Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Biztonsági tarfaüék - közés célokra... Beszélgetés Farkasdi Gyulával, az Eger—Gyöngyös vidéki TESZÖV titkárával 300 hektáron f A közelmúltban 36 mező- i gazdasági termelőszövetkezet I részvételével megalakult az ! Eger—Gyöngyös vidéki Ter- i melőszövetkezetek Területi Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap. Az alakuló küldöttgyűlés részvevői igen jelentős lé- I pésnek, a szövetkezeti de- : mokrácia egyik legújabb vív­mányának nevezték ezt a kezdeményezést. Az Alap le­hetőségeiről, céljairól és fel­adatairól beszélgettünk Far­kasdi Gyulával, az Eger— Gyöngyös vidéki TESZÖV titkárával: — Hogyan jött Tétre, s mi • célja az Alapnak? — A Minisztertanács még Í972-ben hozta meg azt a határozatát, amely lehetővé tette a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek számára is az egymás kölcsönös megsegí­tésére, támogatására szolgáló közös alapot. Erűnek alapján 1973-ban a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége is ajánlásban fo­galmazta meg a közös gazda­ságok számára ezt a hasznos lehetőséget. Így született meg területi szövetségünk elnök­ségének és küldöttközgyűlésé­nek határozata, amely állást foglalt az Alap létrehozása mellett és csatlakozásra szó­lította a tagszövetkezeteket. Az agitáció eredményre veze­tett: a szövetségünkhöz tar. tozó 38 termelőszövetkezet közül 34 közgyűlésen, kettő pedig vezetőségi ülésen mondta ki a csatlakozást. Egyidejűleg valamennyi köz­gyűlésen egy-egy küldöttet is választottak, aki négy éven keresztül szavazati és ta­nácskozási joggal képviseli szövetkezetét a közös alap hovafordítását illetően. — Ami pedig az Alap lét­rehozásának szükségességét illeti, elegendő arra utalni, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalomban — elsősorban t a mezőgazdasági termelés sajátosságaival, va­lamint a biztonsági alapok alacsony színvonalával Ö6z- szefüggésben — viszonylag gyakran alakul ki átmeneti gazdasági nehézség. Az is tény, hogy a népgazdaság te­herbíróképessége nem teszi lehetővé minden esetben a fellépő gazdasági problémák gyors és hatékony megoldá­sát. Ebből adódik a Támoga­tási Alap létrehozásának el­sődleges célja: áthidalni — viszonylag könnyen, rugal­masan — ezeket az átmeneti gazdasági nehézségeket a szövetkezeti önsegélyezés esz­közeivel. Így a Kölcsönös Tá­mogatási Alap növeli a ben. ne részt vevő tag szövetkeze­tek gazdálkodásának bizton­ságát és , alkalmazkodóképes' ségét a gyorsan változó felté­telekhez, növeli az ésszerű kockázatvállalás lehetőségét a fejlesztési és gazdálkodási döntéseknél. Lényegében te­hát az Alap: a biztonsági tar­Tanácskozás a MÉM-ben a szakember­képzésről Kedden a MÉM-ben Ván- csa Jenő miniszterhelyettes megnyitotta a hat európai szocialista ország társminisz­tériumainak részvételével megrendezett szakoktatási konferenciát, amelyen össze­gezik a mezőgazdasági szak­emberképzés feladatait. A konferencián dr. Szűcs Kálmán MÉM főosztályve­zető tartott előadást a szak­oktatás helyzetéről és a fej­lesztés főbb irányairól. Az ötnapos konferencián 14 külföldi szakember tart előadást egyebek között a képzés, a továbbképzés, a gyakorlati oktatás, az okta­tásfejlesztés és az oktatási módszertan különféle témái róL _____________ t alék közös célokra átenged­ve. — Hogyan működik a Kölcsönös Támogatási Alap? — Célját és feladatait a már említett alapelveknek megfelelően a legfőbb szerv; a küldöttgyűlés, alapszabály­ban rögzítette. Ennek megfe-' lelően a küldöttgyűlés az ügyek vitelére intéző és el­lenőrző bizottságot választott saját soraiból négyéves idő­tartamra. A közös alapba be­fizetett részarányt tízszere­sen meg nem haladó kölcsö­nök, óvadékok és kezességvál­lalások összeghatáráig — az alapszabály és a mindenkori hitelpolitikai irányelvek fi­gyelembevételével — az inté­ző bizottság dönt a beérkezett támogatási kérelmek teljesí­téséről. Az alapszabály sze­rint a befizetett betétállo­mány tízszeresét és a kétmil­lió forintot meghaladó össze­gű kérelmek elbírálása már a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Az ellenőrző bizott­ság — a szövetség mellett működő revizori iroda segít­ségével — felügyel a jogsza­bály-, illetve az alapszabály­szerű működésre. A befizetett közös alapot egyébként a Magyar Nemzeti Bank kezeli, de felhasználásáról, hovafor- dításáról minden esetben az említett, demokratikusan vá­lasztott testületek döntenek. Mindezt — a bank és az Alap kapcsolatát is — jog­szabály határozza meg. Esze­rint a betétszámlát a bank vezeti, jóváírja a tagok befi­zetéseit, s az intéző bizottság, illetve a küldöttgyűlés ren­delkezésének megfelelően fo­lyósítja a támogatást. A köl- _ csönszerződést is a bank köti meg a kérelmezővel az Alap­ban részt vevő termelőszö- -vetkezetak nevében és képvi­seletében. Ezen túlmeneőn — mint már említettem — ugyancsak jogszabály írja elő azt is, hogy a kölcsön­nyújtás célja nem lehet ellen­tétes a kormány hitelpolitikai irányelveivel. Végeredmény­ben tehát az Alap nem kon- kurrál a bankkal, inkább hasznos és hatékony segítő­eszköze a banki tevékenység­nek. Adott esetben például helyreállíthatja az egy-egy szövetkezet hitelképességét, s ezzel feltételét képezheti to­vábbi bankhitelek igénybevé. telének. A fejlesztési dönté­seknél, beruházásoknál, vagy akár termelési hitelek igény- bevételénél ez lényeges szem­pont. — Milyen összeget fizet­nek be az Alapban részt vevő szövetkezetek, s hogyan kaphatnak a közös „pénz­tárcából” támogatást? — Mindezt — amint erről már fentebb szó esett — jog­szabály és az alapszabály tartalmazza. Ennek megfe­lelően a tagszövetkezetek éves bruttó jövedelmük egy száza~ lékát kötelesek öt éven ke­resztül a közös alapba befi­zetni. Ez várhatóan öt év alatt mintegy 30 millió forint körül alakul, s ez lesz a to­vábbiakban az a közös biz­tonsági tartalék, amely az említett feltételek mellett a részt vevő termelőszövetkeze­tek között forog. Így a Támo­gatási Alap bármely, arra rá­szoruló tagja kérheti a pénz­ügyi megsegítést, melyek kö­zött a legjelentősebb forma a kölcsönnyújtás, de indokolt esetben lehetőség van óva­dék. és kezességvállalásra, valamint végleges juttatásra is- Azonban — az Alap céljá­val összhangban — az intéző bizottság természetesen a rö­vid határidejű kölcsönök jut­tatását részesíti előnyben, hogy minél több szövetkezet, minél gyakrabban részesül­hessen támogatásban. — Alakuló küldöttgyűlé­sünkön igen élénk aktivitás nyilvánult meg. Számos fon­tos javaslat is elhangzott, így az is. hogy a közös „pénztár­cából” nemcsak az önsegélye­zésre, de — az alapszabály­ban rögzítetteknek megfele* lóén — lehetőség legyen kü­lönböző társulásokban, szö­vetkezeti és állami vállalati kooperációkban való részvé­telre is. Az így befektetett kö­zös tőke tisztes haszna pedig tovább növeli a közös alapot, s a megnagyobbodott összeg­ből mód lesz különböző közös kulturális és szociális, vala­mint üdülési, pihenési célú beruházások megvalósítására is. Falud! Sándor Gépesített eakerrépe-tersesztés a hatvani Lenin íermMszsvifeetöen Az összesen 3500 hektáron gazdálkodó hatvani Lenin Termelőszövetkezet kétszáz hektáron termesztett cukorré­pát az elmúlt évben. A cukor­gyár közelsége termékenyí­tőén hat a közös gazdaság cu­korrépa-termesztő kedvére: 100 hektárral megemelték a vetésterületet, és a cukorré­pa-program keretében jelen­tősen gépesítették is a ter­melést. Az ez évi földmun­kákban már részt vesz a több millió forint értékű új gép­soruk, amely a cukorrépa- szakmában szinte mindent tud, a vetéstől a sarabolá- sig... A modem gép jól képzett szakembereket kíván, ennek megfelelően kezelői tanfolya­(Fotó: Szabó Sándor! mon vesznek részt, és jól el­sajátítják a HERRIAU-gép- sor kezelését. Felvételünk is a HERRIAU-t ábrázolja, amellyel kezelő­je, Papp József indul mun­kába. A kezdés előtti percek­ben Haric József üzemeltető mérnök ad számára tanácso­kat. Apropó, BNV! A műszaki fejlesztés űj iránya a Finomszerelvénygyárban A napokban zárult tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár­nak ha nem is éppen a leg­nagyobb látványossága, min­denesetre az egyik érdekessé­ge volt az egri Finomszerel- vénygyár kiállítása, amelyen a vállalat — többi között — bemutatta, hogy miként lehet öreg, rozzant gépeket is újból rendkívül hasznossá tenni. Ügy megfiatalítani, hogy megfeleljenek a mai kor kö­vetelményeinek is, eredeti értéküknél sokkal többet ér­jenek. A BNV apropóján beszél­gettünk a témáról utóbb részletesebben is a bervai szakemberekkel, Füzessy Já­nos és Molnár Imre főosz­tályvezetőkkel — a munkahe­lyükön. Mint elmondták: a gépek bizonyos fokú „rehabilitáció­jára”, tökéletesítésére kétsze­resen is szükség van náluk. A 3-as számú választókerület jelöltje? Fodor Istvánná aÍI Két ciklusban képviselte már eddig a választókerület érdekeit. Mint jelölésekor az egyik felszólaló elmondotta: „Velünk volt gondjainkban, jól képviselt bennünket, ál­landóan tartotta a kapcsola­tot a választókkal”. A kerületben mindhárom jelölőgyűlésen megkapta a résztvevők százszázalékos, nyílt szavazatát. Törékeny­nek látszó nő, pedig telve van energiával, a közösség jsíeretetével, azzal a felelős­ségérzettel, amely ma egy közéleti embert jellemez. Az út messziről indult, a távoli Rimaszombatból. Vas­utascsaládban született, édes­anyját korán elveszítette, és a MÁV ottani árvaházában nevelkedett. Nagy nehézsé­gek, nélkülözések árán si­került elvégeznie az egri ta­nítóképzőt, ahonnan telve lel­kesedéssel, a gyermekek iránt érzett nagy-nagy . szeretettel indult el a pedagóguspályán. Először Alsódabason tanított, majd Dormándra, később pe­dig Recskre került, s itt él, itt dolgozik azóta is. Közben elvegezte a tanárképző főis­kola magyar—történelem sza­kát. Közéleti tevékenysége más­fél évtizedre tekint vissza. Tagja volt az egri járási ta­nácsnak, és a tanács meg­szűntéig elnöke volt a mű­velődésügyi állandó bizott­ságnak. nyolc esztendőn, azaz két cikluson keresztül pedig mint országgyűlési képviselő élvezte a választók bizalmát, — A felelősség kettős — mondotta Fodorné. — Ezzel tartozik a képviselő a válasz­tóiknak és ezzel az ország- gyűlésnek is. A mérleg magas, hiszen nem mindegy, hogyan képviseli az ember a köz ér­dekeit, miként dolgozik a társadalomért. Az elmúlt két ciklus alatt 47 törvény alkotásában vett részt. Felszólalásaiban a vá­lasztókerület és a megye gondjairól beszélt, egyeztet­ve az országos érdekekkel. 1967-ben például a mátrai terület ivóvíz-gondjairól be­szélt: azóta ez a téma már megoldódott. — Nem tulajdonítom ezt a tényt a magam érdemének, hiszen a képviselő sem dolgo­zik egyedül. Közös, szép munka eredménye volt ez. S ugyanerről számolhatok be más témáknál is. A tanácsok, a párt, a népfront, de maguk a választók is nagy segítséget adtak a munkámhoz. Foglalkozott a bejáró diá­kok helyzetevei, a Tama-pa- tak szabályozásával, egyéni kérések és panaszok intézésé­vel, szorgalmazta a közérde­kű bejelentések és javaslatok megvalósítását. A közösségért végzett mun­ka eredménye adja a legna­gyobb boldogságot, ez a leg­nagyobb erőforrás, amelyből táplálkozni lehet — mon­dotta Fodor Istvánné. Munkájához a családjától is sok támogatást, nagy meg­értést kapott, s megválasztá­sa esetén — ahogy a jelölő­gyűléseken is elhangzott — igyekeznek még jobban segí­teni maguk a választópolgá­rok is. ►. ífaztot) Egyrészt. mert — jóllehet, még csak negyedszázados a gyár — a berendezések fizi­kailag és erkölcsileg egy­aránt mindinkább veszítenek teljesítőképességükből, meg­kopnak, elhasználódnak. Másrészt ezeknek a gépeknek a kiszolgálása jelentős fizikai erőkifejtést- is’ T§ónyel a fel­adatok végzése során s mo­noton ütemet diktálva nehe- . zítik még tovább a munkát. Napjainkban természetes igény a fizikai munka csök­kentése, az egészségesebb üzemi körülmények kialakí­tása, a termelékenység szün­telen javítása. Ami jó ideje megfogalmazódott már, sőt határozott törekvés a Finom- szerelvénygyárban is. Az elképzelések, tervek va­lóra váltásához kitűnő lehe­tőségül kínálkozott a még 1968-ban kezdődött Mecman- program: a svédek ügyes pneumatikus automatika-ele- meinek megismerése, gyártá­sa, felhasználási körük szé­lesítése. Több régi gépet sike~ rült így megóvni a% enyészet­től, átmenteni a jövőnek s ameüett számos újabbat is korszerűbbé tettek. IA műsza­ki fejlesztés eddig szokatlan iránya, útja aztán a Kohó és Gépipari Minisztérium ro- konszenvével is találkozott s így a KGM a tavalyi év ele­jén szerződéskötéssel — mi több: anyagi támogatással — serkentette a vállalatot a kí­sérletek folytatására, az úgy­nevezett pótlólagos automati­zálás erőteljesebb, sokolda­lúbb alkalmazására. — A minisztérium olyannyi­ra fantáziát látott a mun­kánkban, hogy az elmúlt év őszén már országos pályáza­tot is hirdetett a törekvések általánosabbá tételére — hallottuk a Finomszerelvény­gyárban. — Amire válaszol­va, mi, szerencsére már konkrét megoldásokkal je­lentkezhettünk, s mindjárt a tavaszi BNV-n. Ügy éreztük ugyanis, hogy akár kiállítás­ra is vihetjük már az eredmé­nyeinket, hiszen például asz­tali fúrógépet tettünk — prog­ramozhatóan — hosszú fura­tok készítésére alkalmassá. Automatizáltuk a marógépek meliékmozgását, az eszterga­gépek munkadarabjainak a befogását illetve a szegnye­regről. keresztszánról történő megmunkálását, hogy csak néhányat említsünk... örü­lünk, hogy erőfeszítéseink fi­gyelmet keltettek a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron: olyan cégek voltak az érdeklődők között, mint a Csepeli Ke- rókpárgyar, s a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára mind­járt meg is ‘ vette /az egyik prototípusunkat... A vállalatnál — megváltják — nagy reményeket fűznek programjukhoz, miután a pótlólagos automatikával egy- egy regi vagy új alapgép mar több más műveletre is vállal­kozhat s ennek elérése nem túlságosán költséges. Jóval gazdaságosabb az ilyenféle átalakítás, fejlesztés, mint a hasonló teljesítményű cél­gép beszerzése. A különféle kiegészítő berendezések meg­térülési ideje mindössze 1,2— 1,5 év, míg az új importgépe­ké 2,5—5. Így a nagy soroza­toknál, a tömeggyártásban foglalkoztatott berendezések mintegy 50—60 százalékánál feltétlenül érdemesnek tart­ják az említett korszerűsí­tést. A programot a már ismer­tebb Mecman-kooperáción túl újabban az NSZK-beli Leib- fried-céggel való együttmű~ ködés is segíti már.. A Finom- szerelvénygyár így — sajat gépparkja felfrissítése mel­lett — egyre nagyobb külső megrendelések teljesítésére képes. S ezt az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság is támogatja. Jelentős ered­mény, hogy az automatika- profil már most is az árbevé­tel 40 százalékát biztosítja. S nyilvánvaló, hogy ha a válla­lat a különböző elemeken túl a komplett automatikus be­rendezések szállítását is fo­kozza, még biztosabb alapot teremthet jövőjéhez. — A BNV után, június 5— 6-án újabb fórumon kívánunk hangot adni és híveket sze­rezni törekvéseinknek — új­ságolták a szakemberek. ;— Az egri Technika Házában kétnapos tanácskozást rende­zünk a GTE helyi szervezeté­vel a pótlólagos automatizá­lásról illetve ennek ipari al­kalmazásáról. Bíztató az ese­mény iránt mutatkozó kedv. az, hogy eddig 52 vállalat 135 képviselője jelentette be rész­vételét az előadásokra illetve az üzemlátogatásra... Szeret­nénk ha e találkozóból két­szeresen is profitálhatnánk: további megrendelőket szerez­hetnénk, illetve a tapasztalat- csere alkalmával sikerülne újabb ismereteket nyernünk munkánk folytatásához, to­vábbi alkalmazási területeket tudnánk felkutatni. Gyóni Gyula 1973. június 4:, azeréa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom