Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

A választás és a népfront Plakátok, falragaszok hir­detik országszerte: a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési képviselői választásokat 1975. június lö-re tűzte ki. Az esemény­hez tartozik az is, hogy az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán módosították az al­kotmány egyes rendelkezé­seit, többek között a vá­lasztási ciklus időtartamát is. Az országgyűlés megbíza­tása április 25-én járt le, nyilvánvaló tehát az új vá­lasztások kiírása. Kérdés azonban, hogy miért vált szükségessé a választási cik­lus időtartamának megvál­toztatása? A fejlett szocia­lista társadalom építésének időszakában előtérbe került a szocialista állam gazda­sági szervező és irányítóte­vékenysége, amely elsősor­ban az ötéves tervekben va­lósul meg. Ezeket a terve­ket az országgyűlés iktatja tői vénybe és ellenőrzi meg­valósításukat. Ezért szüksé­ges. hogy az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választási ciklusok össz­hangba kerüljenek az öt­éves tervek időszakával. Lo­gikus. hogy a képviselők mandátuma is egy-egy öt­éves terv időszakára szól­jon. Ezért döntött úgy az Elnöki Tanács, hogy a kép­viselőket most június hó­napban már ötéves időszak­ra választják meg. Társadalmunkban hatal­mas közéleti aktivitás bon­takozott ki az elmúlt idő­szakban. Népünk egyre tu­datosabban, felkészültebben vesz részt a közös dolgok intézésében, érdeklődik az életét befolyásoló és megha­tározó politika iránt. A dol­gozók mind nagyobb szám­ban és mértékben szólhat­nak bele a lakóterület, az üzem, a szövetkezetek ügyei­nek intézésébe, előbbre vi­telébe. Jó alkalmat kínálnak a szocialista demokrácia fej­lesztésére az előttünk álló országgyűlési választások is. A bizalom felelősségre kö­telez; minden tapasztala­tunk arra utal, hogy ha a dolgozóknak nagyobb bele­szólási lehetőségük van a gazdálkodásba, az országos, a helyi, az üzemi ügyekbe, akkor fokozódik aktivitá­suk, bővül látókörük és nö­vekszik felelősségtudatuk. Az államélet, a tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek demokratikus intézményei­nek továbbfejlesztésével, a szocialista demokrácia ál­talános kibontakoztatásával közelebb jutunk annak a követelménynek megvalósí­tásához, hogy „az állampol­gárok többsége váljék a ha­talom gyakorlásának és a közügyek intézésének része­sévé” — amint azt a Köz­ponti Bizottság beszámolója hangoztatta a XI. komgresz- szuson. E nagy feladat meg­valósításában jelentős sze­rep hárul a Hazafias Nép­front bizottságaira és társa­dalmi aktivistáira. A képviselők választása az országban mindenütt a párt vezetésével, a nemzeti egy­ség és a párt szövetségi po­litikája jegyében, a Hazafi­as Népfront égisze alatt tör­ténik. E felelősségteljes munkában nagy feladat há­rul a népfrontmozgalomra. Helyi bizottságai gondos­kodnak arról, hogy a vá­lasztási előkészületek és a szavazás során mindenütt érvényesüljenek a választó- polgárok jogai, erősödjék államunk, társadalmi éle­tünk szocialista demokra­tizmusa. A népfront testüle­téi tevékenyen elősegítik a választások törvényes lebo­nyolítását, e munkában a kölcsönös bizalom jegyében együtt dolgoznak párttagok és pártonkívüliek. A választási előkészületek legjelentősebb fórumai a je­lölő gyűlések, amelyek má­jus 12. és 22. között zajla­nak le. E gyűléseken a te­lepülések lakói, az üzemek, intézmények dolgozói el­mondhatják javaslataikat, véleményükkel segíthetik a jelöltek megválasztását. A legutóbbi választáshoz ha­sonlóan, most is mód van többes jelölésre. És termé­szetesen adódik a kérdés: kit jelöljünk? Alapvető kö­vetelmény, hogy a jelölt el­fogadja a népfront válasz­tási programját, vállalkozzék annak megvalósítására, s megfelelő közéleti tapaszta­lattal is rendelkezzék. Nyil­vánvaló követelmény, hogy újjáválasztott parlamentünk tagjai között azok a kom­munisták és pártonkívüliek foglaljanak helyet, akik ál­dozatkész közösségi munká­jukkal bebizonyították, hogy érdemesek a társadalom bi­zalmára. Június 15-én több, mint hat és fél millió választás­ra jogosult állampolgár lép majd az urnák elé, hogy döntsön: az elkövetkező öt évben kik vesznek részt leg­magasabb népképviseleti szervünk, a parlament mun­kájában. A sikeres válasz­tást, az országgyűlés to­vábbi munkájának fejlődé­sét segíteni, támogatni kö­zös ügyünk. Ebben nyújthat szerte az országban hatha­tós irányítást a helyi nép­front E. G% A WBM-be» összesítés ké­szült az I. negyedévi élelmi­szergyártásról és a forgalma­zásról ; az adatokból kiderült hogy a lakosság ellátása az év első három hónapjában za­vartalan és kiegyensúlyozott volt A minisztérium szakem­berei szerint egyre inkább ér­vényesül az a tendencia, hogy a zsíros, nehezen emészt­hető és túlságosan kalóriadús élelmiszereket a biológiailag nagyobb értékű, magas fehér­jetartalmú élelmiszerek vált­ják fel. Az első negyedévben az Ál­lami Húsipar húsból, és hús- készítményekből a tervezett­nél 1,2 százalékkal többet adott át a kereskedelemnek, ez 6,6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Az év első három hó­napjában a tej felvásárlás va­lamelyest elmaradt az elmúlt évitől — emiatt a minisztéri­um lassította a tehénállomány átállítását húshasznosításra — ennek ellenére a tej- és tej­termékfogyasztási mennyi­ségben meghaladta a tavalyit. Tejből csaknem 5 százalékkal, tejfölből pedig 10 százalékkal több fogyott, mint tavaly ja­nuár elejétől március végéig. Fokozódott a vásárlók érdek­lődése a baromfihús és a to­jás iránt. A megfelelő kíná­latot az tette lehetővé, hogy a baromfi, és tojásfelvásárlás igen kedvezően alakult az év elején, olyannyira, hogy még export-megrendeléseket is ki lehetett elégíteni. A minisztérium megállapí­totta, hogy a tojás felvásárlá­sa az elmúlt hetekben helyen­ként nem volt zavartalan, egyes ÁFÉSZ-ek a védőár alatt vásárolták még a ház­táji gazdaságoktól a tojást. Ez a magatartás — amint a mi­nisztérium illetékesei hang­súlyozták — nem engedhető meg, mert rontja a termelői érdekeltséget és végső soron kedvezőtlenül befolyásolhatja a háztájiból a tojáskínálatot. A szerződéses vagy a sabad védőárat mindenhol be kell tartani, ezt egyébként a ta­vaszi hetekben már fokozot­tan ellenőrzik. A lakosság a tavalyihoz ké­pest több konzervet vásárolt és több fogyott mélyhűtött áraikból is. örvendetes, hogy a* ésszerű enkorgazdáDkodás következtében kevesebb cu­korra volt szükség az év első három hónapjában, mint ta­valy. Ez azért is jelentős, mert a belföldi ellátást csak cukor- behozatallal lehet biztosítani. (MTI) Laboratóriumavatás A Budapesti Műszaki Egyetemen új építészeti laboratóriumot avattak. A 150 mil­lió forintos létesítményben a legkorszerűbb berendezések állnak az oktatás és a tudo­mányos kutatás szogálatában. A képen: Szánthó Judit ötödéves hallgató diplomamunká­ját készíti az új laboratóriumban' (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) A beruházások többsége megfelelő ütemben halad Hatmilliárd forintos fejlesztés az idén a könnyűiparban A könnyűipar az idén 6 milliárd forintot meghaladó összeget fordít fejlesztések­re. A tervidőszak elején megkezdett korszerűsítés je­gyében az év első hónap­jaiban is több új létesít­ményt adtak át. A tervezett fejlesztés sze­rint folytatódik a pamutipa­ri termel őberendezések kor­szerűsítése. Egyebek mellett hozzálátnak a szombathelyi Pamutipari Vállalat 950 ton­na pamutfonál — többletet biztosító beruházásához; to­vábbá dolgoznak a Pamut- fonóipari Vállalat és a Pa­muttextil Művek fonodái fejlesztésén — ezek a mun­kálatok már áthúzódnak a következő ötéves terv idő­szakára. Több vállalat fono­dájában, szövödéjében állí­tanak munkába az idén is újabb, nagy termelékenysé­gű gépeket, s 1975-ben feje­ződik be a Kőbányai Textil- művek, valamint a győri Richards Finomposztógyár kötött, illetve tarkán szőtt kelmetermelésének bővítése. A fésülő- és cémázó ka­pacitás, a kártoltfonal-ter- melés bővítése érdekében lé­tesít új üzemet Demecseren, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőipari Vállalat, s állít új gépeket üzembe Dunaúj­városban a Magyar Posztó­gyár. Előreláthatólag a terve­zettnél jóval korábban, még ebben a félévben megkezd­heti munkáját a Magyar Se­lyemipari 'Vállalat 127 új csehszlovák hidraulikus szö­vőgépe. Az V. ötéves terv szövődéi fejlesztésének elő­készítéseként indult be a kísérleti üzem a soproni szö­vőgyár SZTB-gépein, s még az idén termelni kezd az MSV új nagy teljesítmenyfl filmnyomógépe is. A köt-szövőipar két egye­di nagyberuházása Debre­cenben és Mátészalkán meg­felelő ütemben halad. 1975-ben a tervek szerint elkészült a Zrínyi Nyomda csepeli egysége, a Kossuth Nyomda Bécsi úti telephe­lye és befejeződik a nyírsé­gi nyomda fejlesztése. Meg­felelő ütemben halad az Athenaeum Nyomda, a Fényszedő Központ, a pécsi Szikra Lapnyomda, vala­mint a kaposvári nyomda korszerűsítése. A bútoriparban a szék- és kárpitosipari vállalatok bő­vítése az építési munkák késedelme miatt 1976 első felére húzódik át. Akadozik az iskolabútor- és sportszer- gyár részleges rekonstruk­ciója is. (MTI) HAZÁNKBAN — mint is­meretes — a keresőik 58 szá­zaléka munkás s még maga­sabb ez az arány, ha a nyug­díjasakat is figyelembe vesz- szük. Ennélfogva érthető, ha a párt, a kormány megkülön­böztetett felelősséget érez a munkásosztály iránt, állandó­an figyelemmel kíséri hétköz­napjait, életének, sorsának alakulását s következetesen törekszik helyzetének javítá­sára. Az utóbbi időkben is szá­mos intézkedés történt e cél érdekében, ennek következté­ben pedig a Központi Bizott­ság újabb kedvezőbb válto­zásokról, eredményekről ad­hatott jelentést a közelmúlt­ban tartott XI. pártkongresz- szusnak. Szükségtelen ismétlésekbe bocsátkozni, elegendő, ha csu­pán néhány jellemzőbb ada­tot említünk a fejlődés érzé­keltetésére. A munkások — kiváltképpen az állami Ipar, a nagyüzemek és az állami építőipar fizikai dolgozói és művezetői — az átlagosnál nagyobb reálbér- és reáljöve­delem-növekedést élvezhet­nek. Szembetűnő a szakmun­kások, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között vagy ép­pen a több műszakban dolgo­zók keresetjavulása, erőtelje­sen mérséklődött az azonos feladatokat végző nők és fér­fiak díjazása közötti különb­munkások 67 százalékánál ség. Amíg például 1967-ben a 1200 forint volt az egy sze­mélyre jutó havi kereset, nap­jainkban fele ennyien mond­hatják el ugyanezt. Szóródá­sok persze még mindig van­nak, vitathatatlan, hogy a fő­városiak jövedelme általában magasabb, mint a vidékieké. E megállapításnál azonban feltétlenül figyelembe kell vermi azt is, hogy Budapes' ten magasabb a szakmunka_ sok arányat s egy-egy csalod­Középpontban: a munkásember ban kevesebb az eltartottak száma. A REÁLBÉREK ÉS A REÁLJÖVEDELMEK feltűnő emelkedése — természetesen csak részben jelzi az életszín­vonal javulását. Amikor a té­máról beszélünk,'»nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy tovább szélesedett az a terü­let, ahol már csökkentett munkaidőben dolgoznak. Ez­által nőtt a szabad idő, amely számos lehetőséget teremt a pihenésre, művelődésre, szó­rakozásra. S örvendetes, hogy a következő tervidőszak első éveiben már valamennyi munkás és alkalmazott örül­het ennek. Mindezek — és még több más kedvezmény, lehetőség — tompították a parasztság valamivel magasabb jövedel­me miatti különbségeket, s ma már tulajdonképpen nincs is lényeges aránytalanság a munkások és a mezőgazdasá­gi dolgozók között. A jövőben is folytatódnak a hasonló törekvések a mun­kásság, elsősorban a nagy­üzemi munkások keresetének átlagosnál nagyobb ütemű növelésére és arra, hogy ez legyen a meghatározója az értelmiségiek, az alkalmazot­tak, illetve a többi dolgozó rétegek kereseti arányainak, a munkás-paraszt jövedelmek alakításának. Korszerűsítik a bértarifa~ rendszert, tovább fejlesztik a közgazdasági szabályozást. Kiterjesztik a pótlékot a má­sodik műszakra is, a harma­dikban pedig-'emelik e díj összegét. További segítséget jelente­nek a szociálpolitikai intézke­dések — amelyek egyébként eddig is számottevőek voltak. Hiszen például a családi pót­lék, a gyermekgondozási se­gély felemelése főlegha jlekt Akiket környezetük egy­gyermekes munkáscsaládok helyzetén könnyített. Nem véletlen, hogy a félmilliót is meghaladja azok száma, akik hazánkban a gyermekgondo­zási segélyt igénybe vették, jelenleg pedig 240 ezren kap­ják. Éppen ezért a téma vál­tozatlanul az érdeklődés elő­terében áll: a kormány sze­retne még többet tenni a csa­ládokért, a nőkért, keresi a munka és az enyai hivatás ed­diginél is jobb egyeztetésének lehetőségeit. FONTOS FELADAT a jö­vőben a munkások még na­gyobb felelősséggel, követke­zetességgel irányított képzése, továbbképzése, különösen a fiatalok oktatása, nevelése — hiszen ők jelentik az utánpót­lást. Újdonság a tanításban, hogy ez év őszétől egységesí­tik a szakmunkásképzés tago­zatait, az ipari és mezőgazda­sági szakközépiskolákban le' hetőséget teremtenek a szak- munkásképesítés megszerzé­sére. S e feladaton remélhe­tően osztoznak majd a válla­latok is: rendelkezésre álló eszközeikkel javítják a gya­korlati oktatás feltételeit, nö­velik a tanműhelyek, csopor­tos foglalkozásokra alkalmas munkahelyek számát, bőví­tik, tökéletesítik felszerelései­ket. Minden bizonnyal fokozza majd a munkáspálya vonzere­jét a mesterfokú szakmunkás- képzés 1976-ban történő indí­tása és a következő esztendő­ben kezdődő új típusú mű- vezetőképzés. S különösen eredményesek lesznek ezek, ha résztvevőiket kellő körül­tekintéssel válogatják: azok ülnek az iskolapadba, akik munkahelyükön kiemelkedő teljesítményt mutatnak, szak­mai ismereteik átlagon íelü­értelműen tisztel, akik szak­mai, emberi tulajdonságaik­kal egyaránt hathatnak tár­saikra, a kisebb és nagyobb kollektívák eredményeire. A vezetői utánpótlás bizto-- sításához továbbra is módot teremtenek az érettségivel nem rendelkező, de tehetsé­ges szakmunkásfiatalok egye­temi, főiskolai továbbtanu­lására. Támogatják érettségi­zett fizikai dolgozók hasonló törekvéseit, szó van arról, hogy ne csak a műszaki pá­lyák felé nyissanak így utat, hanem más, felsőfokú iskolák nappali tagozatára ugyanígy bekerülhessenek a fiatal szak­munkások, ha rátermettséget, vonzalmat mutatnak. * ÉREZHETŐEN FEJLŐDIK napjainkban az üzemi demok­rácia — amely a munkásosz­tály közéleti aktivitását növe­li. Ez a továbbiakban is erő­södik. Több más mellett ezt segíti több kijelölt vállalat­nál a munkásküldöttek illet­ve szakszervezeti bizalmiak értekezleteinek megszervezé' se is, amelyek újabb fórumot teremtenek a munkahelyeken a dolgozók véleményének nyilvánítására, a különféle kérdések eldöntésére. Folytatódik a vállalati fel­ügyelő bizottságok, igazgatói tanácsok fizikai dolgozókkal történő frissítése, a szocialis­ta brigádok vezetőinek, kiváló .dolgozóknak, nőknek, fiata­loknak az irányító, ellenőrző munkába való bevonása. Ami mind-mind a munkás- osztály vezető szerepének to­vábbi erősítésére hivatott! Nem szabad azonban meg.- feledkezni arról sem, hogy mindezekhez megfelelő „hát­tér”, kellő biztosíték is kell. Az életszínvonal szüntelen1 emeléséhez, a jobb közérzet n^eyieremvéséhez elengedhe­tetlen anyagi eszközeink fo­lyamatos növelése, hiszen enélkül csak kevésbé halad­hatnánk. Mindenütt fegyelmezett munkavégzésre, a feladatok hatékonyabb megoldására, tervszerű belső és külső együttműködésre van szükség. Az emberi munkával feltétle­nül jobban kell gazdálkodni, mivel könnyen igénybe vehe­tő munkaerő-tartalékaink köz­ismerten kimerültek, a társa­dalmi munkaidőalap egyre csökken. Indokolt a termelésszerke­zet további, átgondolt korsze­rűsítése, a műszaki-tudomá­nyos haladás gyorsítása, s eh­hez megfelelő ágazati munka­erőstruktúra kialakítása cél­szerű. Számolni kell a gazdaság­talan területekről a népgazda­ság számára hasznosabb mun­kahelyekre történő létszám- átcsoportosítás lehetőségével. Gondjaink csökkentésénél szóba jöhet a még nem dol­gozó nők munkába állítása, az újonnan belépők tervsze­rűbb elosztása, irányítása. A nyugdíjas korúak ösztönzött munkában tartása, a szakmai rehabilitáció fokozása, a ta­nulóifjúság foglalkoztatása — nem utolsósorban pedig a munkaidőalappal való taka­rékosabb gazdálkodás, a vesz' teségidők további csökkenté­se. AZ ELMONDOTTAK — amelyeket egyébként a na­pokban Karakas László mun­kaügyi miniszter tájékoztató­ján is hallottunk — össze­függnek. Eredmények és ten­nivalók. Amelyeket, mint ta­pasztalhattuk már az eddigi­edben is: érdemes egyeztetni. (Gy. Gy.) MewmQ 1015 május 13*, kedd \ Zavartalan és kiegyensúlyozott volt az élelmiszer-ellátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom