Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-09 / 186. szám
I A kék madár és a víztükör Mikor lehet majd üdülni Kiskörénél? r EMIÉRT MEGDOLGOZTUNK, az legyen a miénk, nem hagyjuk hogy veszendőbe menjen”. így nyilatkoztak a látástól vakulásig, sőt néhol éjszaka is dolgozó aratók. S a városi ember, ha nem lehetett segítségükre, azért velük szorított. Csak ne essen az eső. Legyen meg az ország kenyere. A mindennapi, a mai és a holnapi. Nincsenek kenyérgondjaink, mégis természetesen hat a velünk született ősi ösztönös aggodalom a gabona, az élet iránt. Már-már rácsodálkozunk erre a tudat alatti elhalványuló életérzésre, amely még tükrözi a minden munka lényegét, az ember heroikus küzdelmét a természettel szemben. Sajnos jellemzőbb, hogy elfeledkezünk e naponta megújuló küzdelemről s ezért nem becsüljük eléggé munkánkat, emberi mivoltunk lényegét. Gyakorta hagyjuk, hogy' veszendőbe menjen az, amiért már megdolgoztunk. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozata nyomán minden gazdálkodó és költségvetési szerv elkészítette az idei évre a takarékossági intézkedések konkrét, részletes tervét. A tervekben előirányzott milliós értékű anyag- és energia-megtakarítások országos összegezése mintegy kétmilliárd forintra rúg. Végeredményben tehát óriási értek megtakarítására vállalkoztak az üzemek, az intézmények. Persze, az intézkedési tervek lényege, értelme az intézkedés. A tapasztalatok szerint a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények többsége nem csali fogadko- zott, hanem cselekedett is. Országszerte jó ütemben halad a takarékossági tervek végrehajtása. Az élenjáró munkahelyeken nemcsak a vállalások teljesítését figyelték és kérték számon rendszeresen, hanem a tapasztalatok alapján a takarékossági tervet menetközben újabb intézkedésekkel is kiegészítették. így a nyilvánvaló anyagáé energiamegtakarítások párosulnák a felesleges készleteit hasznosításával, hatásosabb ösztönzéssel, ésszerűbb Mintha Gyürüfü, a kihalt íálu utcáit járnám. A hatalmas koronájú fák alatt járda húzódik, keskeny betoncsík csupán az utca egyik oldalán. 'Messzire ellátni, egészen a keresztutca házsoráig, ahová kapirgálo tyúkokat csalogatott az árokpart itt-ott már megsárgult, napégette fűtakarója. Egy lélek' sincs a környéken, csak a kerítés és a nyárikonyha közé kifeszített kötélen száradó, a friss mosás tiszta illatát árasztó ruhák, hófghér lepedők árulkodnak arról, hogy sürög- forog valaki a portán. Egyszerre zeneszó hallatszik, mintha a tánczenei koktél hangjai reszketnének át a forróságon. .Arrébbegy kutya kezd ugatni, jó jel. mert az egyik kapuban, vödörrel a kezében, megjelenik egy öregember. 0 © o o — Alig csurran. ebből a kútból valami — dörmög, amikor megszólítom. — Ez a mi gondunk, hogy nincs vize a falunak. Azt mondják, elszítta a bánya ... No, isten vele! Megböki a kalapját, aztán elballag. Újra egyedül •maradok. Körbejárom a kutat, meghajtom, valóban csak csordogál. Hátha csak ez az egy ilyen sovány... © 0 O 0 — A többi is ... ? — A többi is! Mindegyik! — mondja Cseh László. Igazít egyet a félig kiürült postástáskán, aztán a kerékpár kopott nyergére csap egyet és a nyomaték kedvéért megismétli: — Mindegyik. — Azt mondják, a bánya. .. — Mondják, mondják, de nem ez a lényeg. Az a helysei, hogy uj kút kellene Aár ide, meg virveaeíék. fejlesztésűéi és munkaerőgazdálkodással, következetesebb beruházásokkal. IDŐNKÉNT MINDENÜTT ÉRDEMES alapos számadást készíteni az elért eredményekről és a meglevő tennivalókról. Azért is, hogy a tervek valóra váljanak, s minden munkahely erejéhez mérten kivegye részét az ország gazdasági gondjainak megoldásából. Ehhez a 7 milliárd forintnyi érték megtakarítása jelentős hozzájárulás lehet. A koskrét megtakarításokon túl az elhatározott intézkedések folyamatos számon kérése és újabb gazdasági tartalékok feltárása nélkülözhetetlen szemlélet- formáló erő is. Hozzájárulhat olyan közszellem és magatartás kialakításához, hogy a takarékosság, a tartalékok feltárása ne legyen kampány, hanem váljon az emberek vérévé, mindennapi munkájuk szerves részévé. Ily módon a jövőben külön takarékossági tervek összeállítása nélkül is a munkahelyi kollektívákat és az egész országot gyarapítsa mindaz, amit az emberi akarat, erőfeszítés, Állásfoglalás született a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumánál arról, hogy mikor nincs helye fellebbezésnek a munkaügyi bíróság olyan határozata ellen, amelyet a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak a leltárhiányért való anyagi felelősségével kapcsolatos jogvitában hoz. Gyakori eset, hogy ez a kormányrendelettel meghatározott anyagi felelősség a prémium, a jutalék-kiegészítés és az év végi részesedés megvonását eredményezi. Az ítélkezési gyakorlat korábban nem volt teljesen. egyértelmű abban, hogy ilyen ügyekben van-e helye a munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezésnek — ez késztette most (iránymutatásul) olyan állás- foglalásra a legmagasabb bírói fórum munkaügyi kolléNézzen szét a környéken, mindenütt van már vízmű, csak Adácson nincs! Majd lesz, mondják. Évről évre csak ígérik. — Kik? — Hát a tanácsnak Tudom, magam is tanácstag vagyok, a 14-es körzeté; a Jókai utcáé. — És maga mit mond a körzetében9 — Mit mondhatnék? Én is csak ígérem ... o o o © — A faluról akarok írni, a jövőjéről, a tervekről. Maguk mit terveznének? 1 A két nő, ha nincs velem a postás, talán nem is válaszol. Meglepődöm, a jövő nem lenne itt az emberek témája? — Tervek vannak itt, csak a megvalósítással van baj. Itt van ez az út, nemrég készült el. Ugye, nehéz elhinni? Nehéz is, mert máris olyan rosszul néz ki, ■mintha semmit sem csináltak volna vele. — Én . a vízről szóltam . — veti közbe a postás. —\ Arról is lehet beszélni. Nézze csak meg a főtéren, a 4-es kút, a legnagyobb is csak csöpög. Órákig állnak sorba az emberek egy kanna vízért. A mr utcai kutunk meg — mutat a közeli vaskerekes kútra Nagy József - né és a testvére, Urbán Erzsébet —. kérdezze meg bárkitől, ha elromlik, egy hónaoig tart, amíg megcsinálják ... Ezt írja meg! o o o 0 — Nézze, ebben az ügyben azok morognak a legjobban, akik annyi fáradságét mtat ■wsshkä maguknak-, a munka teremtett, s ne menjen belőle semmi sem veszendőbe. Hazánk, a természeti erőforrások, a nyersanyagok hiányáért, és közepes fejlettségéért forintban és devizában mérhető felárat fizet előnyösebb helyzetben levő külkereskedelmi partnereinek. Több, jobb, ésszerűbb, takarékosabb munkával kell ezt a jelenleg még külföldi adósságainkat halmozp felárat végül is kiegyenlítenünk. Az ország töretlen gazdasági fejlődése, népünk jobb élete, nagyobb kenyere a tét. A hosszú, nehéz küzdelem egyik ütközete csupán a kenyérgabona betakarítása. Természeti, gazdasági hátrányainkat a világpiacon nem ellensúlyozhatjuk egyetlen sikeres kampánnyal, huszáros rohammal. A VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK munkájának, magatartásának tartós és lényeges változása szükséges ahhoz, hogy népgazdaságunk erősíthesse pozícióját a nemzetközi gazdasági versengés szigorított feltételei között is. K. J. giumát, hogy ilyenkor nem lehet fellebbezni. A jogszabály a fellebbezés lehetőségét három — együttesen fennálló — feltételektől teszi függővé. Egyrészt, hogy a vállalat árrá jogosult vezetője a dolgozó felelőssége tárgyában határozatot hozzon, •másrészt, hogy az marasztalást tartalmazzon; végül lényeges az is, hogy a marasztalás a munkajogviszonyra vonatkozó olyan jogszabályi rendelkezésen alapuljon, amely szerint a felelősség korlátlan, vagy annak felső határa eléri vagy. meghaladja a dolgozó másfél havi átlagkeresetét. Az adott esetben felvetett kérdésnél (a fellebbezés lehetősége szempontjából) e feltételek együttes fennállása nem állapítható meg — szögezte le a ’Legfelsőbb Bíróság. hogy eljöjjenek a falugyűlésre és meghallgassák, mire haladtunk, mit intéztünk — mondja Szigevhy Ferenc vb-titkár. — És a tanácstag? — Nem. értem...! Neki tudnia kellene minden lépésünkről. A terveinkről is. — Az emberek azt mondják. vizet várnak a jövőtől. — (Megmondtuk, legyenek türelemmel. Lesz vize a községnek. — Mióta mondják ezt? — Hát, igaz, ami igaz; elég régen. De nem a mi hibánkból húzódott ennyire a dolog. Hadd mondjam el a történetét, sőt, hadd mutassam meg az iratokat. Egy vastag dosszié mór az egész... 1968-ban határoztuk el, hogy vízmüvet létesítünk. A felmérések és az előzetes vizsgálatok szerint akkor a Szabadság téri kút vízhozama megfelelő volt, el tudtuk volna látni vele az egész községet. Aztán hirtelen megcsappant a víz. Űjabb mérések, vizsgálatok következtek, kiderült, hogy erről a kútról tavaly már csak a község egyharmadát láthattuk volna el. Építsük meg a vízmüvet, fektessük le a vezetékeket? De hová, melyik egyhartnad rész kapjon. vizet...? Végül úgy döntöttünk, hogy új kutat furatunk. A terv el is készült. s előreláthatólag 15-én a Vízkutató és Fúróvállalat dolgozói megkezdik a munkálatokat. . — És a bánva? Ennek a kútnak nem viszi el a vizét? — Állítólag a Thorez küi- feitése miatt szökött - el a talajvíz, ezért a mosdani.kutat mélyre tervezték. A &zake£2ÍbeBsk dsza jncaátóv Ä kék madár nem szállt el. Csak lassabban repül. Ha egyáltalán az 'elérhetetlenség kék madarának lehetne nevezni azt az elképzelést, hogy, a Tisza Kiskörétől Tiszafüredig, a Heves megyei oldalon is üdülőkörzete lesz a megyének, illetőleg az országnak. Amikor épült és amikor megépült a Tisza II. vízlépcső, szinte az építkezéssel egyidőben, annak befejezésekor meg éppen hangsúlyozottan esett szó róla bőven, a mi lapunkban is, a rádióban, televízióban is, hogy: nagyobb lesz a Velencei-tónál. Mármint az a majdani 127 négyzetkilométernyi víztükör, amely nemcsak egy országrésznyi terület mező- gazdasági kultúráját lesz hivatva megváltoztatni, sőt egyáltalán mezőgazdasági kultúrát teremteni, de várja, sőt elvárja, hogy partjai mentén pihenni, üdülni vágyó dolgozók töltsék megelégedetten _ a szabad idejüket. Akár úgy, mint az itt megépült vállalati üdülők beutaltjai, akár úgy, mint tagjai annak a mintegy 25 ezres „hadseregnek”, amely, ha sátrat nem is, de víkendházat „ver” a kiparcellázott és megvásárolt kis földdarabkákon. A kék madár nem szállt el csak lassabban repül. Térben is, időben is. A igénylő 1975. augusztus 6-át mutatott a naptár. Ekkor jelentkezett a 2755. igénylő, a debreceni Szabó Sándor, hogy Poroszlón, pontosabban a poroszlói határrészben biztosítson számára a tanács egy kis hétvégi telket. Mikor? Amikor ez napirendre kerül. Sarudon is százakra megy a jelentkezők száma, Tiszanánán 460 jelentkezőt tartanak nyilván és az első nekibuzdulásban több mint 1200-an jelentkeztek Kiskörén az ország minden részéből, nehogy lemaradjanak, 300 méterre keli lefúmi, ott lesz elegendő mennyiségű víz... Egyébként az ötödik ötéves tervünkben szerepein vízmű létrehozása. Mi szeretnénk a terveket jövő ilyenkorra megkapni, hogy még 1976-ban megszervezhessük a víztársulatot. Ezért mondtuk mindig, hogy lesz vize a községnek! 0 o o o Téma hát a jövő. Az embereket főként « víz foglalkoztatja, a ^tanácsot más is. Nemrég bővítették az iskolát, most az óvodán van a sor. Október 1-től 75 apróságnak ad majd otthont, játékkal teli, feledhetetlen, gyermekkort. És az ötéves terv? Papíron fekszik inár az is, az érdeklődő bármikor belelapozhat a gépelt oldalakba. A község vezetői orvosi rendelőt szeretnének építeni, hogy javuljon az egészség- ügyi ellátás. Két általános orvosi és egy fogorvosi körzetet terveznek. És lakásokat, amivel ide lehet csalni az orvosokat, a tanárokat, a szakembereket. ígéretet kaptak arra is, hogy 1 millió forintból korszerűsíthetik az utakat, a Bajcsy, az Ady és a Felszabadulás utca közút- jait. Jövőre még egy esővédő buszvárakozót is építenek, a vasútnál pedig egy üzletet a vámosgyörki AFÉSZ-szel. .. Téma hát a jövő. O 0 O O — És maga mit mond a körzetében ? — Mit mondhatnék...? — Hát ezt! Hogy téma a jövő Adácson ... _ Sxúbm Jsfocás .. amikor megtörténik majd a parcellázás. Van közöttük még külhoni is. Ester Krey, a svédországi Göteborgból nyújtotta be tiszteletteljes kérelmét £gy kis víkendte- lek iránt. Az érdeklődés tehát igen nagy, még akkor is, ha az utóbbi időkben — érthető okok miatt — meg is torpant a jelentkezők száma. Mert az érdeklődőké az csak gyarapszik. Ám ugyancsak az utóbbi időkben csend honol nemcsak a Tisza új gátak szabta partjai mentén, de az újságok hasábjain is. A terv csak elképzelés maradt? Nem lesz végül üdülőkörzet az ország legnagyobb mesterséges „tavának” partján? Félszázezer család — a folyó mindkét partjáról van most szó — hiába táplál illúziókat? Nos, a valóság sokkal szebb, mintsem a riadtság ezt feltételezné, de sokkal reálisabb, mintsem, az illúziók azt elhitetni akarták — bizony még sikerrel is az érintettekkel. Hat qépelt oldal Kicsit kacifántos címet visel, de nem tehet mást, ez a „mestersége”, ama tanulmány amely „A Közép-Ti- sza vidéki üdülőkörzet kisajátításának és kártalanításának, valamint a mezőgazda- sági művelés alól való kivonásának általános feltéte- lei”-t jelöli meg. Nos, ebben a tanulmányban hat gépelt oldal csak azoknak a jogszabályoknak a felsorolása — nem az ismertetése! —, amelyek nélkülözhetetlenek az üdülőterület kisajátításához. Már ez az egyetlen picinyke kis adat is — hát amit még takar: kilőszámnyi paragrafuskötetek — elárulja, hogy. az előreláthatólag 1978 közepére nagyobbrészt már felduzzasztott mesterséges tó körüli üdülőkörzet kialakítása nem éppen egyszerű dolog. Még jogilag sem! Hát még pénzügyileg. Hatszáznegyven hektárnyi terület vár felparcellázásra. Rosszul írtam. Ez a terület először is arra vár, hogy mintegy harminc kilométer hosszan, a volt ártéren, ahová majd a mesterséges tavat duzzasszák, egyszóval a víztárolóban kivágják az erdőt. És ugyanilyen hosz- szan, s vagy húsz-harminc méter szélességben, immáron a gáton túl, új erdő- sávot telepítenek. Ez mindennek a kezdete. A következő lépések csak ezután jöhetnek. És nem is kis lépesekről, de drágákról van ám szó. Az az álláspont alakult ki — helyesen —, hogy amíg e nagy terület közművesítése meg nem történik, ne adjanak engedélyt senkinek, hogy valamiféle maszeküdülőkörzetet építsen ki. A közművesítés — a víz bevezetése és a szennyvíz elvezetése, a villany- és az úthálpzat — nem fillérekbe, de súlyos milliókba, sőt százmilliókba kerülhet. S ez még csak a közvetlen beruházás ahhoz, hogy egyáltalán érdemes lehessen a parcellázáshoz hozzákezdeni. Ám a közvetett beruházások — nem is tudom, miért írom art hogy: közvetett? —, a kereskedelem szükségletei, a közlekedés infrastruktúrája, az egészségügyi ellátás ismét újabb tíz- és százmilliókat jelent, jóllehet nem egyszerre, egyidőben. Óvatosabb lépésekkel Érthető hát. hogy olyan elképzelés alakult ki e vidék hasznosításával foglalkozó és erre a célra alakult bizottságban, hogy óvatosabb lépésekkel, több ütemben haladva valósítsák meg mind- zat, ami néhány éve még úgy tűnt, hogy: néhány év munkája csak. Kisköre és Tiszafüred az első lépcsőben, Poroszló, Sarud, Tisza- nána a másodikban, A-z első lépcső beruházásait az üzemek, a vállalatok végeznék dolgozóik üdültetéséhez, míg a második lépcső fokáramár a magánosok is felléphetnének. Külön vita még az is, hogy az eredetileg nyolcvan négyszögölben elképzelt és meghatározott földterületek elegendőek-e? Van olyan vélemény, hogy 100—105 négyszögölben kellene meghatározni a teleknagyságokat, ne érjen egymásba az egyik telek „sarka” a másikéval,, egyszóval, hogy a zsúfoltság elől ide menekülők 'ne ismét a zsúfoltsággal találják magukat szemben. Mégis, hát „mikor” és hogyan”? A hogyanról már volt szó, a mikorral még óvatosabban kell bánni. Ebben az évtizedben aligha. A valószínű, a nyolcvanas évek első fele. Ha a lehetőség úgy hozná, hogy gyorsabban is csapkodhat szárnyaival az a bizonyos kék madár, azért senki meg ne sértődjék majd. Ügy hiszem, nem is fog Gyurkő Géza Hollóháza híre A FIM Hollóházi Porcelán- (MTI-fotó: gyárában az idén 88 millió Bar a István felvétele — KS) forint értékben készítenek porcelán edényt és díszmű- " ' árut a hazai és külföldi megrendelők részére. A kongresz- mm£SKfc£gm jmjfif jf szusi munkaverseny második ffitf szakaszának eredménye, hogy mJÜÜ— első féléves tervüket számot.ienőé* Leitek .1»ä, .iUIgUSZtUS S, JáöffiJUfi-|| -- II. .. ........... ....* ......■'■■■I'IH B eszélgetés a jelenről és a jövőről Délben. Adácson / Felelősség a leltárhiányért A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Az intézkedési tervek lénveae
