Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

t A győzelem döntő tényezője SO ESZTENDEJE, 2077 napig tartó szüntelen dör­gés után, 1945. május 9-én a véráztatta Európában ; el­hallgattak a fegyverek. A fa­siszta Németország feltétéi nélküli kapitulációjával be­fejeződött a második világ­háború. A szovjet népnek orosz­lánrésze volt a fasizmus fe­letti győzelemben. 1941. jú­nius 22 ével a szovjet—né­met arcvonal lett a máso­dik világháború fő arcvo­nala, ott zajlottak le a dön­tő csaták, ott következett be a döntő fordulat a háború menetében. Hitler és vezér­kara nagyon jól tudta ezt, nem véletlenül tartotta fegy­veres erejének 00—72 szá­zalékát a keleti arcvonalon. A hitleri Wehrmacht Moszkva alatt szenvedte el első, katasztrófái io veresé­géi, amely véget vetett a legyőzhetetlenség legendájá­nak. Mac Arthur amerikai tábornok a moszkvai csatát ígv értékelte: „Ezt az erő­feszítést Itíiwlüiete és nagy­szerűsége az egész történe­lem egyik legnagyobb kato­nai teljesítményévé avatja.” Tippelskirch, volt hitlerista tábornok, a második világ­háborúról írott könyvében megállapítja: ,v4. hadműve­letek további menete szem­pontjából e hadiárat kudar­ca végzetes következmé­nyekkel járt.” Ez az érté­kelés pontosan kifejezi a lé­nyeget a moszkvai csata je­lentőségéről. Moszkva alatt megkezdődött a fordulat, majd folytatódott Sztálin­grádnál, ahol Churchill vé­leménye szerint is: „Hitler Oroszország elleni második hadjáratának döntő veresé­gét” szenvedte el. Zeitzler vezérezredes, a német szá­razföldi haderő akkori ve­zérkari főnöke, erről a kö­vetkezőket jegyezte fel nap­lójában: „Novemberben megmondtam Hitlernek, hogy ha Sztálingrádnál elveszí­tünk negyedmillió katonát, ezzel alapjaiban rendítjük meg a keleti frontot. Az események engem igazol­tak.” Sztálingrád tényleg ka­tasztrófa volt a fasiszták számára, de ezért nem egye­dül Hitler a felelős, mint Zeitzler állítja, hanem az egész német vezérkar, amely 1942 kora nyarán a győze­lem reményében Sztálingrád ellen küldte a német had­sereget. A SZTÁLINGRÁDI csa­ta után a szovjet haderő hat támadó hadjáratban semmisítette meg a hazájá­ra tört fasiszta seregeket. E hadjáratok mindegyike 1500 —3000 km széles arcvonalon bontakozott ki, és 400—900 km méiységig terjedt. Ilyen méreteket soha korábban nem ismert a hadtörténe­tem. A szovjet csapatok he­tenként átlag 5 német had­osztályt semmisítettek meg, a velük szemben harcolt 578-ból összesen 507-et. A Wehrmacht második világ- háborús embervesztesége 13 millió 600 ezer, ebből a ke­leti arcvonalon esett el 10 millió katona. A harci tech­nikában elszenvedett német veszteség: 176 ezer löveg és aknavető. 48 ezer harckocsi és rohamlöveg 77 ezer re­pülőgép. Ezek az adatok mindennél jobban bizonyít­ják a szovjet—német arc­vonal és a szovjet fegyve­res erők döntő szerepét a második világháborúban. Győzelmeit döntően a sa­ját erőforrásaira támaszkod­va aratta a szovjet hadse­reg. A burzsoá történeti iro- d alom mérték tel en ü 1 eltúloz­za a Szovjetuniónak nyúj­tott segítség mértékét és je­lentőségét, h<sgy r, óvei je a nyugati hajúnak szerépét a győzelemben. S a szovjet katonák lábán látott ameri­kai bakancséit»*"az után- nóúást szállté gépkocsikra emlékezve nálunk is akad­nak. akik hajlamosak túl- é’-tékelni az amerikai segít­ség jelentőségét. A hivata­los adatok azonban pontos képet adnak erről a segít­ségről. Az Egyesült Államok második világháborús köl­csönbérleti szállításainak tJesaártéke 46,4 milliard dol­lár. Ebből Anglia 30,3 mil- liárdot, a Szovjetunió pedig 1:0,8 milliárdot kapott. Ez is kétségkívül jelentős összeg, de tudni kell, hogy a se­gítség zöme nem a legna­gyobb szükség idején, 1941 ősze és 1942 tele között ér­kezett, hanem 1943 máso­dik felétől, mikor már a szovjet ipar is ki tudta elé­gíteni a hadsereg szükség­leteit. 1941 végéig, a ka­tasztrofális nehézségek idő­szakában, csupán 545 ezer dollár értékű áru érkezett. De az összes szállítás mér­téke is eltörpül a szovjet gyártás mennyisége mellett. Az adatok ezt mutatják: A Szovjetunió kapott gyártott 18 700 136 800 repülőgépet 9 600 489 000 löveget 10 800 102 500 harckocsit Számszerűen a legnagyobb segítség a 401400 gépkocsi és vontató volt. Együttesen azonban az összes anyagi juttatás a Szovjetunió ter­melésének 4 százalékát tet­te ki. Ez az igazság a Szov­jetuniónak nyújtott nyugati anyagi segítségről. A SZOVJET HADSEREG dicsőséges hadiutat járt be a második világháború évei­ben, s kezdettől a haladó erők legfőbb reménysége volt. A fasiszta Németor­szág legyőzésében betöltött döntő szerepével nem csu­pán honvédő feladatot tel­jesített, de nemes, felszaba­dító küldetés is jutott osz­tályrészéül. E misszióját végrehajtva, visszaszerezte több európai ország, köz­tük hazánk népének sza­badságát, nemzeti független­ségét. A béke, a demokrá­cia, a szocializmus hívei szerte a világon ismerik és értékelik a Szovjetunió rész­vételének mértékét a fa­siszta tömb szétzúzásában, katonai erejének megsem­misítésében. A győzelem napjának 30. évfordulóján ezért emlékeznek kegyelet­tel a szovjet népnek a fa­sizmus elleni harcban ho­zott 20 milliós emberáldo­zatára. Tóth Sándor alezredes hadtörténész A béke angyalszárnya- ” kon érkezett. Észre­vétlen. Az örömtüzek már az előző este fellobbantak, s fegyverropogástól voltak bol- dogak, hangosak a városok: a magasba, a levegőbe lőt­ték ki a hírre a szovjet ka­tonák géppisztolyaik tárait. 1945. május 9-ének regge­le Pesten munkával kezdő­dött. Fél hat tájt, kis cso­port kanyarodott ki az egyik mellékutcából a Körútra, a Nemzeti Színház elé. Lapá­tokkal, húzós kézi kocsikkal. A járókelők közül többen felismerték a csapat tagjait: Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Ladányi Ferenc, Bánki Zsu­zsa, a Nemzeti művészei. A színház előtt szeméthegy van, annak látnak neki, azt hordják el a lóversenypá­lyán levő szeméttelepre. Debrecenben a reggel meg­jelenő újság vezércikke: „Tüzet szüntess!’ S alatta Juhász Géza verse: Béke. Már kora délelőtt nagy fel­vonulás az Aranybika előtt. „A debreceni népzenészek szakszervezeti tagjai is fel­vonultak a béketüntetésen. Rövid Vilmos vezetésével művészi játékukkal fejezték ki a háború befejezte felett érzett örömüket.” Pesten délelőtt a pékek tudatják a főváros lakosságával: „A bé­két mi holnap, május 10-én ünnepeljük. Ezért kérjük a közönséget, hogy kenyér­szükségletét ma szerezze be. Egész estig sütünk, de hol­nap, május 10-én sehoi sem árusítunk kenyeret.” Ezen a napon jelent meg az első betűrendes telefon­könyv. Könyv? Tizennégy oldalas, notesz alakú füzet­ke még, A József Központ — kézi kapcsolással — meg­a szabadság hajnala A barikádokon akkor már kilencvenhat órája nem alud­tak. Május 5-e óta a zsákba szorult, de túlerőben levő és utolsó bosszúra, vérfürdőre készülő Gestapo- és SS-csa- patok gyújtogattak, gyilkol­tak Prágában. A 9-ére virra­dó éjszaka különösen nehéz volt. Az Óváros téren felhő­kig csapó lángokkal égett a hatszáz éves, gótikus város­háza. A szabad rádióadó órák óta sugározta: „Segítse­tek! Segítsetek! Prága hívja a Vörös Hadsereget. Prága hívja a Vörös Hadsereget! Segítsetek, segítsetek!”... És 9-én hajnali ötkor ha­talmas dübörgés rázta meg a smichovi kerület munkáshá­zait: Ribalko és Leljusenko marsall T—34-esei száguldot­tak be a száztomyú városba. Soha ennyi embert még nerrt talált a prágai hajnal az ut­cákon. Prága felszabadult. Furcsa paradoxon: az európai há­ború végül is abban az or­szágban ért véget, ahol a hitleri fasizmus — harmadik országok gyenge, megalkuvó politikusainak asszisztálásá- val — jutott »elsőként „élet­térhez”. Történelmi tény ma már, hogy a szégyenletes 1938. augusztusi müncheni diktátum, majd a maradék Csehszlovákia 1939. március 15-i lerohanása, Cseh- és Morvaország protektorátus­sá züllesztése, bekebelezése, s az „önálló” szlovák bábál­lam kikiáltása nem csupán előjátéka volt a következő háborúnak, hanem szerves része a zsaroló, előnyomuló német-fasiszta agressziónak. A német fasiszták Cseh­szlovákiában 360 ezer férfit és nőt, ellenállót és túszt gyil­koltak meg. A csehek és a szlovákok által örömmel köszöntött új, népi, majd szocialista köztár­saság fejlődése tanulságok­kal szolgál. A társadalmi ha­kezdte működését: 5800 szá­mot kapcsolt. A Józseffel három kézi kapcsolású és egy automata központ mű­ködik, dolgozik már. Öröm ez: „Lehet szidni a József nagysádot” — írják a lapok, lehet, már a József központ telefonoskisasszonyának kö­nyörögni : „Édes nagysád, kapcsolja már...” A közönség kívánságára így közli a BESZKÁRT — a 6-os villamost egész nap közlekedtetjük. Az egész nap: reggel fél hattól este fél nyolcig-ot jelent. A színházak délután zsú­foltak. Az esti előadásokat ugyanis délután tartják., Debrecenben a színházi pla­kát hirdeti: „A Csokonai Színház ma, szerdán, május 9-én Moliére: A képzelt be­tegét adja, az előadás kez­dete délután fél 6.” A pesti Opera ma délutáni műsora: „Díszhangverseny gyerme­kekért, előadás kezdete: 5 óra.” A Nemzeti a Bánk bánt adja, de nem otthoná­ban, hanem Budán. A Bu­dai Színházban. Üj színház ez. Tapolczai Gyula és ba­rátai szervezték Budapest felszabadulása utón a Fe- neketlen-<ónál. A cisztercita gimnázium dísztermében. El­ső előadásuk Heyerman Her­mann halászdrámája, a Re­mény volt. Űj színészt is­merünk meg, ahogy a kriti­kusok ezen a napon, május 9-én írják: „Bessenyei Fe- rencben igazi drámai szí­nésszel találkoztunk.” „Akar nevetni? — hirde­tik a plakátok —, váltsa meg jegyét Alfonso önálló matinéjára, az Omnla mozi­ban. Az előadás kezdete dél­előtt 11 óra.” „Idefigyelje­nek, emberek!” — ekkor hangzott el először a Sas­1S45. május 9-én 1', .aSBü • ....... 1 »’ ■' ‘’"'ri-;1 ■ A fasiszta német megszállók ellen 1945. május 5-én felkelés robbant ki Prágában. A felkelést a kommunista párt kezdeményezésére 1945 tavaszán megalakult Cseh Nemzeti Bizottság vezette. A felkelők elfoglalták a város katonailag fontos pontjait, azonban a túlerővel támadó fasiszta német csapatok egyes helyekről visszaszorították a népi fel- kelőket. A prágai felkelés az előrenyomuló szovjet hadsereg egységeinek támogatásával május 9-én győzött, Prága felszabadult. , Képünkön a csehszlovák főváros lakói üdvözlik az egyik szovjet harckocsi le­génységét a Lőpor toronynál 1945. május 9-én. ladás útjára lépő Csehszlová­kia — főleg Csehország — nem elmaradott, félig, vagy egészen feudális ország volt. Az urbánus Csehszlovákiát már a háború előtt fejlett iparáról ismerték. S ennek az iparosított országnak munkásosztálya bebizonyítot­ta, hogy lehet a magasból is tovább lépni. történt gedről Pestre gyalogolt ko­mikus első önálló műsorá­ban. „Szegeden a színház­ban voltam — meséli Al­fonso —, a Mosoly országá­ban táncoltam, a Hamlet- ben játszottam, amikor hí­rét hallottam, hogy valaki megérkezett Pestre, aki fe­leségemmel Rawansbrück- ben találkozott. Elindultam hát Pestre.’’ Ezen a napon halt meg — parentálja el a polgári lap — „a férfidivat féltékeny őrét”, Mangold Béla Ko­lost, a rornok alá temetett úri világ divatját. Ezen a napon a győri lap „Ki tud róla?” apróhirdetései mel­lett ez is olvasható: Vászo­nért vagy pénzért öt-hathó­napos malacot vennék. A Baranya megyei újságban pedig: „Sebesült magyar tiszt vagy karpaszományos unalmas óráit felderítené jó­kedvű kislány. Maroknyi boldogság jeligére.” Szente­sen meccsre készülnek, az egylapos újság felhívást kö­zöl: „Holnap, 10-én, csütör­tökön, a szentesi DISZ lab­darúgó csapata Kecskemé­ten játszik. Indulás reggel 1 órakor a Városházától gépkocsival. A felsorolt já­tékosok jelenjenek meg: Ko­vács, Koós, Váradi, Deme­ter, Géczy, Pákozdi, Buzi, Gál, Babofka ... Nagy La­jos edző, Láng intéző.” A mai nap tette közzé a főváros polgármesteri hiva­tala a március 25-i népösz- szeírás adatait A pesti ol­dalon negyedmillióval ke­vesebb a lakosság, mint 41- ben volt: 60.3 380. A férfiak száma ISO ezerrel csökkent. A budai oldal Összeírá- sat még nem fejezték |be. Kőbánjai György Barikád a prágai Nemzeti jén. K Ki foglalhatná össze né­hány mondatban mindazt, amit a szocialista Csehszlo­vákia produkált? Ha csak annyit mondunk, hogy a kis Csehszlovákia ma az egész világ ipari termelésének 1,7 százalékát adja, vagy ha azt említjük, hogy az egy főre számított húsfogyasztásban megelőzte Dániát, az anyák­ról való gondoskodásban Svédországot, — érzékeltet­jük e nagy tanulság súlyát. S eme1 lett Csehszlovákia hozzálátott, hogy megoldja az első köztársaságtól örökölt, súlyos gondot: a nemzeti-nem­zetiségi kérdést. Döntő lépés volt az 1968—i föderációs tör­vény. amely alkotmányosan rögzíti mindkét nemzet és a Csehszlovákiában élő nemze­tiségek egyenjogúságát, s amelyet nyomon követ a ré­gi sebeket begyógyító, követ- ! keze tea aemzetiségi politika. Múzeum előtt a felkelés ide- \ Iföldi Képszolgálat—KS) Csehszlovákia a múlt há­rom évtizedben ' kiemelkedő szerepet játszott a testvéri szocialista közösségben. A felszabadulásának harminca­dik évfordulóját ünneplő szomszéd ország ma ismét erős, dinamikusan fejlődő. Nemzeti ünnepén barát és el­lenség egyaránt odafigyel eredményeire. A baráti Cseh­szlovákia rendíthetetlen tagja a szocialista országok inter­nacionalista közösségének. Szívből köszöntjük népét és további sok sikert kívánunk építőmunkájához. —n. —s.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom