Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

Aláírták Európa biztonságának okmányát (Folytatás az l. oldalról) A magyar küldöttség veze- tője hangsúlyozta: a tanács­kozás eloszlatta azt a félre­értést, hogy az értekezlet si­kerében csak a szocialista országok lennének érdekel­ve. Az egymást követő felszó­lalásokból hallani lehetett: mindenki kijelentette, érde­kelt a békében es a békés egymás mellett élésben. Kádár János hangsúlyozta, «z itt elért politikai előre­haladás megkönnyítheti az előrelépést a fegyverkezes csökkentése és a katonai enyhülés terén is. Ez utóbbi gondolatot húz­ta alá delegációnk vezetője a jugoszláv tv-nek adott nyilatkozatában is, amely­ben egyszersmind elismerés­sel szólott Tito elnök előző napi felszólalásáról is. ★ A Helsinkiben folyó EBK- esúcs péntek délelőtti ülé­sének első szónoka Costa Gomes tábornok volt, A portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszé­dében ismételten megerősí­tette hazája külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és kö­vetjük a szuverén egyenjo­gúság, a másak belügyeibe való be nem avatkozás és az összes népek önrendelke­zési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán alapuló külpolitikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet által jóvá­hagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájával. Sürgette, hogy Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzet­közi kapcsolatokban. Méltat­ta a konferencia záródoku­mentumában rögzített alap­elvek értékét és jelentőségét. A magatartás szabályozói­nak nevezte ezeket az elve­ket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szi­gorúan be kell tartaniok. A katonai aspektusok jelentő­ségét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkörének kialakításában kiindulópontul szolgálnak. „Az enyhülésnek — folytatta Costa Gomes — tükröződnie kell az ösz- szes emberek minden­napi életében”. Kijelentette, hogy Portu­gáliát nagy elégedettséggel tölti el az az érdeklődés, amelyet a konferencia a földközi-tengeri részt vevő ál­lamok és nem részt vevő ál­lamok közötti kapcsolatok iránt mutatott. „Reméljük, — mondotta —, hogy a jelen konferencia eredményekép­pen szorosabbá válik az együttműködés a világ e térsége biztonságának meg- szilárditásában is”. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárószakaszának péntek délelőtti ülésén — Costa Gomes portugál állam­fő után — szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. „Helsinki jelenlétem jelké­pezi — hangsúlyozta beveze­tőben — hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb > A magyar küldöttség a Finlandia-ház üléstermében. Bal oldalt a delegációnk vezetője, Kádár János. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele — KS) Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzé­sét és a közös erőfeszitéseket. Hangsúlyozta, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencia szélesít­heti a kelet-nyugati enyhü­lésben részt vevő országok kö­rét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. Az amerikai elnök emlékez­tetett arra, hogy a helsinki csúcstalálkozón képviselt ál­lamoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általános békét. Mint mon­dotta, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 30 esztendő tapasztalatából valamennyien megtanulták: a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mérték- tartást és gyakorlati in­tézkedéseket követek „A dokumentumok újabb előrelépést jelentenek az eu­rópai enyhülés és megbékélés folyamatában — mondotta befejezésül Ford elnök — nagyon is lehetséges, hogy a konfrontáció időszaka, amely a második világháború befe­jezése óta megosztotta Euró­pát, egyszer és mindenkorra befejeződik, ám ma az együtt­működés új érzése dominál. Ezt itt valamennyien ismé­telten hangsúlyoztuk. Jóma­gam is osztom ezeket a világ jövőjéhez fűzött reménye­ket”. A pénteki nap folyamán szólal fel Nicolae Ceausescu román köztársasági elnök, továbbá Málta, Hollandia, Monaco, Norvégia, Liechten­stein, San Marino, Luxem­burg, valamint a Vatikán képviselője. Kekkonen: Népeink előretekinthetnek a jobb jöTŐ felé Erich Honecker, Gerald Ford és Bruno Kreisky az aláírás pillanatában. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) mértékben érdekelt Európa jövöjében”. Az Egyesült Államok jövő­je függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, bizton­sága mind szorosabban össze­Nyugtalanító helyzet Portugáliában Stmó Endre, az MTI tu­dósítója jelenti: A jobboldali demokratikus néppárt (PPD) lényegében polgári engedetlenségre szó­lította fel a „demokratikus érzelmű portugálokat” Vasco Goncalvessal és a még nem is ismert összetételű új kor­mánnyal szemben. A Soares vezette szocialis­ta párt „törvényellenesnek” minősítette a tényleges ha­talmat gyakorló háromtagú direktóriumot. Soares az európai szociál­demokrata vezetőkkel Stock­holmban. Emidio Guerreiro, a PPD főtitkára pedig Pá­rizsban tárgyal arról „mit lehetne tenhi a portugál for­radalom és a pluralista de­mokrácia megmentéséért”. A reakciós portugáliai mesterkedések egyik jele­ként a napokban kienged­ték börtönéből a Tarrafali fasiszta koncentrációs tábor egykori orvosát, aki Salaza- rék és Caetanóék idején an­tifasiszta foglyokat pusztí­tott el, továbbá annak az Espirito Santo-családnak tagjait, akik tevékenyen köz­reműködtek a március 11-i puccs megszervezésében. En­nek a családnak néhány tag­ját azután csukták le, hogy Pedro Soares, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja „gépko­csi-szerencsétlenség” áldoza­tául esett. A Republicában riport je­lent meg arról, hogyan él­nek a fasiszta titkosrendőr­ség tagjai az alcoentrei bör­tönben. A riport szerint a fasiszta rezsim közismert gyilkosai szabadon levelezhet­nek, csomagokat kaphatnak. Leveleiket olyannyira nem ellenőrzik, hogy titkos kó­dokat küldenek nekik rejtje­les íráshoz. A cikkíró levon­ja a következtetést: egyálta­lán nincs kizárva, hogy — a néhány héttel ezelőttihez hasonlóan — Alcoentréből ismét elszökik néhány fa­siszta. Véget ért az AESZ 12. fonódik Európa gazdasági prosperitásával és biztonsá­gával — folytatta az ameri­kai elnök — „Az Egyesült Államoknak ezért elhatáro­zott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja”. A Becsben folyó haderő­csökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hoz­zájárulni e tárgyalások előbb­re viteléhez, majd leszögezte: „A kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, ha­nem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendsze­rek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás te­tő alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az ame­rikai politika elsőrendű célja marad” Az ünnepélyes aláírás után a konferencia Urho Kekkonen finn köztársasá­gi elnök rövid zárszavával ért véget, 6.00 óra előtt né­hány perccel. Népeink, amelyeknek oly sok tragédiát kellett átélniük, végre a mai napon hátat fordíthat­nak a múltnak és előre­tekinthetnek a jobb jö­vő felé. Tudjuk, hogy milyen töré­keny lehet a béke, és hogy a haladást csak lépésről lé­pésre lehet elérni. A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, e néhány nap alatt hall­hattunk, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ösz- szes részvevő országok elis­merik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét, ame­lyet ezzel a konferenciával elindítottunk. Természetes tehát, hogy a konferencia záróokmányának világos ak­ciótervet kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mi­lyen eszközökkel lehet biz­tosítani ennek a folyamat­nak továbbvitelét. Az érte­kezlet után a részvevő or­szágoknak minden tőlük tel­hetőt el kell követniök a záróokmányban foglaltak megvalósítására. Két eszten­dő elteltével pedig ismét ta­lálkozunk majd, hogy meg­vitassuk egymással az euró­pai biztonság es együttmű­ködés javításával kapcsola­tos létfontosságú' kérdéseket. A finn államfő ezután megköszönte, hogy az érte­kezlet részvevői Helsinkit választották a konferencia első és harmadik szakaszá­nak színhelyéül. Kijelentette: ezt úgy te­kintjük, mint elismerését annak a politikának, ame­lyet mi folytatunk, és sze­retném erről a helyről kije­lenteni, hogy országom a jövőben is. ezt a politikát kívánja folytatni. A konferencia véget ér, de az itt képviselt országok kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés folytatódik. Végül sze­retném megragadni az al­kalmat, hogy őszinte meg­elégedésemet fejezzem ki afelett, hogy az itt részvevő országok következő találko­zójának házigazdája Jugo­szlávia lesz, amelynek kor­mánya olyan határozottan összeforrott a mi közös cél­kitűzéseinkkel. Ezennel bezártnak nyilvá­nítom az európai biztonsági és együttműködési értekez­let harmadik szakaszát — fejezte be beszédét Urhó Kekkonen, a Finn Köztár­saság elnöke. Bécsi tárgyalások Ciprusról Eskütétel Lagosban LAGOS, LONDON, LOME Csütörtökön Lagosban az államfő előtt felesküdtek a szövetségi államok újonnan kinevezett katonai kormány­zói. A normalizálódás jele­ként újra megnyitották az ország határait Dahomey és Niger felé. Gowon tábornok, Nigéria hatalmától megfosztott ál­lamfője pénteken Rámpáié­ból a togói fővárosba, Lo­méba érkezett. OäMim IH5. «ugusztu, Z-, szombat 1 csúcsértekezlete Kereszty András, az MTI kiküdött tudósítója jelenti: Az ugandai Kampalában pénteken reggel nyolc óra után néhány perccel az af­rikai államfők és a delegá­ciók vezetői befejezték a vitát a napirend megnyitott kérdéseiről, és ezzel az Af­rikai Egységszervezet 12. csúcsértekezlete véget ért. Mint az AESZ hivatalos szóvivője közölte, a regge­lig tartó vita ellenére több kérdésben nem sikerült végleges határozatot elfogad­ni. így nem született dön­tés a francia szomália-parti regionális iroda ügyében, nem sikerült egységes, végle­ges álláspontot . kidolgozni az úgynevezett Spanyol Szaharáról. A kérdést nem­zetközi bíróság fóruma ele utalták és felkérték Spa­nyolországot, hogy a bíró­ság döntéséig ne tegyen egy oldalú lépéseket. A delegációk vezetői meg­állapodtak viszont abban, hogy amilyen hamar lehet­séges, össze kell hívrü az Afro-arab csúcsért eked etet. Elfogadták a pal észt inai kér désben a miniszteri tanács által hozott határozatot a 11. paragrafus kivételével, amely indítványozta volna Izraelnek az ENSZ-ből tör­ténő kizárását. A csúcskonferencia befe jeztével a résztvevőknek péntek délutánra, egyetlen program maradt: Idi Amin, ugandai államfő meghívta vendégeit az ugandai had sereg nagyszabású hadgya­korlata«* ■ V,.* A bécsi Hofburgban megkezdődött a ciprusi kérdés békés rendezésével foglalko­zó konferencia harmadik fordulója. Képünkön (balról): Rauf Denktas alelnök, a (örök közösség vezetője. Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár, az értekezlet elnöke és Glavkosz Klo» ridesz, a ciprusi görög közösség vezetője, . {Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom