Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

V'WAAWAWW^A\VVW!,V^A\\\W/^Vt;\VAmVlVA.V^W^WAW//AV\WAVAVAW/A^VA\S\\V\V.W.\V^V.W.\WwVAW.VAW

1

1°. hogy a rossz hír is lehet örömteli, & arról, hogy nem feltétlenül morbiditás az, ha. valaki, ha éppen nem is örül, de nem is bánkódik túlságosan, mert mondjuk természeti katasztrófákról szóló híreket olvas kedvenc újságjában. Minden azon múlik, — hogy közkeletű szóval éljek —, milyen aspektusból vizsgáljuk az égiháborút és a földcsuszamlást például. De mondandóm jobb megértése szempontjából maradjunk a tényéknél, annál a két hírnél, atnelyet az ügyes szerkesztői lelemény egymás alá tördelt lapomban.

Az egyik hír:

„Súlyos károkat okozott a brazíliai Kávéültetvényeken a július 18-i rendkívüli hideg (Kiemelés tőlem). A szakértők szerint Parna és Sao Paulő államban az idei fagykárok jóval nagyobbak, mint az 1969-es hideg időjárás okozta veszteség volt, a jövő évi termést teljes egészében, leírhatják' valószínűleg”,

A másik hír:

„Hőhullám tört Európára augusztus első napjaiban. Belgiumban a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot... Svédországban pedig 200 év óta ez a szerda volt a legmelegebb nap: 38 fokot mértek”.

A két hír tehát az időjárásról szól. A nagy hideg egyfelől azért kapott kiemelt helyet az újságban, mert Brazília nem tartozik a „hideg” országok közé, a nagy meleg másfelől meg azért szenzáció, mert Svédország nem tartozik a kimondottan „meleg” országok közé. Így és együtt olvasva, különösen alkalmas arra a két hír, hogy a gyanútlan újságolvasó egyrészt azon merengjen . el, hogy mennyivel jobb nálunk, ahol jó ideje huszon- vaiahány fok van, t> ebből levonja azt a helyes következtetést, hogy egy következetes országban, ahol a politika langyossága ellen mindig szót emeltek, az időjárás lehet langyos. Sőt támogattatik langyosságában! De alkalmas arra is, hogy ez a bizonyos újságolvasó egy kicsit szömyülködjék is, mondván, hogy mik vannak a világon, ki gondolná, hogy ilyesmik előfordulhatnak, hogy mégiscsak az atomrobbantás, s az is lehet, hogy jön egy újabb jégkorszak, arni a Délit illeti, és egy újabb'felmelegedés, ami az Északi-sarkot illeti.

Ám mégsem ezen óhajt e sorok írója most meditálni, hanem inkább visszatérni akar írása elején tett megállapítására, miszerint minden azon múlik, hogy milyen aspektusból mérlegeljük a két hírt, a hőgutát okozó nagy meleget és a gazdasági pangást és éhezést is hozó nagy hideget. Mert ha egyszerűen csak mint időjárási érdekességet olvassuk, akkor az egész itt és most szót sem érdemelt volna. Ha azonban a sorok mögül, vagy közül ázt is kiolvassuk, hogy Európa szívében manapság jnár érdekes, sőt szenzációs hírnek számít, mi több, az számít szenzációs hírnek, hogy milyen hideg volt emitt, s milyen meleg amott —- akkor már nem is méltatlan ahhoz a két hír, hogy eltöprengjünk miattuk és J^övetkeztükben.

Erőltetett és naív ábránd .lenne azt írni, hogy lám, manapság már csak ez az izgalmas hír a békés olvasó számára. Ugyanannak az újságnak ugyanazon oldalán fegyveres konfliktusokról is lehet olvasni, rakétatámadásokról és a bombázások áldozatairól, hírek szólnak a fegyverkezésekről és hírek a világ számos pontján fel- fellobbanó háborús tűzfészkekről. Nem, sem Európa, sem a világ nem jutott el még, s ki tudja, hogy mikor is jut el oda, hogy mindenütt és mindenki ekevasat kovácsoljon a kardokból. A hamis illúziók kergetése, a légvárak építése csak arra alkalmas, hogy elaltassuk figyelmünket és a lankadó figyelem jó táptalaj a háború vírusainak.

Am azt sem lehet ma már és immár tagadni, hogy az újságok híreiben kevesebb, mind kevesebb a háború, a fegyverek jelentése, s mind több a béke híradása. Ha egy újságban, a rádióban, vagy a televízióban helye van egy hideghullámnak, akkor csökkeni látszik a fegyverkezési hullám; ha a kommunikáció számára érdekes, ha olvasó, a hallgató számára figyelemre méltó a 38 fok meleg Svédországban, akkor ez a forróság a napnak és a ciklonoknak és hem a hirosimai atombombának köszönhető — ha egyáltalán ebben az esetben, ez utóbbira egyáltalán méltányos használni ezt a szót, hogy „köszönhető”. Volt alkalmam mint újságíró, és mint olvasó is megélni azokat az időket, amikor a távirati irodáknak dehogy is jutott volna eszükbe effajta híreket továbbítani a lapoknak, és dehogy is jutott volna eszébe egyetlen szerkesztőnek, hogyha mégis effajta időjárási híreket kapott volna a telexgépeken, közölje is azokat. Sem a forróháború, sem a hidegháború esztendeiben!

A légkörnek kellett megenyhülnie ahhoz, hogy a forró és á hideg légkör sajtótéma lehessen. A politikai légkörnek! Lám, így lehet egy rossz hír is örömteli, vagy legalábbis kevésbé aggasztó: ha összevetjük a nemzetközi élettel. Kártyás példát hozva: nyerhettem volna tíz forintot, vesztettem helyette ugyanennyit, tehát húsz forint a veszteségem. Olvashattam volna egy rossz hírt a háborúkról, helyette kaptam egy rossz hírt az idoiárásról, a kettő így együtt: egy.

Béke van. Nyer*

n szerűit' mitől város a város?

— Mitől? Mitől is? Tényleg, mitől város város?

— ön szerint mitől város a város?

\ — Attól, hogy ott minden jól meg van szervezve. Az áruellátás, a szolgáltató hálózat, sok szórakozóhely van, éttermek, presszók és mindent lehet kapni.

— ön szerint mitől város a város?

—• A város attól város, hogy sok benne az emeletes ház,

> I » ;.

Heves. Á. Jászság kapujában a hegyek — a Mátra és a Bükk felé vezető utak — előretolt helyőrségeként, gazdag termelőszövetkezettel, erősödő iparral, éledő idegenforgalommal várossá akar fejlődni, öt esztendő alatt 503 lakás építését tervezték Hevesen, ehelyett 550 épült 1975-ig. S míg egy 1936-ban közzétett jelentés szomorú tollú írója arról panaszkodik, hogy Heves nagyközség " lakossága tíz év alatt mindössze 284 fővel emelkedett, addig az 1975-ben készült községpoiitikai beszámoló megállapítja, hogy Hevesen évenként átlag százzal emelkedik a lakosság száma.

A modem. 65 lakásos épület a község központjában, a művelődési házzal szemben felépült több szintes lakótömb a város hangulatát leheli. A község szívében gondozott parkra néznek az OTP fölött emelkedő erkélysorok. Délutánonként megélénkülnek az utcák, a Fi- nomszerelvénygyár, a MEZŐGÉP, a Népművészeti és Hás ziipari Szövetkezet,’- a Bu- dagant Kesztyű Szövetkezet munkásai sietnek haza. A község szélén a késő délutáni napsütésben fáradt porfelhőbe burkolózva vonul hazafelé a legelőről a gulya, az autók hosszai sorban várakoznak, amíg újra felszabadul az országút

■ ■ ■

*— Rendben van, hogy várost akarnak csinálni Hevesből. Az emeletes házak épülnek is. A lakások kényelmesek. Mi is ez év januárjában költöztünk be ebbe a lakásba, csak a legjobbakat tudom mondani róla —* és mondja, mondja lelkesen a vékonyka fiatalasszony, Papp Györgyvé, 3 Finomszerel- vénygyár munkása.

— Szóval. mi az, ami rendben van, és mi az, ami nincs?

— Az például egyáltalán nincs rendben, hogy én reggel héttől fél négyig dolgozom a gyárban, és amikor hazajövök, már semmit ngm lehet kapni. Kétéves lesz a kislányunk, és van, amikor már tejet nem tudok venni. Sőt, az is előfordult már, hogy szombaton délben nem kaptam tejet, de van olyan is, hogy hiába teszem be a hűtőbe a tejet, megsavanyo- dik, mert nem friss. Szóval, nem elég csak a házakat építeni, az .ellátáson is javítani kellene. Konzerv az van dögivei a boltban, de hentesárut csak hetenként egyszer hoznak, annak is a felét elrakják az ismerősöknek.

■— A gyárban bemie vagyok a nőbizottságban, és ott el is határoztuk, hogy mindezt megírjuk levélben a tanácselnök elvtársnak.

— Ügy tudom, a férje Is a Finomszerelvénygyárban dolgozik.

— Igen. Fényező, mázoló a szakmája. Hát éve dolgozik már a vá.Ua’atnál. Mi EgssrV51 kerti’tfink ide.

p”rr'r-yn

— Nem. Albérletben laktunk — e'-detten száttiáz az úí lakásban —. hát azok kedvetlen évek voltak mindenféleképpen. A gyereknek * « &p&riiélr ióü axcr

Város

a

homo

kon

jolás, vízmelegítés, nem 1« beszélve az anyagiakról

— Mennyit kellett befizetni a lakásért? .

— Kilencezer-hatszáz forintot, igaz, a gázt a konyhába mái- a mi költségünkön kellett beszerelni, de megérte. Pillanatok. alatt megvan minden rajta. ,

— Mennyit keresnek kettőn a gyárban?

— Nem mindig egyformán. Van. úgy, hogy kettőnknek összejön úgy 4500 .forint, de van amikor csak 3600. Az a baj, hogy még nem megy simán a gyár. Előfordul, hogy két-három napra elküldik szabadságra az embert, mert nincs program. a gyárban.

— A pénzből hogy tudnak kijönni?

— Jól. -A lakásért nagyon, ..keveset' keli fizetni. Csak,

amit az előbb mondtam, az áruellátás az nem jó. Drága is. Azt például nehezen tudom elképzelni, hogy csak kétszáz forintos pulóvert lehessen árulni a kisgyerekeknek. Ez pedig így van. Ha olcsón akarok vásárolni, bemegyek Egerbe a busszal. De mondok mást. Szombaton például a gyerek csak fél egyig lehet a bölcsődében. Az éii munkaidőm három óráig tart, ilyenkor korábban kell eljönnöm a gyárból. El is engednek, csak a fizetésemből vonják le a kiesett munkaidőt,

* I ■

Adat 1936-ból. A lakosság 68 százaléka őstermelő, az iparban, a kereskedelemben, a különböző szolgáltató egységekben dolgozók összes létszáma 1355 fő.

Ma a keresőképes lakost súgnak 30—36 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységében 500 munkás van. A MEZŐGÉP-nél 300- an dolgoznak. Egyre nő az ipari munkásság létszáma, egyre több embert foglalkoztatnak a gépek. Kell is a munkaalkalom, hiszen a 11 500-as lélekszámú községnek a hatósugarába, vonzáskörébe tartozó lakószám mintegy 20—25 ezerre tehető. Ebből a vonzáskörzetből 5200-an ingáznak az otthon és a munkahely között S Heves csupán 600-nak tud munkalehetőséget biztosítaban megszámolta, még negyven volt.

Odabent, amikor leülünk a homályos szűk konyhában, az öreg felvesz egy újságot, minden kommentár nélkül, kicsit lassan szótagolva, de tisztán olvassa az újságot János bácsi a múlt században született 1897-ben, de még mindig szemüveg nélkül tud olvasni. De csak nappal, este, amikor legjobban szeretns, nem lehet, mert a házba nincs bevezetve a villany,

* H «

Nem, Hevesnek soha nem. volt szállodája, most sincs, pedig elkelne.

Sok száz, ezer gyógyulásra, pihenésre vágyó vendég érkezik évente a hevesi strandra. Itt töltik — hosz- szú esztendők óta — nyári vakációjukat a Nógrád megyei úttörők és a nagyba- tonyi szakmunkásképző intézet tanulói is. Szálloda hiányában egyelőre nekik a helyi általános iskolák adnak otthont. A felnőtteknek senki. Hétvégeken két-há- rcmezer azoknak a száma, akik átutaznak, egy-két órát töltenek a kellemes és szép környezetben.

A község vezetői elmondták, hogy ha sikerül gyógyvízzé nyilváníttatni a strand vizét, medencebővítéssel még több beteget, fürdőzőt tudnak majd fogadni. Ez azonban még csak a jövő, addig bizony meg kell oldani a ma gondjait, problémáit. Ma ugyanis még mindig sok bosszúságot okoz, hogy nem megfelelő a strand területén a szolgáltatás. Az ÁFÉSZ kirendeltségeiben, a büfében és az étkezdében sokszor nem leheit .még szóda- Vtzef'áem''kápni. Így, ha valaki ■ enyhíteni ákar szomjúságán, be kell mennie & község központjába.

h. JUni.

a x ■

A hajlott hátú tetők felett sudáran emelkednek ki az újonnan épült emeletes házak fehérlő falai. A község szíve ide hárompercnyi gyalogséta. és mégis, itt már más világban járunk. A Móricz Zsi gmond utca lágy kanyarba hai’ó ívének széleit fe’veri a Tű, a járda kövei közé bekúszik a kercrű sz”’ék in'3-5-'a. Az udv—«n sz^rakaza1 ü-fok- szik a fa érr>v£kéK'>n a 17. s”írni.í ház a’átt Pócscú János bácsi számlálja a tyúkfarmot. Mar csak húsz-a Jé jmüttoreÉpült egy teniszpálya a községben. Tulajdonképpen nem nagy dolog. Ha azonban számításba vesszük azt, hogy az utóbbi években, sőt évtizedekben csak olyan helyekről hallottunk, ahol megszűntek a teniszpályák — például Törökszentmikló- son tíz — akkor ez már más. Akkor azt kell mondani, hogy egy rossz emlékű tradícióval szakítottak Hevesen. A könyvtár kertjében épített pályára ugyanis már járnak a tanulók, ellátogatnak , a tanács dolgozói, is, és megfordulnak a Finomszerelvénygyár fiatal munkásai, ismerkedve az önkifejezés, az egészséges testmozgás, a szabadidő-eltöltés eddig lehetőség hiányában sokak számára megközelíthetetlen módjával. És milyen okos ötlet, hogy a könyvtár épületében kicsempézett modem zuhanyzóból, a könyvespolcok, katalógusok, folyóiratok között vezet ki az út

■ Hl 5'-r* .....

N

ekünk, de nélkülünk! —• Ha legalább egy kicsit változtatnának fiataljaink ezen a szemléleten, mindjárt jobban menne minden — mondja Nagy Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke. — Községünkben 4560 fiatal él, s ez a lakosság 40 százalékát jelenti. Mindent megtettünk és teszünk azért, hogy jól érezzék magukat Hevesen, hogy végleg letelepedjenek, szeressék ezt a helyet. De egyedül nem megy és nagyon kevés az a fiatal, aki segít nekünk.

Hasonlóan vélekedik erről a községi könyvtár igazgatott. Lövei Gyula is. Író— olvadó ta’V.kozók tt'ékok, a tin -eklub’-an. szúrás műsorok zenehallgatás, az udvaron s=kk- és a fe’éoülf ter.iszoálya, 120 féle folyóirat, könyvek várják az ifjúságot. '

.fite éktek-e, «agdctiL « -M

hetőségekkel a fiatalok?

— Leggyakrabban ide jövünk szórakozni, máshová nem nagyon tudunk — mondja Surányi Erzsébet gimnazista, a község egyetlen presszójában, amely " a vendéglővel együtt több mint százéves, elavult épület. A* áruellátással, a kiszolgálással nem lenne baj, csak hát a férőhely! Szombat—vasárnaponként nemegyszer sorba kell állni az asztalért, b

— Nem szívesen megyünk a művelődési házba, mivel :t bálok mindig verekedéssel érnek véget. A vendéglőbe sem mehetünk partner néi .sül. Jó lenne egy zenés szí rakozóhely, vagy égj- ifjúsági park. Ügy hallottuk, hogy az ABC-t átalakítják presszóvá. így legalább jut minden fiatalnak hely.

Megkérdeztünk több fiatalt, hogy nevezze meg azt a helyet, . ahol szívesen el töltené szabad idejét. Valamennyien a zenés presszónál és az ifjúsági parknál megrekedtek. Pedig nemcsak a lehetőségeknek, de az igényeknek is fel kellene nőniük a városi színvonalhoz.

XIX '?! ,-t

És velük mi rész?

Hevesen igen jelentős « cigánylakosság. Bár pontos, hivatalos adat nem áll rendelkezésre, számúkat körülbelül az összlakosság tíz-ti- zenkét százalékára becsülik Hogy miért nincs pontos hi vatalos adat? Mert nem lehet tudni, hogy mennyien vannak. Jönnek az Alföldről, Oroszlányból, innen-on- nan, be sem jelentkeznek. .- csak beköltözik valahová a Krakóba — így hívják a cigánynegyedet —egy család,, nyolcan-íízen, aztán , úgy varrnak egy darabig.' Vannak, akik rendesen, megbízhatóan dolgoznak, többen alkalmi munkából élnek, és megint vannak, akik csak úgy beleélnek a vakvilágba.

m m u

A homokon város akarki- nőni. Ott, ahol a hatvan esztendővel ezelőtti leírások még ijesztő adatokat soroltak , fel, hogy az országban Hevesen a legnagyobb a csecsemőhalálozási arány, és egyébként is ebben a helységben a legmagasabb a halálozási arány, a szűk lakások, a szélsőséges időjárás, a nagy por és „nagy , sze- génjreég következtében a. lakosság mérhetetlenül rossz táplálkozása miatt” ma egy- re-másra nőnek ki a korszerű emeletes házak, az elegáns villaépületek, gazdagodnak az emberek.

Nem jellemző, de olyan lakosa is van Hevesnek, aki két személygépkocsit tart a családban.

Heves város akar lenni, s a község vezetői, a létrehozott várospolitikai . munkabizottsággal karöltve sok gonddal, de még több ten- niakarással bábáskodnak Heves megye negyedik. városának születésénél. Gondok még vannak. Sokan nem is képzelik, hogy milyen szigorú feltételeket írnak elő a várossá nyilvánítás feltételeként. Például a belterületi úthálózatnak legalább hatvan százalékban szilárdburkolatúnak kell lennie. Hevesen ez az arány jelenleg

31,5 százalék. A község főforgalmi és forgalmi útjainak legalább hatvan százalékát korszerű közvilágítás sál kell ellátni. Ennek a kő- vetelménynek egyelőre az utak 16 százaléka felel meg.

A belterületi lakások felét, be k“11 kaocsolni a vezeté kés vízhálózatba Az eddig beWö+t lakások aránya 44 sz-^a’*k.

Hevec vú-o«c* -v„r VinA- ni »z u-vn-l-sv, U-irrv

CP—tttt.- ' íoénvettknek rnegf'Uúőbb életet biztosítson lakói száma- " »a*

«v (Saigetiys' tAssfce? -