Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

I A kék madár és a víztükör Mikor lehet majd üdülni Kiskörénél? r EMIÉRT MEGDOLGOZ­TUNK, az legyen a miénk, nem hagyjuk hogy veszendő­be menjen”. így nyilatkoztak a látástól vakulásig, sőt né­hol éjszaka is dolgozó aratók. S a városi ember, ha nem le­hetett segítségükre, azért ve­lük szorított. Csak ne essen az eső. Legyen meg az ország kenyere. A mindennapi, a mai és a holnapi. Nincsenek kenyérgondjaink, mégis ter­mészetesen hat a velünk szü­letett ősi ösztönös aggoda­lom a gabona, az élet iránt. Már-már rácsodálkozunk erre a tudat alatti elhalvá­nyuló életérzésre, amely még tükrözi a minden munka lé­nyegét, az ember heroikus küzdelmét a természettel szemben. Sajnos jellemzőbb, hogy elfeledkezünk e napon­ta megújuló küzdelemről s ezért nem becsüljük eléggé munkánkat, emberi mivol­tunk lényegét. Gyakorta hagyjuk, hogy' veszendőbe menjen az, amiért már meg­dolgoztunk. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1974. december 5-i határozata nyomán minden gazdálkodó és költségvetési szerv elkészítette az idei év­re a takarékossági intézkedé­sek konkrét, részletes tervét. A tervekben előirányzott mil­liós értékű anyag- és ener­gia-megtakarítások országos összegezése mintegy kétmil­liárd forintra rúg. Végered­ményben tehát óriási értek megtakarítására vállalkoztak az üzemek, az intézmények. Persze, az intézkedési ter­vek lényege, értelme az in­tézkedés. A tapasztalatok szerint a vállalatok, a szövet­kezetek, az intézmények többsége nem csali fogadko- zott, hanem cselekedett is. Országszerte jó ütemben ha­lad a takarékossági tervek végrehajtása. Az élenjáró munkahelyeken nemcsak a vállalások teljesítését figyel­ték és kérték számon rend­szeresen, hanem a tapaszta­latok alapján a takarékossági tervet menetközben újabb in­tézkedésekkel is kiegészítet­ték. így a nyilvánvaló anyag­áé energiamegtakarítások pá­rosulnák a felesleges készle­teit hasznosításával, hatáso­sabb ösztönzéssel, ésszerűbb Mintha Gyürüfü, a kihalt íálu utcáit járnám. A ha­talmas koronájú fák alatt járda húzódik, keskeny be­toncsík csupán az utca egyik oldalán. 'Messzire el­látni, egészen a keresztutca házsoráig, ahová kapirgálo tyúkokat csalogatott az árok­part itt-ott már megsárgult, napégette fűtakarója. Egy lélek' sincs a környé­ken, csak a kerítés és a nyárikonyha közé kifeszített kötélen száradó, a friss mo­sás tiszta illatát árasztó ru­hák, hófghér lepedők árul­kodnak arról, hogy sürög- forog valaki a portán. Egyszerre zeneszó hallat­szik, mintha a tánczenei koktél hangjai reszketnének át a forróságon. .Arrébbegy kutya kezd ugatni, jó jel. mert az egyik kapuban, vö­dörrel a kezében, megjele­nik egy öregember. 0 © o o — Alig csurran. ebből a kútból valami — dörmög, amikor megszólítom. — Ez a mi gondunk, hogy nincs vize a falunak. Azt mond­ják, elszítta a bánya ... No, isten vele! Megböki a kalapját, az­tán elballag. Újra egyedül •maradok. Körbejárom a ku­tat, meghajtom, valóban csak csordogál. Hátha csak ez az egy ilyen sovány... © 0 O 0 — A többi is ... ? — A többi is! Mindegyik! — mondja Cseh László. Iga­zít egyet a félig kiürült pos­tástáskán, aztán a kerékpár kopott nyergére csap egyet és a nyomaték kedvéért megismétli: — Mindegyik. — Azt mondják, a bá­nya. .. — Mondják, mondják, de nem ez a lényeg. Az a hely­sei, hogy uj kút kellene Aár ide, meg virveaeíék. fejlesztésűéi és munkaerő­gazdálkodással, következete­sebb beruházásokkal. IDŐNKÉNT MINDENÜTT ÉRDEMES alapos számadást készíteni az elért eredmé­nyekről és a meglevő tenni­valókról. Azért is, hogy a tervek valóra váljanak, s minden munkahely erejéhez mérten kivegye részét az or­szág gazdasági gondjainak megoldásából. Ehhez a 7 milliárd forintnyi érték meg­takarítása jelentős hozzájáru­lás lehet. A koskrét megta­karításokon túl az elhatáro­zott intézkedések folyamatos számon kérése és újabb gaz­dasági tartalékok feltárása nélkülözhetetlen szemlélet- formáló erő is. Hozzájárulhat olyan közszellem és magatar­tás kialakításához, hogy a takarékosság, a tartalékok feltárása ne legyen kampány, hanem váljon az emberek vérévé, mindennapi munká­juk szerves részévé. Ily mó­don a jövőben külön takaré­kossági tervek összeállítása nélkül is a munkahelyi kol­lektívákat és az egész orszá­got gyarapítsa mindaz, amit az emberi akarat, erőfeszítés, Állásfoglalás született a Legfelsőbb Bíróság munka­ügyi kollégiumánál arról, hogy mikor nincs helye fel­lebbezésnek a munkaügyi bí­róság olyan határozata ellen, amelyet a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak a leltárhiányért való anyagi fe­lelősségével kapcsolatos jog­vitában hoz. Gyakori eset, hogy ez a kormányrendelet­tel meghatározott anyagi fe­lelősség a prémium, a juta­lék-kiegészítés és az év végi részesedés megvonását ered­ményezi. Az ítélkezési gya­korlat korábban nem volt teljesen. egyértelmű abban, hogy ilyen ügyekben van-e helye a munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezés­nek — ez késztette most (iránymutatásul) olyan állás- foglalásra a legmagasabb bí­rói fórum munkaügyi kollé­Nézzen szét a környéken, mindenütt van már vízmű, csak Adácson nincs! Majd lesz, mondják. Évről évre csak ígérik. — Kik? — Hát a tanácsnak Tu­dom, magam is tanácstag vagyok, a 14-es körzeté; a Jókai utcáé. — És maga mit mond a körzetében9 — Mit mondhatnék? Én is csak ígérem ... o o o © — A faluról akarok írni, a jövőjéről, a tervekről. Ma­guk mit terveznének? 1 A két nő, ha nincs velem a postás, talán nem is vá­laszol. Meglepődöm, a jövő nem lenne itt az emberek témája? — Tervek vannak itt, csak a megvalósítással van baj. Itt van ez az út, nemrég készült el. Ugye, nehéz el­hinni? Nehéz is, mert már­is olyan rosszul néz ki, ■mintha semmit sem csinál­tak volna vele. — Én . a vízről szóltam . — veti közbe a postás. —\ Arról is lehet beszélni. Nézze csak meg a főtéren, a 4-es kút, a legnagyobb is csak csöpög. Órákig állnak sorba az emberek egy kanna vízért. A mr utcai kutunk meg — mutat a közeli vas­kerekes kútra Nagy József - né és a testvére, Urbán Er­zsébet —. kérdezze meg bárkitől, ha elromlik, egy hónaoig tart, amíg megcsi­nálják ... Ezt írja meg! o o o 0 — Nézze, ebben az ügy­ben azok morognak a leg­jobban, akik annyi fáradsá­gét mtat ■wsshkä maguknak-, a munka teremtett, s ne men­jen belőle semmi sem veszen­dőbe. Hazánk, a természeti erő­források, a nyersanyagok hiányáért, és közepes fejlett­ségéért forintban és devizá­ban mérhető felárat fizet előnyösebb helyzetben levő külkereskedelmi partnerei­nek. Több, jobb, ésszerűbb, takarékosabb munkával kell ezt a jelenleg még külföldi adósságainkat halmozp fel­árat végül is kiegyenlítenünk. Az ország töretlen gazdasági fejlődése, népünk jobb élete, nagyobb kenyere a tét. A hosszú, nehéz küzdelem egyik ütközete csupán a kenyérga­bona betakarítása. Természe­ti, gazdasági hátrányainkat a világpiacon nem ellensúlyoz­hatjuk egyetlen sikeres kam­pánnyal, huszáros rohammal. A VÁLLALATOK ÉS SZÖ­VETKEZETEK munkájának, magatartásának tartós és lé­nyeges változása szükséges ahhoz, hogy népgazdaságunk erősíthesse pozícióját a nem­zetközi gazdasági versengés szigorított feltételei között is. K. J. giumát, hogy ilyenkor nem lehet fellebbezni. A jogszabály a fellebbezés lehetőségét három — együt­tesen fennálló — feltételek­től teszi függővé. Egyrészt, hogy a vállalat árrá jogosult vezetője a dolgozó felelőssége tárgyában határozatot hozzon, •másrészt, hogy az marasz­talást tartalmazzon; végül lé­nyeges az is, hogy a marasz­talás a munkajogviszonyra vonatkozó olyan jogszabályi rendelkezésen alapuljon, amely szerint a felelősség korlátlan, vagy annak felső határa eléri vagy. meghalad­ja a dolgozó másfél havi át­lagkeresetét. Az adott eset­ben felvetett kérdésnél (a fellebbezés lehetősége szem­pontjából) e feltételek együt­tes fennállása nem állapítha­tó meg — szögezte le a ’Leg­felsőbb Bíróság. hogy eljöjjenek a falugyű­lésre és meghallgassák, mi­re haladtunk, mit intéztünk — mondja Szigevhy Ferenc vb-titkár. — És a tanácstag? — Nem. értem...! Neki tudnia kellene minden lé­pésünkről. A terveinkről is. — Az emberek azt mond­ják. vizet várnak a jövőtől. — (Megmondtuk, legyenek türelemmel. Lesz vize a köz­ségnek. — Mióta mondják ezt? — Hát, igaz, ami igaz; elég régen. De nem a mi hi­bánkból húzódott ennyire a dolog. Hadd mondjam el a történetét, sőt, hadd mutas­sam meg az iratokat. Egy vastag dosszié mór az egész... 1968-ban határoz­tuk el, hogy vízmüvet léte­sítünk. A felmérések és az előzetes vizsgálatok szerint akkor a Szabadság téri kút vízhozama megfelelő volt, el tudtuk volna látni vele az egész községet. Aztán hirte­len megcsappant a víz. Űjabb mérések, vizsgálatok következtek, kiderült, hogy erről a kútról tavaly már csak a község egyharmadát láthattuk volna el. Építsük meg a vízmüvet, fektessük le a vezetékeket? De hová, melyik egyhartnad rész kap­jon. vizet...? Végül úgy döntöttünk, hogy új kutat furatunk. A terv el is ké­szült. s előreláthatólag 15-én a Vízkutató és Fúróvállalat dolgozói megkezdik a mun­kálatokat. . — És a bánva? Ennek a kútnak nem viszi el a vi­zét? — Állítólag a Thorez küi- feitése miatt szökött - el a talajvíz, ezért a mosdani.ku­tat mélyre tervezték. A &zake£2ÍbeBsk dsza jncaátóv Ä kék madár nem szállt el. Csak lassabban repül. Ha egyáltalán az 'elérhetetlen­ség kék madarának lehetne nevezni azt az elképzelést, hogy, a Tisza Kiskörétől Ti­szafüredig, a Heves megyei oldalon is üdülőkörzete lesz a megyének, illetőleg az or­szágnak. Amikor épült és amikor megépült a Tisza II. vízlépcső, szinte az építke­zéssel egyidőben, annak be­fejezésekor meg éppen hangsúlyozottan esett szó róla bőven, a mi lapunkban is, a rádióban, televízióban is, hogy: nagyobb lesz a Velencei-tónál. Mármint az a majdani 127 négyzetkilométernyi víz­tükör, amely nemcsak egy országrésznyi terület mező- gazdasági kultúráját lesz hivatva megváltoztatni, sőt egyáltalán mezőgazda­sági kultúrát teremte­ni, de várja, sőt elvárja, hogy partjai mentén pihen­ni, üdülni vágyó dolgozók töltsék megelégedetten _ a szabad idejüket. Akár úgy, mint az itt megépült válla­lati üdülők beutaltjai, akár úgy, mint tagjai annak a mintegy 25 ezres „hadsereg­nek”, amely, ha sátrat nem is, de víkendházat „ver” a kiparcellázott és megvásárolt kis földdarabkákon. A kék madár nem szállt el csak lassabban repül. Tér­ben is, időben is. A igénylő 1975. augusztus 6-át mu­tatott a naptár. Ekkor je­lentkezett a 2755. igénylő, a debreceni Szabó Sándor, hogy Poroszlón, pontosab­ban a poroszlói határrészben biztosítson számára a tanács egy kis hétvégi telket. Mi­kor? Amikor ez napirendre kerül. Sarudon is százakra megy a jelentkezők száma, Tiszanánán 460 jelentkezőt tartanak nyilván és az első nekibuzdulásban több mint 1200-an jelentkeztek Kiskö­rén az ország minden részé­ből, nehogy lemaradjanak, 300 méterre keli lefúmi, ott lesz elegendő mennyiségű víz... Egyébként az ötödik ötéves tervünkben szerepein vízmű létrehozása. Mi sze­retnénk a terveket jövő ilyenkorra megkapni, hogy még 1976-ban megszervez­hessük a víztársulatot. Ezért mondtuk mindig, hogy lesz vize a községnek! 0 o o o Téma hát a jövő. Az embereket főként « víz foglalkoztatja, a ^taná­csot más is. Nemrég bővítet­ték az iskolát, most az óvo­dán van a sor. Október 1-től 75 apróságnak ad majd ott­hont, játékkal teli, feledhe­tetlen, gyermekkort. És az ötéves terv? Papí­ron fekszik inár az is, az ér­deklődő bármikor belelapoz­hat a gépelt oldalakba. A község vezetői orvosi ren­delőt szeretnének építeni, hogy javuljon az egészség- ügyi ellátás. Két általános orvosi és egy fogorvosi kör­zetet terveznek. És lakáso­kat, amivel ide lehet csalni az orvosokat, a tanárokat, a szakembereket. ígéretet kap­tak arra is, hogy 1 millió forintból korszerűsíthetik az utakat, a Bajcsy, az Ady és a Felszabadulás utca közút- jait. Jövőre még egy esővédő buszvárakozót is építenek, a vasútnál pedig egy üzletet a vámosgyörki AFÉSZ-szel. .. Téma hát a jövő. O 0 O O — És maga mit mond a körzetében ? — Mit mondhatnék...? — Hát ezt! Hogy téma a jövő Adácson ... _ Sxúbm Jsfocás .. amikor megtörténik majd a parcellázás. Van közöttük még külhoni is. Ester Krey, a svédországi Göteborgból nyújtotta be tiszteletteljes kérelmét £gy kis víkendte- lek iránt. Az érdeklődés tehát igen nagy, még akkor is, ha az utóbbi időkben — érthető okok miatt — meg is tor­pant a jelentkezők száma. Mert az érdeklődőké az csak gyarapszik. Ám ugyancsak az utóbbi időkben csend ho­nol nemcsak a Tisza új gá­tak szabta partjai mentén, de az újságok hasábjain is. A terv csak elképzelés ma­radt? Nem lesz végül üdü­lőkörzet az ország legna­gyobb mesterséges „tavá­nak” partján? Félszázezer család — a folyó mindkét partjáról van most szó — hiába táplál illúziókat? Nos, a valóság sokkal szebb, mintsem a riadtság ezt feltételezné, de sokkal reálisabb, mintsem, az illú­ziók azt elhitetni akarták — bizony még sikerrel is az érintettekkel. Hat qépelt oldal Kicsit kacifántos címet vi­sel, de nem tehet mást, ez a „mestersége”, ama tanul­mány amely „A Közép-Ti- sza vidéki üdülőkörzet kisa­játításának és kártalanításá­nak, valamint a mezőgazda- sági művelés alól való kivo­násának általános feltéte- lei”-t jelöli meg. Nos, ebben a tanulmányban hat gépelt oldal csak azoknak a jog­szabályoknak a felsorolása — nem az ismertetése! —, amelyek nélkülözhetetlenek az üdülőterület kisajátításá­hoz. Már ez az egyetlen pi­cinyke kis adat is — hát amit még takar: kilőszám­nyi paragrafuskötetek — el­árulja, hogy. az előrelátha­tólag 1978 közepére na­gyobbrészt már felduzzasz­tott mesterséges tó körüli üdülőkörzet kialakítása nem éppen egyszerű dolog. Még jogilag sem! Hát még pénzügyileg. Hatszáznegyven hektárnyi terület vár felparcellázásra. Rosszul írtam. Ez a terület először is arra vár, hogy mintegy harminc kilométer hosszan, a volt ártéren, aho­vá majd a mesterséges ta­vat duzzasszák, egyszóval a víztárolóban kivágják az er­dőt. És ugyanilyen hosz- szan, s vagy húsz-harminc méter szélességben, immá­ron a gáton túl, új erdő- sávot telepítenek. Ez mind­ennek a kezdete. A követ­kező lépések csak ezután jö­hetnek. És nem is kis lépe­sekről, de drágákról van ám szó. Az az álláspont alakult ki — helyesen —, hogy amíg e nagy terület közművesí­tése meg nem történik, ne adjanak engedélyt senkinek, hogy valamiféle maszek­üdülőkörzetet építsen ki. A közművesítés — a víz be­vezetése és a szennyvíz el­vezetése, a villany- és az úthálpzat — nem fillérekbe, de súlyos milliókba, sőt százmilliókba kerülhet. S ez még csak a közvetlen be­ruházás ahhoz, hogy egyál­talán érdemes lehessen a parcellázáshoz hozzákezdeni. Ám a közvetett beruházások — nem is tudom, miért írom art hogy: közvetett? —, a kereskedelem szükség­letei, a közlekedés infra­struktúrája, az egészségügyi ellátás ismét újabb tíz- és százmilliókat jelent, jóllehet nem egyszerre, egyidőben. Óvatosabb lépésekkel Érthető hát. hogy olyan elképzelés alakult ki e vidék hasznosításával foglalkozó és erre a célra alakult bizott­ságban, hogy óvatosabb lé­pésekkel, több ütemben ha­ladva valósítsák meg mind- zat, ami néhány éve még úgy tűnt, hogy: néhány év munkája csak. Kisköre és Tiszafüred az első lépcső­ben, Poroszló, Sarud, Tisza- nána a másodikban, A-z első lépcső beruházásait az üze­mek, a vállalatok végeznék dolgozóik üdültetéséhez, míg a második lépcső fokáramár a magánosok is felléphetné­nek. Külön vita még az is, hogy az eredetileg nyolcvan négyszögölben elképzelt és meghatározott földterületek elegendőek-e? Van olyan vé­lemény, hogy 100—105 négy­szögölben kellene meghatá­rozni a teleknagyságokat, ne érjen egymásba az egyik te­lek „sarka” a másikéval,, egyszóval, hogy a zsúfolt­ság elől ide menekülők 'ne ismét a zsúfoltsággal talál­ják magukat szemben. Mégis, hát „mikor” és ho­gyan”? A hogyanról már volt szó, a mikorral még óvatosab­ban kell bánni. Ebben az évtizedben aligha. A való­színű, a nyolcvanas évek első fele. Ha a lehetőség úgy hozná, hogy gyorsabban is csapkodhat szárnyaival az a bizonyos kék madár, azért senki meg ne sértőd­jék majd. Ügy hiszem, nem is fog Gyurkő Géza Hollóháza híre A FIM Hollóházi Porcelán- (MTI-fotó: gyárában az idén 88 millió Bar a István felvétele — KS) forint értékben készítenek porcelán edényt és díszmű- " ' árut a hazai és külföldi meg­rendelők részére. A kongresz- mm£SKfc£gm jmjfif jf szusi munkaverseny második ffitf szakaszának eredménye, hogy mJÜÜ— első féléves tervüket számot­.ienőé* Leitek .1»ä, .iUIgUSZtUS S, JáöffiJUfi-|| -- II. .. ........... ....* ......■'■■■I'IH B eszélgetés a jelenről és a jövőről Délben. Adácson / Felelősség a leltárhiányért A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Az intézkedési tervek lénveae

Next

/
Oldalképek
Tartalom