Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Hol lakik az igazság? Jeff es pillanatok Lapunk Július 5-i számá­ban hírül adtuk, hogy Heréd és Nagykökényes AFÉSZ- tagságn a tavasszal megtar­tott részközgyűlések döntése alapján a hatvani fogyasztá­si szövetkezethez csatlako­zott, amely a két település eléggé elhanyagolt boltháló­zatát már át is vette, s ott Igyekszik a közszükségleti cikkekből városi szintű el­látást biztosítani. Írásunk nyomán Nagy Gyula, a lőrin­ci ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke levélben fordult szer­kesztőségünkhöz, sérelmezve a cikk tényközlő megállapí­tásait. Véleménye szerint, amíg a két község Lőrincihez tartozott, mind Heréden, mind Nagykökényesen kielé­gítő volt a lakosság ellátása. A falubeliek nem kifogásol­ták az üzletek elhanyagoltsá­gát sem, s a tömegpolitikai, gazdasági munka a községi szervek megelégedésére folyt. A Lőrinciből érkezett levél kapcsán utunk nem vezethe­tett máshova, mint az érintett községekbe, eldöntendő im­már a helyszínen: hol lakik az igazság? Hűtőszekrény, egér fészek Szabó Ernő vegyesbőltve­zető, Heréd: Kérem, nyolc esztendeje szolgálok itt, de nem emlékszem, mikor kap­tam száraz árut. Most, hogy Hatvanhoz tartozunk ? Van gyuláink, téli szalámink. Nem beszélve a töltelékáruról, aminek a tárolását újonnan kapott hűtőszekrény biztosít­ja. Tessék belenézni! Bácskai, kenőmájas, virsli, disznósajt, krinolin... Az épület? Erről jobb nem beszélni. Csoda, hogy össze nem dóit. Ezt az öreg vályogfalat szétfúrták már az egerek. Barát Éva, a herédi Mátra Presszó vezetője: Mikor át­vettem az üzletet, három na­pig takarítanunk kellett, olyan volt itt a piszok. Hasz-, n álhatatlan kávéfőző, s fagy- laltgép fogadott, aminek a pultjában egér fészkelt A hatvani szövetkezet a fagy­laltgépet rögtön megcsinál­tatta, elvitték már a kávéfő­zőt is javítás végett Heréd, Mészáros-féle ven­déglő, Szűcs István gépkocsi- vezető: Törzsvendég vagyok, illetékes az összehasonlítás­ra. Amíg Lőrincihez tartoz­tunk, nyaranta hetek elteltek, hogy ihattunk egy pohár sört. Most? Még válogathatunk is! Van csapolt pilzeni, s üveges barna. Kell a húsbolt Búcsú Antal. Heréd, Bor­szék utca 1. szám alatti lakos: Tőkehúsért leginkább Hat­vanba Jártunk, vagy pedig csirkét vágott az ember. Hal­lom, megváltozik a helyzet. Éppen Ideje! Magasvári Gyula, az egye­sült heréd—nagykökényest ternielőszövctkezet elnöke: Mióta a hatvani fogyasztási szövetkezethez tartozunk, szembeötlő az üzletek ellátá­sának változása. Annak kü­lön örülök — s ez nem csupán az én véleményem —, hogy húsboltot is nyit nemsokára az ÁFÉSZ. Erre nagy igény van, mert mindmáig rend- szertelen volt a két község hússzükségletének a kielégí­tése. Tóth Péter technikus, He­réd, Köztársaság utca 7. szám: Számomra érthetetlen, hogy üzleteinkben ismeretlen . fogalom volt az üvegbetét. Semmiféle szabványüveget nem váltottak vissza az el­adók. Most már ez i6 megvál­tozott Árváltozás nélkül Nagykökényes, vendéglő. Beázott mennyezet, füstös, nedve« falak, megszorult le­vegő. Asztalunknál Molnár Károly éjjeliőr, a Szabadság utca 3-ból: Alapító tag vol­tam a lőrinci fogyasztási szö­vetkezetnél, de tíz esztende­je nem sikerült elémünfcí- hogy ebben a szűk teremben FeldebrSn is teljesül a község IV. ötéves terve Regionális vízmű létesítését tervezik (Tudósítónktól.) A IV. ötéves tervben Fel- debró község lakossága ií több új beruházással, szociá­lis, kommunális .léte­sítménnyel gyarapodott. A í községi tanács siker­rel oldotta meg a tervidő­szakra kitűzött községfejlesz­tési feladatokat. Az idén, a tervidőszak be­fejező évében nagyobb be­ruházások helyett számtalan kisebb javítást, felújítást, korszerűsítést végeztek és végeznek még el a közin­tézményekben. ötvenezer fo­rintos ráfordítással korszerű­sítették az iskolai napközi otthon konyháját. Harminc­ezer forintot fordítottak egy salakos sportpálya építésére. Felújitják többek között a községi hangoehíradót, s kö­rülkerítik az óvodát. Az év második felében is­mét szép összeg áll rendel­kezésükre, mivel az elmúlt évi gazdálkodásukból meg­takarított 156 ezer forintos pénzmaradványt felhasznál­hatják. Ebből az összegből 20 ezer forintot fordítanak a könyvtár további korszerűsí­tésére, ugyanennyit tűzoltó­egyenruhák vásárlására. Az úttörő- s a KISZ-szervezet támogatására nyolcezer fo­rintot adnak. Jelentős összeg jut a tervezett öregek nap­közi otthonának berendezé­sére és az orvosi rendelő korszerűsítésére. A káli költ­ségvetési üzem a tanács, az iskola és a napközi otthon épületein végez festési, üve- gezési munkálatokat. A tanács vezetői idejében gondoskodnak a következő ötéves terv előkészítéséről Aldebrővel és Tófaluval kö­zösen regionális vízmű léte­sítését tervezik. Üjabb össze­geket tartalékolnak a tervek, a próbafúrások és más előké­szítő munkák költségeinek fedezésére. Császár István egy ventillátort felszerelje­nek. Gyenge volt az üzletek áruellátása is! Kökényes min­dig utolsónak maradt Persze, hogy örülünk a változásnak, ami máris kézzelfogható. Mi­kor volt az, hogy mindent le­hetett kapni például a zöld­ségboltban. .. ? Kiss Józsefné nagyköké- nyesi zöldségboltvezető: Két hét alatt annyit forgalmaz­tam, mint azelőtt egy hóna­pon át. Mert mindig friss, szép áru érkezik Hatvanból. Nekem azonban nem csupán ennyit jelent a gazdacsere! Tessék elképzelni, amíg Lő­rincihez tartoztunk, egyetlen­egyszer sem volt. árváltozás, leírás! Megkaptam a tétel paprikát, kilónként 24 fo­rintjával, s nekem ennyiért kellett mérnem, amíg el nem fogyott. Pedig máshol közben felére esett az ára. Öt esztendő* óhaj Temesvári József, herédi tanácselnök: Hallom, ránk hivatkoznak a lőrinci ÁFÉSZ- vezetők. Mintha elégedettek lennénk az üzlelhálózat álla­potával, munkájával, Ez va­lótlan! Én a lakosság igénye nyomán már öt esztendeje, 1970-ben, kértem Hatvan vá­ros vezetőit, hogy tegyék le­hetővé csatlakozásunkat az ottani fogyasztási szövetke­zethez. Csak most sikerült. De még mindig jobb későn, mint soha! Mert évek óta ba­jok vannak a két falu ellátá­sával. Elavultak, korszerűtlen nek a boltok, nincs hűtőkapa­citás, sok a hiány alapvető közszükségleti cikkekben. Mióta kértük Nagy Gyuláék- tól a húsellátás megjavítá­sát! Vagy hogy lehessen te­jet kapni a Bucsu-féle üzlet­ben is! Különböző hivatko­zással mindig elutasítottak bennünket. És most? Alig telt el néhány hét, már öt üzlet kapott hűtőszekrényt, amelyek télé Valinak húsáru­val. félmillió forint értékű egyéb készlettel töltötték fel boltjainkat, megkezdték a tetőszerkezetek tatarozását, jövőre pedig elkészül Heréd első önkiszolgáló árudája. íme, egy félnapos köruta­zás tapasztalata. Amit sze­münkkel láttunk, amit a leg­illetékesebbek mondottak. Az észrevételek, megjegyzések kis hányada fért az írásba, de ami kimaradt, megegyezik, összecseng e mondatokkal. Kell magyarázni, hol lakik az igazság? Moldva? Győző Kinn az utcán rekkenő d hőség, hullámokban ömlik a nyár. A SZÖVTEEMÉK gyöngyösi jéggyárában azon­ban jóval fagypont alatt dolgoznak a munkások. Né­hány percre szinte felüdül az ide érkező idegen. A megye egyetlen jéggyó- rában jócskán akad tenni­való, hiszen nagy az igény a jégtáblák iránt Talán szokat­lan ez a hűtőgépek korában, ám az élelmiszeripar és a kereskedelem létezése nyá­ron jég nélkül szinte lehe­tetlen. Nagy is a hajtás, a megszokott nyolcórás mun­kaidőt ilyenkor, nyár köze­pén 12 órára növelik, ponto­sabban kétszer 12 órára, mert dupla műszakban gyártják a jégtáblákat. Naponta 240 mázsát készí­tenek, amelyet Heves. Bor­sod- Abauj-Zemplén és a Pest-Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat konténerkocsijai szállíta­nak különböző áruk hűtésé­re. Rajtuk kívül az étter­mek, eszpresszók és más vendéglátó egységek a leg­nagyobb felhasználók. Ozsváth László gépész. * gyár zavartalan termelését biz­tosító központi műszerfalnál. .* -»,,, -—-- ■» Görgőn a jégrudak, Csoszánszki Antalné és Mészáros Gá- borné igazgatják. (Foto: Szabó Sándor) Öt év a tanácsi villanyszerelőknél ÖT ESZTENDŐVEL ez­előtt — amikor a jelenlegi tervidőszakkal kapcsolatos el­képzelések szóba kerültek — meglepő próbatétel elé állí­tották „a megyéből el-elka- landozó” tanácsi villanysze­relőket.,Nem kapták meg az előrelépéshez igényelt fej­lesztési támogatást, mondván: a cég már képes önmagát el­tartani s „kigazdálkodni” a továbbhaladás biztosítékait. Amit a vállalat, természete­sen amolyan előlegezett bi­zalomnak is felfoghatott. Az elismerés azonban bármeny­nyire is hizelgett, bizony rop­pant kevésnek bizonyult. A „cipő” ugyanis mind jobban szorított s úgy látszott, hogy a helyzeten könnyíteni — meglehetősen nehéz. Nos, ezek után érthető a kíváncsiság, amely a tervidő­szak utolsó félévében a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Válla­lathoz vezetett. Vajon, hogy érkeztek a „fináléhoz” az eg­riek, mi lett a programból, meddig jutottak? Deli István igazgató min­denekelőtt számokkal vála­szolt. Mint — egyebek mel­lett — elmondta: az öt évre, összesen 304 millió jorintos termelést terveztek, s ebből június végéig 262,3 milliót teljesítettek. Amit a továb­biakban az elképzelések sze­rint kiegészítenek. Legalább­is erre engednek következ­tetni a kilátásaik... A nyere­ség — az új, az előre nem ismert adófajták, az árpoliti­kában mutatkozó változások miatt — sajnos, a vártnál va­lamivel mérsékeltebb lesz, de például a bérezésben azért csak elérik, amit szerettek volna. Az öt év — ha mári6 lehet múlt időben beszélni róla — szűkös lehetőségeik ellenére1 is. jobbára a műszaki, tech­nikai haladás jegyében telt. A vállalat több géppel gaz­dagodott, az egri Vincellér- iskola utcában csaknem befe­jezte új, korszerű telepének kialakítását — összevonta a segédüzemeit, elhelyezte a raktárát, az utánpótlás bizto­sítására modern, jól felsze­relt tanműhelyt létesített — ahonnét már a kellő szociális épületek sem hiányoznak. Emellett az utóbb mégiscsak kapott — eléggé csekély — támogatást is felhasználva végre saját otthonába költöz­tette központi irodáit a ko­rábbi rozzant bérleményből, összehasonlíthatatlanul ked­vezőbb feltételeket biztosít­ván ezzel az irányító munká­hoz. _______. E KÖZBEN AZ eddigi fa- luvillamosító, hálózatszerelő, árvíz- és belvízvédelemmel összefüggő munka mellett megismerkedett, majd mind nagyobb feladatokat vállalt például az öntözőberendezé­sek elektromos megbízásából is, sőt felkészült a későbbi, re­gionális vízműfejlesztések esetleges végzésére. Biztos pozíciót szerzett a környék­beli vízügyi igazgatóságok­nál, az OVIBER-nél, a Buda­pesti Elektromos Műveknél, « piaci helyzetét a megyebeli, a visontai, a kiskörei nagybe­ruházások mellett az olefin­programban, a Barátság II. vezeték, illetve a paksi atom­erőmű építésében való ki. sebb-nagyobb részvételével erősítette. A próba tehát — mondhat­juk már is — lényegében si­került. S ahogyan az igazga­tó beszélte: különösebb fé­lelem nélkül mernének neki­vágni a következő öt eszten­dőnek is, hiszen munkájuk akad bőven. Csupán a Ma­gyar Villamos Művek 250— 350 milliós megrendelést em­leget, ami önmagában akár egy tervidőszak feladata le­hetne. A program elkészíté­séhez azonban ennyi még nem elegendő. _ , . A tervezés — nehéz. Bi­zonyságul egy iratkóteget mutatott, 29, tavaly ősszel „feladott” s az idei évre szó­ló anyagmegrendelést, amit januárban kivétel nélkül visszautasított a címzett. S amit csak We-oda való kilin- cselgetéssel, nemegyszer is­merősi, baráti kapcsolatok út­ján, más vállalatok segítsé­gével, különös ügyességgel tudtak úgy-ahogy elfeledtet­ni. Hogyan lehetne hát így „biztosra menni” ? — VALÓBAN NAGY lele­ményességre van szükség ah. hoz, hogy a mindennapi cél­kitűzéseinket is teljesítsük — hallottuk az igazgatótól s sajnos az anyag- és alkat, rész-ellátásban roppant las­sú a javulás. Ha a jövőben sem történik változás, a leg. jobb akaratunk, törekvésünk is hiábavalónak bizonyulhat. Reméljük azonban, hogy a munkát, a tervet általános­ságban is komolyabban ve­szik, nem gátolja semmi vagy legalábbis kevesebb akadály nehezíti a továbbju­tást. ' Bízunk abban, hogy nyugodtan tervezhetünk, vállalkozhatunk megbízá­saink teljesítésére, a követ­kező ötéves terv végére az idei 71 helyett elérjük az évi 110—120 millió forintos termelést. S talán: jelentős mértékben végre Heves me­gyei megbízásból! (gyónj) AZ ESZTENDŐ harmin­cadik hete megyénkben az „élet”, a kenyérgabona gyors, veszteség nélküli be­takarításának jegyében zaj­lott. Az aratás, amely az - elmúlt napokban már a Mátra és a Bükk lankáin is megkezdődni t. próbára tette az embert és a gépet egyaránt. A rendkívül szél­sőséges — hol a forró tró­pusi, hol a hűvös, szeles, zivataros — időjárás sür­gette a határokban dolgo­zókat: minél előbb a mag­tárakba küldeni a termést. Az aratást irányítók, a kombájnosok. a gép jármű - vezetőik Összefogásának, megíeszitett munkájának meg ts lett az eredménye: Kaiból, Poroszlóról, Sarud­ról és Csányból elsőként jelentették, hogy végeztek a nagy munkával! Azt hi­szem, a hét egyik legfon­tosabb eseményének nevez­hetem azt a bejelentést, miszerint a búza 75 száza­léka már a magtárakban szárad... A szocialista brigádok, a , dolgozók összefogása nem- csak a határban hozta meg a gyümölcsét. A héten kommunista műszakot, tar­tottak a Heves megyei Fi­nommechanikai Vállalat dolgozói, akik az önkéntes munkáért Járó bérüket fel­ajánlották az egri és a ke- recsendi gyermekintézmé­nyek bővítésére, korszerű­sítésére. Az az ötvenezer forint, amelyet átutalnak a legfiatalabbak második otthonainak a pénztárcájá­ba, aranyat ér: újabb ap­róságok elhelyezését tudják majd megoldani, gondtalan, önfeledt gyermekkort biz­tosítva ezzel, a két telepü­lés szakemberei. A HÉTEN nemcsak a legapróbbakról esett szó. Kedden a füzesabonyi já­rásban végzett munka si­kereit és gondjait össze­gezve. az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztala­tairól cseréltek véleményt a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának tagjai. Ti­zenhét község fiataljairól esett tehát szó. Napjaink fontos témája került napi­rendre: annak az ifjúság­nak a támogatása, amelyik ezekben a községekben — a helyi iparban, a terme­lőszövetkezetekben — átve­szik a stafétabotot a ta­pasztaltabbaktól, az idő­sebbektől, hogy megvaló­sítsák közös terveinket! IS azokról, akik a munkájuk mellett még mások okta- . tását is vállalják. Köztu­dott, hogy az üzemi, a vál­lalati tanfolyamokon, to­vábbképzéseken nem egy esetben fiatal sőt: a szó szoros értelmében fiata­labb az előadó, mint a hall­gatósága. Érdemes volt te­hát szót ejteni azokról, akik, — s a füzesabonyi járásban is tevékenykedik, közülük jó néhány —, hoz­zájárultak ahhoz, hogy az utóbbi öt évben két és fél ezer dolgozó szerezzen szakmát felnőttként, idős fejjel! S most essék szó a bará­ti szálak ápolásáról, erősí­téséről. Megyénk dolgozói, küldöttei ugyanis az elmúlt héten ismét tanúbizonysá­gát adták annak az elha­tározásuknak, hogy a szov­jet és a bolgár néphez fű­ződő barátságukat mélyíte­ni, ismereteiket bővíteni fogják. Többen ellátogattak szűkebb hazánkból a bol­gár nemzeti kiállításra, hogy megtekintsék a test­véri Targoviste megye dol­gozói által készített termé­keket. S ugyancsak a múlt hét elején történt eseményt idéz a hír: hazaérkezett tíznapos szovjetunióbeli útjáról az a barátságvonat, amellyel 330-an utaztak Kijevbe, Moszkvába és Le- ningrádba. 8 VÉGÜL: a héten kelt a hír, hogy megkezdték a kiskörei vízlépcső üdülő­körzetének a tervezését. Ha az idén már nem is, az cl­következendő években bi­zonyára már itt Is pihen­hetnek majd a nagy mun­ka után — az aratók is. .. Szilvás István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom