Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

XXVI. évfolyam. 195. szám

ARA: 80 FILLER

1975. augusztus 20« szerda

I

Alkotmányunk ünnepén

Huszonhat év telt el azóta, hogy a magyar ország- gyűlés 1949-ben ünnepélyesen törvénybe iktatta népköztársaságunk alkotmányát, azt az alaptörvényt, amely — a nép akaratából, a nemzet programjaként — szentesítette a munkásosztály, a dolgozó nép kivívott hatalmát és törvénybe foglalta a szocialista társadalom megteremtésének szándékát.

Szocialista alkotmányunk elfogadása történelmi tett volt: az új honfoglalás és az új államalapítás nagy munkáját hozta tető alá a nép. Ezzel a jogi lépéssel a magyar nép ezer esztendős jogtalanságának, elnyomatásának vetett véget és uj fejezetet nyitott eddigi történelmünk oly sok keservet, nyomorúságot, szegénységet és vért látott könyvében. Az alkotmány rögzíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait, mindenekfelett azt, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s társadalmunkban felszámoltuk a kizsákmányolás minden formáját. Egyben sérthetetlen foglalata az alkotmány az áUampolgari jogoknak és kötelességeknek.

S e szép napon emlékezünk és ünnepelünk is: emlékezünk az államalapító István királyra, történelmünk nagyjaira, s a magyar államiságot verejtékes munkával es véres áldozatokkal fenntartó dolgozó osztályokra.

Ünnepeljük azt a több mint három évtizedes történelmi folyamatot, amely a Magyar Népköztársaságot és annak alkotmányát megteremtette, s elindította társadalmunkat a szocialista fejlődés útján. És ha most, 26 ev múltán visszatekintünk a végigjárt útra, dicsekvés és túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy valóra váltottuk az akkor nemzeti célként kijelölt feladatokat; leraktuk a szocializmus alapjait, sikerrel folytatjuk a szocializmus építését. Országgyűlésünk 1972-ben már azért fogadhatta el alkotmányunk új, egységes szövegét, mert ami 1949-ben jórészt meg cél volt, immár valósággá lett.

Felszabadulásunk 30. évfordulója — mely különös fényt ad mai ünnepségünknek — jó alkalom volt a hosszú távú számvetés elvégzésére. Népünk a három évtized során felnőtté vált, műveltségében, gondolkodásában, a szocializmus felépítésébe vetett hitében gazdagodott, megerősödött. Gyökeres változás következett be a lakosság élet- körülményeiben. A szocialista gazdaság fejlődését mutatja az, hogy a nemzeti jövedelem a háború előttinek ötszörösére, az ipari termelés tízszeresére emelkedett. A szocialista mezőgazdaság ma csökkent vetésterületen, 1938-hoz képest 60 százalékkal több terméket ad az országnak. Hazánk kisparaszti agrár-ipari országból fejlett szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált.

Megyénk gazdaságát is a dinamikus fejlődés jellemezte a IV. ötéves terv eltelt időszakában: az ipari termelés az országos átlagot meghaladóan évenként 11 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 5 százalékkal emelkedik. Az életkörülmények változását mutatja, hogy az elmúlt 15—20 évben több mint egymillió lakás készült el az országban, melynek eredményeként a lakosság egybarmada új lakásba költözött.

Pártunk XI. kongresszusa felvázolta a következő öt év, illetve 15—20 esztendő távlatát is, de nem feledkezett meg a ma problémáiról sem. Nyíltan szólt arról, hogy további gazdasági fejlődésünk új, megnövekedett feladatait az eddiginél nehezebb feltételek között kell megoldanunk. Ezért az új ötéves tervünk irányelveiben mind a termelés, mind az életszínvonal növelésére szerényebb fejlődési ütemet irányoztunk elő. Az iparban évi 6 százalékos, a mezőgazdaságban 3—3,5 százalékos növekedéssel számolunk, s a reáljövedelmet szintén évi 3—3,5 százalékosra tervezzük a legközelebbi esztendőkre.

A párt Központi Bizottsága júliusi ülésén áttekintette a testület múlt év decemberében hozott határozata végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy ez év első félévében az eredmények mellett több területen a helyzet kedvezőtlenebbül alakult, mint amivel számoltunk.

Alkotmányunk születésnapja a mögöttünk levő időszakban a szocialista nemzeti egység ünnepnapjává is vált. Nemzeti egységünk alapja, a munkás-paraszt szövetség, tovább erősödött. Szorosabbá vált a kommunisták és pár- tonkívüliek politikai szövetsége, a különböző világnézetű emberek összefogása, .közös cselekvése, a hívők és nem hívők egysége. Az építőmunka, amelyet egyesült erővel végzünk, mindenkire igényt tart.

Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án kerül az ország asztalái-a az új kenyér. Ez az ünnepi aktus szervesen összefügg alkotmányunkkal. Az új kenyér íze és illata betölti mai ünnepségünket. Pirosra sült héján ott érezzük még a' kezük melegét azoknak, akik szántottak, vetettek, arattak és betakarítottak. Az idén sem volt könnyű dolguk a mezőgazdaság dolgozóinak. Kedvezőtlen természeti körülményekkel terhes nyár áll mögöttünk. A mezők termése ugyan a tavalyinál valamivel kevesebbet fizetett, de megvan a jövő évi kenyerünk.

őszinte szó, igaz számvetés, őszinte öröm és igaz önfeledtség, mindez hagyomány már ezen a nyári ünnepen. Jó. hogy esztendőről esztendőre több okunk van így ünnepelni. Különösen jó, hogy ebben az évben népünk szabad három évtizedes munkája feletti örömmel és a párt XI. kongresszusán meghatározott nagyszerű- távlatok valóra váltásába vetett töretlen hittel és akarattal ébredhetünk e szép ünnepre.

PÓT! JENŐ

a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára

Az ünnep igazi tartalma a munkás-paraszt szövetség

Losonczi Pál beszéde a szolnoki nagygyűlésen

Országszerte méltóképpen készültek fel alkotmányunk évfordulójának megünneplésére. Zászlodiszbe öltözött városok és falvak, gazdag, színes rendezvények jelezték mar tegnap, s jelzik ma is az évforduló jelentősegét. Budapesten a Kossuth térén és a Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes katonai külsőségek közepette vonták fel az Állami Zászlót, Szolnokon Losonczi Pál, az Elnöki Tanacs elnöke, Mosonmagyaróváron Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Debrecenben Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Esztergomban pedig Havasi Fér enc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet a politikai nagygyűlésen.

—- Alkotmányunk születés« napja nemcsak állami, hanem igazi népünnep —kezdte beszédét Losonczi Pál. Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta művet, ősz- szegezi eredményeit, számba veszi teendőit és feladatait.

— Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. Alkotmányunk egyrészt híven, tükiözi elért, kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget es keretet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gyakorlat a próbaköve. A mi alkotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság.

— Alkotmányunk minden tételének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista demokrácia a jogok és a kötelességek elválasztha- tatlanságának elvén nyugszik. Nincsenek jogok kötelesség nélkül, mint ahogy kötelezettség sem létezhet jogok nélkül.

— Alkotmányunk napját;, az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gon dolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg.

Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja.

A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilárdította meg a népi ha tatmat. a, jövőben is egy uion halad előre. Közös aka rattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép. a társadalom. .minden. tagjának cselekvő közreműködésére.

— Az idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk ’továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk. nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben és mértékben. sőt egyes területeken annál is gyorsabban növekedett.

— Pártunk Központi B’ aottságának 1974 decembe rabén hamK, Js&ápnfsate ■—

amit jóváhagyott és megerősített a XI. kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk zavartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését.

Losonczi Pál ezután részletesen elemezte Szolnok iparának és építőiparának az országos ütemet is meghaladó fejlődési eredményeit, majd így folytatta:

— Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ahol kellő alapossággal és körültekintéssel fogtak hozzá a gazdasági helyzetünk javítására irányuló intézkedések kidolgozásához és valóra váltásához, ott nem marad el az eredmény.

Az élet a gyakorlat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló külső feltételek és körülmények ellenére reálisak célkitűzéseink.

— Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket..

— Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van.

— Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az á célunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Aztakar- juk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési eredmények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jövedelmek megalapozott emelkedését. A megdolgozott munkán alapuló bevételt és béremelést, , jövedelemnövekedést helyeseljük, támogatjuk és örülünk neki. 'Mint ahogy annak is örülünk, hogy terveinknek megfelelően szakadatlanul javulnak népünk életkörülményei: jobb lesz szociális ellátottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér.

—• Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve — arra híyta fél nagy nyomatékkai a figyelmet,

hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez.

— Alkotmánynapí ünnep, ségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk.

— A legfontosabb mondanivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézségek, társadalmi erőfeszítés, összefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is.

— Szolnok megye a gabonatermesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy

az alkalmat felhasználva fejezzem ki pártunk és kormányunk köszönetét és elismerését azoknak, akiknek a vállát az. idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmiiló nehézsége nyomta:

szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink derék kombáj- nosainak, gépkezelőinek, az

(Folytatás a 2. oldalon)

Megemlékezések, munkás—paraszt taíálLszik, jalalmak és kitintetések átadása, új létesítmények avatása megyénkben

Mint szerte az országban, gyűlésekkel, munkás-pa- tetősével és jutalmazásával. Heves megyében is megkez- raszt találkozókkal, új léte- Munkatársaink néhány me- dődött az ünnepségsorozat sítmények átadásával, a gyei eseményről tudósítják már augusztus 19-én nagy- munkában élenjárók kitün- az olvasót lapunk 3. oldalán.

.1 gazdag arvválaszínsú polcok között «- vásárlók megmlátjék e szükséges cikkeket,

fB^Btös-Ssabó »Sands»!