Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
Töbl» "íeruházás, vagy nagyobb hatékonyság? A címben szereplő kérdésre a kézenfekvő válasz: mindkettőt. Sok szempontból a szakszerű válasz sem más. A hatékonyság magas színvonala nem zárja ki, hogy emellett .. beruházásra is gondoljanak valamely gazdaságban. Már csak azért sem, mert évről évre jó eredményt, a nemzeti jöve- d 'em magas növekedési ütemű felmutató nemzetgazdaságnak megfelelő forrásai ny .inak a termelés bővítéséhez és az állampolgárok éllé ás ét, kényelmét, művelődését, egészségét szolgáló hálózat fejlesztéséhez. A válaszút elé — „több beruházást, vagy nagyobb haté- kenyságot” — akkor kerül egy gazdaság, ha alapos a evanú, hogy a termelés a meglévő eszközök jobb kihasználásával is számottevően bővíthető. ' Másrészt: számolni kell azzal is, hogv éppen a hatékonyság javításához szükséges az új beruházás. Elképzelhető ugyanis olvan működi kapacitás, amely ugyan ernes megfelelően hasznosítva. de a jobb kihasználásiért már nem is érdemes fáradozni. mert az adott gépállomány annvira korszerűtlen, s így még sokkal jobb ^ szervezettség közepette is elmaradna a nemzetközi termelékenységi szinttől. A hazai iparban — több h°lyen — a sok régi gép pontosan ezt a helyzetet teremti meg. A magyar gazdaságban időszerű — nem is egy helyen — elemezni a kérdést: mennyit és mit ruházzanak be. Illetve hol. s mit várhatnak a hatékonyság javításától. A népgazdaság beruházási politikájában a fő irányok kialakultak. A beruhá- ' zások első számú nagy csoportjával, a központi beruházásokkal a népgazdaság szer- ■ kezetét kívánják korszerűsíteni. A beruházások másik nagv csoportjával — itt már a vállalatok erejével is számolva — a rekonstrukciós p-ogramot hajtják végre, o'yan gépparkot telepítve, amelynek kihaszná’ását már nemcsak érdemes, de úgy is ’ kell szervezni, hogy a veszteség mennél kisebb legven. Pzinte mindennapos témaként, a beruházásoknak ebben a körében merül fel a kérdés: mi várható egy-egy nagyobb beruházástól, nem eshet-e meg, hogy a veszteségeket növeli. Nézzünk egy egyszerű számvetést: ha egy vállalat pl. 50 gépet működtet egy műszakban, mert nem talál embert a 2. és a 3. műszakra, de bővíteni akarja a kapacitást: könnyen jut arra a gondolatra, hogy nem a második műszakot szervezi meg, hanem vesz még 50 gépet ugyanarra a 8 órára. Mivel a régi gépek mellé az újak nem fémek, az ilyen beruházás többnyire nemcsak gépi, hanem építési beruházás is. Ha ez a fejlesztés megvalósul, akkor 100 gép megy maid 8 órán át. A beruházás tehát dinamikusabban növeli az álló gépek számát, az időveszteséget, a kapacitáskihasználatlanságot, mint ahogyan a termelés bővült. Az ilyen típusú „termelés- bővítés”, helyett, mérhetetlenül hasznosabb, ha megvizsgálják, ho«y az első 50 gép mennvit áll egy műszakban, s mi okozza az állásidőt? Vállalati tapasztalatok szerint — ott, ahol nem szalagszerű a termelés — a műszak 20—35 százaléka improduktív idővé válik: hol itt, hol ott áll a gép, vagy a gépek, mert valami hiányzik a folyamatos termeléshez. Egyszerű számítás ez, de arra jó, hogy érzékeltesse, mekkora tartalékok létezhetnek a vállalatoknál, amelyek feltárásával nem kevés beruházást takaríthatnának meg. Számtalan példa van, főképp a munka- és üzemszervezés köréből, a termelés előkészítésétől a raktározásig, a szállítás megszervezéséig, annak érzékeltetésére, hogy a vállalati gazdálkodásban ma jogos a kérdés, és nem alaptalan a válaszút: több beruházás helyett a hatékonyság javításával, a munkaidő jobb kihasználásával lehet. és kell bővíteni a kapacitást. A legközelebbi jövő kulcskérdései közé tartozik, hogy erre a kérdésre, mekkora körben adnak helyes választ és gyorsan. Gerencsér Ferenc JÓ szerencséi! Frontaknász és csapatvezető a napi teendőket beszéli meg a pihenőben. A 25. bányásznapot ünnepelték Pénteken és szombaton tartották bányásznapi ünnepségeiket megyénk bá- nyászválialatai, -üzemei, -üzemegységei. A Mátraalji Szénbányáknál a vállalati, központi ünnepségen jelen volt dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes, Barta Alajos, a megye pártbizottság titkára, valamint Vadász József, a gyöngyösi pártbizottság első titkára. Ott voltak az ünnepségen a szénbányászati tröszt és a bányászszakszervezet központjának küldöttei is. Gyö- ry Sándor igazgató ünnepi beszéde után a nehézipari miniszterhelyettes adta át a miniszteri kitüntetéseket és a 30 éves szolgálatért járó Bányászszolgálati érdemérmeket. Tíz dolgozó kapta meg A Bányászat kiváló dolgozója kitüntetést, 78-an pedig a Szolgálati érdemérem aranyfokozatát. A vállalat üzemeiben, a petőfibányai gépüzemben, . vegyesüzemben, a Thorez Külfejtéses Bányaüzemben, az ecsédi gáz- és olajvezeték-építő üzemben, valamint az igazgatóságon szombaton tartottak ünnepségeket, ahol a Bányász szolgálati érdemérem ezüst és bronz fokozatait s a Kiváló dolgozókitüntetéseket adták át. Egercsehiben szintén szombaton tartották a bányásznapi ünnepséget. A régi dolgozók közül itt 30 éves szolgálatukért 29-en kapták arany karórát az anyagi elismerés mellett. A bányászok összefogásának meghatóan szép példája, amit az ünnep tiszteletére ajánlottak fel a csehi bányászok: baleset következtében nemrég elhunyt társuk, Doktorcsik József szilaspogonyi bányász családjának házat építenek, társadalmi munkában. Éppen elkezdte az építkezést, amikor a baleset érte, s munkáját most társai folytatják tovább. Az Országos Ere- és Ásványbányák Kutató és Termelő Müvének egri központjában pénteken tartották a bányászünnepet, ahol részt vett Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára is. Székely László igazgató ünnepi beszéde után 32 dolgozónak adták át a Bányász szolgálati érdemérmet. összesen mintegy másfél millió forint hűségjutalmat osztottak ki a régi dolgozók között. Ugyancsak pénteken tartották ünnepségüket az olajbányászok, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemének, illetve a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem egri üzemegységének dolgozói. Az ünnepség, 6 a jutalmak átadása után megvendégelték a résztvevőket. A kőolajtermelő vállalat egri üzemének ünnepségén összesen 180 ezer forintot osztottak ki jutalomként. (h.) Nem kenyerük a beszéd. S mégis olyan érthető a mondanivalójuk, ami néha meg- bicsakló szavaik mozaikjából összeáll. „Együtt dolgozzunk : jobban, adjunk többet. Hogy bárki elé odaállhassunk, mi meglettük a magunkét, s a család is várja az életet gyarapító jövedelmet. Hogy örüljenek a munkánknak, s mi örömünket leljük itt, közös eredményeinkben.” Az egyik brigádvezető vékony, szikár, cserzett bőrét ' erős csontjai döfködik. A másik testes; széles vállávalkét ember helyét foglalja el. Eddig csak futólag ismerkedtek) meg egymással, most pedig itt van mindegyikük csapa- r ta, 8 ezt a délelőttöt arra szánják, hogy megbeszéljék ) közös dolgaikat. Konyeczki > t Sándor vezeti a Qagortn Hő- ! erőmű Komarov brigádját^ Vitovszki János pedig a Tho- rez-külfejtés Nógrádi Sár* [■„ dór brigádját. Elég messze f vannak egymástól a munka- I helyeik, de összeköti őket — te egy szállítószalag. Látszólag [ egyszerű dolog: a szalag I egyik végén rakják a bányászok a szenet, a másik “végén az erőműviefc pedig * leszedik és küldik a folyton t éhes blokkokba Egy pályán 1800 tonna szén megy át éránként. S állnak az egyik oldalon szétszórtan a gépek között vagy negyvenen, a másikon az erőmű tövénél pedig harmincán. Nincs sok alkalmuk beszélgetésre műszak alatt. B B B B — A Komarov brigád 1989-ben alakult, 1974-ben lett a vállalat kiváló brigádja. A mi hibánkból eredő üzemzavar még nem fordult elő. Tizenegy kiváló dolgozó van közöttünk, egy munkásnő pedig megkapta a nehézipar kiváló dolgozója címet. Tavaly mindegyikünk részt vett valamilyen továbbképző tanfolyamon. Van közöttünk KISZ-vezető, tanácstag, muaakusór, «mikor Összeköti őket egy szállítószalag az ősszel szorított a kapca, mindannyian ott voltunk a legnehezebb körülmények között is. Mindig összefogva. Ezeket én hadd dicsekedjem el, mert azt hiszem, nagy dolog a mi embereinktől, akik otthon műszak után szinte ugyanúgy dolgoznak, mint itt. Kétlakiak, vagy hogy mondjam; családjuk tsz-ben dolgozik, háztájijuk van. A brigádgyűlések egy részét is sajnos, akkor tudjuk csak megtartani, amikor társadalmi munkát vállalunk és abból veszünk el félórát. — A mi brigádunk, a Nógrádi Sándor, nem ért el ilyen szép eredményeket még, hiszen 1973-ban alakult, s csak a zöldkoszorúnál tartunk. Mi ott vagyunk, ahonnan a szén jön, okos és drága gépekkel dolgozunk. Nem volt még balesetünk. A nők, akik a brigádunkban vannak, nem jöhetnek le a széngödörbe, a szalagok mellett van a munkahelyük, persze nem kell azt gondolni, hogy valami nagyon könnyű a helyzetük. Néha megfogják ők is a lapátnyelet. Tudnánk arról sokat beszélni, mi volt itt tavaly az őszi esős időben.. Társadalmi munkára ml is járunk, például patronáljuk a szűcsi iskolát. Nekünk az idén itt, a bányában nehéz dolgunk lesz, rá kell hajtani. Van egy kis lemaradás a félévben, az év végére mindenképpen be akarjuk hozni-« ■ ■ ■ ■ — Korábban hol dolgozott? — Tizenhét éve vagyok bányász — válaszol Vitovszki János. — Apám is bányász, már nyugdíjas. Ko- rabban itt a karajai, mefcyművelésű bányái közt szinte mindegyiket próbáltuk, amikor egymás után sorra csukták be őket Négyen vagyunk testvérek, a többiek is mind bányászok, itt vannak a ThoreznéL Apám is bejár 850 órára. — Folytatódik-e ez a csa- I ládi hagyomány? — Két lányom van, nagyon szépen tanulnak. Képzelje, az idősebbik idáig tiszta kitűnő. Mindent megadok neki, ha tanulni akar; hát ez az értelme az egész munkánknak, nem igaz ? ■ ■ ■ EÉ — A fiatalok? Hát bizony nehezen jönnek ide —mondja szinte egyszerre mind a két brigádvezető. — Mindkét brigádban idősek már az emberek, magas az átlagéletkor. A gépek vonzanák a fiatalokat, a pénz is csak megvan, de hát a műszak- beosztás ... A szombat vasárnap az már kell a maiaknak, itt pedig ugyanúgy kell hajtani akkor is. mint máskor. Itt van például a Besze Pista bácsi a bányától, de mondh atnám bármelyiket. Régi bányászként kerültek ide, tartottak is a gépektől. Ezekkel kell dolgozni? — kérdezgették. Nehezen tanultak bele, de annál hűségesebbek most a munkát könnyítő gépekhez. Vigyáznak rájuk, óvják őket. Ezt a szellemet kellene valahogyan átmenteni.., B ■ B B A találkozót itt, az erőmű hétvégi pihenőházában szabadnapon rendezték. Az embereken. bár hamar jóked- vűek, gyorsan összebarátkoznak egymással, látszik még az előző napi munka fáradtaik.---------------------------------— Most a legutóbbi műszakon szépen jött a szén, nem volt baj — mondja Keszthelyi János, az erőmű szalagkezelője. — Van ám, amikor az elosztókban megakad, lehull a szállítópálya aljára, az meg viszi vissza. Ilyenkor kell kapkodni, nehogy üzemzavar legyen. Én tsz-ben dolgoztam ezelőtt, meg itt, akik velem ülnek, mindegyik. Mo6t is eljárunk a szabadnapokon, ki a földre. A mellette ülő Juhász István szintén szalagkezelő 'és falujabeli, markazi. Külön- külön mindegyikük 1800 tonna szén óránkénti biztonságos áramlását, elosztását vigyázza. — Nem szólok én mindjárt a szerelőknek, ha valami kisebb hiba van. Rendbehozom magam, öreg fejjel mentem én is gépkezelői tanfolyamra, alig értettem sokszor, mi van leírva a könyvben, de aztán csak kitanultam a fortélyokat. Nemrégen adtak Kiválódolgozókitüntetést — mondja büszkén. B B B B A szállítószalag egyik végén sem könnyű a munka, pedig az országban ritkaságszámba menő gépek is segítenek. Telefonon, URH- rádión keresztül tartják a kapcsolatot egymással a két brigád tagjai: „most gyenge a szén. keverjétek jobban, most ne küldjétek annyit, mert nem tudjuk fogadni” — ilyen jelzések futnak oda- vissza. Akár egy brigád is lehetnénk — mondták, amint jobban összeismerkedtek egymással. S ezt »nemcsak úgy, a barátság kedvéért jegyezték meg. Ők vannak a két munkahely talán legnehezebb posztjain, s mindegyikük érzi, tudja, egymást segítve Iahet csak megfelelni a feladatuknak. Egy ország számít rájuk. Hekeli Sándot Nagy Gusztáv vájár a „főiét” biztosítja. A külszínen osztályozzák, mossák a szenet Képünkön: érkeznek a csillék a drótkötélpályán. (Fotó: Perl Márton) (Tudósítónktól): Kétszáz, küldött részvételével tartotta meg négyéves munkájának értékelő ülését az egri Finomszerelvénygyár szakszervezeti küldöttértekezlete. A beszámoló fölötti vita után a küldöttek megválasztották a 45 tagú vállalati szakszervezeti tanácsot, a Í3 tagú szakszervezeti bizottságot, és a munkabizottságok ' vezetőit- A vállalat szakszervezeti bizottságának titkára ismét Czibik Márton lett.-------Í.2MÍÁ Skmm Balatoni környezetvédelem A Balaton vízminőségének utóbbi időben tapasztalt romlása, a káros külső hatások fokozódása arra késztette a balatoni intéző bizottságot, hogy felhívja az illetékesek figyelmét a környezet- védelem javítására. A MÉM ennek megfelelően felülvizsgálja a Balaton vízgyűjtő területén a kemikáliák szakszerű használatát, a raktározás módját, a technológiai fegyelem betartását, továbbá a koncentrált állattartó telepekről kikerülő nagy mennyiségű híg trágya tárolásának, szállításának és felhasználásának módját. . me** Szakszervezeti küldöttértekezlet a Finomszereivény- gyárbai
