Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

I Szerda esti külpolitikai kommentárunk: j Foszfát és politika NINCS ÜJSÄG, hírügynökség, rádió- és televízió- állomás, amely ezekben az órákban ne foglalkoznék vezető helyen a Spanyol Szahara kérdésével. A világ legnagyobb sivatagjának egy viszonylag jelentéktelen, 1884 óta a spanyolok által megszállt darabja hirtelen a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Miért éppen most? Az időpontra vonatkozó kérdésre csak úgy vá­laszolhatunk, ha a legfontosabb okot semmiképpen se a Szaharában keressük, hanem Spanyolországban és Marokkóban. A szomszédos Marokkó etikai, történel­mi és persze földrajzi okokból már régebben igényt tart ugyan erre a földdarabra, de nem véletlen, hogy II. Hasszán, Marokkó uralkodója éppen most hirdette meg nevezetes békemenetét, amelyre hatalmas szám­ban gyülekeznek már a résztvevők. Az időpont megválasztásának legfontosabb oka a spanyol kivégzéseket követő nemzetközi tiltakozási hullámban és a madridi Pardo-palotában kétségtele­nül tapasztalható jelenségekben rejlik. A marokkói király úgy látta (tegyük hozzá, nem alaptalanul!), hogy a jelenlegi körülmények között Spanyolország egyszerűen nem vállalhatja egy észak-afrikai fegyve­res konfliktus többletterhét, tehát aligha tanúsít majd komoly ellenállást. A KIRÁLY DÖNTÉSE MÖGÖTT a másik motívum belpolitikai, a harmadik pedig gazdasági, mi több, vi­lággazdasági természetű. A belpolitikai háttér: az utóbbi időben ismét kiéleződött a viszony csaknem valamennyi politikai párt, illetve az udvar között. Hasszán arra száríu't, hogy egy látványos spanyol szaharai akció a nemzeti érzések felszításával jó szolgálatot tehet számára. Siker esetén viszonylag gyorsan érezhető javulás állhatna be Marokkó nem túlságosan rózsás pénzügyi mérlegében is. A Spanyol Szaharában, Bu Craa térségében hatalmas foszfát­lelőhelyek húzódnak. Ha ezt megszerzi, Marokkó le­hetne a műtrágyagyártásban olyan fontos alapanyag­nak világviszonylatban harmadik legnagyobb terme­lője. HA MEGSZERZI,.de mindinkább kiderül, hogy nemcsak és talán nem is elsősorban a spanyol katonai ellenállással kell Hasszánnak számolnia. A területre igényt tart Mauritánia is. Algéria is jogtalan aktusnak fogná fel a 75 ezer lakosú térség megszerzését. És nem utolsósorban a legérdekeltebbeknek, a nyugat! szaharai. lakosoknak vannak fenntartásaik. NAAAAAAAA^AAAAA^/WVAA/SAAAAiAAíVS^SAAA^^AAAAAA/WVSAAAAA/S/WWWVAA' Gomes Rómában Kissinger Peringben Meglehetősen szenvtelen hangon méltatta Csiao Kuan- hua kínai külügyminiszter Henry Kissinger pekingi lá­togatását és tárgyalásait Pohárköszön tőjében — ame­lyet az amerikai külügymi­niszter által vendéglátója tiszteletére adott banketten mondott el. Csiao Kuan-hua barátinak minősítette Kissin­ger és Mao Ce-tung, találko­zóját és őszintének a Kis­singer vezette amerikai és a Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes vezette kínai delegáció tárgyalásait. „A tárgyalások hozzásegí­tettek bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük egymás felfogását” — mondotta Csiao, majd állást foglalt a Nixon—Csou En-laj-féle 1972-es sanghaji kommüniké elveinek folyamatossága mellett. Kissinger a maga részéről elégedettségét nyilvánította a látogatással kapcsolatban, ki­emelve annak a „széles körű és baráti eszmecserének” a hasznos voltát, amelyet Mao Ce-tunggal folytatott. Célban a Vénusz 9. MOSZKVA: Szerdán elérte a Venust a Vénusz 9. jelzésű szovjet automatikus bolygóközi állo­más. A több mint 300 millió kilométeres utat 136 nap alatt tette meg. SALT A hadászati támadó fegy­verek korlátozásával kapcso­latos szovjet—amerikai tár­gyalásokon részt vevő küldött­ségek szerdjn Genfben újabb találkozót tartottak. Miért támadja a kormány a haladó erőket? Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, pozitívnak minősítette azt az átfogó eszmecserét, amelyet Costa Gomes elnök meghívá­sára a Belem-palotában foly­tattak a legfelsőbb forradal­mi tanács, a PKP, a PSZP képviselői a jelenlegi politi­kai helyzetről. A találkozó­nak annál is nagyobb «jelen­tősége volt, mivel a PKP és a PSZP vezetősége között Cu­nhal szavai szerint továbbra is „rendkívül feszült” a vi­szony. A Portugál KP és a vele szövetséges portugál demok­ratikus mozgalom erélyesen elítélte a belügyminisztérium minden magyarázat nélküli eljárását, amellyel kedden négy fontos város éléről eltá­volította a polgári kormány­zókat, akik valamennyien a portugál demokratikus moz­galom tagjai voltak. Cunhal, a PKP főtitkára rámutatott, hogy a belügyminisztérium­nak ez az intézkedése nem járul hozzá a politikai helyzet tisztulásához. A portugál de­mokratikus mozgalom közle­ílíMllSSIBBfí­sport jelentésünk Labdarúgó k upa ni er k őzetek eredményei; Videoton—Dynamó Berlin (NDK) 4:3 (1:2) Diósgyőr—Lokomotív Kosice : 2:2 (2:1) Jednota Trencin—SBTC 1:1 (1:0) Honvéd—Dynamo Dresden 2:2 (0:2) Szombathely—Sturm Graz »0 (0:0) Vasas— ewornne Lisszabon 3d »:») ménye hangoztatja, hogy a népnek joga van'tudni, miért támadja a kormány a haladó erőket, miközben kiengedi a börtönből a hírhedt fasisztá­kat. KOMA: Francisco da Costa Gomes portugál köztársasági elnök, Emesto Meló Antunes kül­ügyminiszter kíséretében szerdán — nem hivatalosnak minősített látogatásra Rómá­ba érkezett. Látogatása ele­jén a Vatikánban magánki­hallgatáson fogadta őt VI. Pál pápa, majd a Quirinale-palo- tában Giovanni Leone köz- társasági elnökkel találkozott. Az olasz vezetőkkel folyta­tott megbeszélések közép­pontjában Portugália és a Közös Piac kapcsolatai áll­tak, az a gazdasági segítség, amelyet az EGK nyújt Lisz- szabonnak a miniszteri ta­nács legutóbbi határozata ér­telmében. A% euf ráteszi gát 1966. december 18-án a Szovjetunió és Szíria szer­ződést írt alá gazdasági és műszaki együttműködésről az eufráteszi Vízi erőmű első szakaszának építésében. Ez­zel valóra válik a szíriai nép ősi álma a Közel-Kelet egyik legnagyobb folyójának meg­fékezéséről. A folyó vizét Ön­tözésre és energiafejlesztés­re használják fel. A mintegy hatvan méter magas beton bukógáttal épült víztároló térfogata 12 milli­árd köbméter. Egyidejűleg épül a 300 ezer kilowatt ka­pacitású vízi erőmű, a ké­sőbbiekben teljesítőképessé­gét 800 ezer kilowattra emelik. Az erőmű évente 1,54 milliárd kilowattóra villa­mos energiát fog termelni. Aleppo városától a duzzasz­tógát kapujáig 220 kilowatt feszültségű, 160 kilométer hosszú villanyvezetéket léte­sítenek. E hatalmas létesítmény üzembe helyezése lehetővé teszi Szíria számára 600 ezer hektár föld öntözését, az ön­tözéses területek megkétsze­rezését. Lényegesen növeked­ni fog a gyapot és más ér­tékes növények terméshoza­ma. Az új vízi erőmű fel­építése után az ország vil- lamosenergia-termelése dup­lájára növekszik, lényegesen fejlődik az ipar, s jelentős átalakulások mennek végbe a mezőgazdaságban. Az eufráteszi építkezés a nem­zeti káderek kiképzésében is fontos szerepet játszik. A szovjet szakemberek itt ön­zetlenül adják át szíriai kol­légáiknak gazdag tapasztala­tukat. Hogy milyen nagy je­lentőséget tulajdonít a szíriai nép az új létesítményeknek, abból is láthatjuk, hogy az eufráteszi erőmű építőinek városát a Forradalom Váro­sának nevezték el. 1973 júliusában elzárták a folyó medrét, 1973 decem­berében pedig befejezték az első, 300 ezer kilowatt össz- kapacitású turbina szerelé­sét. Múlt év májusában-jú- niusábarí megkezdték a pró­baüzemelést és bekapcsolták az erőművet Szíria energia- hálózq*ába. Az elméit idő­szak alatt az erőmű már több mint 300 millió kilo­wattóra villamos energiát termeli. Ez a teljesítmény az ország valamennyi vil­lanytelepe által 1973-ban ter­melt energia egyharmadá- nak felel meg. Az eufráteszi gát révén lét­rejött víztárolóban, amelyet a szíriaiak „Aszad-tó'’-nak neveznek, mintegy 4 milliárd köbméter víz gyülemlik fel, a tervezett mennyiség egy- harmada. A patkó alakú gát 4 kilométer hosszú, 100 mé­Ünnepi megemlékezés a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról (Folytatás az 1. oldalról.) iatlan szocialista országépi- tö munkánktól, népköztársa­ságunk és dolgozó népünk fejlődésétől. A továbbiakban kifejtet­te, hogy az eltelt negyed­században tanácsaink jelen­tős szerepet töltöttek be a szocializmus építésében. A párt- és az állami politika helyi végrehajtásával része­sei és formálói voltak tár­sadalmi életünknek és elért eredményeinknek. Helytáll­tak az ellenforradalmi tá­madás nehéz időszakában, segítői voltak a népi hata­lom megszilárdításának, s ezt követően a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Területükön fáradhatatlanul irányították és irányítják a gazdasági munkát, fejlesztik a művelődésügyet, az egész­ségügyi, szociálpolitikai és kereskedelmi ellátást. Mun­kájukkal gazdagabbá, kultu­ráltabbá, szebbé teszik vá­rosainkat és falvainkat. Az államélet és a szocialista demokrácia fe*' sztésének át­fogó programjában pártunk és kormányunk mindenkor megkülönböztetett figyelmet fordított a tanácsok tevé­kenységére. Az új tanács- törvény keretei között ma már a korábbinál öntevéke­nyebben dolgoznak és ered­ményesebben vehetnek részt az állami feladatok helyi végrehajtásában. A nagy nemzeti progra­munk a szocialista Magyar- ország felépítése. Ez felelős­ségteljes, bonyolult, de egy­ben lelkesítő feladata egész dolgozó népünknek. Taná­csainknak e nagy cél meg­valósításában közreműködni, népünk javát szolgálni: megtiszteltetés és egyben kötelesség.' Pártunk és kor­mányunk meggyőződése, hogy a negyedszázados ferín- állásukat ünneplő tanácsok tagjai, vezetői és dolgozói, akik eddig is részesei vol­tak szocialista hazánk törté­nelmi sikereinek, készen állnak az új tennivalók el­végzésére — zárta beszédét a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Ezután dr. Papp Lajos tar­tott. ünnepi beszédet. — A jubileum a szocialista állam- építés ama történelmi lépésé­nek jelentőségét húzza alá, amellyel a munkásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában, az eltelt évtize­dekben sikerrel alakította ki a szocialista államszervezet területi és helyi szerveit — kezdte beszédét dr. Papp La­jos, majd hangsúlyozta, hogy amint a magyar nép három szabad évtizedének történe­tér széles és 58 méter magas. Eveken át dolgozott itt 12 ezer szíriai munkás, több ezer szovjet kutató, tervező és építő. Az arab országok­ban a Szovjetunió segítségé­vel épített valamennyi ob­jektum közül az eufráteszi- vel csupán a nílusi gát ve­tekedhet. Megkezdték az új földek művelés alá vételét is. Mes- kene vidékén, az Eufrátesz jobb partján szovjet segít­séggel egy négyezer hektár területű állami gazdaságot hoznak létre. Folynak az előkészületek az új öntöző- rendszer építéséhez, amely kezdetben 17, majd további 50 ezer hektár földet lát el vízzel. Maga n gát már felépült. Most i a rajta haladó mű'’ 7c. Az építők je­ler.le ■" erejüket a vi­zi er berendezéseinek üzembe sitjdk. állítására összponto­te elválaszthatatlan a prole tárdiktatúra államának meg teremtésétől, ugyanúgy lentős állomása a megtet útnak a tanácsrendszer lét rejötte és megszilárdulása. Hazánkban a tanácsrend szer megszervezése lényegé ben akkor, került napirend re — folytatta —, amikor í hatalomért folytatott harc < nép javára eldőlt, amikor : letűnt társadalmi rendszei képviselői végképp kiszorul tak a politikai és a gazdasá gi hatalomból, amikor munkásosztály — élén kommunista párttal — győ zelemre vitte a proletárdikta túrát. Olyan államszervézetr« volt szükségünk, amely haté­konyan képes ellátni az állam védelmi, gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkció­ját és amelyik minden te­kintetben képes arra, hogy bevonja a lakosságot a szo­cialista építőmunka vonzó célkitűzéseinek megvalósítá­sába. Ezt csakis a népi de­mokratikus és valóban nép­képviseletre épülő helyi ál­lami szervezet kiépítése és megalkotása biztosíthatta. Az országgyűlés 1949. augusztu­sában elfogadta népköztársa­ságunk Alkotmányát, s alap­törvényünk kimondta a ta­nácsok létrehozásának szük­ségességét. A tanácsrendszer létrehozásával a dolgozó nép visszavonhatatlanul részese lett az államhatalom gya­korlásának, az államigazga­tásnak. A történelmi jelentőségű első tanácstörvény 1950-ben került a parlament elé. A törvénytervezet beterjesztője, Kádár János elvtárs joggal állapította meg. „A helyi ta­nácsok felállítása, ezeknek — a jelenlegi helyi közigazgatá­si rendszerünkhöz képest fej­lettebb — demokratikus rendszere olyan haladást je­Dr. Papp Lajos államtitkár ünnepi beszédét mondja. örömmel fog üdvözölni mun­kásságunk, dolgozó paraszt­ságunk, egész népünk.” Amikor a tanácsok fejlő­déséről szólunk, nem feled­kezhetünk meg a tanácsta­gokról, a nép küldötteiről, akik önzetlenül vállalják megtisztelő, ám sokszor ne­héz tengernyi szabad időt fel­emésztő megbízatásukat, kép­viselik választóik érdekeit, tolmácsolják javaslataikat. — A tanácsrendszer a szo­cializmust építő társadal­munk szilárd bázisa volt és marad. A negyedszázados eredményes munka jó bizto­síték, a lakosság széles körű bizalma jó alap ahhoz, hogy a tanácsok — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt irányítá­sával — a jövőben is siker­rel tevékenykedjenek a fej­lett szocialista társadalom építésén. E nagy nemzeti cél adjon a jövőben is erőt, bá­torítást és hitet minden ta­nácstagnak, aktívának és ta­nácsi dolgozónak — zárta beszédét dr. Papp Lajos. (MTI) Kitüntetési ünnepség a Parlamentben ■ A tanácsok megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból kitüntetési ünnepséget rendeztek szerdán az Ország­ház Kupolacsarnokában. Részt vett az ünnepségen Biszku Béla, az. MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Pé­ter János, az országgyűlés al- elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Rdcz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke. A kitüntetettek érdemeit Borbánéi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese mél­tatta, s nyújtotta át azokat a kitüntetéseket, amelyekkel az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács ismerte el a tanácsi munka területén ki­fejtett eredményes tevékeny­ségüket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta többek kö­zött Ferencz János, a Heves megyei Tanács apparátusá­nak pártbizottsági titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatában heten, bronz fo­kozatában tizenhármán ré­szesültek. .ötvenketten kap­ták meg .,Á 23 éves tanácsi munkáért” kitüntető jel­vényt A Közlekedés- és Feslaeiyi Minisztérium jelentése a bejrúti légikatasztrófáréi A MAI,ÉV Budapest— Bejrut között közlekedő já­ratának MA—240 számú HA —LCI lajstromjelű, TU 154 típusú repülőgépe — mint korábban jelentettük — szeptember 30-án néhány perccel a bejrúti leszállás előtt szerencsétlenül járt. A repülőgép utasai és személy­zete életüket vesztették. A hazai és a libanoni légügyi hatóságok vizsgálatot indí­tottak, a szerencsétlenség színhelyére magyar szakértői bizottság utazott. A repülőgép budapesti mű­szaki előkészítése és karban­tartása rendben megtörtént, az indulás előtti ellenőrzés órái semmiféle hibát nem áll: '.attak meg. A vizsgálat szerint a repü­lőgép a tervezett Budapest— Várna—Istanbul—Ni~azia útvonalon — leszállt r,> — ha’adt. A rende,..rzésre álló rádiólevelezési magne­tofon szalagok meghallgatá­sa alapján az út zavartalan, szabályszerű, a személyzet tevékenysége a repülés alatt kifogástalan és előírásszerű volt. A repülőgép és az irányító szolgálatok rádióösszekötte- tése az eddig ismeretlen ok­ból bekövetkezett robbanás pillanatáig ugyancsak zavar­talan volt és ezt megelőzően a gép parancsnoka zavaró körülményt nem jelentett. A vizsgálat megállapította, hogy a repülőgép roncsai Bejrúttól északnyugatra mintegy 10 km-re kb. 500 méter mélyen a tengerfené­ken helyezkednek el, és ezért a katasztrófa okának meg­határozását elősegítő, a re­pülőgép fedélzetén levő bal­eseti adatrögzítő berendezés felkutatásának, felszínre ho­zásának és kiértékelésének nincs valószínűsége. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom