Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

1 nagy \ párbeszéd i VILA© PROLETÁRJAI. EGYESIRE Eolyifc »» ■ széd az a nagy párbe- országban!”? ■ Ezekkel a szavakkal jelle- ; > mezte, igen találóan, egyik? ’képviselőjelöltünk a válasz-? > tási nagygyűléseket. Való-' ' ban nagy párbeszédre ha-? »sonlítanak, amelyeken a la-? > kosság minden rétegéből? ■ százezrek vesznek részt. Ki­; mutatás készült arról, hogy? | a jelölőgyűléseknek hányj ; hallgatójuk volt: 330 ezren5 I voltak jelen ezeken a gyű-' • léseken. A párbeszéd volta­> képpen már akkor megkez-? ' dődött, mert nemcsak a je­'• löltek személyéről esett ott? I szó, hanem alkotó eszmecse-? I rék bontakoztak ki a lakó- < hely gondjairól, problémái-? I ról. ; És ez az érdeklődés a je!ö~? I lőgyűlések után sem lany­hult, sőt, azt lehet mondani, < ! élénkült^ is. A választási < ; nagygyűlések ugyanis még< népesebbek, s az itt elhang-? ! zó felszólalások igyekeznek? még jobban megvilágítani? ; a lakosság széles rétegeit ér- < I deklő kérdéseket. Jóllehet, gyakran esett; I szó a napi, kis gondokról is< ; — járdákról, parkról, tan-; ; teremről, óvodai férőhély- ; ről, orvosi lakásról —, de? I ezek a mindennapi gondok? ; szerves részei az országos? ! fejlődésnek, mondhatnék: az? ; országos gondoknak, s alko-< ! tó részei az általános politi-? : kának. A jelölőgyüléseken a vá-? ; lasztópolgárok mérlegre? ; tették az eddig végzett mun_? I kát, de számba vették azt is,? ’ mit kell tenni holnap, meg ; holnapután. Így gyűlt összeg ; a sok-sok javaslat egy-egy? ; képviselőjelölt útravalója- ; ként. A most zajló nagy-? I gyűléseken már sok el-< ; hangzott kérdésre felelet is? ; érkezik, választ kap a köz- ; ség, a járás. Ezért is érdeke-? ; sek ezek a párbeszédek, és? ; ezért figyel rajuk az ország? ; népe. Amiről itt szó esik, az? ; a XI. pártkongresszus hatá- ; rozatából fakad, és egyik? ; alaptétele, hogy az állam-? ; polgárok nagy többsége a? ; hatalom részesévé váljon. Mire is keresünk mi vá-? I laszt tulajdonképpen? Hogy? ; a ma nyugalmának holnapi? fokdatása, életünk további? ; javulása, gyermekeink bol­dogulása. a-lakosság sokrétű? \ igényeinek kielégítése — és? ; sorolhatnánk tovább —? hogyan lehetséges? És mi lehet a válasz ezek-? re a kérdésekre? Az, hogy a? fejlődés folyamán egymás? után oldódnak meg gond-; jaínk, hogy mindennek az? alapja a munka, csak ez? ad lehetőséget arra, hogy? holnap jobban éljünk, mint? ma, csak ez teszi lehetővé,? hogy szebbé váljon körülöt-? tünk az élet A becsületes? helytállás: mindenki tegye? meg, ami tőle telhető a sa-‘ ját posztján, A nagy párbeszéd, amely? most a nagygyűlésén folyik,? sok-sok kérdésre feleletet? ad. Ezeken a beszélgetése-? ken, vitákon, felszólaláso­kon nemcsak a fejlődés ke-? rül szóba, hanem az is, ami? ezt a fejlődést akadályozza,? visszahúzza. Így válik teljes­sé a kép körülöttünk: mit? kell tennünk, merre kell to­vább haladnunk. Ide tarto­zik a népfront által meghir-? detett széles nemzeti össze­fogás Ennek szellemét, su-? gározzák a választási nagy-? gyűlések is. A párbeszéd tehát kör­vonalazza a progra­mot is. A program pédig? nem más, mint amit a XT.; pártkongresszus meghatáro-5 zott. Ennek megvalósítása? ma az egész ország erőfesz!-? tését, összefogását kívánja.? És hogy ez az összefogás va­lóság, az lemérhető a lakos-? ság érdeklődésének hőfokán? Is. Célunk nyilvánvaló: a? szocializmus felépítése. És? ezért a célért az egész nép? együtt munkálkodik. (i) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX VX évfolyam, 133. szám ÁRA: X— FORINT 1975. június 8., vasárnap Púja Frigyes hazaérkezett Franciaországból Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki francia kollégája, Jean Souvagnargues meghí­vására hivatalos látogatást tett a Francia Köztársaság­ban, szombaton hazaérkezett Budapestre. Púja Frigyes Jean Souvagnarguessel két­oldalú kérdésekről tárgyalt, megállapodásra jutott a ma­gyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztését elősegítő intézkedésekben, majd átte­kintette a világpolitika fon­tosabb problémáit. Púja Frigyest fogadta Gis- eard D’Estaing, a Francia Kefetársaság elnöke. Külügyminiszterünk fran­ciaországi látogatásáról köz­leményt adtak ki, amely ki­emeli a Magyar Népköztársa­ság és a Francia Köztársaság kormányának azt az eltökélt szándékát, hogy továbbfej­leszti az eddigi jó kapcsola­tokat. Púja Frigyes fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lentek a Külügyminisztérium vezető munkatársai. Francia lapvélemények A szombat reggeli francia lapok beszámolnak Púja Fri­gyes külügyminiszternek dis­card D’Estaing elnöknél tett látogatásáról, s ismertetik a magyar külügyminiszter pá­rizsi tárgyalásairól kiadott közleményt. A Quotidien De Paris címé­ben kiemeli: „A francia—ma­gyar kapcsolatok jók”. A lap rámutat: a tárgyalásokról ki­adott közlemény hangsúlyoz­ta mindkét kormánynak azt az eltökélt akaratát, hogy to­vábbfejleszti az eddigi jó kapcsolatokat. A Figaro kiemeli, hogy a tárgyalások a két kormány nézeteinek nagyfokú hason­lóságáról tanúskodtak, mind­két fél úgy véli, hogy az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet az enyhülési folyamat egyik fontos ténye­zője s immár hamarosan ki­elégítő eredményeket lehet elérni a Géniben folyó tárgya­lásokon, ami lehetővé tenné az értekezlet gyors és legma­gasabb szintű befejezését. A lap végül hangsúlyozza: e látogatás mindkét fél véle­ménye szerint nagyon hasz­nos volt s hozzájárult ahhoz, hogy újabb lendületet adjon a francia—magyar kapcsola­tok továbbfejlődésének. Magyar—szovjet építőipari műszaki- tndosnányos egyitlmiöis Dr. Szabó János építés­ügyi és városfejlesztési ál­lamtitkár és M. G. Csente- mirov, a Szovjetunió Állami Építési Bizottság első elnök­helyettese szombaton kétol­dalú műszaki-tudományos együttműködési jegyzőköny­vet írt alá. Az 1976—1980-as évekre szóló közösv tevé­kenység egyebek között a korszerű betontechnológiák, ,a perlitfelhasználás, a könnyűszerkezetes építési mód, az építésiparosítás és az építőipari munka terme­lékenységének gyors ütemű, fejlesztését irányozza elő. A szovjet delegáció vasár­nap elutazik Budapestről. Pioír Jaroszewici; Nem lehet átmeneti, ideiglenes időszak Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök beszédet mondott a LEMP varsói pártbizottságá­nak ülésén, amelyet a len­gyel közigazgatasi reform bevezetéséi, az új vajdasá­gok létrehozását követően tartottak meg. Időszerű bel­politikai és gazdasági kérdé­sekről szólva a minisztafel­nök hangoztatta: — Országunk kétszintes területi es közigazgatási be­osztása néhány napja meg­valósított tény. Ezzel jelen­tős lépést tettünk az állami, közigazgatási és gazdasági irányítás további tökéletesí­tése útján. Most minden erőt arra kell összpontosítani, Á Pentagon szállítója Megvesztegetési botrány az USÁ-hcm WASHINGTON, PÁRIZS:■ Az amerikai Horthrop Corp. repülőgépgyártó cég, a Pentagon egyik legnagyobb szállítója beismerte, hogy .megvesztegetett magas ran­gú szaúd-arábiai személyisé­geket. A megvesztegetés azt a célt szolgálta, hogy az arab ország a vállalat által gyár­tott F—5-ös típusú vadász- repülőgépeket vásárolja meg. A cég igazgatói által közzé­tett jelentés szerint a North­rop Corp. 1972.—73-ban 450 ezer dollárral vesztegette meg a szaúd-arábiai fegyveres erők két tábornokát. ★ Mint ismeretes, a multina­cionális cégek törvényellenes külföldi tevékenységét jelen­leg vizsgálja az amerikai sze­nátus egyik albizottsága. Az albizottság pénteken több mint 500 oldalas jelentést tett közzé, amely jóformán kizá­rólag a Northrop külföldi vesztegetéseivel foglalkozik, A jelentésből egyebek között kiderül, hogy 1964 óta a cég egyik nagy tekintélyű külföldi konzultánsa Paul Stehlin francia tábornok, a nemzet- gyűlés volt alelnöke, aki ezért az állásáén eajjre .növekvő összegeket, 1914-ben már évi 7500 dollárt húzott az ameri­kai óriás cégtől. A tábornok­nak tavaly novemberben bot­rányos körülmények között kellett megválnia a nemzet- gyűlés alelnöki tisztségétől, mert nyilvánosságra került, hogy magas rangú francia hi­vatalos személyiségeknek olyan szakvéleményt adott, hogy 'a Northrop által gyár­tott vadászgépek technikailag korszerűbbek a francia Mi- ragé F—1-nél. A francia és az amerikai cégek között ek­koriban bontakozott ki az ádáz konkurrenciaharc az év­század üzletének nevezett szállításokért, négy kis NATO-ország összesen 350 harci repülőgépre szóló meg­rendeléseiért. Azóta Dánia, Hollandia és Norvégia már amerikai vadászgéptípus mellett döntött, Belgium még nein határozta el magát. Az amerikai szenátusi al­bizottság újabb terhelő ada­tainak nyilvánosságra hozásá­val szinte egyidejűleg érke­zett a hír, hogy Stehlin tábor­nokot Párizs belvárosában közlekedési baleset érte, és válságos állapotban szállítot­tak kórházba* * . ___ h ogy a reform végrehajtásá­val párhuzamosán maradék­talanul biztosítsuk idei gaz­dasági tervünk teljesítését. Nem lehet átmeneti, ideigle­nes időszak. A társadalmi érdek megköveteli, hogy eb­ben a nehéz szakaszban fenntartsuk fejlődésünk ed­digi gyors ütemét. Harcolni kell a fegyelem megsértése, a nemtörődömség, huzavona és időpocsékolás ellen. Az idén minimálisra kor­látoztuk új létesítmények építésének megkezdését. Piotr Jaroszewicz végül aláhúzta a lengyel export to­vábbi erőteljes növelésének szükségességét. I választási »agygyüiéseM jeleiig: „Olyan légkört kell teremtenünk, hogy a közömbösség szégyen legyen...” Úszta Gyula országgyűlési képviselőjelölt volt 0 tarnaszentmiklósi nagygyűlés előadója. Június 6-án, pénteken es­te választási nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront községi bizottsága Tarna- szentmiklóson. A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt: eljöttek a falu idő­sebb és fiatalabb választó- polgárai, hogy meghallgassák a kerület országgyűlési kép­viselőjelöltjének, Úszta Gyu­la altábornagynak, a Magyar Partizán Szövetség főtitká­rának, a kárpát-ukrajnai Nagy gut szülöttének válasz­tási beszédét. A megjelente­ket, a nagygyűlés résztvevőit a községi népfrontbizottság nevében Garancz Lajos kö­szöntötte, közöttük a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Oravecz Józsefet, az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága Oktátási Igazgatósá­gának tanárát, Szabó Lajost, a hevesi járási pártbizottság titkárát, Kameniczky Antalt, a megyei tanács osztályveze­tőjét és Grúz Jánost, a hevesi járási hivatal elnökhelyette- <sét. A bevezető, köszöntő sza­vak után Úszta Gyula emel­kedett szólásra. Választási be­szédének elején elmondotta, hogy az elmúlt harminc év alatt egy soha nem remélt fejlődésen ment keresztül ha­zánk. Utalt arra, hogy mind­ez csakis a párt vezetésével, s valamennyi becsületes ma­gyar állampolgár összefogá­sával jöhetett létre. Ezután részletesen szólt elért ered­ményeinkről, sikereinkről, amelyeket — amint mondot­ta — barátaink, szövetsége­seink nélkül nem érhettük volna el. — Sorsunk azóta Ivei fel­felé — hangsúlyozta —. ami­óta a Szovjetunióval, a szo­cializmust építő többi néppel együtt a nemzetközi haladás élvonalában menetelünk. Utunkon végigkísért, óvott és CIAL-ról 850 oldalon Háromszázötven oldalas jelentést írt a Nelson Rocke­feller amerikai alelnök vezette vizsgálóbizottság a CIA tevékenységéről. Képünkön: Rockefeller átadja a jelentést Ford elnöknek. , ________________^___ (Népújság telelőié) s egített a szolidaritás, a, test­véri együvé tartozás... Beszéde további részében országépítő munkánk elmúlt négy évéről, az előző válasz­tási ciklus óta elért eredmé­nyekről szólott. Kiemelte — és részletesen felsorolta — ázokat a legfontosabb fejlesz­téseket, beruházásokat, ame­lyek azóta valósultak meg hazánkban. Ugyanakkor utalt a dolgozó embert szolgáló számos fontos törvényre és törvényerejű rendeletre, majd a jövő feladatairól szólva rá­mutatott: — Tegyük magunkévá pár­tunk nemreg megtartott XI. kongresszusának hosszabb távra szóló célkitűzéséi, programját, amelynek meg­valósítására a Hazafias Nép­front felhívása is cselekvésre, tettekre szólít mindnyájun­kat. Úgy dolgozzunk, hogy társadalmunk minden terüle­tén, minden rétegében — a tudatban, a munkahelyi és családi életben — megvaló­suljon a szocializmus eszmé­je. Olyan légkört kell te­remtetnünk, hogy a közöm­bösség szégyen legyen... A nagy hatású, közvetlen hangú beszéd után többen hozzászóltak, s örömüket fe­jezték ki, hogy ismét Úszta Gyulát jelölték ebben a vá­lasztókerületben országgyű­lési képviselővé. Elmondot­ták. hogy Úszta Gyula az el­múlt ciklusban is odaadóan és lelkiismeretesen képviselte valamennyiük közös ügyéi, legfontosabb érdekeit. Ezt kérik és ezt remélik tőle a jövőben is, mert voksaikat a választáson őrá adják. (faludi) 840 ezer kötet 32,5 millióért Gyorsmérleg a könyvhétről A hét végén az üzemek­ben is befejeződtek a könyv­vásárok, s az Állami Könyv­terjesztő Vállalat elkészítet­te az ünnepi könyvhét gyors­mérlegét. Az MTI munkatársának adott tájékoztatás szerint Budapesten az utcai sátrak­ban, a könyvesboltokban és a munkahelyeken mintegy 130 000 kötettel több könyv talált gazdára, mint 1974- ben. I Ez azt jelenti, hogy 840 000 kötet kelt el 32,5 millió fo­rint értékben az elmúlt évi 28,9 millió forinttal szem­ben. Nagy számban fogytak a könyvhét alkalmából is a felszabadulás 30. évforduló­jára megjelentetett kiadvá­nyok, köztük a Harminc év magyar irodalma című Mag­vető Szépirodalmi közös vál­lalkozás kötetei és az Euró­pa kiadó győzelem könyvtá­ra című sorozatának egyes művei, ÍMXÜ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom