Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

Szerdo esti külpolitikai kommentárunk: Egy pofon háttere MIUTÁN SZATO EISZAKU volt miniszterelnök temetésén egy reakciós fanatikus pofon vágta Miki Takeot, a Japán Császárság jelenlegi kormányfőjét, egy belügyi paranccsal készültségbe helyezték a rend­őrséget. Ezt az intézkedést nemcsak a Tokióban dol­gozó külföldi tudósítók, de a japán újságírók egybe­hangzó iróniával kommentálják. A tettes ugyanis, aki könnyen meg is ölhette volna a miniszterelnököt, nem ismeretlen izgága fia­talember volt, hanem az egyik fasiszta párt ismert vezetője, akit a múltban ötvenötször (!) kellett már őrizetbe venni különböző törvénysértő cselekede­teiért. Ebből logikusan következik, hogy nem lehe­tetlen a Tokió-szerle forgalomba került feltételezés, amely szerint bizonyos biztonsági főnökök — és azok, akik mögöttük állnak — tudatosan engedték a miniszterelnök „megszégyenítését”. AZ ELKÉPZELÉS ANNÁL KEVÉSBÉ lehetetlen, mert statisztikai tény, hogy a japán rendőrség körei­ben rendkívül erős a reakciós pártok és csoportok be­folyása, de van egy másik, alighanem még fontosabb oka is annak, hogy a szélsőjobboldal tevékenysége kétségtelenül megélénkült „a felkelő nap országá­ban”: a kínai befolyás. Peking egész politikájának alapja a Szovjetunió „bekerítése”, összefogás valamennyi szovjetellenes erővel, Josef Strausstól a japán szélsőjobbig. Kína mind nagyobb nyomást gyakorol Japánra a két or­szág közötti szerződés kérdésében. Csak úgy hajlan­dó aláírni ezt az okmányt, ha abba támadó kitétele­ket vesznek bele egy úgynevezett „harmádik ország” — vitathatatlanul a Szovjetunió — ellen. Ezt a jelen­legi japán kormány sem akarja, Miki Tikeo többször is elkötelezte magát a Szovjetunióval folytatandó jó­szomszédi viszony mellett, legutóbb az idén áprilisban Brezsnyevnek írt levelében. A legújabb jelentés szemt a TASZSZ nyilatko­zatban figyelmeztette Tokiót a kínai zsarolás veszé­lyére. HA EHHEZ HOZZÁVESSZÜK azt is, hogy a kor­mányfő hajlik a Kína által ugyancsak ellenzett — atomsorompó egyezmény ratifikálására, alighanem újabb adalékunk van arra, vajon miért csattanhatott el az a pofon éppen most. Gierek és Giscard d’Estaing beszéde Lengyel—francia barátsági gyűlés Katowicében Edward Gierek, a LEMP KB első titkára díszvacsorát adott a hivatalos lengyelor­szági látogatáson tartózkodó Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök tiszteletére. A vacsorán po­hárköszöntők hangzottak el. E. Gierek a többi között hangoztatta: — Közös óhajunk, hogy a mai Lengyelország és Fran­ciaország között közeli, gaz­dag és tartós kapcsolatokat teremtsünk. Azt akarjuk, hogy Franciaország a nyugati államok közül az egyik fő gazdasági partnerünk legyen. — A Lengyel Népköztár­saság szocialista szövetsége­seivel, különösen a Szovjet­unióval együtt következetes enyhülési és békepolitikát folytat, amelynek célja Euró­pa és az egész világ bizton­ságának és sokoldalú együtt­működése fejlesztésének biz­tosítása. örülünk, hogy a nyugati országok között ép­pen Franciaország kezdemé­nyezte az enyhülést és to­vábbra is részt vesz ebben a folyamatban. Mindez minősé­gileg új a nemzetközi kap­csolatokban és az összes or­szág számára hasznos. Arra kell törekednünk, hogy ez visszafordíthatatlanná váljék. Ebben az ügyben kiemelkedő szerepe van az európai kon­ferenciának, amely — meg­győződésünk — a legmaga­sabb szintű találkozóval feje­ződik be. E konferencia si­kere bizonyára Európa tör­ténetének nagy eseménye, ígéretes jövőjének előhírnö­ke lesz. Giscard d’Estaing válaszá­ban a többi között rámuta­tott: — Országaink támogatták annak a sokoldalú párbeszéd­Glscard d'Estaing francia elnök és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára Katowicébe érkezett. (Népújság telelotó — CAF—MTI—KS) AA/v^A)^t/VS|^|/SA/^vVVA/VN^/VVVVVVSA(<vvVSA^ —, ,.■„„.■1 I !. .!■ —, ■ Szovjet választások eredménye A szovjet fővárosban szer­dán közzétették a vasárnap megtartott választások vég­eredményét. Mint ismeretes ezúttal a szövetségi és auto­nóm köztársaságok legfelsőbb tanácsait és a helyi tanácso­kat választották újjá. A köz- társasági legfelsőbb tanácsok képviselőinek megbízatása négy évre, a tanácstagoké két évre szól. Mint a köztársasági legfel­sőbb tanácsi választások vég­eredményéről kiadott közle­ményből kitűnik, a kommu­nisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjei vala­mennyi szövetségi és auto­nóm köztársaságban megkap­ták a szavazatok abszolút többségét. Az Oroszországi Föderációban a jelöltekre a szavazók 99,88 százaléka ad­ta szavazatát. A szavazásra jogosult 90 millió 202 429 sze­mély közül 90 millió 177 221 járult az urnákhoz, ami 99,97 százalékos részvételi arányt jelent. Ukrajnában a képviselője­löltek támogatására leadott szavazatok aránya 99,97 szá­zalék volt, Észtországban 99,89 százalék, a többi köz­társaságban 99,90—99,99 szá­zalék között mozgott. Néhány adat az Oroszorszá­gi Föderáció Legfelsőbb Ta­nácsának új összetételéről: a képviselők 64,7 százaléka, te­hát csaknem kétharmada az előző ciklusban nem volt tag­ja az OSZSZSZK parlament­jének. A megválasztott 904 képviselő 50,2 százaléka munkás vagy kolhozparaszt. A pártonkívüliek aránya 33,2 százalék, a nőké 35,1 száza­lék. A képviselők 19,4 százalé­ka 30 éven aluli fiatal. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának tagja lett Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgornij. Alekszej Ko­szigin a párt és a kormány több más vezető személyisége. A legnagyobb szovjet köztár­saság központi választási bi­zottsága áltál kiadott jelentés hagsúlyozza, hogy az Orosz- országi Föderáció népei egy­öntetűen a kommunisták és pártonkívüliek tömbjére adva szavazataikat, ismét demonst­rálták a párt bel- és külpoli­tikájával való azonosulást és azt az eltökéltségüket, hogy a jövőben is önfeláldozó mun­kával növelik a szocialista ál­lam erejét. nek a megkezdését, elősegí­tették fejlődését es meggyor­sították befejezését, amely Európában a biztonsági és együttműködési konferenciá­val kapcsolatban jött létre. Tény, hogy a második világ­háború befejezése óta most először tanácskozik közösen az egész európai család, az­zal a törekvéssel, hogy le- küzdje mindazt, ami megoszt, hogy eltávolítsa az útból a népek megértését és találko­zását megnehezítő akadályo­kat. Már most úgy vélem, hogy a konferencia hamaro­san befejezheti munkáját. Giscard - d’Estaing végül hangoztatta: meggyőződése, hogy a lengyel vezetőkkel folytatott tárgyalásain meg­találják a módját a két or­szág kapcsolatai és együtt­működése további sokoldalú, erőteljes fejlesztésének. A hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Va- léry Giscard d'Estaing fran­cia köztársasági elnök szer­dán reggel Varsóból különre- pülőgépen vidékre indult. A kétnapos körút első állomása a sziléziai iparvidék köz­pontja Katowice. A francia államfőt útjára elkísérte Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Giscard d'Estaing megte­kintette a katowicei kohómű építkezését. Ez a létesítmény a jelenlegi lengyel ötéves terv legnagyobb beruházása, s nagy- és középhengermű berendezéseit francia cégek szállítják. A vendégek megszakítot­ták útjukat Browa-Gomicza- ban, majd Sosnowiecbcn, Edward Gierek szülővárosá­ban. Mindkét bányászváros­ban tízezres tömegek köszön­tötték őket. A déli órákban a katowicei sportcsarnokban mintegy 10 ezer részvevővel lengyel—francia barátsági gyűlést rendeztek. Ezen Ed­ward Gierek, majd pedig Giscard d’Estaing mondott beszédet. Tüntetők a Republics előtt Röviddel azután, hogy a portugál kontinentális opera­tív parancsnokság (Copcon) megbízottai eltávolították a pecsétet a Republica című lap szerkesztőségének épüle­téről és engedélyezték a lap nyomdászainak, hogy birto­kukba vegyék azt, több mint száz főnyi tömeg gyűlt össze az épület előtt, tüntetve az intézkedés ellen. A tüntetők, többnyire a szocialista párt hívei, követelték a katonák­tól. hogy ürítsék ki az épüle­tet és engedélyezzék a belé­pést Ráül Regónak, a lap fő- szerkesztőjének és a Repub­lica más vezető munkatársai­nak számára is. A legfrissebb hírügynöksé­gi jelentések szerint a tűnte tés tovább folytatódik. Idő­közben a helyszínre érkezett Vasco Goncalves miniszterel­nök megbízottja és Raul Re­gó főszerkesztő kíséretében belépett az épületbe. Fegyveres ellenállás Chilében A mexikói lapok értesülé­se szerint tovább erősödik Chilében a fegyveres ellenál­lás. Az El Sol De Mexico helyzetelemző cjkkében rá­mutat, hogy elsősorban a munkásnegyedekben mind többet hallatnak magukról a hazafiak fegyveres csoportjai. A lap szerint a junta is kény­telen volt beismerni. hogy „egyre több a gerilla csoport az országban”. Más jelentések szerint' a fegyveres egységeket az ille­galitásban levő kommunista párt szervezi és irányítja az ellenállók bizottságával kar­öltve. A fegyverek egyrésze az Allende-íolyosón Argentí­nából érkezik. A mexikói rádió kedd esti jelentése szerint Antofagasta varo6 környékén a hét elején újabb fegyveres összetűzésre került sor a hazafiak és a katonai egységek között. A junta sajtóirodája az esetről úgy számolt be, hogy „szélső­séges elemek provokáltak. A hatóságok 17 kommunistát le­tartóztattak”. Lefejezték Fejszál gyilkosát A szaud-arábiai főváros­ban a kormánypalota előtti téren szerdán napnyugta után nyilvánosan lefejezték Fejszál Ibn Aldel Aziz her­ceget, a néhai Fej szál király gyilkosát. Mint emlékezetes, a fia­talember március 25-én be­hatolt nagybátyja fogadó­szobájába, revolverrel két­szer rálőtt az uralkodóra, aki nem sokkal később be­lehalt sérüléseibe. A me­rényletről kiadott első köz­lemények azt állították, hogy a gyilkos nem ép elméjű, ezt azonban a későbbi orvosi vizsgálatok cáfolták. A rijadi rádió közlése sze­rint a herceget, a Yaria. a legfelsőbb egyházi bíróság bűnösnek találta, s halál- büntetésre ítélte. A bíróság döntését Khaled király jó­váhagyta. A mohamedán egyházi törvények szerint a gyilkost azzal az eszközzel kell kivégezni, mellyel tet­tét elkövette, tehát Fejszál herceget agyon kellett vol­na lőni, de királygyilkosság esetében a legsúlyosabb bün­tetést, a lefejezést alkalmaz­zák! Sűrűsödnek a jelek, hogy hamarosan befejezi munká­ját Genfber. az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet második, okmány- fogalmazó szakasza. Közeli dátumok vannak forgalom­ban, a nyugati hírügynöksé­gek azt jelentették, hogy jú­lius 10-re várható a máso­dik szakasz befejezése és a hó végére a harmadik, az ünnepélyes lezárás. A való­ság az, hogy hivatalosan még nem döntöttek ebben az ügy­ben, de maga Leonyid Brezs­nyev, amikor 1 vasárnap a szovjet választások alkalmá­val újságírókkal beszélgetett, azt mondta, hogy a közeli jövőben lehetséges Genfben a finálé. Politikai illemkódex Harminchárom európai és a két, .észak-amerikai kor­mány képviselői az államok biztonságának és szélesedő együttműködésének feltéte­leit magában foglaló okmá­nyokat fogalmaznak — két esztendeje — Genfben. Most azonban már elmondhatjuk: a mintegy hatszáz diploma­ta és szakértő nem dolgozott QiMMMM Sm. Június 19, csütörtök Hazánk, Európa Finis Genfben hiába. Gyakorlatilag befe­jezték az államok együttélé­sét szabályozó tíz alapelv megfogalmazását, és most már csak az összefoglaló jel­legű bevezető es zárórész van hátra. A második témakör a gaz­dasági kapcsolatokat foglalja magába, voltaképpen itt is papírra vetették a lényeget. A harmadik napirendi pont — amely körül a legtöbb vi­ta folyt — és amely a kul­turális értékek, az oktatási tapasztalatok és az informá­ciók cseréjét s az emberi kapcsolatok bővítésének le­hetőségét tartalmazza, ugyan­csak túljutott a nehezén. Legutóbb a külföldi újság­írók munkafeltételeiről szóló pontot sikerült megfogal­mazni. Az említett hatszáz diplo­mata és szakértő 16 albizott­ságban és munkacsoportban alapos munkát végzett — mégis a végső döntések nem a genfi tárgyalóasztalnál szü­lettek, és ez természetes. Rendkívül fontos, egész Eu- róoa jövőjét érintő kérdé­sekről van szó, és az ilyes­miről magasabb szinten, kor­mányok ülésein és kormány­férfiak találkozóin határoz­nak. Azt jelenti ez, hogy a részleteket Genfben dolgoz­zák ki, de a nagy hordere­jű kompromisszumokról min­dig magasabb szinten kell dönteni. Emlékeztessünk ar­ra, hogy nemrég találkozott Bécsben Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügy­miniszter, röviddel ezelőtt tartotta meg csúcsértekezle­tét a NATO, és mindezek után, amikor Ford elnök ha­zatért európai körútjáról, ki­jelentette: a biztonsági érte­kezlet most már hamarosan befejezhető. Az általános nemzetközi helyzet alakulása és a magasszintű határoza­tok tükröződnek most Genf­ben. A svájci városban megfo­galmazzák az okmányokat, minden küldöttség hazatér, majd Helsinkiben — előre­láthatóan a legmagasabb ve­zetők részvételével — össze­ül a biztonsági értekezlet harmadik szakasza és aláír­ják, jóváhagyják a megál­lapodásokat, ilyenformán si­keresen lezárul a földré­szünk történetében példa néfkül a lie »úc&teiláíkOBÓ, Harc a zárójelekkel Egy friss hír szerint az Egyesült Államokból Genfbe utazott hat különlegesen képzett fordító, hogy részt vegyen az okmányok végső megfogalmazásában, a meg­állapodások ugyanis több nyelven készülnek, és vala­mennyi hivatalos. Ez a kis hir azt jelzi, hogy Genfben nincsenek még a munka vé­gén. Megfogalmazták mon­danivalójukat., kidolgozták az ésszerű kompromisszumokat, egy-egy mondat vagy pasz- szus felett azonban olykor hónapokig folyt a vita az illetékes -albizottságban. A jelenlegi szövegek még nem véglegesek, ideiglenes jelle­gűek. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a tárgyalófelek nem tudtak megegyezni egy- egy részletben, és az ideigle­nes szövegbe zárójelek kö­zölt most ott szerepel egy­más mellett két vagy több álláspont változat. Hátra van tehát a zárójelek feloldása, ami bizonyos időbe, munká­ba kerül s némi vitát is hoz még magával. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet be­fejezése tehát küszöbön áll, de ne hagyjuk ki a számí­tásból a váratlan akadályok néhány százaléknyi lehető­ségéi. meri: ez ismét fékez­heti a haladást. Tatár Imre Sxereposstás ? A bonni kormányszóvivő be­jelentette, hogy Schmidt kancellár előreláthatólag ok­tóberben utazik Pekingbe, hogy éteget tegyen egy régóta érvényes meghívásnak. Az ügy önmagában véve szóra sem érdemes. Lehetne ez korunk napról napra zaj­ló csúcsdiplomáciájának egyik közepesen jelentős mozzanata. Annál is inkább, minthogy a tapasztalatok sze­rint korántsem minden, Pe- kinget járt államférfi tér haza Mao Ce-tung filozófiá­jának és a kínai kormány világpolitikai törekvéseinek híveként. Szót ez a bejelentés azért érdemel, mert a IcanceLlár előfutáraként szeptemberben Franz-Josef Strauss kel át is­mét a Nagy Falon — rövid időn belül immár másodszor. Humorérzékkel megáldott po­litikai megfigyelők szerint Strauss pekingi nosztalgiái abból fakadtak, hogy kül­földön ott érzi magát a leg­nagyobb biztonságban, mióla New Yorkban ledér nösze- mélyek utcai csinytevésének esett áldozatául. Kevésbé hu­moros helyzetclemzök szerint másról van szó: arról tudni­illik, hogy kormányhivatalok szintjén pillanatnyilag még Washingtonban sem talál olyan megszállottan szovjet- ellenes partnereket, mint Pe- kingben. Mármost — mondhatná bárki — Helmut Schmidt egészen más külpolitikát vall magáénak (kivr.ltk'vp a szo­cialista országok irányában), mint Franz-Josef Strauss. A > pekingi vezetők tehát szep­temberben arról hallhatnak, hagy mit tenne 9 bajor Strauss a kormányhatalom birtokában, Schmidt viszont arról tájékoztatja őket, hogy mire nem hajlandó a koalí­ciós kormány a hatalom tényleges birtokában. A tapasztalat azonban né­mileg módosítja ezt a ké­pet. Mielőtt ugyanis Kína és az NSZK felvette volna a diplomáciai kapcsolatokat, amit Scheel akkori külügy­miniszter intézett, előzőleg Gerhard Schröder, Adenauer volt külügyminisztere nyi­totta meg a nyugatnémet politikai zarándokok sorát, majd a CDU—CSU hossza­san és alapjában véve cá- folatlanul terjesztette, hogy Schrőderé a kapcsolatfelvé­tel igazi érdeme. Magyarán: ez azt jelente­né, hogy amit az NSZK kor­mánya kínosnak, vagy hiva­talos és nyilvánosan köve­tett politikájával ellentétes­nek érez, azt rábízza a jobb­oldali ellenzékre, s a bonni kormány férfiak csak olyas­mit végeznek el maguk, ami­re ráfogható, hogy ártatlan diplomáciai rutin. Peking világpolitikai. tö­rekvései. túlságosan is ve­szélyesek! ahhoz, hogy az ilyesfajta trükkök ne kelte­nének gyanút a megfigye­lőkben. Az államközi kap­csolatok ápolása Kínával ugyanis végső elemzésben nem más a békés egymás mellett élés gyakorlatánál.- A hintanolitika v!*zont olyan mutatvány, amely v*"iktö- réssel is végződhet. ■*> a baleset áldozata általában nem az. aki a hintát lenge­ti, hanem az, aki rajta ül. eaj k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom