Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-10 / 83. szám
♦ >«*i^X>a6^A^s^^^a^^XfiMggy Szerda sstí külpolitikai kefointflléraÉ; Kísérletek a Tele partján A legutóbbi jelentések szerint Portugáliában éleződik a választási kampány. Ez önmagában természetes lenne. Semmi kivetni való nem lenne abban, ha a közelgő nagy nap előtt, amikor az ország sorsáról döntő urnáké lesz a végső szó, a pártok fokozzak tevékenységüket, felsorakoztatják érveiket programjuk, elképzeléseik mellett. Sajnos, minden jel arra mutat, hogy kontinensünk „nyugati szélén”, a lisszaboni Te- j o-parton és az ország más vidékein korántsem csak erről van szó. A portugál kampány mind erősebben kirajzolódó vonása, hogy mind a jobb-, mind a szélsőbaloldali pártoknak nem a saját politikai magyarázata a céljuk, hanem a kommunisták gyalázása és nem egyszer fizikai fenyegetése. Az egyik legfrissebb hír is arról szól, hogy Pontao városkában a Demokratikus Néppárt nevű jobboldali tömörülés tagjai revolverekkel és egyéb, nem éppen választási eszközökkel felszerelve állították meg a kommunisták propagandistáit, akiket kőzáporral és „halál a kommunistákra!” jelszavakkal „üdvözöltek”. Ugyanakkor másutt a maoisták pingálják tele a falakat ugyanezzel, vagy hasonló szöveggel, megtoldva azzal a személyes jellegű kitétellel, amely szerint „halál Cunhalra”. Nos, Cunhal, nyugati megfigyelők szerint is, a mai Portugália talán legnépszerűbb politikusa, pártját pedig a nem kommunisták is mint az egyetlen szervezett ellenállási erőt tartották nyilván a Salazar—Caetano korszak éjszakájában. Ismételjük: nem az a baj, hogy a kampány éleződik. Más érvelni, agitálni és más halált kiáltani a kommunistákra. Ezt a módszert nem a Tejo partján találták ki. Eleget üvöltözték több mint fél évszázadon át minden kontinensen. Ami azonban másutt viszonylag régebb múlt, az Portugáliában nem az, a kommunistákra itt nem is olyan régen a hivatalos rezsim kiáltott halált — és nemcsak kiáltott. A választási kampány ürügyén tehet a tegnap kí- sértetei suhantak be a portugál politikai porondra. Az nem is meglepő, hogy a szélsőbal és a reakció ezúttal is meglelte a maga kommunistaellenes szentszövetségét. Az már fájóbb, hogy ehhez a kórushoz növekvő számban csatlakoznak a szocialista párt személyiségei. A kommunisták vüágszerte megszokták ellenségeik gyűlöletét. De a mögöttük álló, bennük bízó tömegek erejét is. Ez és a fegyveres erők mozgalmával fenntartott szilárd szövetség, ez a gát, amelyről hatástalanul csapódnak vissza az eszelős gyűlölködés hullámai. Bijedics Moszkvában A szovjet kormány meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Dzsemal Bijedics, a JKSZ KB elnökségének tagja, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke. A Vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a kormány több tagja fogadta. A jugoszláv kormányfő látogatását üdvözölve a szovjet sajtó a két ország közötti kapcsolatok fejlődésével foglalkozik. A Pravda hangsúlyozza, hogy Dzsemal Bijedics látogatása elősegíti a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti barátság és együttműködés további erősödését. Május 15: Hajózásra kész a Szuezi-csatorna Arafat Gamazinál Washingtoni cáfolat Kairó, Washington, április 9, — Május 15-re a Szuezi- csatorna alkalmas lesz a hajózásra — közölte tegnap Mashur Ahmed Mashut, a Szuezi-csatoma igazgatóságának elnöke. Közölte: a csatornát erre az időre teljesen, megtisztítják az aknáktól és a mederben levő roncsoktól. Abdel Ghani Gamazi, egyiptomi hadügyminiszter tegnap kairói hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét. A megbeszélésről részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Kissinger, amerikai külügyminiszter tegnap Washingtonban másfél órás megbeszélést folytatott Szinha Di- mitz izraeli nagykövettel. A megbeszélés után a külügyminisztériumban cáfolták azokat a híreket, miszíerint az amerikai diplomácia vezetője közel-keleti közvetítő missziójának közeli felújításán fáradozik. A külügyiminisztérium szóvivője leszögezte, hogy jelenleg semmiféle ilyen lépés nincs folyamatban. Hozzáfűzte azonban, hogy a külügyminiszter, ha a felék úgy kívánják, hajlandó ismét elvállalni a közvetítői megbízatást, de mindeddig nem kapott felkérést erre. Az USA továbbra is beavatkozik A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének állandó bizottsága kedden rendkívüli ülést tartott, amelyen meghallgatta Vo Nguyen Giap tábornok, nemzetvédelmi miniszter jelentését a dél-vietnami nép felkeléséről és felszabadító fegyveres erőinek offenzívájáról. amely március eleje óta erélyes megtorlásban részesíti a Thieu-klikknek a párizsi békemegállapodást sértő akcióit. A nemzetgyűlés állandó bizottsága üdvözölte a dél-vietnami nép ragyogó győzelmeit és élesen elítélte az amerikai imperialistákat, amiért továbbra is beavatkoznak Dél-Vietnam belügyeibe, ét több ezer felnőttet, valamint gyermeket hurcolnak el erőszakkal az Egyesült Államokba. ★ Szerdán Hanoiba érkezett Alexandre Casella, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának külön tanácsadó ja, hogy pontosan tájékozódjék a dél-vietnami felszabadított övezetek lakosságának legsürgősebb anyagi szükségleteiről. Csütörtökön Hanoiba várják az NDK Interflug légitársaságának szállítógépét, amely 14 tonna tejport. húst és gyógyszert hoz a rászorulók számára. Casella szerint a menekültügyi főbiztosság rövidesen újabb segélyszállítmányokat irányít Vietnamba. Május 29-30: NMO-csúcs A Fehér Ház tisztségviselői hétfőn Palm Springsben közölték: az Egyesült Államok több szövetségese azt indítványozta, hogy Ford elnök és a többi NÁTO-tag- ország államfőinek részvételével májusban tartanak csúcsértekezleteit, s ezen erősítsék meg a nyugati egy séget és együttműködésit! szerint NATO május A NATO-szovivő a csúcsértekezletet a brüsszeli székhelyén 29-én és 30-án tarthatnák meg. Szóba került azonban, hogy ' az Európai Biztonsági Értekezlet zárószakaszának megnyitása előtt vagy közvetlen utána hívnák össze a NATO-konferenoiát. ü Öngyilkos lett a tábornok Eltunt a pilóta WASHINGTON Washingtonban szerdán összeült az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa, hogy Gerald Ford elnök kérésére nemcsak Indokínára, hanem a Közel-Keletre vonatkozólag is kidolgozza a jövendő amerikai akció különböző variánsainak listáját. (Reuter) ★ A washingtoni kormányhoz közelálló források szerint a saigoni ténymegállapító körútjáról nemrégiben hazatért Frederick Weyand tábornok, az amerikai szárazföldi haderő vezérkari főnöke Ford elnök elé terjesztett jelentésében legkevesebb ötszáz millió dollárban jelölte meg annak a pótsegélynek az összegét, amely megítélése szerint a saigoni rezsim fennmaradásához szükséges. (AFP) Sajtóértekezlet Lisszabonban Vasco Gcmcalves portugál kormányfő nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen beszámolt a Fegyveres Erők Mozgalma közgyűlésének határozatairól és a kormány politikájáról. Mondanivalójának középpontjában az ország társadalmi fejlődésének vázolása és a küszöbönálló választás állt. (Telefoto — AP—MTI—KS.) Harminc év lakásépítése Öngyilkosságot követett el Nguyen Van Hieu vezérőrnagy, a saigoni katonai körzet helyettes parancsnoka. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a magas rangú tisztet ma reggel a Bien Hoa-i légitámaszponton levő főhadiszállásán, íróasztalára borulva, holtan találták. Szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Egyes források szerint a vezérőrnagynak közvetlenül tettének elkövetése előtt heves vitája támadt felettesével a saigoni rezsim katonai taktikájáról. A UPI nem tartja kizártnak, hogy a saigoni tábornok ön- gyilkossága összefügg a Thieu rezidenciája ellen elkövetett bomba támadással. (ADN, AFP, UPI)-ár Alíg kilenc órával az elnöki palota ellen végrehajtott bomba támadás után, kedden délután Thieu elnökletével ülést tartott a rezsim nemzetbiztonsági tanácsa. ★ Saigoni katonai források feltételezik, hogy a 26 éves Nguyen Thanh Trung repülőhadnagy, aki kedden hajnalban bombázta az elnöki palotát, dezertált és gépével a népi erők által felszabadított övezetbe repült. (UPI) QMSiMi Wlé. a#rüú> 10« csütörtök 1930. A népszámlálással együtt végrehajtott lakásösz- szeírás adatai szerint a falvak és a kisebb városok házainak több mint 70 százaléka vályogfallal épült, a lakások 75 százalékában nincs villany, 86 százalékában hiányzik a vezetékes víz. 1945. A bombázások és a hadműveletek következtében 360 ezer lakóépület sérült meg az országban. 1946—1960. Fölépül 590 ezer új lakás. 1975 március, a Központi Bizottság beszámolója a párt XI. kongresszusán: „Ez az év egyben a 15 éves lakás- építési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975 végére elérjük: a tervezett egymillió lakás felépül, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott. A IV. ötéves terv időszakában a lakásépítés ütemével az európai országok élvonalába kerültünk.” Az örökség terhe Mindennapi életünknek nem egyik kelléke a lakás, hanem a legfontosabb tárgyi fettétele. Érthető tehát, hogy j a lakásépítésnek fokozatosan növekvő szerepe jutott a nép- I gazdasági tervekben, s a la- i kásépítéere készült első ízben távlati program hazánkban. Az örökség terhétől azonban nehéz szabadulni. A harmincas években esztendőnként átlagosan 22—23 ezer lakás épült, és ezek nagyobb része is egy lakószobás, minden komfort nélküli otthon volt. Az utolsó békeévben, 1938-ban száz lakásra 382 fő jutott. 1974-re ez a szám 307-re apadt. Amihez rengeteg erőfeszítés kellett. Ha csupán a lakásállomány mennyiségi gyarapítása lett volna a feladat, az érintettek könnyebben megbirkóznak azzal. Mennyiség és minőség együttes változtatása volt azonban a követelmény! Hiszen 1949-ben a lakásoknak mindössze 48 százalékában égett a villany, 18 százalékában folyt vezetékből a viz. A 2 millió 385 ezer lakás 66 százaléka pedig egyszobás volt ekkor, s így a fejlesztéshez nemcsak pénz kellett, hanem különféle anyagok tömege is. Azaz az ipar, építőipar, építőanyag-ipar teremtette 1-rtér tágítása. Téglahegyek helyett Iparszerűvé, gyártássá kellett átszervezni az építést. Megkezdődött a házgyári hálózat kialakítása. Az idén március elején avatták a kilencediket Veszprémben, s a tize- dikkkel, a kecskeméti házgyárral fejeződik be e nagy munka. S míg 1965-ben —az állami lakásépítésen belül — minden száz lakásból hat készült gyári technológiával, napjainkra ez az arány nyolcvanra növekedett. Bővítették a magánépítők hitellehetőségeit — 1975-ben nyolcmilliárd forintot folyósíthat ilyen célra az Országos Takarékpénztár —, megteremtették a közművesítés gyorsításának szervezeti feltételeit. Űj cementgyárak, szerelvénygyártó üzemek épültek. Mind több síküvegre volt szükség, villamos energiára ugyancsak, hiszen tíz év alatt egymillióval nőtt a háztartási villamosenergia-fo- gyasztók száma, miközben az egy háztartásra jutó villa- mosenergia-felhasználás megháromszorozódott. Ma évente háromszor annyi vízvezeték épül, mint a hatvanas évtized elején —, ahogy az új bútorok, közöttük a beépítettek tömege szintén elengedhetetlen, Ennyi minden kapcsolódik a lakásépítéshez? S mennyi más még! Hiszen egy évtized alatt a népesség tíz százalékkal gyarapodott, a családok száma ugyanakkor 25 százalékkal, mert felbomlanak a korábbi ún. nagycsaládok, mert a fiatalok már nem a szülői háznál akarnak élni... A városokban és a kiemelt községekben még mindig negyedmillió lakásigénylő vár lakáskiutalásra. Lakás minden családnak Hatalmas utat kellett megtennünk, örökös küzdelemben a múlt terhével s az igények növekedésével addig, hogy a párt most elfogadott program- nyilatkozata kimondhassa: a következő tizenöt-húsz évben másfél, kétmillió lakást építsünk meg, s az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével biztosítani kell, hogy minden család önálló lakáshoz juthasson. 1960-ban 58 ezer, 1970-ben 80 ezer lakás épült, s az idei terv 90 ezer lakás építésével számol. Gyorsabb a tempó, s nemcsali több, de kényelmesebb is az új lakás. Kényelmesebb, mert amíg 1965-ben csak 45 ezer, 1974-ben már 200 ezer otthon távfűtéses, minden száz lakásból 45-ben ott a vízvezeték, s mindez jobb feltételeket nyújt a kulturáltabb élethez. Igaz, mint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tízezer lakásra kiterjedő vizsgálata bizonyította, javítani szükséges a kivitelezés minőségét, mert a korszerű technológia a korábbinál jóval fegyelmezettebb munkát követel. Igaz, lehetne nagyobb lendületet adni a munkásla- kás-építésnek... de az is igaz, hogy ma már a 3 millió 475 ezer lakás 48 százaléka kétszobás otthon, hogy növekedett az új lakások alapterülete, javult, mégpedig nagy mértékben felszereltségük. A cél, hogy minden család önálló lakáshoz jusson, még nincs karnyújtásnyira. Ám sokkal közelebb van, mint ■ ahogy harminc esztendeje a romokban heverő ország túrtam véltük, remélhettük.
