Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

I Készül a jövő évi költségvetés A nepgazdasi A PÉNZÜGYMINISZTER utasítást adott ki, amelyben szabályozza a minisztériu­mok 1976. évi költségvetési •javaslatainak, továbbá a mi­nisztériumok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, intézmények részletes elő­irányzatainak összeállítását. A miniszter megállapítja, hogy a IV. ötéves terv idő­szakában elért társadalmi- gazdasági fejlődés és az életszínvonal-politikai célok megvalósítása nyomán a tár- ; sadalombiztosítás és a költ­ségvetési szervek kiadásai az 1971—75. években a nemzeti jövedelemnél és az állami költségvetés bevéte­leinél is gyorsabb ütemben nőttek. A költségvetési pénz­beli és természetbeni jutta­tások, illetve egyéb társa­dalmi közös feladatokra for­dított kiadások a tervidő­szak végére a számítottnál lényegesen magasabb szintet érnek el, mégpedig oly mó­don, hogy a pénzbeli társa­dalmi juttatások a termé- szetbenieknél sokkal gyor­sabban emelkedtek. Az V. ötéves terv idősza­kában a társadalmi igénye­ket a korábbinál nehezebb feltételek között kell kielé­gíteni. Ezért a költségvetési szervezetek kiadásai a kö­vetkező években a IV. öt­»i érdekekkel szoros éves tervidőszakban elért átlagos növekedésnél szeré­nyebben bővülhetnek. To­vábbra is elsősorban az élet­színvonal-politika céljait szolgálják a társadalombiz­tosítás kiadásai és a költ­ségvetési szervek ráfordítá­sai. A pénzbeli juttatások révén gondoskodni kell az érintett rétegek reáljövedel­mének a lehetőségekkel összhangban álló fokozatos növeléséről, a családi jöve­delmek további kiegyenlíté­séről. Az intézményhálózat­ban elsősorban az elért szín­vonal tartására kell töre­kedni. Az egészségügyi és a szociális ellátás, az oktatás és a közművelődés tovább­fejlesztésének irányát meg­szabó párt- és állami hatá­rozatok végrehajtásában to­vábbi —, de a gazdasági realitásokkal mindig össz­hangban álló —, fokozatos előrehaladást kell elérni. A miniszter utasítása vál­tozatlanul fontos célként hangsúlyozza az ellátási színvonalban meglevő kü­lönbségek mérséklését, ugyanakkor rámutat, hogy a különböző feladatok rang­sorolásával, megfelelő súly­pontok képzésével törekedni kell a korábbinál differen­ciáltabb fejlesztésre. Meg kell erősödnie az ésszerű ta­összhangban karékoS6ág szemléletének, és el kell érni, hogy a népgaz­daság egésze szempontjából nélkülözhetetlen nyersanyag- és energiaforrásokból a költ­ségvetési szervezetek min­dig csak a feltétlenül szük­séges mennyiséget használ­ják fel. Az anyag- és ener­giatakarékosság mellett a munkaerő-gazdálkodás és a munkaszervezés javításával is elő kell segíteni a ráfor­dítások hatékonyabb felhasz­nálását. A IV. ÖTÉVES TERV­IDŐSZAK utolsó éveiben ki­alakult egyensúlyi 'helyzet szükségessé teszi, hogy az új tervidőszak első éveiben különösen fokozott figyelmet fordítsanak a tervezők az előirányzatok gondos, a nép- gazdasági érdekeket mérlege­lő összeállítására. A PÉNZÜGYMINISZTÉ­RIUM egyébként a minisz­tériumokkal legkésőbb szep­tember 30-ig megtárgyalja költségvetési javaslataikat. A minisztériumoknak a fel­ügyeletük alá tartozó költ­ségvetési szervezetek elő­irányzatainak összeállítását, felülvizsgálatát és jóváha­gyását úgy kell megszervez­niük, hogy december 31-re már mindenütt jóváhagyott költségvetéssel rendelkezze­nek. (MTI) Területrendezés, duzzasztás, közlekedés Fontos témák a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság őszi ülésének napirendjén (Tudósítónktól.) A Közép-Tisza vidéki In­téző Bizottság őszi ülését szeptember 23-án délelőtt kilenc órakor Egerben, a megyei tanács dísztermében tartja — közölték az intéző bizottság szolnoki titkársá-. gán. Mint elmondották, az ülés ezúttal eltér a megszo­kottól, hisz arra a testület tagjain kívül meghívják a szakszervezetek képviselőit is. így jelen lesznek az Észak­magyarországi, a Mátra—• Eger—Nyugat-bükki, a Horto­bágyi Intéző Bizottság kül­döttei, valamint a Hortobá­gyi Nemzeti Park igazgató­sága is. A szélesebb platfor­mot az teszi szükségessé, hogy a kiskörei vízlépcső üdülőkörzetének hasznosítá­sában Szolnok mellett legna­gyobb arányban érdekelt Heves megye székhelyén ez­úttal nem kevesebb mint ki­lenc, nagy fontosságú kérdés kerül megtárgyalásra. A sort Végen Imre államtitkárnak, a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság elnökének beszá­molója nyitja majd, ezt kö­veti a titkári számadás. Megvitatja az intéző bi­zottság az üdülőkerület re­gionális rendezési tervének felülvizsgált anyagát a terü­(Tudósítónktól.) Megkezdődött az őszi nagy munkacsúcs a füzesabonyi járás szántóföldjein. A ked­vező nyár végét kihasználva minden termelőszövetkezet­ben jól halad a szántás, és az őszi vetések alá a terve­zett 11 és fél ezer hektárból már mintegy hétezer hek­tárt felszántottak. A tava­sziak alá 2663 hektáron vé­gezték el a szántási munká­latokat. A járás minden közös gazdasága folyamatosan vég­zi az őszi betakarítást. A zöldségfélék és a gyümölcs betakarítása. Feldebrö, Fü­zesabony, Kál és Sarud ter­melőszövetkezeteiben a ter­vezettnek megfelelően halad. Az ősszel 122 hektár zöldség és 40 hektár gyümölcsös saedése vár a szövetkezet letfejlesztési szakbizottság előterjesztése alapján. Ebben a témában felkért hozzászó­lóként kifejti véleményét, álláspontját Heves és Szol­nok megye főépítésze is, akik egyben az építészeti al­bizottság vezető tisztét is el­látják. A vízgazdálkodási szakbizottság az üdülőkörzet komplex vízgazdálkodási koncepciójának előkészítésé­ről számol be és vitára bo­csátja azt. A kiemelt témá­hoz az Országos Vízügyi Hi­vatal illetékesei is kifejtik véleményüket. Külön napi­rendként kerülnek terítékre a vízlépcső tározójának fel- duzzasztásával kapcsolatos tervek, elképzelések. Elsősorban a tanácsok munkájához, a tájterületen érdekelt szakigazgatási egy­ségeknek nyújt majd jelen­tős segítséget a kisajátítás­sal, a kártalanítással, a me­zőgazdasági művelés alóli kivonás általános kérdései­vel foglalkozó előterjesztés. Mint ismeretes, a helyi ta­nácsok feladata lesz majd, hogy az üdülőkörzettel kap­csolatos államigazgatási kér­déseket példásan és közmeg­elégedésre oldják meg. Nem kevésbé fontos napirendje Augusztup közepe óta min­den gazdaságban megszakí­tás nélkül végzik a silóku­korica betakarítását. Eddig 131 hektárról vágták már le a termést, melynek mennyi­sége 1615 tonna. A burgonya szedése a ká­li Károlyi Mihály Termelő- szövetkezetben folyamatosan halad. Megkezdték a cukor­répa szedését és szállítását a járás Tisza menti községei­nek termelőszövetkezetei. A gazdaságok mindenhol felkészültek a folyamatos munkára, hiszen 1419 hektár napraforgót és 6644 hektár kukoricát takarítanak be. A kedvező időjárás lehe­tővé tette az őszi vetések megkezdését is. Előkészítés alatt van az őszi árpa és a búza vetése a járás szövet­kezeteiben. Caiszár István lesz az egri ülésnek a köz­lekedési kérdések taglalása, hisz az üdülőkörzet kialakí­tásának alapvető feltétele a korszerű közúti és vasúti közlekedés mielőbbi megte­remtése. Végül, de nem utolsósorban az elnökség ál­lásfoglalása alapján ismer­tetésre kerül az IFA-támo- gatás 1975. évi felosztása és a KJB-titkárság 1976. évi működési költségvetésének az előterjesztése. A sokoldalú témák érdem­ben való tárgyalásához az intéző bizottság titkársága előre megküldte az írásos anyagokat az érdekelteknek. „Köszönöm — Egy kisfiú lélekszakad­va szaladt fel a lépcsőkön: Jön, jön! — kiáltotta. Hir­telen olyan nagy lett a te­remben a kavarodás, hogy azt sem tudtam, hová kap­jak, a kották, vagy a hang­villa után. És megjelent az ajtóban egy idős ember, egyszerűen, őszbe borult fej­jel, fehér szakállal. Halkan beszélt, keveset, de amit mondott, teli volt melegség­gel, szeretettel: — Oly sok jót hallottam rólatok, éne­keljetek hát nekem! — Mint­ha csak most történt volna, úgy emlékszem minden moz­dulatára. Állva hallgátta vé­gig a kicsiket, akik úgy éne­keltek. mint még soha. Büsz­ke voltam, és úgy éreztem, Kodály tanár úr is az. Va­laki észrevétlen azt súgta a fülembe: A Mester mosolyog, ez jó jel! — És két évre rá ugyanebben az osztályban, az énekórán jelentettem be a fájdalmas hírt. hogy Kodály Zoltán meghalt. A kisfiú, aki annak idején a „hírnök” volt, sírva ugrott ki a pád­ból: De hiszen megígérte, hogy újra eljön! így emlékezett egy hosz- szú, estébe nyúló délután élete nagy találkozásáról Pogány Ferencné — sokan csak így ismerik — Pannika néni. Arca, temperamentu­ma. lelkesedése ma is olyan, mint tíz évvel ezelőtt. Csak deresedő haja jelzi. hogy múlnak az évek. Sárguló új. ságok, levelekkel tömött dossziék között kutatunk az emlékek után. A nagy „csa­ládi” albumban megszám­lálhatatlan gverm-ksre mo­solyog. Minden fénykéo.v’k története van. Őszi betakarítás a füzesabonyi járásban Novemberre befejezik éves tervüket a Dunai Vasmű martinászai «* A Dunai Vasmű martiná­szai a nyári kánikula elle­nére kiváló termelési ered­ményeket értek el, például júliusban 98 ezer tonna acélt gyártottak. A nyári helytállás eredményeképpen novemberre teljesítik éves tervüket. Képünkön: mintát vesznek a kemencékből. (MTI Fotó Jászai Csaba felvétele) Az alkalmazottak érdekvédelme a téeszekben A közelmúltban felsőbb pártszerv döntött arról, hogy „... a bérből és fizetésből élő dolgozóknak biztosított jogok és kötelezettségek kö­vetkezetes érvényesítését a termelőszövetkezetekben al­kalmazotti munkaviszonyban dolgozók számára is lehető­vé kell tenni”. Egyúttal azt ajánlotta a SZOT-nak, hogy a TOT-tal és a MEDOSZ- szai együttesen — az állami irányító szervekkel egyeztet­ve — dolgozza ki a tsz-ek- ben és társulásaikban létre­hozandó szakszervezeti szer­vek működési elveit. A fel­sőbb pártszerv határozata és ajánlása alapján a közeli jö­vőben konkrét intézkedések történnek a szakszervezeti alapszervezetek, vagy csopor­tok létrehozására a tsz-ek- ben és társulásaikban. Jogos az alkalmazottak­nak az az igénye, hogy egy olyan szervezetbe tömörül­hessenek, amely biztosítja egyéni és kollektív érdekvé­delmüket. Nem csupán a tsz-alkalmazottak réndezet- len munkajogi vitái indokol­ják ezt, hanem az is, hogy a termelőszövetkezetekben és társulásaikban dolgozó al­kalmazottakra eddig több­nyire nem vonatkoztak a munkaviszonyban álló dol­gozókat érintő állami intéz­kedések. így többek között kimaradtak a munkásokat érintő bérrendezésből, az egészségre ártalmas munka­körökben korengedélyes nyugdíjaztatásból, szakszer­vezeti üdültetésből stb. A szakszervezetek létrehck- zását megelőző felvilágosító munkában a pártszervek és szervezetek hangsúlyozták azt, hogy a szakszervezetek létrehozása a termelőszövet­kezetekben és társulásaik­ban semmi körülmények kö­zött nem azt jelenti, hogy egyetlen kérdésben, vagy bármilyen - rövid időszakra is szembe kerülhet egymással a tsz vezetősége, mint testület és a szakszervezet. A szak- szervezet létrehozásának cél­ja az, hogy erősödjenek a termelőszövetkezetek; a szakszervezetek is segítsék a tagsági viszony erősödését, a közgyűlés valamint a veze­tőség törvényadta jogainak határozatainak érvényesülé­sét. Szocialista viszonyaink kö­zött a szakszervezetek érdek-' védelmi tevékenysége, s a szövetkezet, mint önálló, vállalati gazdálkodó egység célja, törekvése között nincs ellentét. Ellenkezőleg, a szakszervezeti szervek azzal, hogy a szövetkezetekben képviselik az alkalmazottak érdekeit, nem a szövetkeze­tek „ellen” fejtenek ki tevé­kenységet, hanem az esetle­ges törvénytelenségek ellen, a jogszabályok érvényesülé­séért, s ezzel a demokratikus jogok betartásáért, a munka­helyi légkör javításáért küz­denek. Mindezek pedig nem gyengítik, hanem erősítik a szövetkezeti mozgalmat. A szövetkezetekben műkö­dő szakszervezeti szerveknek nem csupán a szó szoros ér­telmében vett érdekvédelem lesz a feladatuk. A szövetke­zeti mozgalom fejlesztését, vagy ha úgy tetszik „érde­keit” azzal is szolgálják, hogy részt vesznek az alkalmazot­tak politikai, kulturális ne­velésében, segítik ezen dol­gozó réteg szakmai műveltsé­gének növelését. Mihók Sándor , hogy lenni tetszett" — Nézd csak, itt van Ka­ti! Az egykori szorgalmas kis tanítvány ma kolléga, éneket tanít, kórust vezet. Emlékszem rá, amikor öröm­mel újságolta, hogy neki is van zongorája. Megdöbben­tem, amikor megtudtam, hogy az asztalra rajzolt bil­lentyűkön „gyakorolt”. Róla mindig a saját gyermekko­rom jut az eszembe. Édes­anyám egyedül nevelt, na­gyon nehéz körülmények kö­zött. Sírtam én is egy zon­goráért. Az első leckéket, a zenei ábécét egy vak zongo­ratanárnő ismertette megye­iem Pesten. Aztán leköltöz­tünk Egerbe, s Itt folytat­tam tanulmányaimat Vogel- né Kaufman Emmi és Gyár- fásné Huberth Jolán kezei alatt, akik egy életre belém nevelték a zene szeretetét. Nem merült fel kétség ben­nem, nem volt szükség nagy elhatározásokra, hogy én Is ennek a hivatásnak szentel­jem az életem. A tanítókép­zőbe kerültem, és ingyen ok­tattak a zeneiskolában. A diplomaátadás után Pannika néni sokáig állás nélkül maradt. Végül a do­hánygyár napközijében si­került elhelyezkednie. Dél­előtt az óvodásokat dajkál­ta. délután az iskolásokat korrepetálta és este irodalmi színpadot, tánccsoportot, fel­nőttkórust vezetett. Mind­ezek mellett arra is maradt ideje és főleg ereje, hogy oklevelet szerezzen a Zene­akadémián. Végre tanítha­tott. Először a hatos, majd az egyes iskolában.. 1961-től a mai napig pedig a főisko­la II. számú gyakorló isko­lájában. — A zene és a gyerekek nélkül nem tudom elképzel­ni az életem. Csak közöttük vagyok igazán boldog. A ta­nítás nem volt könnyű hiva­tás régen se és ma sem. A múltban sokat kellett hada­koznunk azokkal, akik a ze­nét nem tartották fontos­nak. Be kellett bizonyíta­nunk, hogy a muzsikának személyiségformáló ereje Van. A gyerekek ma már tudják, hogy a zene az em­beri kultúra kincsestára, éle­tünk megszépítője. A kicsinyek tanítása mel­lett Pannika néni nagy gonddal, odaadással oktatja a leendő pedagógusokat. És a főiskolásnak van mit le­jegyeznie egy-egy órán. Ahogy beszél a gyerekekhez, fiatalokat megszégyenítő frisseséggel játszik hol kato- násdit, hol pedig jóságos tündért. — Rengeteg szakkönyvet olvastam, a módszereim leg­többje mégis spontán kelet­kezett egy-egy órán. Mindig arra oktatom hallgatóimat, hogy a kisgyerekekkel nem gügyögni kell. hanem nagy igényekkel beszélgetni, s a cél érdekében azonosulni kell velük, gyerekké kell lenni. Számomra most is a legszebb ékszer a gyerekek csillogó szeme. Ezen a délutánon még a levelekbe is bepillantottunk. — Naponta kapok levelet, képeslapot a volt gyereke­imtől. Sokszor elolvasom okét, jőlesik, hogy ennyien gondolnak rám, hogy nem feleltették el tanítójukat. Közülük ma is féltve őrzöm ezt egy kislánytól, aki fagott- fnűvész a győri szimfoniku­(Fotó: Szántó György) soknál. „Lassan Itt a diplo­mahangversenyem, s most is csak azt tudom mondani, Pannika néni nélkül soha nem jutottam volna idáig. Köszönöm, hogy lenni tet­szett!” És újra előkerültek a fényképek, a történetek, de Pannika nénit az emlékek felidézése mellett egyre in­kább már az évkezdés, az új tanév feladatai foglalkoz­tatják. Szüle Rita I2SC» áaqpíemter 5* fentek *

Next

/
Oldalképek
Tartalom