Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
I A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Heves megyei tagcsoportjaiban 41 ezer 200 ipari munkás, termelőszövetkezeti tag. intézményi dolgozó és iskolai tanuló ismerkedik a Szovjetunió népeinek életével, kultúrájával, termelési eredményeivel. A szőkébb hazánkban működő 46 tagcsoport által szervezett kiállításokat, fotó- és képzőművészeti tárlatokat nemcsak az MSZBT-tagok keresik fel. Egy-egy rendezvény vendégkönyvében szép számmal találhatók olyan bejegyzések, elismerő szavak, amelyek „kívülálló” érdeklődőktől származnak. A szocialista brigádok tagjai, az üzemi, vállalati KlSZ-szer- vezetek fiataljai rendszeres látogatói a Szovjetuniót bemutató kiállításoknak, tárlatoknak. A baráti találkozók, a szovjet városokba szervezett társasutazások újabb és újabb érdeklődőt vonzanak a tagcsoportok rendezvényeire. Bizonyítja ezt az is, hogy egyre több Heves megyei brigád, munkahelyi kollektíva keresi fel. a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házát, vagy iratkozik be az MSZBT által szervezett nyelvtanfolyamokra. Ezeken a nyelvórákon számtalan új ismeretre tehetnek szert a ‘hallgatók, akik a kurzus végén még egy „helyszíni körutazáson” is részt vehetnek: minden tanfolyam végén vetélkedőt rendeznek az. oktatók. A Szovjetunióról szerzett tudásukról adhatnak számot ezeken a szellemi versengéseken a csoportok tagjai — igaz, csupán a tantermekben, a térképek és a szigorú zsür' előtt. A legjobbak viszont az életben is bizonyíthatnak. a jutalom ugyanis egy igazi szovjetunióbeli utazás , amelyet itthon minden alkalommal orosz és magyar nyelvű élménybeszámoló követ. 20.00 FORUM — Bulgáriáról A sikeres Fórum-műsorok sorában új színt képviselnek azok az adások, amelyek egy- egy ország életét mutatják be, az ország politikusainak, kulturális élete vezető személyiségeinek részvételével. Ilyen volt két alkalommal a Szovjetuniót bemutató Fórum, a Lengyelországot és az NDK-t bemutató adás. Most Bulgáriából vár a televízió vendégeket, neves állami vezetők érkezését, a kulturális delegációban üdvözölhetünk írókat és filmszínésznőt. Köztük lesz Lju- bomir Levcsev költő, akinek több antológiában jelentek már meg versei és most van kötete előkészületben az Európa Kiadónál. A stúdióba, mint mindig, telefonálni is lehet — a kora esti bejelentkezéskor közük a telefonszámokat —, de a vidéki nézők rádióstúdiókkal is felvehetik a kapcsolatot és ott is feltehetik kérdéseiket (Miskolcon, Győrött, Pécsett). Kapcsolják a műsorban a budapesti Bolgár Kulturális Központot, ahol a bolgár kultúra magyar barátai foglalnak helyet, a bolgárul tanulók, azok a szocialista brigádok, termelőszövetkezetek képviselői, akik nevükben bolgár személyiséget tisztelnek. Luxemburg grófja az egri színházban Komáromy Éva és Kulcsár Imre, oz operett egyik jelenetében A Gárdonyi Géza Színház szezonnyitóként ismét műsorra tűzte Lehár operettjét, a Luxemburg grófját. A közönségsiker minden bizonnyal nem marad el. A függöny még fel sem gördül és a közönségnek máris joga, sőt kötelessége volt meghatódni — a Lehár-muzsikától. Mert az, ugyebár, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ezt a színpadi művet nem a librettó miatt érdemes ismételten megnézni, meghallgatni, hanem a melódiák. miatt, amelyeket Lehár olyan kitűnő hangszerelésben szólaltat meg, akárhonnan is szerezte hozzá a zenei alapanyagot. Mi más lehetne egy mai Le- hár-operett felújításának az oka, mint a színpadon megszerkesztett tarkabarka mese, amely három órára elfeledteti a közönséggel a hétköznapokat, emlékeztetve arra, hogy volt vagy lehetett valamikor egy társadalmi szituáció, abban is egy pöttömnyi mesécske. A félreértésből, apró, jókedvű hazugságokból és érzelmekből' összetákolt történet folyik itt le, amelynek még valóságmagja is akadhatott. Mi, a nézőtéren tudjuk, hogy a színpad hősei dereka, san felültetnek minket ezzel a mesével, sír Bazillal, Angélával, Renével és a többiekkel, de csak azért, azzal a jó szándékkal, hogt mi meghatódjunk. Bor József, a rendező irányítása mellett az operettet jól támasztják fel ez alkalommal. Szigorú szabályok szerint folyik itt a színpadi szertartás. A szereplők leg- jobbik önmagukat mutatják dalban, táncban és hiedelemben, hogy aztán a művi félreértés mindent összdzavar- jon. A feloldás, a „költői igazságszolgáltatás” végül sem marad el, és úgy, hogy a nézők azzal az érzéssel távoznak: jó színházat kaptak, komolyan vett játékot és úgy fűszerezve, hogy a nagyon ismert zene és a sztori hatása nem laposodik el a harmadik felvonásra sem. Mert itt ad a legtöbbet, ötletből és megoldásból egyaránt a rendező. A rendezés után rögtön a karmestert, Herédy Évát kell említenünk. Az ő dirigensi felfogása mindvégig lírai és finom tálalást ad a muzsikának. Nincs harsogás, még ebben a kis színházban is tűrhető, kellemes az a tónus, amit ő biztosít. S talán az ő munkája is kamatozik, amikor Rózsa Sándor René- alakítását dicsérhetjük. Sokáig nem volt maradéktalanul elfogadható, élvezhető az énekes hős jelmezében megjelenő színész, mert játéka kezdetlegesnek tűnt, hangjából hiányzott bizonyos fokú kulturáltság, amellyel még ma is, szerényebb igényeink mellett is egy énekes-színésznek rendelkeznie kell. És íme, most mintha feloldódóban lenne e színész játékában a görcs; hangjában a sokéves gyakorlat tisztulási folyamatot indított el. Azért sürgősen hozzá kell tennünk, hogy ennek a felújításnak is lelke, ragyogása támad Várhegyi Márta hangjától, énekétől. Mint ahogyan nem lehet elhanyagolni a tipikusan század eleji légkört támasztó díszleteket sem, amiket Wegenast Róbertnek; a jelmezeket, amelyeket Gre- guss Ildikónak köszönhetünk. A tanckar és az énekkar alig fért el együtt a kis színpadon. de így is észre kellett vennünk, hogy új erők léptek fel itt is, ott is. Somoss Zsuzsa koreográfiája most is mozgalmas, építkezési elemeiben jól egyezteti a Lehár- operett világát a mai igényekkel. Mindent egybe véve: amit a megnyitó előadáson a színház adott, azt ízlésesen adta. Csak mintha a játék önfeledt- sége, az a bizonyos fűszer hiányzott volna, ha nem is egészen... Farkas András It ugalmasan Szabó, a művezető belép a nagycsarnokba, szemével a kis Kovácsot keresi. Ahogy észreveszi odamegy h hozza. ■>. -i! • Egyelj 'csak ide, Jóska! Az ég szerelmére, csináljatok már valamit azzal a furgonnal, a nagyfőnök már belesápad a méregbe, ha meglát. Valami ismerőse hozta be ide. nagyon sürgős lenne, intézzétek már el valahogy. Legalább három hete, hogy itt van, mi az ördögre vártok? — De értse már meg, Jani bácsi, hogy legalább ötféle alkatrész nincs hozzá. Az anyagbeszerzők Miskolc- tól Szombathelyig bejártak minden valamire való helyet, de nincs. En meg nem tudok teremteni. Vigyorogva hozzáteszi: — Tudja, Jani bácsi, már betelt a létszám, amikor az istenképző főiskolára be akartam iratkozni. Pedig hát tehetségem, az lett volna hozzá. A beszélgetésre többen összegyűlnek, nevetnek. — Na, te aztán jól megmondtam az öregnek. Szabó legyint:, szidja az alkatrészellátást, a szerelőket, es emlegeti, hogy hol van már az a régi jó maszekvilág, amikor minden QßWUSM PQK, vMrttffl* ML volt, és pontosan akkor, amikor kellett. ★ A termelési tanácskozáson sok minden szóba kerül, Most például a munkafegyelem megszilárdításáról, az állásidő csökkentéséről beszél az igazgató. A melósok hallgatnak, csupán az orra alatt dünnyög egy-kettő. — Ha így megy tovább, emberek, nem tudjuk teljesíteni a tervet. Behozzák ide a járműveket, de a kutya se törődik velük. Mert mindenkinek a maszekoláson jár az esze. Alig várják, hogy leteljen a munkaidő, usgyi haza mindenki, aztán jöhet a páciens. Mármint a maszek páciens. Annak aztán kerül alkatrész is, meg minden. Ügyszólván már tűrhetetlen, aipl itt megy nálunk. A kis Kovács mocorog, alig várja, hogy az igazgató befejezze. — Ha nincs alkatrész, mit csináljunk? Nem a maszekolás hajt itt senkit, ne magyarázzuk félre a dolgokat. Amikor van anyag, megy a munka, ha nincs állunk. Aztán engedje meg az igazgató elvtárs, hogy kimondjam, a munkafegyelem fordított dolog is Mert az igaz, hogy a melósnak hajtani kell, fegyelmezetten kell dolgoznia, de a vezetőknek meg úgy kell fegyelmezetten dolgoznia, hogy meglegyen minden, ami a jó munkához ke£L Igaza van — mondják többen, amikor a kis Kovács leül. Az igazgató még mond valamit a külkereskedelmi nehézségekről, meg hogy próbálnak mindent megtenni, de az emberek inkább Kovács pártján vannak. ★ A nagycsarnokba belép Szabó, a művezető. Észreveszi Kovácsot, odamegy hozzá. — Te, öreg, arra kérnélek, hogy próbálj már meg valamit csinálni azzal az átkozott szekérrel. Már megint szolt a főnök, meg azt is hozzátette, hogy nem nézi jó szemmel, hogy éppen vele akartok ki packázni. — De értse már meg, Jani bácsi, hogy nincs alkatrész. Mondja meg, hogy mit csináljak, én bízisten megcsinálom. De, ha nincs, akkor az atyaistennek is csak azt tudom mondani, hogy várjon, mert nincs. — Jól van, jól van, de azért oldjátok meg valahogyan. ★ A kis Kovács dühös, bele van pirulva a méregbe. — Beszélje meg a dirivel is, Jani bácsi, hogy adják ide a munkakönyvemet. Én már unom ezt a nyomorult molesztálási. Mit csináljak azzal a rohadt döggel, ha nincs hozzá alkatrész? — Nono fiam, minék. íz. — Hogy m MsseioküCüak hát a méreg szétvág, ha arra gondolok, hogy a prémiumból is kimaradtam, hat éve először. Mert, ugye, a nagyfőnök allergiás rám amiatt a kocsi miatt. De el is határoztam, hogy nem csinálom tovább. Van még máshol is műhely, kalapács, csavarhúzó is akad. — Jól van, jól van, öntsd ki a mérged. De tényleg, mi a fenét vacakoltok már azzal a kocsival. Megcsináljátok és a főnök mérge is elpárolog. ‘ — De, ha nincs hozzá alkatrész! A művezető bizalmasan odahajol hozzá. — Ügyes ember vagy 1e, Kovács. Tudod te azt jól, hogy mindent meg lehet oldani. — De hát mire gondol, Jani bácsi ? — Én, fiam, semmire, csak hát tudod, mindennek van valami megoldása. Ha nincs alkatrész a raktárban, akkor is van még lalan valami más lehetőség. Csak gondolkozni kell rajta. ★ A művezető bent ül az irodában, valami papírokat tölt ki Bélép a kis Kovács. — Ide figye’ien, főnök, nem akarok itt továbbdolgozni. Nem nekem való hely ez. A művezető csodálkozva ■néz fel. — De hát miért? Senki n< m macerái már, fiam, a kocsit is megcsinált átok, jy». miumot is kaptál, nem igaz? — De igaz, csakhogy én nem akarok itt tovább dolgozni. Tudja maga jól, hogy miért, nem tudok itt az emberek szemébe nézni. — Az ügyesség nem szégyen. — Hát, látja, ebben igaza van. Az ügyesség nem szégyen, de az ügyeskedés niár igen. — Minek csinálsz magadnak problémákat. Szólt valaki? — Szólni nem szólt, csak hát ahogy rám néznek. Nem valami jólesik az embernek, higgye el. Na. de nem is ez a lényeg, szeretném, ha két hét múlva kiadnák a munkakönyvemet. — Dehogy adjuk, gondold meg jól a dolgot. — Meggondoltam én, .már jó néhány napja ezen gondolkozom. Szóval, elmegyek, Jani bácsi. — Ugyan, fiam, mit cir- kuszolsz? Mi az a kis vacak alkatrész, amit az egyikből ideiglenesen áthelyeztél a másikba? Lehet, hogy már holnap kapunk és visszate- heted a másikba. Na, jól van, öreg, ne lelkizz nekem, menjél csak dolgozni. A Ids Kovács elgondolkozik. — Nekem itt már nincs maradásom többé. Nem tudok az emberek szemébe nézni. Tudja, egy brigádvezetőnek nagyon nehéz dolog ez. Aztán meg, ahogy reggelente borotválkozom, tudja, legszívesebben szembe köpném magam, a tükörben. Szóval, adják ki. Jani bácsi, a munkakönyvemet! JÉagohi Leveítte MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.30 Franck: d-moll szimfónia 9.05 Harsan a kürtszó! 9.35 Mozart: Esz-dúr szonáta 10.05 J.skolarádió 10.30 Régi híres énekesek műsorából 11.00 Bábolnától — ■ Chicagóig 11.15 Prokofjev: Péter és a farkas 11.39 Illés Béla intívci 12.20 Ki nyer ma? • 12.35 Melódiakoktél 14.00 Szabadpolc 14.30 Balettzem* 15.10 Honny Eyk harmonika triója 15.28 Hívogató 16.10 A magyar néprajz hete 16.22 Suppé-müvek 17.05 Az üzemi demokrácia lépcsőin 17.25 Cseh népdalok 17.47 Buda pesti művészeti betek 18.15 Kritikusok fóruma 18.30 Esti magazin 19.15 A Mayas együttes felvételeiből 19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Kb. 21.15 Oporetldalok 21.40 Adottságok, lehetőségek. . . 22.20 A magyar népdal he*» 22.50 Puccini operáiból PETŐFI 8.05 Filmzene 8.33 A magyar népdal hete 8.55 Könnyűzene 9.33 Szovjet regények filmen 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Gyermekek könyvespolca 12.00 Huszka Jenő opcrcttdalai- ból 12.33 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik 12.55 Kamarazene 13.33 Szovjet dalok 14.00 Csütörtökön — Kettőtől ötig 17.00 A magyar muzsika múltjából 17.26 A csengő 18.00 A magyar népdal bet© 18.33 A Fruska 19.30 Kedvelt táncdalok 20.33 Munkásakadémia. 21.03 Filmslágerek 21.15 Zongora lemezekből 21.46 Népdalok 22.15 Operaáriák 22.33 Könnyűzene SZOLNOKI RADIO 17.00—17.59 Műsorismertetés Hírek — Hétközben. Aktuális műsor 18.00 Alföldi krónika^ 18.15 Tánczene Tea MAGYAR 9.00 iskolatévé 14.00 iskolatévé (ism.) 17.15 Látogatóban Henri Phara- onnól (NSZK fűm) 17.50 Telesport 18.15 Tizen Túliak Társasaga 19.30 TV-híradó 20.00 Fórum ’21.30 Ősz. (Műsor egy eueszafc űrügyén) 22.20 TV-hirado 3!. 2. műsor 20.01 Anna Frank naplója (Amerikai film) Közben: TV-híradó 2. POZSONYI IB.IO A Jazerka stúdió műsora 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Juan inge (Tévéjáték) 21.05 Híradó 21.35 A beesési szög (Szovjet film) 22.45 Sajtószemle | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor A hosszú búcsú Hová lett a fekete aktatáska? Színes, szinkronizált, amerikai film Felemelt helyárak:! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ifjúsági, bérletszünet! EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor Csínom Palkó Színes, zenés magyar film a kuruc koi*ról du. fél 6 és este fél 8 órakor Ifjúsági bérlétszünet! És hamarosan a sötétség Izgalmas, színes, angol bűnügyi film. Csak 16 éven felülieknek! GYÖNGYÖSI PUSKIN: Monsieur Verdoux GYÖNGYÖSI S^ABADS \G: du. fél 4 és este 7 órakor Svejk, a derék katona HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és este 7 órakor Üj haza FÜZESABONY: Csodabogarak LŐRINCI: Lányok az aknamezőn MSZBT — 46 tagcsoporttal Kiállítások, nyelvi vetélkedők a programban
