Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

VIU© PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK'! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 180. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. augusztus 2„ szombat Kádár János találkozója újságírókkal Aláírták Európa biztonságának okmányát V^gfeí ért a helsinki biztonsági konferencia I békés tnrípa Írta; Romesh Chandra-, a Bek# világtanács tőtitkára F innországban nagy aktivitás és lelkesedés figyel­hető meg, amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza keltett. Nem kétséges, hogy ennek a fontos eredménynek az elé­rését az tette lehetővé, hogy azok az erők, amelyek hisz­nek a béke ügyében, abban, hogy a békés Európa áz ál­talános béke biztosításának döntő tényezőjévé válhat, aktivizálódtak. , Most, az értekezlet alkalmával helyénvaló megemlí­teni, hogy éppen Európában robbant ki mind a két vi­lágháború. Nemrégiben múlt 30 esztendeje annak, hogy véget ért a második világháború. Az értekezlet összehívása Európa békés fejlődésének öj szakaszát jelenti. A Szovjetunió és más szocialista or­szágok kezdeményezőkészsége, szívóssága, céltudatossága és a- béke ügyébe vetett hite nélkül ez a történelmi kon­ferencia elképzelhetetlen lett volna. Tevékenyen hozzájá­rult az értekezlet megtartásához a finn kormány és azok az európai államok, amelyeknek kormányai reális állás­pontot képviseltek. Nagy szerepük van ebben az összes európai ország békeszerető erőinek. Már maga az a tény is, hogy 33 európai ország, vala­mint az USA és Kanada vezetői összeültek, hogy aláírják azt a dokumentumot, rendkívül fontossá teszi ezt az ese­ményt, olyanná, amilyennek nincs párja a világtörténe­lemben. Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A záródokumentumnak a részt vevő országok legmaga­sabb szintű politikai vezetői által történt ünnepélyes alá­írásával pénteken, Helsinkiben, a Finlandia-palota nagy­termében veget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza. Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Ezután a francia ABC szerint következtek tovább az alá­írások. Tizenegyediknek írta alá Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője és harmincnegyediknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő-# titkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolso aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöke. A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá balkézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójá­nak gomblyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és min­denki külön oldalon írta alá a dokumentumot. < . A záróokmány eredeti példányát aláírásra Joel Peküri, az európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta át minden egyes állam férfi ónak. - — Alfred Happard, az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia főtitkárának svájci munkatársa és Joel Pekuri finn főtitkár a delegációk által aláírt okmányokkal. Kádár János: Érdekeltek vagyunk abban, bogy az európai béke megszilárduljon A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián reszt, vevő ma­gyar küldöttség vezetője ta­lálkozott újságírókkal és vá­laszolt kérdéseidre. „Érzésem és meggyő­ződésem szerint az eu­rópai biztonsági és együttműködés! értekez­let jól sikerült” —- mondotta Kádár János a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában, majd emlé­keztetett arra a hosszú útra, amelyet végig kellett járni a mai napig, amikor az ezen a konferencián képviselt Összes európai államok, az Egyesült Államok és Kanada állást Slsgi&tóalL a béke megszilárdí­tása és a békés egymás mel­lett élés tartós gyakorlati ér­vényesítése érdekében. Itt nagyon különböző or­szágok részéről szólaltak fel — folytatta Kádár János. — különböző világnézetű embe­rek. különböző politikai rend­szerek képviselői. és mégis ebben az egy alapkérdésben egyetértés volt. A Szovjet­unió, a Magyar Népköztársa­ság, a többi szocialista ország erre törekedett, és most örülnünk kell annak, hogy a sok évvel ezelőtt felvetődött gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívás fogalma­zott meg Európa népeihez, testet öUött és megvalósult. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az eddigi úton azért tudtunk végigmenni mosta­náig, mert keményen kellett dolfipzamik ss küzdeaüak «a­Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az aláíráskor. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) nek az értekezletnek az ellen­zőivel szemben. Ez a jövőben is így lesz. Előrehaladás ma-, gától nem születik, de jobb feltételek között fogunk küz- ’ deni. • i Egyenlőre hallatszanak olyan hangok is, amelyek szerint az értekezlet nagyobb mértékben felel meg egyes államok érdekeinek és kisebb mértékben más államok érdekeinek, hogy az értekezlet segíti a nagy államok he­gemóniáját a kis államok felett. A kérdésnek ilyen mó­don való feltevése helytelen, ellentétben áll az értekezlet munkájának szellemével és elveivel. Véleményünk: kivétel nélkül minden nép csak nyer az ügyön! A béke egy és oszthatatlan, az együttműködés fejlesztése mindenkinek az érdeke. Köztudott az is, hogy az értekezlet dokumentumait valamennyi résztvevő kö­zösen dolgozta ki, az egyhangúság elve alapján, a felek teljes egyenjogúsága mellett. Az értekezlet — meggyőződésünk szerint — óriási hatással lesz az általános béke erősítésére. Már most in­tézkedések történnek arra vonatkozóan, hogy az enyhü­lés folyamatát a világ más körzeteire is kiterjesszék. Ázsiában a kollektív biztonság eszméit egyre jobban fel­karolja sok ország és államférfi; s ebben kétségtelenül megnyilvánul azoknak a gyakorlati lépéseknek a hatása, amelyeket az európai államok tettek földrészük tartós békéjéért.-“ . • V ilágos az is, hogy a helsinki értekezlet sikeres le­bonyolítása kedvező feltételeket teremtett a le­szerelési tárgyalásokhoz, az enyhülési folyamat megszilárdulásához. Kétoldalú konzultációk Nagy megelegedessél - sze­retnék szólni Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs csütörtö­kön elhangzott felszólalásá­ról, amely emelkedett han­gú volt, a lényegről. szólt. Meggyőződésem szerint az értekezleten képviselt vala­mennyi küldöttség megelé­gedéssel és örömmel hall­gatta. Az itt képviseltek mindnyájan tisztában van­nak a Szovjetunió óriási vi­lágpolitikai szerepével, és ezért a Szovjetunió által megütött alaphang, Brezs­nyev elvtárs felszólalása nagy biztatás - volt a jövőre .nézve is. A mi szocialista országaink küldötteinek itt könnyű dolguk volt. Orszá­gainkban nincsenek olya­nok, akik a nemzetközi hely­zet feszültségében, a fegy­verkezésben lennének érde­keltek. A mi népeink békét kívánnak, a szovjet nép bé­ketörekvése közismert, és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs ezzel az óriási hát­térrel léphetett .itt fel. A Newsweek amerikai ma­gazin moszkvai tudósítójá­nak kérdése a keleti és a nyugati felszólalások közöt­ti bizonyos hangsúlybeli kü­lönbségekre vonatkozott. Kádár János válaszában rámutatott, hogy Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford felszólalásában, valamint az összes további beszédekben fellelhető a közös alapvető mondanivaló is: érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy az európai bé­ke megszilárduljon és a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Most. a békés egymás mel­lett élést nem lehet más­képpen érteni, mint hogy az kancsolatokat és sokoldal ú együttműködést jelent az országok között If'oíittatát 4 Z. oUMotú Pénteken a Finlandi-pa­lotában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára találkozott Makariosz érsekkel, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Ciprus elnöke köszönetét mondott a Szovjetuniónak azért a támogatásért, amely­ben a szigetország népét ré­szesítette a ciprusi állam füg­getlenségéért, szuverenitá­sáért és területi épségéért folytatott harcában. Ugyancsak pénteken talál­kozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Aldo Mo. ro olasz kormányfővel. A ta­lálkozó barátságos légkörben folyt le. Az olasz fél megerősítette a meghívást Leonyid Brezs­nyev olaszországi hivatalos látogatására. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken találkozott Joop Den Uyl hol­land miniszterelnökkel, Hel­mut Schmidttel, az NSZK szövetségi kancellárjával is. Találkozóra került sor Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Pierre Grä­ber svájci szövetségi elnök, 'továbbá Aldo Moro olasz mi­niszterelnök között. Pénteken délelőtt ralMby* zott Erich Honecker Francisco da Costa Gomes portugál el­nökkel is. Costa Gomes és Harold Wilson brit kormányfő között negyvenperces találkozóra került sor. Angol források szerint a találkozó rendkívül őszinte légkörben, folyt le. Brit hivatalos személyiségek rámutattak, hogy Wilson nemcsak saját országa, ha­nem a közös piaci országok neveben is tárgyalt a portu­gál államfőveL Kádár János, ' a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit. kára, pénteken Helsinkiben találkozott és baráti eszme cserét folytatott Edward derekkel, a Lengyel Egy«, sült Munkáspárt Közpono Bi­zottságának első titkárával Erich Hűneckerrel, a Német Szocialista Egységpart Köz­ponti Bizottságának ®lső tiu kárával. A helsinki konferencia kél pillanata. ü&éűúiság í^efoiá — AP—MTI—&Sk

Next

/
Oldalképek
Tartalom