Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

/ Széles körű kutatómunka A gyöngyösi főiskola közleményei 4 Halót*» be«zMtol a Koszorúig Bánffy György Egerben Bánify György Jászai-dijas. a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze, hétfőn este mutatta be pódiummüsorát a zeneiskola Bar tők-termében Ékes-érdes anyanyelvűnk címmel. A tömör másfél órában a Halotti beszédtől Illyés Gyu­la hálálkodó veméig, a Koszo­rúig sok minden felhangzott a nyelven, a nyelvről és a nyelv gazdáiról, korholható magunkról. Gregorián-dalla­mok és Kodály zenei idézetek között ingázott a művész út­ja a nyelvi kalandozásban annak bizonyságául, hogy a nyelv, az anyanyelv az egyik legnagyobb jogunk és legdrá­gább kincsünk a világon. Hi­vatkozás történt itt Kölcsey- re, akinek korában még ké­relmezni kellett, hogy a ma­gyar egyáltalán magyarul szólaljon a legfelsőbb fóru­mokon, s hogy egyáltalán a hivatalos Magyarországon végre magyarul szólaljon meg. Móra Ferenc anekdotá­ié bölcsessége sem hiányzott innen, ebből az alapjában véve nagyon komoly pódium­műsorból, ahol a nyerészke­dő Kosztolányi érdeme sze­rint, Ady hevülete szerint szólalt még a kor hangnemé­ben, mint ahogyan érdekes volt hallanunk a XV., XVI. és XVII. századi nyelvemlé­kek idézeteit is. Bánffy György elsősorban drámai színész, kitűnő jel­lemalakító művész. A pó­dium szűkebb keretei szinte szétpattannak a bőerejű egyéniség körül. De Bártffy György feladatot vállalt: hol derűsen, hol komolyabban Eellobbanó szövegrészeivel, prózával és verssel a lelkiis­meretünk alá gyújt, azt akar­ja, hogy a mi folyton változó, itt-ott már túlságosan is szennyezettnek látszó édes anyanyelvűnket tiszteljük és szeressük, szeretetünkben és mindennapjainkban óvjuk, A Gárdonyi Társaság volt a házigazdája ennék az elő­adóestnek, ahol az egri szár­mazású művészt dr. Kapor Elemér köszöntötte. A társa­ság elnöke, dr. Nagy Sándor ez alkalommal hozta nyilvá­nosságra a társaság elhatáro­zását: Bánffy Györgyöt tisz­teletbeli tagjává választotta. Ez a mindkét oldalra tisztes­ség csak erősítheti a közös­ség ügyét, az anyanyelv és az irodalom ápolását. (farkas) nícskensfi óvodapedappt tanácskozás Az 1975. évi nyári egyete­mek sorát a június 23-án kezdődő kecskémé ti óvodape­dagógiai tanácskozás vezeti be. A TIT Bács-Kiskun me­gyei Szervezete és a Kecske­méti Óvónőképző Intézet már elkészítette a programot. A lő téma ezúttal a gyer­mekirodalom lesz. Hat nap alatt 13 előadást tartanak ezzel kapcsolatban a beveze­tő előadás az irodalom meg­értésének fokozatait tagial­ja majd. Elemzik a szocialista gyer­mekirodalom fejlődéséi, to­vábbá szó lesz a kicsinyek könyvszeretetre neveléséről, a magyar gyermekversek történetéről, az óvodai iroda­lom és az ének-zene kapcso­latáról, s több más elméleti és gyakorlati kérdésről. Fog­lalkoznak majd az óvodai beszédműveléssel, a gyerekék beszédhibáinak javításával Is. A legkisebbek irodalmi ne­velését szolgáló könyveket és eszközöket kiállításon mutat­ják be a nyári egyetem részt­vevőinek. A Magyar Rádió tervei üst kicsit megkésve lá­tott napvilágot az a fűzet, amely a gyöngyösi főiskola tanárainak tudományos mun­kásságát tartalmazza. Tizen­három témát adnak közre a szerzők, valamennyit a gya­korlat oldaláról közelítve. Hodászy Miklós igazgató rövid bevezetője tájékoztat­ja az érdeklődőt a közle­mény céljáról, utalva arra a fontos tényre, hogy az 1972— 73-as esztendő alapvető vál­tozást eredményezett a gyön­gyösi intézet felépítésében és tartalmi munkájában: az ad­digi felsőfokú technikum a Kertészeti Egyetem főiskolai karává szerveződött át. Ter­mészetes, hogy ez a lényegbe­li módosulás kihatott az inté­zet tanárainak, oktatóinak tudományos kutatómunkájá­ra is. Állapíthatjuk meg, és ennek bizonyságául vehetjük kézbe a mostani közleménye­ket. A nem szakember számára kissé távoliak ezek a tárgykö­rök, de sokat elárulnak még neki is. Ha csak néhány cí­met elolvas, már tájékozód­hat arról, mi köti le a főísko­18.05 BNV 75 Közvetítés a szakosított vásárról. Második éve ren­deznek szakosított vásárokat Budapesten. S a tavaszi BNV, a beruházási javak vására, sok iátnivalót kínál. Olyat, amely a szakembereket ér­dekli, de bőven akad a nagy- közönség érdeklődésére szá­mot tartó termék is. Bán János szerkesztőripor­ter kalauzolásával megismer­kedünk a vásárdíjas hazai termékekkel, a legnagyobb résztvevő, a Szovjetunió megannyi újdonságával, a szocialista és kapitalista or­szágok ajánlataival. Ott lesz­nek a televízió kamerái a legizgalmasabb üzletkötések­nél, tárgyalásoknál. S mivel a szakosított vásáron a kiál­lítók témakörök szerint kí­nálják áruikat — könnyű az összehasonlítás, választék mérlegelése — a nézőknek, s az üzletembereknek is. Mpnintna 19 7 S. május 2&, szerda lai tanárok, oktatók érdek­lődéséit. Például: A szőlőper­metezési munka termelé­kenysége. Tápoldatos kezelés hatása egynyári dísznövény- palánták nevelésénél. A sző­lő szaporítóanyag-tárolás új módszerének kísérleti értéke­lése. Szárazbabtrágyázási kí­sérletek meddőhányón. Tőke- terhelés fiziológiai hatásának vizsgálata a mátraalji borvi­déken. És egy látszólag meg­lepő téma: Fakultatív elemek a tanulócsoportós foglalkozá­sokon. Nem kell hangsúlyozni, az elsoroltakból is látszik, hogy a kutatók gazdag anyaggal bánnak, de mindig a közeli környezet kérdéseit állítják figyelmük középpontjába. Azt keresik, milyen hatékonyabb megoldásokat találhatnak a Mátraalja gazdaságainak, hogy segíthetik a külszíni bá­13. — Melegítjük egymást, nem igaz? — mondta a kutyának. Csendesen, hogy meg ne hallja odalent a géppisztolyos. — Csak arra vagyok kíváncsi, melyikünk bolházza el inkább a mási­kat. Megpróbálta behúzni ma­gához. De a kutya nem ment bele a lyukba. Kis híján megmarta a kezét. — Kiskutyám. . Kisku­tyám. .. Ej, hát gyere már, az ég szakadjon rád csak­ugyan. .. Kenyérdarabbal csalogat­ta. az utolsó darab kenyér­rel, de a kutya arra sem jött közelebb. Ki sem dugta a fejét a szénából a fiú. s észrevette a mozgást odalent: a gép­pisztolyom ember tutat Imb­nyászáaből származó meddő­hányók hasznosítását — pél­dául. A praktikum vezette annak a dolgozatnak a szer­zőjét is, aki a tanulócsopor­tok tevékenységét elemezte. A munkák szerzői nemcsak arra adnak bizonyságot, hogy a gyöngyösi főiskolai karon az oktatás és nevelés mellett nagyon élénk és hatásos tu­dományos munka is folyik, hanem arra is jó példák ők valamennyien, hogy az álta­luk oktatott, nevelt szakmér­nökök lássák, a holnapi jobb eredmények ott gyökereznek a mai kutatásokban, a kísér­letekben, a megfigyeléseik­ben és elemzésekben. A gyöngyösi főiskola tudo­mányos dolgozatainak tehát ilyen közvetlen didaktikus haszna is van, és ez is figye­lemre méltó. (gmf) dett, fel a töltés oldalán, egyenesen feléjük, Mélyebbre húzódott a bog­lyába. úgy leste, a szíve ka- limpglt. El sem szaladhat, mert lelövi. Osak az útig futott a gép­pisztolyos civil. Egy teher­autót állított le. Magyará­zott a sofőrnek, majd be­bújt hátul a ponyva alá. Amikor a kanyarban el­tűnt a ponyvás teherautó, a fiú megfeledkezve az aka­ratos kutyáról, a boglya tö­vébe fektetett oldalzsákról, futva indult lefelé a par­ton. Elhatároznia sem kel­lett semmit; vitte a lába. Két-három hajításnyira lehetett tőle az út, és nem messze onnan a fejre állt autó. Sötétedett már, és szinte ijesztő volt így a döglött gepszorn^eteg, éggiek me­A munkásművelődé® lehe­tőségeiről szervez havonta kerekasztal-megbeszélést a Magyar Rádió a következő időszakban. Az ingázók hely­zetének javításáról szintén rendszeresen sugároz műsort. Jövőre a „Szocialista brigá­dok akadémiái” címmel új adást indít és bekapcsolódik a felnőttoktatásba. A hogyan éljünk? — témáról megszer­vezi a szocialista brigádok országos vetélkedőjét. A rádió távlati tervében számos más, az aktív közös­ségi művelődést elősegítő műsor is szerepel. A többi közt a falvak népének szól a Falurádió új sorozata, amely szakmai ismereteket közöl, s redő kerekeivel, óvatosan közelítette meg, s az útra is figyelt közben. Előbb- utóbb csak visszajönnek az őrzői. ' Az egymásra rámolt, el- nyomorodott papírdobozokon idegen felirat volt: „Koest- lin”, de alatta magyarul a város neve:: „Győr”. A partoldalban sárba ta­posva a tömérdek keksz és a hosszú szelet nápolyik. Szedegetni kezdte a ná­polyit, mohón tömte magá­ba, és köpködött a sártól. Csak akkor jutott eszébe, hogy ez lehet a papírdobo­zokban is. Bontogatnia sem kellett a felszakadt dobozokat. Kap­kodva tömte a szájába, s ha éppen oda nem fért, az inge alá a kekszet, meg a nápolyit; meg sem igen rág­ta, fuldokolva nyelte, nagy darabokban. Csak amikor végképp eltelt már, s ki­tömte magát mindenütt a ruhája alatt, akkor csillapo­dott. Még mindig nem jöttek az őrzők. Viszont a kutya is ott volt már. s közelebb me­részkedett. — Zabálj, nesze!... — Do­bott eléje a földbe taposott kekszből. — Most zabolj, az istent a hasadba! Ne azt zabáid el, amit én cipelek. De a kutyának nem ízlett a keksz, sem a nápolyi. Csak ímmel-ámmal vett a szájába egy darab kekszet, azt is csak elnyálazta. És hiába szórt eléje tisztát. Igaz, már a kenyér sem kellett neki az előbb, nem ment be érte a lyukba. „Teleehette ez magát po­cokkal. Vagy ürgével.’ Jó kutya lenne ez otthon, pusztítaná a mezei pockot. Itt meg, amit pusztít, azt is a németeknek pusztítja. Autók jöttek a front fe­lől. Katona' menetoszlop- ban. Pisla fényszemük sza­bályos időközökben bukkant a paraszti művelődés helyi feltételeit elemzi majd. Az Iskolarádió ez év, illetve a jövő év szeptemberében in­duló műsorsorozatában az általános iskolai és a gimná­ziumi tanulók tananyagát összegzi. Diákkönyvtár mag­nószalagon címmel rendsze­resen sugározza a kötelező és az ajánlott olvasmányok rádiós feldolgozásait. 1976 januárjától irodalmi kíván­ságműsort szerveznek az ál­talános iskolák felső osztá­lyéi számára. Ezenkívül a tanárokat és a szülőket rend­szeresen tájékoztatják a köz­oktatás-politikai kérdéseiről. A zenei, irodalmi, művé­szeti ismeretterjesztő adások M a domb mögül; a fény­szórójuk éppen ide világí­tott volna, ha bekapcsolják. Nagyobb katonai egység le­hetett; nem akart a vonulás­nak vége szakadni. Unta már őket, s inkább a másik irányba figyelt. Nem láthatott messzire a sötétben; egy széles kanyar után eltűntek a pirosán égő macskaszemek is. Bár azt észre lehet venni, a tompí­tott fényt is, ha arról jönne autó. Csak most vette jobban szemügyre a sofőrfülkét. Az üvegek betörve, az ajtó le­szakadva. A felfordult ülé­sek bele kilóg. Nincs benne halott em­ber. Óvatosan betapogatott a legsötétebb sarokba, s visz- szakapta a kezét, mert va­lami puhához ért. Szemét erőltetve, figyelt. Nem mozdúlt semmi. Megtapogatta újra azt a valamit: jó bolyhos tapintá­sa volt. Meleg takarót ci­háit ki az egymásra borult üléspárnák alól. A pokróc­cal együtt valami egyéb puhaság is a kezébe akadt, nem merte megfogni. Aztán megnézte közelről: szőrös krampusz volt, rugós akasz­tóval a feje búbján. Tovább kutatott a sötét zugokban, de úgy látszik, kitakarították már a fül­két. Lehetséges, volt itten halott is meg sebesült; az nem létezik, hogy se ha­lott, semmi, ekkora felfor­dulásnál. Már abba akarta hagyni a kutaszkodást, amikor fel­tűnt neki egy 1apos, szögle­tes tárgy, melyet a széthullt ülés tartozékának nézett az előbb. Fatáska, de gyanúsan ne­héz. Vagy golyók vannak benne, vagy kincsek. Már az biztos. Könnyen kinyílt, kések, villák, kanalak voltak ben- ne, széfi, katonás sorokban. a jövőben az eddiginél is ha­tékonyabban szolgálják a hallgatók művelődését. Ki­próbálunk olyan ismeretter­jesztő műsort, amely közért­hetően tárgyalja a főbb ze­nei fogalmakat, műfajokat. A kimagasló alkotókat és előadókat portrémŰsorok- ban ismertetik. A könyvhét és a téli könyvvásár alkal­mával többfordulós vetélke­dőket Világszínház címmel 1976-tól több éves ciklust rendeznek a magyar és a vi­lágirodalom kiemelkedő drá­mai alkotásaiból. Kétéven­ként megrendezik az amatőr irodalmi színpadok és vers­mondók versenyét. Minden fajtának külön re­kesz, minden darabnak kü­lön vágaték. Örülne az anyja. De ez már csakugyan nem cipe- kedni való. Leginkább a fatáskát saj­nálta itt hagyni, mert fo­gantyúja is volt. Tele rak­hatná nápolyival Csak az a baj, elfogja a helyet telje­sen az a sok rekesz. Míg a kazettával piszmo­gott, a rekeszeit próbálta fe­szegetni, azon vette észre, hogy már erősen közeleg egy autó hunyori szempárja, mégpedig a veszélyes irány­ból. Kiterítette gyorsan a ta­karót, két, majdnem sértet­len papírdobozt tett a kö­zepére, meg a krampuszt, és batyut csinált belőle, mint az anyja szokta a szőlőbe menet — hamvassal, hátiko­sárral — a batyut megkötni. Odaért közben az autó, de megállás nélkül ment to­vább. Mindegy, itt nem marad­hat. Akármikor jöhetnek. Most a mpsik irányból, a domb mögül fénylett föl néhány autó lámpája. Meg­várta, mig elhaladnak, és batyuval a hátán átlopako­dott az úton. Eltévesztette az irányt a nagy izgalomban, mert a sűrű sötétségben nem talált rá a szénaboglyákra. Eszébe jutott közben a kutya is, el­maradt valahol. Füttyögött neki, szólítgatta. De semmi nesz, sehol semmi mozgás. Kódorgott tovább a vak­sötétben az út fölött, a domboldalon-. Igen elnehe­zedett már a vállán a ba­tyu. Azóta meg is találhatta valaki az oldalzsákot a bog­lya tövén. Benne a jó bics­kák, az aranyak, a törhe­tetlen üveg, minden — nem ér annyit az egész kiborult rakomány. (Folytatjuk) An, a]«á lánMCiA Megkezdődtek ez írásbeli vizsgák tu egri tanár­**“ “JoU löpv^oU at* képző főiskolán, ahol közel hétszáz Heves megyei fiatal teszi meg az első lépcsőfokot a főiskolák és az egyetemek felé. A felsőoktatási intézmények leendő hallgatói matematikából és fizikából készítik felvételi dolgozatukat■ (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom