Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
Megtalált út Ha sok a répa, hasznosabb kukoricát fuvarozni A hatvani cukorgyár vagonkiűrítő része madártávlatból (Fotó: Szabó Sándor) Enyhe melaszillat Hatvan felett, az állomás ipari vágányán répával megrakott szerelvények, a gyári rakodónál ugyancsak teli, felpúpozott gépkocsik. A jó időt kihasználva özönlik a termés a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat hatvani telepére. Időnként már gond is jelentkezik: egyszerűen nincs hely a, tárolóban, ahol az újabb és újabb szállítmányokat fogad, hatnák. —r A szeptemberi kánikulában ez a répa legnagyobb ellensége — mondja szóváltásunk alkalmával Nérey Ernő osztályvezető-helyettes. — öt-hat nap múltán csökkenni kezd a kiszedett termés cukortartalma, s hiába a több nyersanyag, kevesebb lesz a késztermékünk. Hogy pillanatnyilag ílyem szempontból mit mútat'a mérleg?’ Körülbelül ott' tartunk, mint tavaly szeptemberben. A cukorfok akkor is 11,5 volt, most szintén ennyi. Az utóbbi hetek kedvező időjárásának eredménye majd október folyamán jelentkezik...! Vita a* átvevőhelyen / Sajnos, a termelő gazdaságok, minden ismételt figyelmeztetés ellenére, felrúgják a szállítási menetrendet. Vonaton, gépkocsin mielőbb igyekeznek földjeikről a gyárba juttatni a kiszedett cukorrépát, vagy pedig a határban tárolják. Ebből aztán konfliktusok adódnak. A hatvani üzem ragaszkodik a szerződéshez, nem veszi át a pontatlanul szállított répát. Hosszadalmas vitatkozás, civódás után így járt legutóbb a zagyva- szántói és a vérségi termelő- szövetkezet. Gépkocsijaikat sorban visszairányították. Ilyenkor természetesen felmerül az a kérdés is: érdemes volt-e pazarolni az üzemanyagot? S ki vállalja a felelősséget az ebből adódó anyagi veszteségért? Ha másért nem, ezért érdemes megfontolni a türelmetlenséget, s a belőle fakadó helytelen intézkedéseket. Bedugult szállítás A termelő gazdaságok szemszögéből nézve némileg megmagyarázható a türelmetlenség. Egyik sem akar úgy járni, mint tavaly, amikor hetekig eső áztatta a répaföldeket, s képtelenség volt betakarítani a répatermést. De kérdezzük: mennyivel jobb, ha valamelyik vasútállomáson reked a szállítmány? így jártak a sarudiak. Répájukat a poroszlói megállóhoz fuvarozták, de ott már anyagi nyersanyag összegyűlt, hogy a MÁV bedugult a szállítással. Tamaszentmiklős másféle bajba jutott. Ez a gazdaság szintén iparkodott a szedéssel, a vasútállomás közelében le is rakodott mintegy 600 vagonnyi cukorrépát, de az a hosszadalmas tárolás következtében már füstölögni kezdett. A zaránki közös gazdaság majorjában 150 vagon termést fenyeget a be- gyulladás veszélye* . , , Répa helyett kukorica Beszélgettünk Juhász lm. révei, a Dél-Heves megyei Területi Szövetség munkatársával is, aki elmondotta érdeklődésünkre, hogy a hozzájuk tartozó gazdaságokban, de megyeszerte általában, zavartalan az őszi termékek betakarítása. A szövetkezetek kocsiparkjai rendeltetésszerűen elsősorban a cukorrépa szállítását szorgalmazzák. A gazdaságvezetők legtöbbje érzékenyen reagál a Mát- ravidéki Cukorgyárak Vállalat figyelmeztetésére is, igyekszik a szállítási ütemtervhez igazodni. Éppen ezért esetenként leállnak a répával, s helyette kukoricát fuvaroznak. A területi szövetség gondjai közé tartozik, hogy nem mindegyik közös gazdaságnak van elég szállítóeszköze. Jelenleg például Feldebrő és Mezőszemere szorul segítségre. Komoly vész azonban nem fenyeget, mert a szomszédos termelőszövetkezetek bérmunkában elvégzik a debrői, szemerei kukorica fuvarját a szárítókba, tárolóhelyekre. Csatlakozás örülünk az utóbbi hírnek, amely összefügg az 1022-es kormányrendelet előírásaival, s az idei cukorrépa-, kukorica- termés veszteségmentes begyűjtését célozza. De még inkább szeretnénk, ha a Fel- debrőnek, Mezőszemerének nyújtott segítség oly példának bizonyulna, ami nem lokális jellegű, hanem megyére szóló mozgalom. Nem sok kell ehhez. Csupán a szabad szállító kapacitás felmérése, továbbá az igény összehangolása, amiben kötelességszerűen járnak el a területi szövetségek. (moldvay) Huszonöt évvel ezelőtt 1950. október 1-én lépett hatályba az Elnöki Tanács 36. számú törvényerejű rendelete, amely a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítás irányítását, igazgatását. Első lépésként létrehozták a munkahelyi kifizetőhelyeket, s az országos központ helyett megyei hatáskörbe utalták a nyugdíjak és a családi pótlékok ügyeinek intézését. Az egyközpontúságot széles körű decentralizálással váltották fel, hogy a társadalombiztosítási ügyeket a dolgozóknak könnyen elérhető távolságban, lehetőleg munkahelyükön, lakhelyükön intézzék. E munka meggyorsítását segítette, hogy a 19 megyei társadalombiztosítási igazgatóság a 15 kirendeltség és a munkahelyi kifizetőhelyek mind több hatáskört, nagyobb önállóságot kaptak. Napjainkban is fotytafrigfc az Újsághír: 1976. január l-től az Ipari Szerelvény- és Gépgyárhoz csatolják a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatot... Szinte törvényszerű a határozat, úgyszólván semmi meglepő nincs a bejelentésben. Megérti, tudomásul veszi az ember, hogy íme, ismét közelebb került a minisztériumhoz egy tanácsi vállalat. Egy azok közül, amelyek tulajdonképpen már évek óta más feladatokat végeznek, mint amikor e szervezeteket létrehozták, s időközben ugyancsak kinőtték régi, szűkös kereteiket. Nagyságban, jelentőségben egyaránt megváltoztak: újabb piaci kapcsolataik, különböző kooperációik — együttműködéseik — fejlesztéseik eredményeiként a korábbitól merőben eltérő helyre kerültek gazdasági életünkben. S ezekkel a cégekkel a továbbiakban már feltétlenül új szerepkörükben kell számolni. Célszerűnek látszik a megoldás a gyöngyösiek esetében annál is inkább, mivel a gyáregységgé váló vállalat felkészültségénél, törekvéseinél és helyzeténél fogva kitűnően alkalmas arra, hogy a vele már évek óta kapcsolatban álló. de tőle korlátozottabb terjeszkedési, fejlődési lehetőségű pesti gyárral megossza a. munkát, a gondokat — az országos igények szerint. Nos, nincs is nyugtalanság, idegesség, különösebb félelem Gyöngyösön az összevonás miatt, sőt! Ahogyan Veres Albin igazgatótól hallottuk: a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál Inkább bizakodnak. Persze, szó sincs azért valamiféle hűtlenségről, haragról — hiszen jó gazdának érezték s tartják 25 év után is a megyei tanácsot — hanem egyszerűen csak a velük kapcsolatos elképzelésekben reménykednek. Pestről ugyanis azt jeügyvitel decentralizációját a kisipari szövetkezetekben és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a társadalom- biztosítási kifizetőhelyek széles hálózatának kialakításával. 1950-ben választották meg az első társadalombiztosítási tanácsokat, jelenleg 4774 ilyen testületben 26 304 választott társadalombiztosítási tanácstag irányítja a munkát, 1953- ban létrehozták az anya- és gyermekvédelem egységes rendszerét. Felemelték az anyasági segélyt és fokozatosan 12-ről 200 hétre növelték a szülési szabadságot. A világon elsőként, 1967-ben Magyarországon valósult meg a gyermekgondozási segély, 1967 decemberében 34 ezren, 1974 azonos időszakában pedig 228 500 anya részesült gyermekgondozási segélyben. Ugyanakkor ezekben az évtizededben erősödtek a családi lezték, hogy — a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalathoz kerülő órásrészleg kivételével — továbbra is szükség van mindenkire, legfeljebb az egyes reszortok, feladatok változnak. Sokat ígérnek a tervek: nagy rekonstrukció, több száz millió forintos beruházás került kilátásba. Olyan program, amely a jelenleginél sokkal korszerűbbé, jelentősebbé teszi az öntödét, megújítja a forgácsoló üzemet. így például a szürkeöntvény-készítésben el-, érhetik az évi hét-nyolcezer tonnás termelést is, s mi több: az acélgyártás sincs kizárva! Ami egy gyáregységnek is komoly rangot, tekintélyt kölcsönözhet a szakmában, ország, világ előtt! — A Disamatic folyamatos formázó- és öntősorhoz, valamint a kiszolgáló berendezésekhez tulajdonképpen már meg is van az alkalmas, nemrég épült csarnok — mondta az igazgató —.elkészítettük a homokelőkészítő műhelyét, s a szükséges gépek szállítására szinte bármikor hajlandó a külföldi cég. Ha a program véglegessé válik, akár már jövőre kezdődhet is az elképzelések valóra váltása. 1978-ban öntvényt adhat az új berendezés, 1982-re pedig teljesen megvalósul a terv. Beleértve természetesen azt is, hogy addigra számban és képzettségben egyaránt nem hiányzik a kívánt szakembergárda sem. Az átszervezés, az említett tervek — ha a munkát az Ipari Szerelvény- és Gépgyár országos feladataihoz igazítják is — alapvetően nem változtatják meg a gyöngyösiek tevékenységét, profilját. A gyáregység továbbra is öntő- és megmunkáló bázis lesz, csak most már nagyobb teljesítménnyel és elsősorban az országos vállalat igényeinek kielégípótlékrendszer szociális vonásai, megkülönböztetett bánásmódban részesültek az egyedülállók, a rokkantak és a vak házaspárok. Társadalmunk rendszeresen emelte a családi pótlék összegét is. A nyugdíjügyek intézésének meggyorsítására 1959- ben 53 vállalat kezdte meg a nyugdíjelőkészítést, és jelenleg több mint 3000 üzemben végeznek ilyen munkát Az összes nyugdíjügyeknek csaknem 50 százalékát tehát már a munkahelyen készítik elő. Több esetben is módosították a nyugdíjfolyósítás szabályait, bevezették az ösztönző nyugdíjpótlékot stb. A társadalombiztosítási kiadásoknak csaknem a fele nyugdíjjáradék, amelyben 1974- ben a lakosság 16,6 százaléka, 1 748 000 idős ember részesült. Az utóbbi negyedszázadban, 1950-től 1974 vég^jg tésére. Ez utóbbira azért is szükség van, mert az anya- vállalatnak már most évi ötezer tonna öntvényre van szüksége, s ezt jelenleg — mint hírlik — 19 Öntődéből tudja beszerezni. Jövőre, sőt az V. ötéves terv időszakában is a gyöngyösieknél marad a kompresszorgyártás. Mindössze annyiban módosul, hogy tökéletesítik a konstrukciót. Amit egyébként már a tavaszi BNV-n szeretnének bemutatni. a II. félévben pedig a sorozatgyártásban is megvalósítani. A még Gyöngyösön készülő jövő évi terv szerint különben az öntödei termelés mintegy hétszázalékos növelését szeretnék, míg a forgácsolóban lényegében az idei mennyiségnél maradnak. Amellett persze, hogy javítják a munka szervezettségét, folyamatosabb megmunkálásra törekszenek. így az új szervezeti formában 82 millió forintos árbevétel a cél az első évben. — Milyen a búcsú, az utolsó év, a finálé? — kérdeztük az igazgatótól. — Az első félév, sajnos, nem úgy sikerült, mint szerettük volna — kaptuk a választ: — az öntödénk három, forgácsoló üzemünk pedig öt millió forintos lemaradással zárt... Biztató viszont, hogy az öntők időközben már behozták hátrányukat és kongresszusi versenyükben kétmilliós többletet is ígértek. A 111. negyedévben a megmunkáló részleg is sokat törlesztett. Remélhető, hogy a soron következő kommunista műszakok is sokat segítenek s így a forgácsolók sem maradnak szégyenben... Ami pedig a belső szervezeti változásokat illeti: a következő hónapokban túl leszünk ezeken is. S merjük hinni, hogy kinek-kinek a megelégedésére! társadalombiztosításra fordított kiadások 2272 millióról 50161 millió forintra, tehát több mint hússzorosára bővült Szocialista társadalmunk fejlődésének nagyon fontos vívmányaként pedig az országgyűlés ez év tavaszán efogadta az 1975. évi II. törvényt a. társadalombiztosításról, ami teljes körűvé tette, az egész lakosságra kiterjesztette az ingyenes gyógyító-megelőző orvosi ellátást, s ezzel az állampolgári jogok sorábá lépett az egészségügyi ellátás. Az új törvény a párt XI. kongresszusa határozatainak megfelelően intézkedett egyebek között a szövetkezeti parasztság nyugdíjkorhatárának fokozatos leszállításáról, az öregségi nyugdíj szabályainak egységesítéséről, a családi pótlék összegében meglévő különbségek felszámolásáról. Így került sor ez év július lsével az alacsony összegű nyugdíjak differenciált emelésére is, amely 1,1 millió nyugdíjast érintett és költségkihatása 1,8 milliárd forint SZÜRET! — az elmúlt vasárnapi gálaesttel ' égé: ért az idei Gyöngyösi szüret! örülhetünk tehát - csak az a kérdés, hogy minek is örüljünk. Mert mi ugyan, jó patrióták lévén, beszámoltunk a vidám, színes-tarka programról, arról, hogy milyen sokan érezték jól magukat a szűre i napokon, s szórakoztak igen kellemesen. Beszámoltunk, :~ és... És ezzel: kész. passz, részünkről a „fáklyás menet”. Nem így mások, például .. a Magyar Hírlap, amely Hazai Körkép rovatában szép kövér kérdőjeleket il- lesztget a mi Gyöngyösi szüretünkhöz. Ilyeneket, hogy nem túlságosan drága mulatság-é ez a mulatság, [* betölti-e vajon a neki szánt funkciókat, nem rosszul értelmezett hagyományápo- . lás-e csupán, jó-e így, ahogy most volt, Itell-e egyáltalán, és így tovább, és így tovább. Végleges választ a cikk szerzője, Gömöri András, sem adott „Gyöngyös kérdi önmagától” című cikkében, de meg kell adni, sokat sejtetően fejezte be riportját. Leírta, hogy a helyi tanács vezetőivel folytatott beszélgetés közben egyszer csak megszólalt a Szent Bertalan-templom harang- ja, azé a harangé, amelyet csak kivételes alkalmakkor -ó szoktak megkondííani, .. azt hiszem — írja a szerző — senki sem tudná megmondani, hogy most miért harangoznak.. LEGYÜNK OPTIMISTÁK: bízzunk abban, hogy V a jövő pozitív választ ad majd erre a jogos (?) — v kérdésre. y A szüreti örömbe tehát ' . valamelyes üröm is ve- gyűlt. Annál kelleme ;ebj?, hát, hogy egyételműen si- „ kerek is születtek Heves t megyében az elmúlt héten. Az egyik legfontosabb a jó munkaszervezés mellett nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy — ke ryes volt hozzánk az időjárás. És ennek eredménye sokat jelent: jól haladnak az őszi munkák. (Állítólag ez az idei borra is vonatkozik, ■ minőségben felülmúlja majd a tavalyit.) Édességben sem lesz hiány — legalább Is erre utal- nak az elmúlt heti eredmények: Hatvanban és Srly- pen az ez évre tervezeti 80 ezer vagonnyiból hét óig már több mint 12 ezer vagon répából állítottak elő cukrot. Jó, megnyugtató érzés ez fogyasztóknak, kereskedőknek egyaránt. Mert a cukor miatt már aligha fáj majd a fejünk. Annál inkább a téli ítt- zelőellátás miatt — ki'lö- nös tekintettel a fára, —, mert ez igencsak hiányc ikk minálunk. A szakembe ek szerint, ngyan csak egy-két fajta kedvenc szén hiány- ^ zik, de úgy látszik — az 1 elégedetlenséghez ez is el ég. SOK CSÁLADNAK akad tehát bosszankodni való ja, szerencsére, jó néhány családnál annál nagyobb az öröm : 435 új lakást adtak ’ át — határidő előtt! — a Lajosvárosban. A pénteki megyei tanácsülés — több egyéb fontos téma mellett — ezzel a kérdéssel is foglalkozott, amikor is megtárgyalta Heves megye távlati fejlesztési tervét. Ezek szerint a követkéz ötéves tervekben is lesz fel adatunk bőven, s ha ezek nck jól teszünk eleget, nen lesz hiány örömökben sem A remény mindenesete most is, szeptemberben ir szép szirmot bontott: egyik szőlőskertünkben virág nyílott az almafán. i (ku—ti) uNipjiBitfSti.áSk Gyóni Gyula Itt „szüleinek” a kompresszorok. Képünkön Fehér János és Arge ja József az utolsó műveleteket végzik a gyöngyösiek gyártmányain. (Fotó: ‘Szabó Sándor) Öíveiiinilliárcl forint társadalombiztosítási futtatásokra Vállalatból - gyér
