Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

Megnyílt Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza

I ,

(Folytatás az 1. oldalról)

A továbbiakban Wilson támogatta a leszerelési világ- konferencia összehívásának szovjet javaslatát

„Milyen Európa kialakítására törekedjünk? Olyan Európa kialakítására, amelynek népei türelemmel vannak egymás iránt békében élnék egymással, jószomszédokként és egyesítik erőiket hogy fennmaradjon a nemzetközi béke és biztonság" — fejezte be beszédét Wilson.

Ezután Konsztantin Kara- manlisz görög miniszterelnök mondotta el beszédét s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának középpontjába.

A görög kormányfő hangoztatta, hogy Görögország •okkal nagyobb megelégePterre Trudean

déssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmányban foglalt 10 alapelvre, ha megfelelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén.

Ezután kormánya nevében kiábrándultságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miközben Genfben ülésezett a biztonsági értekezlet második, szakértői szakasza, egy olyan ország, amely ugyancsak részt vett ezen az értekezleten, katonai inváziót

hajtott végre Clpros eöen.

Így tehát — mondotta a görög kormányfő — tanúi lehettünk ama tíz alapelv egyike megsértésének, amely alapelveket oly fáradságos munkával fogalmazták meg a szakértők Genfben.

Utalva arra, hogy a görög kormány véleménye szerint mindezeket a fejleményeket a konferenciának figyelembe kell vennie, Karamanlisz hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére Görögország úgy határozott, továbbra is tevékenyen részt vesz a konferencia munkájában és egyetértését fejezte ki a Genfben kidolgozott záróokmánnyal kapcsolatban. Befejezésül hangsúlyozta: képtelenség megállapodásokat aláírni Európa biztonságáról és ugyanakkor fenntartani az igazságtalanság állapotát, amely állandóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében”.

Getr Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia ■ jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége.

Az értekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdésekben.

1

A következő felszólaló Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolat fontosságát

kiemelve arra mutatott rá, hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési hajsza mielőbbi megfékezését, a hadászati fegyverek csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalások SALT II. eredményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését.

Trudeau végül kijelentette : az európai biztonság

meghiúsulása a legsúlyosabb

K0Vüwoe23m€u\ytahjsj^ tenne

Kanadára.

Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szerdai ülésén elhangzott felszólal ásáTodor Zsivkov

ban hangsúlyozta: a Bolgár

Népköztársaság, amely más európai szocialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon részt vevő államok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét. Nagy győzelem ez—mindazok győzelme, akik a békét és nem a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rombolást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalások útján.

„Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi napokban valamennyiünket mélységesen áthat az a felismerés, hogy

kontinensünk sorsa

szempontjából történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk"

— mondotta Zsivkov.

Az aláírásra kerülő dokumentumról 6zólva Todor Zsivkov rámutatott: „Meggyőződésünk szerint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik népeinknek azt a közös törekvését, hogy megszabadítsák a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket a háború rémétől, szavatolják számukra a békés, boldog életet.

A gazdasági együttműködés fejlődése, objektív folyamat, amelyet azonban meg lehet gyorsítani, vagy le lehet

Megszűnt

AZ AMERIKAI ÁLLAMOK Szervezetének keddi, rendkívüli külügyminiszteri tanácskozásán San Jóséban, Costa Rica fővárosában jóváhagyták a Kuba elleni szankciók feloldását, és ezzel véget ért a Kauib-tengeri szigetország ellen 11 évvel ezelőtt életbe léptetett blokád.

1959. január 1-én győzött a kubai nép forradalma, az ország a demokratikus fejlődés útjára lépett, amely dühödt ellenállást keltett az Egyesült Államok akkori vezetőiben. Attól tartottak, hogy a kubai példa ragadóssá válik, ezért 1961 áprilisában fegyvereseik megtámadták Kubát. A Disz- nó-öbölbeli invázió azonban csúfos kudarcot vallott. ■

A következő lépésként 1961 augusztusában az uruguay-i Punta del Estében az USA jóváhagyatta az Amerikai Államok Szervezetével a „szövetség a haladásért” elnevezésű látványos programot, amely húszmilliárd dollárt irányzott elő a latin-amerikai országok segélyezésére, valójában azonban az említett országok társadalmi és gazdasági fejlődésének ellenőrzésére, a „békehadtest” tevékenysélassítani. A* értekezlet határozatai megteremtik a feltételeket a kereskedelemben támasztott akadályok és hátrányos megkülönböztetések elhárításához, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés ösztönzéséhez — jegyezte meg Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta, hogy Bulgária a kultúra, a népművelés, a tájékoztatás és az emberek közötti kapcsolatok területén is nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi együttműködésnek. „Kapuink nyitva lesznek minden ember előtt, aki nyílt szívvel, jó és becsületes szándékkal jön hozzánk, tiszteletben tartja a vendéglátó ház törvényeit, hagyományait és szokásait” — mondotta.

A továbbiakban Todor Zsivkov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem leplezheti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetően nem sikerült teljes választ kapni. A zárószakasz tükrözi a 70-es évek közepén kialakult enyhülés állapotát. Elértük azt, ami elérhető, de az élet új kérdéseket is felvethet. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük az európai biztonsági és együttműködés rendszerét Jövendő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai enyhülésnek a katonai téren meglevő feszültség csökkentésével való kiegészítése — hangsúlyozta Zsivkov.

Emlékeztetett arra, hogy a múltban Európából a konfliktusok átterjedtek más térségekre is, láncreakciót idéztek elő a közeli és a távoli országokban, magukkal sodorták az egész világot. Todor Zsivkov rámutatott: most egy teljesen ellentétes folyamatot, egy egészen más típusú láncreakciót indítunk el.

Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK küldöttségének vezetője szólalt fel ezután. Be- í szedőben többek között kijelentette :

„A Német Demokratikus Köztársaság megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. A közösen elfogadott záródokumentummal teljes mérErich Honecker

gének finanszírozására.

1962 decemberében amerikai kezdeményezésre kizárták az AÁSZ-ból Kubát. Dean Rusk az Egyesült Államok akkori külügyminisztere volt az ülés fő szónoka. Kijelentette: Kuba tevékenysége és csatlakozása a szovjet tömbhöz, veszélyes a földrész biztonságára és békéjére. Válaszában Dorticos kubai elnök hangsúlyozta, hogy Kuba tiszteletben tartja a tagországok jogát arra, hogy más úton haladjanak. Kuba azonban a szocializmus útjára lépett és nincs az az erő, amely erről letéríthetné. Az AÁSZ amerikai irányítású szavazó- •gépezete 1962 decemberében megszavazta a szégyenletes döntést: Kubát kizárták a szervezetből. A Kubai Köztársaság azonban nem várta meg a határozatot, már előbb kilépett az AÁSZ-ból.

Az Egyesült Államok imperialista körei ezzel sem elégedtek meg. 1964 júliusában újabb döntés született: a tagországok megszakították a diplomáciai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a földrész első szocialista államával. Ez a blokád kétségtelenül súlyos helyzetbe hozGiovanni Leone

Pierre Gräber

tékben egyetértünk. Szimbolikus jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népei a Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitleri fasizmus alól.

Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát.

ök voltak azok, akik lerakták egy biztonságos és békés Európa alapkövét”.

ta Kubát. Svédország és Spanyolország (később pedig Anglia, Olasz- és Franciaország) kivételével a tőkésországok mindennemű gazdasági-kereskedelmi, közeledési kapcsolatukat felfüggesztették Kubával. A Szovjetunió és a szocialista országok segítségével azonban Havanna áthidalta a legnehezebb éveket.

AKADTAK A LATIN- AMERIKAI FÖLDRÉSZEN

IS olyan államok, amelyek az AÁSZ-döntés ellenére sem szakították meg a kapcsolatot Kubával. Ilyen volt Mexikó. Latín-Amerikában a hatvanas évek végén elkezdődött változások, így például a perui, a chilei és az argentin haladó folyamat, továbbá Venezuela, Panama és más latinamerikai államoknak a nemzeti kincsek birtokba vételéért és a függetlenségért vívott küzdelme új helyzetet teremtett. Mind több latinamerikai ország rendezte kapcsolatát Kubával, s az 1974. november 11-i quitói konferencián már 12 állam szavazott a blokád megszüntetésére, ellene csak három ország képviselője foglalt álElégedetten állapíthatja meg, hogy az értekezlet záró dokumentuma > összhangban van a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeivel es külpolitikai céljaival. Azoknak a keserű tapasztalatoknak a birtokában, amelyeket a német földről kiindult két pusztító világháborúból vont le, a Német Demokratikus Köztársaság elsőrendű kötelességének tarja, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az európai béke és biztonság tartóssá tétele érdekében. Éppen ezért alkotmányunk megállapítja: „A Német Demokratikus Köztársaság olyan külpolitikát folytat, amely a szocializmust, a békét és a nének közötti megértést szolgálja”.

Helsinki nem végpont, hanem új kezdeményezések elindítója. Az a célunk, hogy örökre száműzzük az európai népek és 'államok éleiéből : az erőszakot és a háborút. i

Helmut Schmidt

A délutáni ülésen Olaszországi-Svájc és a. Német Szövetségi Köztársaság, képviselőjének' felszólalása hangzottéi még. Az ülés-magyar idő szerint háromnegyed ötko* zárult.-------------.-------------------—i-----l

ást; hat, köztük az Egyesült Államok, tartózkodott a szavazástól.

1975 májusában Washingtonban tartott tanácskozáson a kérdést újra napirendre tűzték. Akkor a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy a mostani konferencián napirendre tűzik az AÁSZ alapokmányának módosítását, ami lehetővé tenné, hogy az ügyrendi kérdésekben a jövőben ne kétharmados, hanem egyszerű, többséggel döntsenek. Ez ellen már az Egyesült Államok realista álláspontra helyezkedő politikusai sem emeltek kifogást.

SAN JOSÉ-I HATÁROZAT értelmében a latin-amerikai országok, valamint az Egyesült Államok szabadon dönthetnek majd arról, hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolatot létesítenek-e Kubával. A döntés mellett 16, ellene 3 állam szavazott, Brazília és Nicaragua pedig tartózkodott. Nem véletlen, hogy a szankciók feloldása ellen adta le voksát Latin- Amerika három jobboldali katonai diktatúrája: Chile, Uruguay és Paraguay. A legtöbb állam azonban, köztük az Egyesült Államok is, felismerte, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan.,

Kanyő Auiu*#

Gowon számított a puccsra?

Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti:

Az angol külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy a brit kormánynak nem lenne ellenvetése, ha Yakubu Gowon tábornok ebben az országban kívánna letelepedni.' A szóvivő hozzáfűzte, hogy Gowon hivatalosan még nem kért menedékjogot Angliától.

A nyilatkozatra azután került sor, hogy az angol sajtó szerdán már szinte biztosra vette a tisztségétől államcsíny útján megfosztott nigériai államfő Angliában tervezett letelepedését. A sajtóbeszámolók szeMpníiirSn

•Ml. JáilTis tL csütörtök

rint Gowon már régebben Angliába küldte feleségét és gyermekeit. A londoni lapok úgy értesültek, hogy Gowon számított a puccsra.

A Nigériában rejlő hatalmas lehetőségek és a London City pénzforgalmába áramlott nigériai olajjövedelmek miatt az afrikai országban bekövetkezett fejlemények a brit sajtó érdeklődésének homlokterébe kerültek. A konzervatív sajtó egyelőre tartózkodó maradt. A Times szerint Gowon mindeddig tisztázatlan körülmények között veszítette el a hadsereg fölötti befolyását. A lap úgy látja, hogy Nigéria belpolitikai helyzete feszült, és nagy a veszélye annak, hogy újabb erőszakos cselekmények, frakciós harcok robbannak ki. A veszély elsősorban a hadsereg egvségé- nek megingásában rejlik — írja a Times,

Ma délelőtt felszólal Kádár János, a magyar küldöttség vezetője

A biztonsági értekezlet ma délelőtti ülésén nem tartható be a szónokok eredeti sorrendje, mert Costa Gomes portugál köztársasági elnök, akinek délelőtt kellene felszólalnia, valószínűleg csak este érkezik meg a finn fővárosba.

Ennek következtében délelőtt hangzik el Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalása. Az eredeti terv szerint Kádár János a délutáni ülésen szólalt volna fel, másodiknak, Tifo, jugoszláv elnök után. Tito elnök azonban á délelőtti ülésen elnököl, s ezért Kádár János felszólalása tevődik át délelőttre. ,.

Csütörtökön a két ülés közti szünetben, a deli órákban Urho Kekkonen, finn köztársasági elnök, az elnöki palotában fogadja Kádár Jánost, a magyar küldöttség vezetőjét.

a Kuba elleni blokád