 'halálos baleseteké 67 százalékkal mérséklődött. Örvendetes, hogy 1974-ben a foglalkozási megbetegedések száma 66, a keresőképtelenséget okozó megbetegedések száma pedig 62 százalékkal csökkent az 1966—1967-es évek átlagához képest. v A szakszervezetek az ágazati vezetőkkel együtt fokozottabb követelményeket támasztanak a vállalatokkal szemben és a legkisebb mulasztás esetén is határozottan fellépnek, bogy az eddigieknél is hatékonyabban védjék a dolgozók egészségét. Vécs kilépett a völgyből Nem is olyan régen, még teljesen el volt zárva a külvilágtól Vécs. Ügy didergett a völgyben, mintha szándékosan magára hagyták volna a hegyek között. És senki sem törődne vele. Aztán jöttek az okos gépek és a szorgos emberek, a kátyú ette utakat kifoldozták, meg is toldották, majd „bejáratás” után bitumennel lélocsolták és apró kaviccsal lehintették. Előbb a Kisnána felé vezető út készült el, most szeptemberben pedig a régi 3-asra vivő, amin el lehet jutni Gyöngyösre is. Vécs elzártsága egyszerre megszűnt. A régi, semminek sem jó utak megújultak, most már könnyebb rajtuk elindulni erre vagy arra. A falu fellélegzett — annyi év után, annyi hiábavaló kérés után. ■ A tanácsházán Molnár Istvánnal a végreha jtó bizottság titkárával elevenítjük fel a történteket. Elmondja, hogy a KPM Közútépitő Vállalatának szakemberei azzal állítottak be Vécsre; ők megcsinálják az utat, ha a község is segít. Adjon embereket a szerszámok forgatásához. Hogy ne kelljen messziről ideszállífani és visszavinni a munkásokat. Tizenkét nyugdíjasból verbuválódott a brigád. Nekik is jó volt, mert „itthon” dolgoztak. az útépítőidnek is, mert helybeliekkel kellett együttdolgozniuk. Vám még egy utunk, amelyik a feldebrői vasútállo- mésta visz; wc annak csak egy része készült el. ígéretet kaptunk, hogy jövőre teljesen felújítják, végig kiszélesítik és itatásos hengerléssel portalanítják. Vécsnek ugyanis Feldebrő a vasútállomása. A messziről küldött árut ott rakják ki, onnan kell elhordani teherautóval. De ha valaki Egerbe akar eljutni, akkor is Feldebrőn keresztül ér be a megye székhelyére. Kell tehát ez az út is nagyon. A község útjairól Is szó esett. Még két kilométer hosszan nincs szilárd burkolat rajtuk, de az idén is elkészítettek 500 méternyi új utat, az Ady E. utcában. Méghozzá kísérleti utat. Annak nincs kőalapja, hanem felszántották a talajt, aztán vegyszerrel lepermetezték, majd hengerrel mentek rá, csak ezután terítették le az aszfaltszőnyeget, — Háromévi jótállás van az új útra — teszi hozzá az elmondottakhoz a vb-titkár. —- Ha ez alatt az idő alatt elromlana az út, akkor a hagyományos módón újraépítik. A község lélekszáma hosz- szú évek óta változatlan. Valamikor meghaladta az ezerötszázat, most másfél százzal kevesebb. Főként a fiatalok mentek el. Bár a tsz minden vécsi szakképzett fiatalt szívesen felve|tt, de az ott dolgozó gépkezelők, technikusok és mérnökök száma nem sok.', Egy társadalmi ösztöndíjasuk- most is van, ő majd visszajön Vecsre, az egyetem után. Mindezt a párttitkár, Kiss Ernő sorolja el, hogy kiderüljön, nem a vécsieken múlik a fiatalok elköltözése. Mennek Gyöngyösre. Ott'kapnak vagy vesznek lakást. * — Most is van négy üres ház a községben — halljuk a vb-titkártól. — Kettőt már eladtak az örökösök, méghozzá úgy, hogy a vevőt a tanács jelölte ki. Mind a két családban két gyerek van, a szülők is dolgoznak, eddig együtt éltek a nagyszülőkkel. Annyi könnyítést kaptak, hogy az OTP helyettük kártalanította a tulajdonost, ők pedig a vételárat az OTP-nek törlesztik 20—25 éven át. Egy háromszáz négyszög- öles telken levő ház 70—80 ezer forintért cserélt gazdát. De aki építkezni akar, az is vehet közművesített telket a tanácstól az OTP közvetítésével, méghozzá négyszögölenként húsz forintért. Ehhez az árhoz semmi magyarázatot nein kell fűzni. A negyedik ötéves tervi célkitűzéseiket elérték a vé- csiek. Egy nagyon kicsivel maradnak csak adósok. Erre az évre 7000 m2 járda megépítését tervezték, de a cementhiány miatt mintegy 300 m2_t nem tudnak elkészíteni. És a következő ötéves terv? Amikor ez szóba került, a vb-titkár elgondolkodott. Nagyon szeretnének egy egészségügyi központot. Oda telepítenék az orvosi rendelőt az orvos lakásával és a tanácsadót is. A baj ott van, hogy a közGáztöltő állomás épül Csányban Több millió forintos beruházással épül Csányban a propán-bután gáztöltő állomás, amely felépítése után Észak-Magyarország gázszükségletét biztosítja majd. Képünkön: a G anzMAVAG szakmunkásai szerelik a magasnyomású gáztartályokat. (Fotó; Perl Marton) Külföldieket öltöztetnek Növekvő tőkésexnort az Egri Ruhaipari Szövetkezetnél A PROHERENDEZÉS után fordult teljesen az árutermelés felé, s a mostani tervidőszakban kezdett a belföldi értékesítés mellett exporttal is foglalkozni az Egri Ruhaipari Szövetkezet — amelyet azóta mind komolyabban .jegyeznek a szakmában. E viszonylag rövid idő után, a ktsz az idén már 56 millió forint körüli éves árbevételre számít, s ebből kereken 40 milliós a külföldi szállítás. — Vajon hogyan . jutottak ddig az egriek? — kérdeztük a napokban folytatott beszélgetésünk alkalmával Kovács Mihály elnöktől. — Egyik. rpgebbi ismerősünk, a Szegedi Ruhagyár — ségnek van tulajdonképpen rendelője és orvoslakása, és tanácsadó helyisége is. De az orvosi rendelő és lakás az öregek napközijének adna helyet, a tanácsadó mostani helyisége az óvoda bővítését tenné lehetővé, az öregek mostani napközije pedig valamelyik társadalmi szerv irodája, klubja lehetne. — Nem kaptunk semmi biztatást, mert vannak nálunk rosszabb körülmények között levő községek is, hallottuk a járásnál. Pedig mi az ötödik ötéves tervben csak ezt az egy beruházást szeretnénk megvalósítani, és ehhez a község pénzét is hozzátennénk, a szükséges 35 százalékos mértékig. Hát, nehéz itt bármit is mondani. A vécsiek nemcsak a tenyerüket nyújtják, hanem a forintjaikat sem sajnálják. a Érdekes arca van Vécsnek. Nemcsak a kívülről megszépített iskolája emeletes, de több kétszintes háza is akad. Igaz, itt nem dívik mostanában már az emeletes ház. Az építkezés sem nagyon. Az idén összesen "két új ház frissítette a környezetét. Mégis, az egész községnek nagyon modern hangulata, külső képe van. Világos, tiszta, derűs és nyílt a falu arca. Hiába zárta be a völgybe a három rossz út hosszú éveken át. Amióta pedig a friss aszfaltszalag vidáman kacskaringázik a dombok hátán, mintha Vécs megfiatalodó! r volna. Kilépett a völgyből. G, Molnár Ferenc erejét meghaladó — feladatán osztozva kerültünk kapcsolatba első tőkés partnerünkkel, az osztrák céggel, 1971-ben. Ha jól emlékszem; ötezer női, átriteneti kabát volt az első rendelés. S ezt az évek folyamán újabbak követték. Az osztrákokon kívül jelenleg az NSZK. Hollandia és Angiig számára dolgozunk, de korábban kielégítettünk" már líbiai igényeket is. Ebben az esztendőben 40 ezer női nadrágkosztümöt készítünk, exportra, legújabb megrendelőnknek pedig 13,5 ezer férfiöltönyt, ötezer zakót küldünk. A munkánk, bérmunka: a tőkés kereskedő például a kabáthoz — a cérna kivételével — minden anyagot elküld, míg az öltönyhöz alapanyagot ad. A mi dolgunk, hogy a még szükséges kellékeket is megszerezzük s kellő feltételeket teremtsünk a megbízások teljesítésére. Részben saját erőből, másrészt szövetségünk, a RUSZÖV segítségével — a kölcsönös fejlesztési alapból, végleges juttatásként kapott 1,9; illetve kölcsönként folyósított 2,5 millió forinttal __ fejlesztettük üzemeinket, r endszeressé tettük dolgozóink szakmai képzését, továbbképzését. 1975. májusától új — a termelőt, a szalagvezetőt és a minőségellenőrt egyaránt jobban ösztönző — bérezést vezettünk be, s többet törődünk a fegyelemmel. így, annak ellenére, hogy — mint minden új munka — az angol megrendelés teljesítése is elég nehéz volt, elkerülhetetlenül bizonyos eredményromlással járt az év első felében, a háromnegyed évet tekintve, már a tavalyinál lényegesen kisebb létszám mai is javait többet termeltünk, mint. az előző esztendő hasonló időszakában. S a továbbiakban újabb javulásra számítunk. Amire egyébként szükség is van, miután a külföldiek kérései fokozódnak. .. A HUNGAROTEX jelzései alapján; jövőre 40 ezer női kabátot kérnek az osztrákok, a nyugatnémetek és a hollandok, s például női ruha-' ra, csüpán az NSZK-nak 100 ezer darabos az igénye. Olyanok a kilátások, hogy a következő ötéves terv végére , az árutermelés — a növekvő exporttal — akár a. százmillió fölé is emelkedhet. A szüntelenül fokozódó követelményekhez — vt, 1£&ri Ruhaipari Szövetkezet. . további fejlesztésekkel próbál igazodni. Mint hallottuk; Mezőtár- kány után rövidesen másik „vidéki” teleppel is bővül a ktsz. A kétútközi bérkastéiy átalakításával, felszerelésével — amihez a HUNGAROTEX hárommillió forintos segítséget ígért — két ütemben korszerű üzemet szeretnének létesíteni. Az elképzelések szerint a mintaüzemben január elején 110-es létszámmal kívánják megkezdeni a kétmüszakos termelést, míg később 24 dolgozóval munkához lát a szabászat is, sőt húsz kismama számára külön szalagot szerveznek. Az előkészületek már megkezdődtek. s- december elsejétől a poroszlói kultúrházban hozzáfognak a munkások betanításához is. Egyelőre —májusig, júniusig — csak tanulnak. gyakorolnak az új emberek: jobbára leértékelt anyagokból olcsó kötényeket, ruhákat 'varrnak. A jövő ér második felétől azonban mát valamennyien nagyon komoly munkát végeznek: — Mezőtárkánnval ellentétben — teljesen kész darabokat adnak ki a kezük alól. Egyenesen a megrendelőnek. 1977- ben már nem kevesebb, mint 120 ezer női ruhát. S UGYANEKKOR előbbre lép az egri, központi üzem is: a csepeli gyár — országos bemutatásra, népszerűsítésre, elterjesztésre — teljes „levasalósort” szállít s a zakószalagra speciális gépeket küld hasonló szándékkal. Remélvén, hogy mindez remekül beválik Egerben, s a külföldiek után végre talán a hazai szakemberek érdeklődését is felkelti. Az idén létesített tanműhelybe sikerült végre 19 tanulót szerződtetni, s remélhetően a következő években is jelentkezik ennyi vagy több fiatal a szakma elsajátítására. Évente ketten- hárman szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat, így szerencséré a technikusok száma is szaporodik. Erősödik a gárda, egyre képzettebb dolgozók kerülnek a középvezetői posztokra. így válik lassan-lassan valóságos „gyárrá-’ a még * nemrég is alig ismert, szerény kis ktsz ... Gy. Gy. UPRÜlt&íL 1975. »fctober 2S. krdé L 4
