Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Megyénk a hazai sajtóban 1975/5. FERF.NCZY JÓZSEF— VÁRALJAI SÁNDOR: A személygépkocsi gazdasá­gos üzemeltetése Heves me- KJ ében Népi Ellenőrzés. 1975., 5. szám. A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság közleke­dési és szállítási szakcso­portja 1974. II. felében több ipari vállalatnál, szövetke­zeméi, állami gazdaságnál és intézménynél megvizsgálta, hogy azok hogyan hajtották vég re a személygépkocsik gazdaságos üzemeltetésére vonatkozó kormányrendele­teket, miniszteri utasításo­kat A vizsgálat végrehajtá­sának megállapításairól szá­mol be a Népi Ellenőrzés című lapban a Heves me­gyei NEB közlekedési és szállítási szakcsoportjának vezetője és a megyei NEB egyik főelőadója. Leírják, hogy a vizsgált közületek többségénél az üzemi sze­mélygépkocsikat a rendelet­ben foglaltak szerint hasz­nálják. Gyakoriak azonban a szabálytalan gépkocsi- igénybevételek. A gépjármű­vek menetleveleinek kiadása, vezetése, érvényesítése, az utak igazolása — kisebb-na- gyobb mértékben — csak­nem valamennyi szervnél ki­fogásolható. Az általános célú személygépkocsik sok esetben kihasználatlanul köz­lekednek. •A vizsgálatból az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy ahol és amikor szükségtele­nül gurulnak a gépkocsik kerekei, ott gurulnak a fo­rintok milliói is a szabály­talan és ésszerűtlen gépko- csihasqiálat következtében. Gy. Gy.: Kitüntetettek hét­köznapjai Építők Lapja. 1975., május 19. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Válla.at 1965 óta immár hatodszor kapta meg a kiváló vállalat elismerő címet. A többszörösen kitüntetett vállalat munkájáról olvas­hatunk elismerő sorokat az Építők Lapjában. A He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat jó munkája révén nemcsak a megyében, hanem országosan is ismert. Az elmúlt években az or­szág legnagyobb tanácsi épí­tőipari szervezetévé fejlő­dött. A IV. ötéves terv so­rán a megyében mintegy 1800 lakást épített fel. Vál­lalta Eger történelmi; belvá­rosa rekonstrukciós munká­Hans Bülow nemcsak kivá­ló karmester volt, hanem megnyerőén udvarias, szelle­mes, de ha kellett, goromba fráter is. Egyszer egy kes­keny, rosszul megvilágított lépcsőn sietett föl, s egy le­felé igyekvő úrral keményen összeütközött. — Tökfilkó! — kiáltott rá az ismeretlen. Bülow megfordult és mo­solyogva megemelte kalapját: — örvendekl Én pedig Bü­low vagyok! •k Picassónál megjelent egy nagyon idős néni es nézeget­latainak elvégzését. Nagy­szerű eredményeihez jelen­tősen hozzájárul az, hogy a korszerű technikai eszközök és technológiák egész sorát alkalmazza. Ezernyi teendő­ik mellett még társadalmi munkára is szakítanak időt. 1973-ban 430, 1974-ben pe­dig már 902 ezer forint ér­tékű segítséget nyújtottak a tanácsoknak, gyermekintéz­ményeknek, termelőszövetke­zeteknek. A társadalmi munkát nem régóta külön bizottság szervezi a válla­latnál. újabb elképzelések­kel. Főleg a gyermekintéz­ményeket kívánják támogat­ni a jövőben. GULYAS PÄL: Nem váratlanul tört az élre Népszabadság. 1975., május 13. Az MSZMP Központi Bi­zottsága a párt XI. kong­resszusának és felszabadulá­sunk 30. évfordulójának tisz­teletére indított szocialista munkaversenyben elért ki­emelkedő eredmények elis­meréseként a nagyrédei Sző­lőskert Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet kongresz- szusi zászlóval tüntette ki. A kitüntetés jó alkalom volt a termelőszövetkezet ered­ményeinek sajtó útján való propagálására is. Nem vé­letlen, hogy a Népszabad­ság május 13-i számában a közös gazdaságról cikk je­lent meg. A termelőszövet­kezet életében nem váratlan előretörésről van szó, ha­nem évek óta tartó töretlen fejlődésről, a gazdálkodás újabb sikeréről. A közös gazdaság a szólőoltvány-ké- szítésben, a szőlőtermelésben és a kertészetben országo­san is kimagasló eredmé­nyeket ért eL Nemcsak termeléssel, hanem feldol­gozással is foglalkoznak. Ta­valy 21 500 hektoliter bort adtak el, csaknem kéthar­madát palackozva. Van a szövetkezetnek modern hű­tőháza is. Az elmúlt évben a gyártási időszak hét hó­napja alatt 1063 tonna gyors- fagyasztott termékei állítot­tak elő. A közös gazdaság fejlődé­se nemcsak a termelési eredményeken mérhető le. Jelentős a kulturális-ideoló­giai fejlődés is. Megnöveke­dett a tagság tanulási ked­ve. Népesek a politikai tan­folyamok, kedveltek a szak­mai tapasztalatcserék. A kongresszusi zászló kö­telez is. Arra serkenti a ter­melőszövetkezet vezetőit és te a falra akasztott képeket, miközben nem fukarkodott a néni a kritikával. A mester csendesen hallgatta. A néni egy helyen megállt és gúnyo­san mutatott a falon függő alkotmányra: — Ez lenne a modern mű­vészet? Ez egyenesen ronda! — Nem. Valóban nem ez a művészet! — vágott visz- sza finoman Picasso. — Ami előtt a néni áll, az csak egy tükör. tagjait, hogy ebben az év­ben is eddigi eredményeik­hez méltóan dolgozzanak. GYENES ANDRÄS: Egy ember is sokat tehet Képes Űjság. 1975. május 17. Megyénkben is számos fa­luban él olyan nevelő, aki lakóhelye kulturális életé­ből derekasan kiveszi a ré­szét. Ilyen ember Gyöngyös- solymoson Rótt Imre peda­gógus, aki 1921 óta él a mátraalji faluban. Róla ol­vashatunk szép cikket a Képes Újságban. Rótt Imre már évtizedek óta tanítja zenére lakásában az iskolá­sokat. Eddig körülbelül há­romszázan ismerkedtek meg nála egy-egy hangszer ke­zelésével. ö a helyi műve­lődési ház igazgatója is. Itt zenei klub, fotó-, népitánc- és természetvédelmi szakkör is működik. Irányításával a közelmúltban megkezdték a környék népszokásainak az összegyűjtését. Ma már a művelődési ház hangarchí­vumában nagyon sok vidám és szomorú ballada, dal őr­zi a Mátra-vidék mondáit, meséit. ROMANY PAL; A kiskörei vízlépcső terület- fejlesztési hatásai Agrártudományi Közlemé­nyek. 1975., 3. szám. As Agrártudományi Köz­lemények legújabb száma közölte Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének a Tisza- vidék fejlesztési tudományos napokoji, Karcagon elhang­zott előadását a kiskörei vízlépcső területfejlesztési hatásairól. Mondanivalója kifejtése során megállapítot­ta, hogy a Tisza-vidék fej­lesztése a II. Tiszai Vízlép­cső öntözőrendszerének jó hasznosításán nyugszik. Ugyanakkor a regionális ter­vezés keretében kell gon­doskodni a komplex fejlesz­tési célok meghatározásáról, megtervezéséről. A terület- fejlesztés nem szűkíthető le egyetlen népgazdasági ága­zatra. Együttesen szükséges a fő termelési ágazatok fej­lesztésének lehetőségeit vizs­gálni. A helyi, a területi és az országos érdekeket egyez­tetni kell. A települések fej­lesztésénél az országos te­lepülésfejlesztési elgondolá­sokból kell kiindulni. Arra van szükség, hogy az azonos szerepkörű települések el­látottsági szintje minél előbb kiegyenlítődjék. Talleyrand-nak egy fűzfa­poéta felolvasta a verseit. A mester türelmesen hallgatta, közben észrevette, hogy az ajtónál álló szobalány lopva nagyot ásít. — Fiatal barátom? — mondta Talleyrand a „költő­nek”, — kérem, olvasson hal­kabban, az a szegény lány ott, hallja önt. ★ Bemard Shaw-hoz egy es­télyen kérdéssel fordult a szomszédja: — Ugyebár, az ön apja fér­fiszabó volt? — Ügy van! — felelte az író. — Na és, miért nem lett ön is szabó? Shaw, aki nagy csúfolódó volt, kérdéssel válaszolt: — Ügy-e, uram, az ön apja tisztességes és tapintatos em­ber volt? — Természetesen! — felelt az asztaltárs. — No és, — folytatta ártat­lan hangon Shaw, — miért nem lett ön is az? — És egész­ségére kívánva kiitta poharát. ★ Goethe a weimari parkban sétált. Egy keskeny úton szembetalálkozott kntikusa­IFJÚSÁGI LAKÓTELEP, FEJLŐDŐ ÜDÜLŐKÖRZET MÁTRASZENTIMRÉN Hatvan építési telek nem sok, mégis sok örömet je­lent Mátraszentimrén, Mát- raszentistvánban és Mátra- szentlászlón. A' fészekrakók örömével találkozhatunk a mátraszentimrei Ifjúsági la­kótelepen. Amikor az épülő házakat nézzük, eszünkbe jut a régi is. A Mátra tető­in két évszázada élő „hutá­soknak” a felszabadulás után jutott az első házhely. OTP-köicsönökkel akkoriban épültek fel az első villasze­rű lakások, amelyek már megfeleltek az egészségügyi követelményeknek. Azóta 30 esztendő telt el, s különösen az utóbbi 20 évben sürgető volt az igény, hogy a nyu­gati Mátra csodálatos szép­ségű tájain üdülőtelepeket alakítsanak ki. E munkála­tokat magas szintű rendezési tervek előzték meg, s ezek készítésére továbbra is szük­ség van, hogy Galyatető, Mátraszentimre és környéke az igényeknek megfelelje­nek. A íormagazdag épít­kezés, az üdülőkörzetek ro­hamos fejlődése láttán, mind többen kérik; hogy telket vásárolhassanak. Az itt üdülőknek és az állandó lakosoknak is igyekeznek megteremtőül a megfelelő le­hetőségeket. Állandóan fej­lődik a kereskedelem és a szolgáltatás. A további har­monikus településfejlesztés az üdülővendégek pihené­sét, gyógyulását, az állandó lakosok boldogulását szol­gálja. Id. Zakupszky László Mátraszentimre FÉLIGAZSÁG — TANULSÁGOKKAL A Népújság június 6-i számában „Jöjjön velünk Síkfőkútra” címmel cikk jelent meg a jobb sorsra ér­demes üdülőhely fejlesztési problémáiról. Az intézőbi­zottság tagjaitól érkezett észrevételek alapján, s a helyzet tárgyilagos megítélé­se érdekében Noszvaj Köz­ről, akt a műveit élesen meg­bírálta. Az út keskenysége miatt kénytelenek voltak szemben megállni, nem akar­tak egymás elől kitérni. A kritikus dühös arcátlansággal Goethére kiáltott: — Nem térek ki egy ostoba fráter elől! — De én igen1 — felelt mo-; solyogva Goethe és tovább; ment. ; •k Egy kisfiú szépen tudott', zongorázni. Az apja felkeres-', te Mozartot azzal a kéréssel,', hogy vizsgálja meg a gyere-', két. Mozart igen elégedetten', nyilatkozott. A kisfiú felkiál-', tott: ' — Én nemcsak zongorázni\ szeretnék, zeneszerző is sze-í retnék lenni. Kérem, hogyan< kell azt csinálni? i — Még várnod kell, hogyj felnőj. Addig is tanulj. < — De ön, Mozart bácsi,/ már 12 éves korában tudott) zongorázni és zenét szerezniJ — Az igaz, — válaszoltál Mozart, — de én senkitőlí sem kérdeztem, hogy hogyanl kell azt csinálni. < Fordította, gyűjtötte: $ Dénes Géza ségi Tanácsa elnökének nyi­latkozatához a következőket szeretném hozzáfűzni: A társadalmi összefogás­sal kiépített Síkfőkút szín­vonala az utóbbi években erősen visszaesett. A hely­zet ismeretében döntött úgy a Mátra—Eger Nyugat-bükki Intéző Bizottság, hogy a legsürgetőbb feladatok meg­oldására a noszvaji tanács részére 100 ezer forint támo­gatást biztosít. Síkfőkút problémái gyors intézkedést vártak, az még­is annyira késett, hogy 1974-ben a támogatás egyet­len forintja sem került fel- használásra. Ennek ismere­tében nehezen fogadható el a nyilatkozat, mely szerint a községi tanács a lehető­séghez képest mindent meg­tesz. A kevés pénzen túlmenő­en — amit nem is használ­tak fel — nem volt kielé­gítő szervező és előkészítö munka. 1975. január 1-től változás következett be a község ho­vatartozásában. Noszvajt, Eger Városkörnyéki telepü­lésnek minősítették, ami új helyzetet jelent Síkfőkút fej­lesztésében is. Titkárságunk Eger város vezetőivel álla­podott meg a legfontosabb feladatok gyors, és célszerű megoldásában. Ehhez 1975- ben 100 ezer forintot bizto­sítunk, s a következő évek­ben is segítjük pénzzel és társadalmi mozgósítással Sík­főkút fejlesztését. Domán Imre, a Mátra—bükki Intéző Bizottság titkára MEDDIG KELL VÁRNUNK? 1972-ben költöztünk be az ,egrj. Lőcsei utcában, egy 21 lakásos társasházba. Hama­rosan felépült mellettünk egy 15 lakásos ház és még eb­ben az évben újabb 75 la­kásos társasházat adnak át. Azóta csupán ígéretet ka­punk, hogy hamarosan épí­tik utcánkban a közutat és a járdát, de ezt a mai na­pig sem kezdték el. Ismer­jük a városi tanács anyagi gondjait, türelmesek is vol­tunk, de úgy érezzük, most igazságtalanság történt ve­lünk. Lajosvárosnak ezen a ré­szén három utca házai épül­tek a domboldalra, a Lő­csei, az István király és az Iglódi utcák. Esőzéskor nagy mennyiségű sarat hord le in­nen a víz a Kassai utcára, ahol a gépkocsik nem tud­nak közlekedni, a gyerekek és a felnőttek bokáig érő sárban közlekednek. így mind a három utcában in­dokolt lenne az útépítés. De csak az István király és Iglódi utcában kezdték el. Az eredeti terv számunkra érthetetlen módon azért mó­dosult, mert a 7-es számú körzet társadalmi mim káért 1 millió forintot kapott, s ebből az összegből a két utcában tartják in­dokoltnak az útépítést. De mi is ehhez a körzethez tar­tozunk, a társadalmi mun­kából is mindig kivettük részünket. A Lőcsei utcá­ban a mi társasházunk ve­zette fel a szennyvízcsator­nát és építtette ki a gázve­zetéket. Az utcát mi köz- művesítettük, s úgy gondol­juk, hogy ezzel a körülbe­lül 600 ezer forintos mun­kával enyhítettünk a város gondjain, nem indokolt, hogy most hátrányos hely­zetbe kerüljünk. A döntést az utca lakói igazságtalan­nak tartják és nem értjük, miért lettülik a körzet mos­tohagyermekei. As «grí Lőcsei utca 16. sz, alatti lakói Szecskó Károly MM műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.20 Népdalok 9.10 Simon István versei 9.25 Operettrészletek 10.05 Gyerekeknek 10.25 Jegyzet 10.35 Versenymüvek 11.30 A Szabó csalárl. (Ism.) 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Népi zene 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Eneklfl világ 14.30 A történelem asszonytanúja 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Kánki: Filmmelódú.k 16.05 Az élő népdal 16.15 A világon a legnagyobb 16.35 Musicalslágerek 17.20 Wagner-felvételek 17.45 Riport 18.10 Lemezmúzeum 18.46 Csenki: Cigánytáncok 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Bartók: Divertimento 20.01 Thomas Maim ével. VII. rész 21.07 Lisszaboni nyár 21.37 Népdalok 22.20 Slágermúzeum 23.00 Britten-kórusok 23.45 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 3.55 Néhány perc tudomány 12.03 Dohnányi-művek 12.40 Házunk tája 13.03 Olasz szopránáriák 13.30 Az európai széppróza klasszikusai 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.20 Jókai: A cigánybáró. (Rádióváltozat) 19.17 Csembalómuzsika 13.34 Színházlátogatás a reformkorban 20.25 Nóták 20.55 Riport 21.05 Thomas: Mignon 23.44 Kamarazene Tsa MAGYAR 8.10 Matematika pedagógusoknak 9.55 Tévétorna. (Ism.) 10.00 Delta. (Ism.) 10.25 Az aranyrablók. IV. rész (Ism.) 11.20 NSZK zenés film. (Ism.) 11.50 Surcouf. (Francia film. I.) 17.30 X. nemzetközi dzsesszfesztiv.ál 18.00 Magyarország— Csehszlovákia atlétikai verseny 18.35 Rólad van szó! 19.10 Közönségszolgálat tájékoztatója 19.30 Tv-híradó 20.00 Pele. V. rész 20.10 Kék fény . .. 21.10 Dalok, táncok a Szovjetunióból 21.15 Nyitott könyv 22.20 Tv-híradó. 3. 22.30 Magyarország— Csehszlovákia atlétikai verseny 2. műsor 20.00 Dohnányi: A tenor 21.10 Tv-híradó. 2. 21.30 G. Sand: Mauprat. rt. rész POZSONYI 18.00 Autó, motor revü 20.10 Musica, viva 20.30 A szivárvány. (Tv-dráma) mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Jutalomutazás Színes magyar film Este 8 órakor Szertartás Színes japán film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 és fél 6 órakor A legjobb ember, akit ismerek Színes, szinkronizált bolgár film Este fél 8 órakor Jutalomutazás Színes magyar film EGRI KERT Este 8 órakor Lázadás a buszon GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyilkosság leírása GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mi van doki GYÖNGYÖSI KERT A szép maneken esete HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 és fél 6 órakor Folytassa külföldön Este fél 8 órakor A nagy érzelmektől jókat lehet zabáin! HATVANT KOSSUTH Du. féj 6 órakor Keresztesek. I—H_ rés*

Next

/
Oldalképek
Tartalom