Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
I (Folytatás az 1. oldalról) — 1976. január 1-től egyes mezőgazdasági termékek fel- vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni Igyekszünk a termelőeszközárnövekedéseket. a gazdaságok többletkiadásait. A termelés állami támogatásának rendszere, bizonyos módosításokkal, fennmarad. Ez a támogatás az Utóbbi években fokozatosan növekedett és az elmúlt évben elérte hektáronként az 1500 forintot. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek számára adott támogatás célja. hogy az adottságaikhoz jobban igazodó termelési szerkezetet alakítsanak ki. — Teendőink megvalósításában a vállalati gazdálkodásra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul. Természetes tehát, hogy a következő években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, növelni a kezdeményezés szerepét mind az állami, mind a szövetkezeti gazdasági egységekben. A minisztérium nem akar és nem is tud a vállalatok helyett cselekedni és gondolkodni. De tudunk és akarunk velük együtt tenni, dolgozni. Jól tudjuk, hogy vállalataink is így vannak ezzel és közös munkával teljesítjük feladatainkat. Erősíteni kívánjuk a gazdasági szervezetek önállótógát, hogy jól tudjanak alPúja Frigyes beszéde A külügyminiszter bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlődésre az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet sikeres befejezése. 35 ország legmagasabb rangú vezetőjének a találkozása, a záróokmány aláírása tette fel a koronát. Ezek és más eredmények jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté. — A helyzet kedvező alakulása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhető, amely a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javára az utóbbi évtizedben végbement — folytatta. — Erősödött a szocialista közösség, szilárdult egysége, fokozódik hatása a nemzetközi viszonyokra. Növelte befolyását a munkásosztály forradalmi mozgalma és a nemzeti felszabadító mozgalom. A fejlődő országok, és ezen belül az el nem kötelezett mozgalom mind pozitívabb állásfoglalásai is hozzájárultak a béke és biztonság megszilárdulásához. Közrejátszik a helyzet jó irányú fejlődésében, hogy a vezető tőkés országok uralkodó osztályain belül jelen vannak és -növekvő befolyásra tesznek szert azok az erők, ame- lvek a nemzetközi fejlődést ^íálisan ítélik meg és a termonukleáris háború alternatívájával szemben a békalmazkodni a nagyon változatos és elkerülhetetlenül folyamatosan változó feltételekhez. A lehetséges mértékig megalapozott, központi irányelveket adunk számukra, de óvakodunk a túlzott szabályozástól. Az ellenőrzésre fokozott gondot fordítunk, mert megítélésem szerint a szerteágazó termelésfejlesztésben, árutermelésben a központi irányítás, szervezés és ellenőrzés nem nélkülözhető. — A feladatok megvalósításában a politikai helytállásnak, a hozzáértésnek, a műveltségnek és felkészültségnek döntő szerep jut. Mező- gazdasági és feldolgozó üzemeink törzsgárdája, és mind több új dolgozója, rendelkezik e fontos feltételekkel. Ágazataink — a mezőgazdaság. az élelmiszeripar, az erdészet — valamennyi munkahelyén, ki-ki a maga területén sokat tehet az alkotókészség, a közösségi szellem kibontakozásáért. örömmel mondhatom: lépten-nyomon tapasztaljuk a cselekvőerőt, az együttes munkát. A múlt év őszének súlyos napjaira mindenki emlékszik. Az idei nyár sem szűkölködött olyan napokban és hetekben, melyek a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlenek voltak. Kenyérgabona termésünk a tervezettől elmaradt, de jelenthetem a tisztelt országkés egymás mellett élést választják. — Az enyhülés azonban nem érvényesül automatikusan és azonos módon minden térségben és minden kérdésben. A békés egymás mellett éléssel szembeszegülő erők új akciókat szerveznek az enyhülés folyamatának feltartóztatására; gátat akarnak emelni a szocialista és a tőkés országok kapcsolataink fejlődése, a még rendezetlen nemzetközi problémák megoldása elé; kiforgatják és félremagyarázzák az érvényes egyezmények rendelkezéseit. — A biztonsági tó együttműködési értekezlet eredményeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen az akut nemzetközi konfliktus- gócok felszámolása, a vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot,' következésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is. Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befolyásolná az enyhülési folyamatot, és lehetővé tenné, hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden észszerű leszerelési indítványnyal. Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezérel bennünket most is, amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival, a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását előirányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilalmáról, valamint a középeurópai haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. Ezután így folytatta a miniszter : — Az európai enyhülést zavarja a Ciprusi Köztársaság megoldatlan helyzete. Kormányunk több nyilatkozatában leszögezte: követeljük a külföldi csapatok és katonai személyek kivonását a szigetországból; maradéktalanul biztosítani kell Ciprus aauwersíújáfiát tó tagAgyűlésnek, hogy mind a hazai ellátás, mind a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése biztosított. Köszönet és elismerés érte mindazoknak, akik szorgalmas és erédmé- nyes munkával ezt lehetővé tették. — Az ország 1996— 1979. évi kenyerének biztonságos megtermelése, a jelentős nemzetközi kereslet egyaránt azt kívánja, hogy minden gazdaságban jól számba vegyék és hasznosítsák a korszerű búzatermesztés eddigi tudományos eredményeit és gyakorlati tapasztalatait. Megannyi példát, megoldásra váró feladatot lehetne még sorolni, amely csak erőteljesebben kifejezésre juttatná pártkongresszusunknak azt a megállapítását, hogy „... folytatjuk agrárpolitikánkat”. Folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. Folytatjuk, mert ahogy pártunk általános politikája sikeres volt, úgy sikeres volt ennek a politikának szerves része, az agrár- politika is. Folytatjuk, mert a következő évek újabb eredményeinek is előfeltétele, hogy agrárpolitikánkat helyesen értelmezzük és a követelményeknek megfelelően, a gyakorlatban is egységesen alkalmazzuk. leti egységét; ellenezzük as enózisz bármilyen formáját. A Magyar Népköztársaság népe örömmel üdvözölte azokat a kedvező változásokat ugyanakkor, amelyek a fasiszta uralom megdöntését követően Portugáliában végbementek. Üdvözöljük, hogy Portugália kormánya következetesen törekszik a gyarmatok függetlenségének biztosítására. Ám bizonyos jelenségek aggodalomra adtak A Minisztertanács munka- programja fölötti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Az elnöklő Péter János ezért megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, aki válaszolt az elhangzottakra. Bevezetőben hangsúlyozta: az egész vita azt tükrözte, hogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett munkaprogramját. A vita tartalma, hangvétele méltó volt az ügyhöz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az országgyűlésre, a törvényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejezte a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az összefogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hozzászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségek feltárása. — Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — • Először azért, mert így teljes a valóságunkról alkotott kép, smert tartozunk népünknek, munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek azzal, hogy Bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervet teljesítettük, noha a népgazdaság cgyensúlyviszo- nyai a kívánatosnál ked- vqEfltleaebbüi alakultak. okot. Mindig is az volt a véleményünk, hogy egyedül a portugál népre tartozik, milyen irányt szab országa fejlődésének, és ebbe senki sem szólhat bele kívülrőL Elfogadhatatlan, hogy egyes nyugati államférfiak — átlátszó szovjetellenes koholmányok ürügyén — beleavatkoznak Portugália belső ügyeibe. — Az európai biztonság ügyétől és az arab népek iránti szolidaritásunktól vezettetve továbbra is nagy figyelmet fordítunk az izraeli agresszió követkeményeinek a felszámolására. Mi továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a közel-keleti konfliktus rendezésének legcélszerűbb eszköze a genfi békekonferencia lenne, amelyen az érdekelt arab államok, a palesztin felszabadítás si szervezet, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A legfontosabb azonban annak a tudomásul vétele, hogy a közel-keleti krízis tartós rendezése elképzelhetetlen a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió közreműködése nélkül. Befejezésül a külügyminiszter ismételten hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesítéséért, visszafordíthatatlanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdeményezései nélkül az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet és ez nagy veszélyekkel járna. Kijelentette: kormányunk az enyhülés, a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. elismerjük és megtiszteljük az eredményekben megtestesülő munkájukat. Azt a munkát, ámelynek értelmét éppen abban látjuk, hogy egész társadalmunk és benne önmaguk életét szebbé, gazdagabbá tegyék. — Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltárásában benne volt a javító szándék, annak elismerése, hogy jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. Ez adja meg magabiztosságunkat, ezért lehetünk optimisták. Ezért bízhatunk abban, hogy a ma gondjait leküzdve, holnap újabb eredményeket érünk el. Végül a kormány nevében mégegyszer köszönetét mondott az alkotó vitáért, és kérte, hogy az előterjesztett munkaprogramot, a választ az országgyűlés fogadja el. Lázár György válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programjáról cs a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköz- társaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Népünk életszínvonala az előirányzatot meghaladó mértékben javult. A költségvetés keretébe tartozó oktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, védelmi és igazgatási feladatok pénzellátása a tör- Vegyben m&mtä séfeknek megfelelően történt. Az eredményekkel biztatóan hozzájárultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. 1974-ben a költségvetés kiadásai 7,8 százalékkal, bevételei csak 7,4 százalékkal emelkedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet A költségvetés összeállításakor természetesen gondoltunk arra, hogy a világgazdaságban változások lesznek. Az energia- és nyersanyagárak növekedése azonban a vártnál nagyobb volt, tartós irányzattá lett, s ehhez hozzájárult még a tőkés piacokon a kereslet lanyhulása is. — A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült — mondotta Faluvégi Lajos. — Erre nyomatékosán felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés, a forint vásárlóképességének veszélyeztetése nélkül, nem vállalhatja tartósan a cserearányromlás terhét. De végső soron a vállalatok számára is előnytelen, hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi árarányok változását, a megváltozott, feltételeket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szerkezetük gazdaságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975-ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül. — A költségvetés egyensúlyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcsolatai határozták meg. Főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiánya 1,2 milliárddal nagyobb volt a tervezettnél, s erre hitelforrásokat kellett igénybe vennünk. A költségvetés helyzetének javítására ebben az évben már több intézkedést tettünk. A túlzott exportnyereségek egy részét elvontuk a vállalatoktól; intézkedési tervek születtek, amelyek megvalósításától jelentős megtakarításokat várunk. Felülvizsgáltuk a pénzügyi tartalékokat, úgy számítjuk, hogy ezek együtt 6—8 milliárd forintot hoznak a költségvetésnek. — Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll iparvállalataink előtt: Először: a gyártmányszerke- zetet gyorsabban kell korszerűsíteni; a világgazdaságban végbemenő tartós változásokhoz a hazai gazdálkodás minden területén okosan igazodni kell, mert az ettől való elszakadás vagy a tartós egyensúlyhiány fékezheti egész fejlődésünket. Másodszor: az anyag- és energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtapi. A miniszter közölte: ésszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az importarányok és energia- hordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árát, s rendezik az áruszállítási tarifákat. A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre anyag- és munkaerő-megtakarítást is eredményeznek. és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. A mezőgazdasággal kapcsolatban elmondta: az állami gazdaságok 1974-ben jó termelési eredményeket értek el. Ez pénzügyi helyzetünkben is megmutatkozott. Először sikerült elérniük, hogy nem volt közöttük veszteséges gazdaság. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme az előirányzottat meghaladóan 5 százalékkal nőtt. Ennek alapján a személyes jövedelem növekedé- cs a beruházasóic .'s meghaladták a tervezettet. A bér és az év végi részesedés parties ,i eaazaiekLázár György vitazárója Faluvégi Lajos expozéja kai, a fejlesztési alap 7 százalékkal nőtt. — A tervcélokkal és a külpiaci feltételekkel ösz- szefüggésben módosításokat kell végrehajtanunk a mezőgazdasági nagyüzemek ártámogatási és adórendszerében. Arra számítunk, hogy igy a mezőgazdaságban a termelési kedv változatlanul élénk marad. Ezt segíteni fogja a biztosítási rendszer is, amelyet korszerűsítünk. A kibővített feltételek csökkentik majd a növénytermesztés és az állattartás üzemi kockázatait, növelik a termelés biztonságát. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta: • — Sikerekkel és tanulságokkal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elnatározás- sal, hogy tovább folytatjuk a bevált, gazdaságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz, a gazdasági irányításnak és szabályoknak pedig a terv céljaihoz. A gyorsabban változó feltételek által megkívánt rugalmasabb gazdaságvezetés akkor lehet eredményes, ha a hosszabb és rövidebb távra szóló feladatok átgondolt, összefüggő rendszerére támaszkodik. A következő évi terv és költségvetés összeállításakor ezekre építünk, megfogadva azokat az irány- mutatásokat, tanácsokat és javaslatokat, amelyeket a kormány munkaprogramjának megvitatása során és a mostani törvényjavaslatot tárgyaló bizottsági üléseken kaptunk az országgyűléstől. Ezután s Marton János (Győr, 3. bk.) a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte azokat az észrevételeket és indítványokat, amelyek a zárszámadással kapcsolatban hangzottak el az országgyűlés állandó bizottságainak az ülésszakot megelőző tanácskozásain. E munkacsoportok egyöntetű véleménye — hangsúlyozta Marton János —, hogy az 1974-es esztendő a negyedik ötéves terv legnehezebb éve volt. Ennek ellenére a gazdasági fejlődés meghaladta a tervezettet. Faluvégi Lajos a kormány nevében megköszönte a képviselőknek az országgyűlési bizottságokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, s hozzátette: azokra a szokásoknak megfelelően — részben közvetlenül, részben a következő évi terv és költségvetés tervjavaslatának tárgyalásakor visszatérnek. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végre- I hajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országeyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Péter János és Baffai Sarolta fel- , váltva látta el az elnöki teendőket — véaet ért. .1975. azepl. <33» suuabtó \ Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka
