Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
Amit illik tudni és amiről nem illik beszélni TJi lórin elalván. 1975 júliusában Szánté olvad az út a déli melegbe . A levegő moccanatlan, a fák gyér árnyéka öasaeaszalódva kuporodik a fűidre. Kihalt, szinte élettelen a határ. Csak a község szélén fogad kicsit üdébb kép: Kacsaúsztató tó. Máskor azonban ez is nagyobb lehet, most alapos apadásnak indult. Igaz, a kacsák ezzel nem sokat .törődnek, akad még hely bőven. Úszkálnak, lubickolnak, időnként bukfenceznek, s halásznak is fejüket hosz- szan a vízbe dugva. Elmarad a tó, s hirtelen megnyílik a falu előttünk, Üflőrincfalván vagyunk. Ha csak az nem — Nem nagy település — világosítottak fel bennünket néhány perccel korábban a poroszlói községi tanácsnál. — Talán négyszázhatvan l akosa lehet, és nincs ott a világon sémi érdekes. — Semmi? — Semmi, Ha csak mt ■nem. hogy a közművesítése jónak mondható, van megfelelő úthálózata, járdája, ijoltja, italboltja, minden házban villany... Itt tartott a tanácstitkár a felsorolásnál, amikor kopogtak az ajtón és egy gyász- ruhás cigányasszony lépett be. — Már elnézést kérek, de nem tudok várni, mindjárt megy a baszom... Azért jöttem, hogy a villany miatt ... Tessék engem meghallgatni, szeretném bevezetni a villanyt, beteg vagyok, nem bírom a petró- szagot. Már minden háznál, van karó, osak ott nem, a mi házunk előtt. • A tanácstitkár válasza nem éppen biztató. ~ Ebben az évben már nem megy, maga is tudja, éppen most fejeztük be, idén. A legújabb bevezetésekért 70 ezer forintot fizettünk be. A maguk házában is lenne villany, de az most épült fel, utána. A legszélső ház a faluban, ugye, mindjárt bálra az elsőt... tudjuk mi azt. — Igen, igen, úgy van, de tessék már gondolkozni róla, mit lehet csinálni, legyen szíves, gondolkozzon róla. Erre kap ás egy kis Ígéretet a valóban beteg, sok- gyermekes cigány asszony, aki ráadás^. még özvegy is... — Akkor hát meg nincs minedenütt villany... — Dehogynem, úgy, ahogy mondtuk. De ennek az asz- szonynak valóban most épült fel a háza, akkor, amikor már befejeztük a többiek villamosítását. Valahogy persze oda is be lesz majd vezetve, csak sokba kerül, pénzt kellesne teremteni rá. O-Hal ásznak hívták, Lőrincz püspök irányította — Ezenkívül mit illik még tudni erről a faluról? — Például a történetét Az elég érdekes. Valairükor O-Halásznak hívták és a jelenlegi helyétől vagy 12 kilométer távolságra volt a Tisza mellett. Az 1885-ös nagy árvíz miatt aztán ki kellett telepíteni. A kitelepítést Lőrincz püspök irányította, innen a mai neve. — Es a lakosság? Milyen ■sorsuk van az embereknek? — Szegény vidék. A gazdasági válság idején sokan kivándoroltak, sok volt az „amerikás” magyar. Később legtöbbjük vi sszaszi vár gott, ahogy egy kicsit jobbra fordult itthon az élet. Egy kiVlfflatSgSP S0«. mm Xt, jaasársa« lencven éves bácsi éppen * napokban halt meg, igencsak utolsó lehetett a sorban. Most tudtuk meg, a temetésén, hogy kanadai állampolgárként élt itthon. — Ennyi lenne hát a tahi? :— Talán még se, hogy komoly állattenyésztése van, nem is állnak rosszul, de ez nem is csoda, hiszen a megye legnagyobb termelőszövetkezetéhez tartoznak. Erről viszont lehetőleg ne írjanak, mert nem ment könnyen a csatlakozás, — Miért? ■ ■— Hagyjuk, bonyolult kérdés. Azt inkább meg lehet írni, hogy kezd elöregedni a község, a fiatalok elmennék, alig van már fiatal. Üjlarincfalvát egyébként hat tanácstag képviseli a közös községi tanácsban... Mit mond a normás? Most hát, mint érett gyümölcs, felnyílt előttünk a falu. Minden olyan, amilyennek Porosdón elmondták. Lelket sem lehet látni az utcán. A széles út kétoldalún valósággal vibrálnak a házfalak a hőségben, az ablakok meg szinte szikráznak a napban. A július ■mintha felperzseU volna mindent, csendesek az udvarok is, csak itt-ott totyog egy-két kisebb kacsacsapat és némán vonulnak — búbjukon. piros jelzéssel — a libák. A központban, egy házban kapott helyet az ÄFESZ- bólt és a kocsma. Mi ez utóbbit keresnénk, nem is annyirá egy hűsítő fröccs miatt, hanem mert úgy hallottuk, az italbolt vezetője, Gacsál Vince tanácstag, sok mindent tud a faluról. A kocsma azonban zárva. Szerencsére a bolt ajtaján kilép egy férfi, oldalán ócska bőrtarisznya, ő maga ötvenes lehet. —Szabadságon van Vince ■— mondja, és mindjárt be is mutatkozik —, Szilágyi József vagyok, a szövetkezet normása. — Mi meg a faluról érdeklődnénk ... — Akkor jó helyes. Mi itt — mutat a fiatal, íeb^r köpenyes boltvezetőre , János meg én tudunk felvilágosítást adni. Jánosról már biztosan hallottak, ha mást nem, hát azért, mert jó hangzású neve van, Kádár Jánosnak hívják. De nemcsak ezért szeretik az itteniek, hanem azért, mert amióta ő boltvezető, azóta isagyoa jó a kassáé tdJáráM*. fttotő:; Szilvás István) lehet mindent kapni, zöldséget, gyümölcsöt, meg ami csak szükséges a háztartásban. — Igyekszem mindent beszerezni — mondja szerényen a boltvezető —, nézzenek be. Olyan kolbászom van, hogy az mesés. Sarudról hozzuk, a téesz feldolgozó részlegéből. Egyébként jó a forgalmunk is, havi 200— 220 ezer forint — Es a szövetkezettel mi a helyzet, valóban olyan sokan elleneztek a csatlakozást? — A Magyar—Szovjet Barátsághoz?! — fordul visz- sza az indulni készülő tsz- normás. — Dehogy is! Inkább az, hogy nagyon tetszik nekünk. Azóta, hogy csatlakoztunk, minekünk nagyon jó. Igaz, volt, akiknek fájt, de csak egy-kettőnek, akik sokat kerestek. Meg azok, akik attól féltek, hogy így nem lesz meg a széna, a takarmány a háztáji jószágnak. De még több lett, mint volt. Azelőtt a levágott szána félét kapta meg a tagság, most a kétharmad részét — Ha csak ennyi a baj, akkor — nincs is, ugye, nagy baj? — Nincs. — De a falu, ae öreg szik...? —• Az igen. Most Is, itt van, csak harminc személy van felírva a füzetembe. Ma ennyien dolgoznak. Azért, mert sok az öreg, na meg azért is, hogy akiknek kisgyerekük van, nem tudják kire hagyni. Valami óvoda kellene, akitor többen tudnának jönni... Le a kalappal, de esküvő csak egy lesz A falu harmadik legfontosabb hivatalában, a postán is hasonlókat hallunk Habőczki Jánosné postavezetőtől: — Az utolsó népszámlálás idején 506 lakosunk volt, most jóval ötszáz alatt vagyunk. Sok család elköltözik, a helyükre nem jön senki, kevés a születés is. Pedig nem lenne rossz hely ez. Különösen meg, -amióta a mostani boltvezetőnk van.. .. Bn mondom, le a kalappal, nincs panasz az ellátásra: Minden másnap friss zöldséget hoznak, nem kell elmenni sem Poroszlóra, sem Sarudra, ha vásárolni akarunk. ■— A boltom kívül azért csak akad még itt valami ...? — Itt? Csafc a kocsma. Más nem nagyon érdekli a népet, a mozit is be kellett zárni esztendeje — a férjem volt a mozis —, nem jöttek a vetítésre, — Esküvő? — Várjunk csak.!: tán kettő, igen kettő volt ebben az évben, és most lesz majd még egy. Csak egy. Ezzel búcsúzik is, talán főzni siet. A forgalomtól persze, teheti. A közelben teherautóra kamillaszedő gereblyéket raknak. Jó egynéhány újlő- rincfalvi gyűjtötte a kamillát, kifizetődő volt. A fel pakolt gépkocsi a fákkal, bokrokkal övezett két templom — a református és a katolikus — között kikanya rodik az útra. Osak a meleg, meg a por marad a nyomában, semmi sem zavarja az álmos, déli csendet. Mindezzel mit sem. törődnek a lábas jószágok: a kerítések tövében néhány tyúk kapirgál, libasorban vonulnak a libák az árokparton, a falu szélén pedig — változatlanul jól élnek, halászgatnak, bukfenceket vetnék a vízben, a kacsák. Amá fogadott bennünket, most az is búcsúztat: A kacsaúsztató tó. Becky Tibor Mezőgazdasági csúcsforgalom a közúti teherfuvarozásban 2,4 millió tonna cukorrépa szállítására készül a Volán A túezőgazdasági szállítások az egész évben foglalkoztatott 400 teherautón kívül a szezonban májustól késó őszig — a korai zöldség-gyümölcsféléktől a cukorrépa betakarításáig — nagy munkát adnak a Volánnak. A tröszt vállalatai a már megkezdődött nyári csúcs- forgalomban mégkétszerezték a mezőgazdaságot szolgáló kocsiállományt, jelenleg 800 teherautó szállítja a terményeket a földekről a felvásárlóhelyekre, — sokszor közvetlenül a termőterületről a kereskedelmi hálózatba —, valamint az exportküldeményeket a vasútra. A mezőgazdasági 'csúcs- forgalom a következő hetekben tetőzik, amikor már naponta 1000—1200 kocsira lesz szükség. Miután a Volán járműállományának többségét éves szerződések kötelezik, a többletkocsikat a többi megbízókkal együttműködve, megértésükkel és támogatásukkal, belső szervezési intézkedésekkel tudja csak a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Ezért is foglalkoznak már most intenzíven az őszi csúcsforgalmi feladatok előkészítésével, elsősorban a cukorrépa-szállítás megszervezésével. Zahumenszki József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese az MTI munkatársának elmondotta, hogy az érdekelt szervek — a termelők, a fuvarozók és a feldolgozók — nagyjából elosztották már a tennivalókat. Az idén a tavalyinál egy millióval több, 4,5 millió tonna cukorrépára számítanak, s — mert a legjobb szervezés mellett is kétvagy többszöri rakodással lehet csak a répát eljuttatni a termőterületről a feldolgozóhelyre — ez mintegy 11 millió tonna áru mozgatását jelenti. A hatalmas mennyiségből 3,9 millió tonna jut a vasútra, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 3 millió tonna répát visznek a földekről a szilárd utak melletti ide iglenes tárolókhoz, több mint egymillió tonna répa hasonló fuvarozásában a honvédség segítségére számítanak. A Volán vállalatoknak- 2,4 millió tonna répát kell elszállítaniuk. Ez a mennyiség kereken kétszerese a -tavalyinak. Ezen beiül a Vb- Ián azt is vállalta, hogy 300 ezer tonna répát — a korszerű termelési rendszer és szállítási lánc részeként —- a szedőgéptói közvetlenül visz a cukorgyárakba. Mim denképpen nagy munka - ez, hiszen ha az idő kedvez, a szállítási távolságok sém változnak, nem növekednek, jól szervezik meg a tennivalókat, gondoskodnak a három műszakos éjjel-nappali folyamatos szállításról, még akkor is legalább napi 800 kocsira less szükség abban az időszakban, amikor az őszi csúcsforgalom más területen is nagy erőket, kapacitást követel. Ezért is javasolta a Volá* a legszükségesebb szervezési intézkedések követelményeként azt, hogy traktorokkal csak a földekről az ideiglenes tárolókig, legfeljebb 5—10 kilométeres 'körzetből a gyárakig, fuvarozzák a répát, s a vasutat se terheljék 40 kilométeren aluli távolságban répaszállítással; eae két a közúti fuvarozás elvégzi. A napokban tartott orsaá gos forgalmi igazgatói értekezleten a Volán vállalatok is megbeszélték a főbb tennivalókat. A cukorgyárak július végére véglegesítik a termelőkkel a szerződéseket, amikor már területenként, megyénként is meg tudják határozni a feladatokat, — a Volánnál a 2,4 millió tonna répa vállalatonkénti megoszlását —, amelyek ismeretében teszik majd meg az intézkedéseket, szervezik meg az idei cukorrépatermés zavartalan elszállítását (MTI) A társadalombiztosításról mindenkinek Rövidesen megjelenik A társadalombiztosításról mindenkinek címmel a Népszabadság különkiadványa. Ebben a július 1-ével hatályba lépett, a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvénynek és végrehajtás rendelkezéseinek valamennyi társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos szabályai feldolgozásra kerülték. A szerzők az anyagot 8 részre csoportosítva, kérdési- felelet formájában tárják az olvasók elé, közérthető, népszerű formában. A kiadvány 128 oldalon, a forintos áron lesz kapható a hírlapboltokban, hírlapárusoknál. A fővárosban 1955 óta nem folyik tanárképzés. Az évről évre növekvő születések aranyában, évről evre növekvő gond a pedagógushiány. Különösen a peremkerületekben, egyre több a képesítés nélküli tanító! Ezek voltak az előz. menyei a Fővárosi Tanács határozott intézkedésének: induljon újból tanárképzés a fő. városban is. A hír önmagában nem több egy hasznos és fontos tanácsi intézkedésnél, s közművelődésünk programjának csendes, szép eredményét rejti: ősztől az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolának kihelyezett tagozata kezdi meg az oktatást Csepelen, a főváros legnagyobb munkáskerületében A tagozat vezetője és egyik ' tanára dr. Bencédy József. Tőle kértem tájékoztatást a leendő főiskoláról. — Az országban ma öt tanárképző főiskola működik, valamennyi vidbki városban — kezdi a beszélgetést Az ott végző fiatalok, természetszerűen nem jönnek a fővárosba tanítani, ahol pedig néhány éve sürgető gondként jelentkezik a pedagógushiány. A Fővárosi Tanács előzetes számításai alapján. 1978—79- ben évente 400 tanárra lesz szükség! A fővárosban ólból aafigmdnió, Az egriek „fináléja” Főiskola Csepelen fontos előfeltétele annak, hogy az itt végző fiatalok itt is helyezkedjenek el — Hogyan esett a választás Csepelre? — A főiskolát munkáskerületben kíváptuk megnyitni. Csepelen erre kiváló lehetőség kínálkozott: a Bajáki Ferenc Szakközépiskola ősztől egybeolvad a Mü. M. 1-es intézettel, így a helyén modem, szép épületben megindulhat a tanárképzés. Eldöntött tény, hogy az azonos telken levő általános iskola a tanárképzés gyakorlati munkáját fogja segíteni. — Hány fővel indul a főiskolai tagozat? — összesen 605-en jelentkeztek, az indulócsoport létszáma 156. A tagozatra csak fővárosi fiatalok jelentkezhetnek. A felvételi vizsgák érdekes tapasztalata volt, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó szakok iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint a természettudományok iránt Tizennyolc pedagógus kezdj meg a nevelőmunkát áatézaaényÜBkbeak. , „ — Főiskola Csepelen. Ennek, a ténynek különös jelentőségéről kérem, hogy szóljon, — A csepeliek nagyon örülnek nekünk. Szeretnénk, ha minél előbb megvalósulnának szép elkézeléseink arról, hogy a főiskolai tagozat egyik pillére legyen az itt folyó kulturális és nevelő munkának. A tagozat azáltal, hogy együttműködik a gyakorlóiskolákkal, továbbképzési feladatokat is ellát Lehetősége nyílik arra. oktatásban és kulturális programok tervezésében egyaránt, hogy irányítson és kísérleteket szervezzen — egészében véve összefogja a közművelődés programját Csepelen. Éppen ezért, már most, a kezdeti szervezések idején is gondolunk arra, hogyan tudunk majd a Csepeli Művelődési Házzal együttműködni. Külön szeretném megemlíteni, milyen jelentősége van annak, hogy a gyerekek — leendő pedagógusok — ebben a légkörben tanulnak és dolgoznak! összefoglalva: valóban pedagógusokat kívánunk muék-sL O&aaokafc, akjfe « főiskola elvégzése után, legalább olyan arányban, mint a vidéki főiskolákon végzők, a pályán maradnak. — Milyen segítséget kap a főiskola? — Egy új létesítmény megindulása minden esetbén sok- gonddal jár. A szervezésben igen nagy segítséget kapunk a csepeli pártbizottságtól. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi kara is segítségünkre sietett. — Végezetül engedjen meg egy kérdést a pedagógushi/va- tásról. Miben különböznek a mái tanítók az egykori „lámpást vivőktől”? — Az az elhivatottság, ami a régi néptanítókban élt — ma már nem létezik, ponto sabban más formában nyilat kozik meg. Bonyolultabb lett körülöttünk a világ. Régen, a tanító úgyszólván egyedül volt a „kultúra felelőse” a falvakban. Ma tanácsok, párt- és szakszervezetek, művelődési otthonok segítik a nevelők munkáját. Megoszlik a kötelesség és a felelősség is. A pedagógusnak lobognia kell, kezdeményezni és harcolni is, ha győzni kíván. Talán nem tűnök túlzónak, ha azt mondom: ilyen pedagógusokat kívánunk képezni itt, Csepelem —.:inn**wi Ms&ó fing*,
