Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-02 / 77. szám
Ebek harmincadján Elszomorító képet nyújtanak ezek az épületek itt, Lőrinci nagyközség központjában, a tanácsháza szomszédságában. Mintha 6enki sem törődne velük. Nincs gazdájuk? De van. a gödöllői egyetem tangazdasága. Evekkel ezelőtt itt laktak a nyári gyakorlatuk egy része alatt az egyetemisták. Tehát itt minden megtalálható, ami néhány tucat ember megfelelő életkörülményeinek biztosításához kell. De milyen állapotban! ★ — Szeretnénk ezeket az épületeket átvenni a tangazdaságtól könyvjóváírással — mondja Szentgyörgyi Janos tanácselnök, amikor a terepet bejártuk. — De hiába fordultunk a tangazdaság vezetőjéhez, a kérésünket elutasították. Tekintsenek el most attól, hogy az épületek jelenlegi állapotát részletesen vázoljuk. Elég jellemzésül talán any- nyit megemlíteni, hogy a gondoskodásnak a nyoma som fedezhető fel egyiken eem. Kedvenc játszóhelye ez a környék gyerekeinek is, hiszen sem kerítés, sem kapu, sem zár nem védi az illetéktelenektől a környékét, de még az épületek mindegyikét sem. Az egyik ajtót a szél kedvére lengeti, bent valamikori traktorok és vontatók, de még egy személyautó maradványai is a fiatalok és madarak búvóhelyéül szolgálnak. Leszerelt alkatrészek, szerte heverő gumiabroncsok, mintha a MÉH helybeli begyűjtőhelyén lennénk. Az ember csak áll megmerevedetten és nem akar hinni a szemének. Pedig, mint később kiderült, nem is akármilyen érték hever itt el: több millió forintot mutatnak ki a nyilvántartások az ide vonatkozó rubrikákban. — Nekünk nagy szükségünk lenne ezekre az épületekre — folytatja Szentgyörgyi János. — Az egyikben elhelyezhetnénk az öregek napközi otthonát, a másikban az óvodát, aztán jutna a KISZ-eseknek is klubhelyiség. A felújításra, rendbehozatalra pénzünk is lenne, de társadalmi munkát is tudnánk szervezni. ★ A kérés valamikor elhangzott, a válasz megérkezett: nem lehet átadná az épületeket a tanácsnak. Akkor eljutott ez a dolog az országgyűlési képviselőhöz, Ti- linczky Józsefhez is. Nem volt rest a választói érdekében közbenjárni a képviselő. — Néhány nappal ezután már megjelent a jogügyi tanácsos, széjjelnézett és azt mondta nekünk: ezeket az épületeket a legegyszerűbb átadni a tanácsnak. Ne forduljanak most már sehová addig, amíg a válasz meg nem érkezik. Miután az országgyűlési képviselő közbenjárására a címzettnek nagyon rövid időn belül válaszolnia kell> gondolom, ezt a néhány napot ki kellene vámunk. (Tudósítónktól): Erdőkövesd egyetlen üzeme a pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet helyi tartósítója. Huszonnégy asz- saonynak nyújt tíz hónapon át állandó foglalkoztatást, akik a gazdaságban termelt zöldségféléket üvegekbe rakják és csomagolják. Április közepéig ötven vagon uborkát, tizenöt vagon almapaprikát és 25 vagon iWUSM Majdnem két hetet vártunk, de a válasz a döntésről nem érkezett meg. Gyerünk hát Gödöllőre, kérdezzük meg a tangazdaság igazgatóját: mi várható újabb fejleményként. Dr. Pogácsás Antal a következőket mondta: már megkapta a minisztériumból annak a levélnek a másolatát, amit elküldték a lőrinci tanácsnak. Nem akar hivatali titkot elárulni, tehát ne tőle tudjunk a levélről. Azt viszont mondhatja, hogy az elintézés folyik, már csak a hivatalos útját kell végigjárni ennek a dolognak. — Fogadjon el egy jó tanácsot Ne foglalkozzék az újság ezzel az üggyel, mert nincs értelme a kedélyeket felhevíteni. Ezt a tanácsot nem fogadtuk meg. Mindenekelőtt az a bizonyos „titokzatos” levél izgatta a fantáziánkat. ★ — Megkaptuk a levelet — közölte Horváth Sándor, • lőrinci tanács vb-titkára. — A döntés kedvező. Miért nem lehetett erről a levélről tudomásunk akkor? A kérdés sehogy sem hagyott békén bennünket Nem is kellett sokáig nyomozni, megakadt a szemünk a következő kitételen: a kért épületeket a tangazdaság átadja, ha a tanács megszerzi az épületek mögött levő baromfitelep üzemeltetéséhez az engedélyt a KÖJÁL-tóL Mi ez? Zsarolás? Ha az engedély megadásának nincs akadálya, miért kell akkor ezt előfeltételként kikötni az átadáshoz? Ha akadálya van, akkor miért akarnak a minisztérium, uram bocsá’, a miniszter nevében szabálysértésre, törvénytelenségre rábírni államhatalmi szervet, amelynek szintén egyik fő feladata a törvényesség betartása és betartatása? Minek ezt — Véleményem szerint az engedély kiadható —mondta Herperger János, a nagyközségi tanács műszaki ügyintézője. — A helyszínrajzot én készítettem el, ismerem a pontos méreteket, tehát ezért merek ilyen határozottan állást foglalni. ★ Az illetékes azonban a KÖJÁL. A gyöngyösi járási hivatalnál tehát el lehet dönteni a kérdést Ebben volt a segítségünkre Holló László- né, aki ugyan nem szakelőadója az ügynek, de ne is menjünk bele a részletekbe, mert ezek a témánk szempontjából teljesen elhanyagolhatóak. Az pedig aligha érdekli az olvasót, hogy egy ilyen részkérdésnek az eldöntése is mennyi időt vesz igénybe, hány embernek kell ezzel foglalkoznia. A lényeg: a védőtávolság megvan a baromfitelep és a szociális célra szánt épületek között, tehát a telep üzemeltetését a KÖJÁL engedélyezi, ha ezt kérik tőle. Itt ki is lehetne tenni a pontot. Mégsem tesszük. ★ Elindult egy ügy, ami jó véget ér. Ez jó dolog. Két kérdés nyugtalanít bennünket mégis. Miért csak az országgyűlési képviselő káposztát tartósítanak. A termés — a korábbi évektől eltérően — az idén hazai piacokra került, és Tatabányától Makóig mindenütt megtalálhatók a termelőszövetkezet tartósított termékei. Az üzem huszonöt tagú Czeczei Éva háromszoros szocialista brigádja legutóbb kommunista műszakot tartott a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Teljes napi keresetüket az erdőkövesdi általános iskolának szemléltető eszközök vásárlására ajánlották fel. közbenjárására lehetett kedvező döntést hozni ebben az ügyben? Hogy az országgyűlési képviselőnek ilyen hatékony közbenjárása van, az jó dolog... A másflc: mi szüksége van a tangazdaságnak arra, hogy egy pofonegyszerű engedélyt a községi hatósággal szereztessen be magának a szakminisztérium közbeiktatásával? Ezek a mellékes dolgok nagyon rossz szájízt adnak, sehogy se illenek bele a mi világunkról alkotott képbe. Hogy ezekre miért vc#t szükség — bevalljuk —, mi nem értjük. Nincs egyszerűbb törvény, mint az, hogy ami hasznos a közösségnek, azt csinálni kell. azt csinálnia mindenkinek a kötelessége. Legfeljebb udvariasságból mondjuk az elintézés után: — Köszönjük! G. Molnár Ferenc 21.50: Nyitott könyv Ötvenedik adásához érkezeti a Nyitott könyv című sorozat, amelynek célja — immár ötödik esztendeje, hogy segítsen, kedvet. csináljon az olvasáshoz, bepillantást adjon a művekbe, Katkó István, a eorozet szerkesztője mondja: A Nyitott könyv eddigi adásait, kevés kivételtől eltekintve, a felszabadulás utáni magyar irodalom bemutatására fordítottak és ezután is arra fordítjuk. Elkötelezettek vagyunk a kortárs magyar irodalom és legközvetlenebb hagyományai iránt. A kiadókkal szoros együttműködésben dolgozunk: évente egyeztetjük terveinket. De csakis olyan művet tudunk bemutatni, amelynek drámai magja, követhető cselekményszála, főleg párbeszédekben megjeleníthető formája van. A felszabadulás S0. évfordulójára jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában a Jelenlét című antológia. Félszáz magyar író elbeszélései, költeményei adnak tükröt az elmúlt három évtized társadalmi változásairól. A kötetben az úgynevezett közép- nemzedék írói szerepelnek; tehát mindazok, akik a felszabadulást már mint felnőtt, alkotópályájuk indulásához elérkezett művészek élték át. Az antológiából Dobozy Imre Tűz és füst. Gyárfás Miklós Csendóra című elbeszélése, Garat Gábor és Benjamin László egy-egy költeménye szerepel a tévéműsorban- <KSf Z Még korántsimes Minden kész, de azért már sok minden elkészült. A kutatómunka során kiderült, hogy egyes esetekben e 390 elesett harcos névsorának összeállításakor vagy lemásolásakor, aztán a kőfaragó műhelyben, vagy később, 1957-ben, az emlékmű restaurálásaikor számos kisebb hibát ejtették a családi nevek felirataiban, másutt hibásak az iniciálék (a cirill N-t összetévesztették a P-vel, vagy I-veJ, a K-t a H-val stb.) más esetekben pedig pontatlanul tüntették fel a rangokat. Száznál több harcos adatait véglegesen pontosítot- tam. Nemcsak hogy sikerült megállapítanom pontos, háború előtti címüket, hanem megtaláltam hozzátartozóikat, barátaikat, katonatársaikat is. Ezek az adatok minden kétséget kizárnak. Egyeztek a hivatalos szerl .—-veaelftk jjLehet, hogy nem volt sikeres a Thibault család című francia filmsorozat, minthogy nem is volt az; lehet, sőt biztos, hogy a nagy lélegzetű regény televíziós adaptációja sokkal inkább vontatottságá- val, mintsem televíziószerű cselekményességével maradt inkább emlékezetes a számunkra, s talán néhány kulcsszereplő játéka miatt — ám egy bizonyos: mindezek ellenére is hasznos volt e filmsorozat. Roger Martin du Gard nagyszerű családregényében, egy családon belül és egy család ürügyén a század- és korszakváltás Franciaországát rajzolta meg. Aki végignézte a hat részből álló sorozatot, ha művészi élménynyel nem is lett gazdagabb, de a történelmi és a történeti összefüggések tekintetében feltétlenül gyarapodott. Más szemmel és reálisabb megítéléssel, jobb ráérzéssel figyelhetjük a ma Angliáját, mert láttuk például a Forsyte Saga-t és minden bizonnyal többet értünk meg a ma Franicaországából is, de az elmúlt század történelméből is a Thibault-k révén. Alain Boudet, a film rendezője, ha nem is tudott színes, fordulatos filmet készíteni, ha sok helyütt szürkévé mosódták az alakok, a történetek. sőt a kor kontúrjai is, különösképpen a regényhez képest, — mégis jeles tettet hajtott végre. Napjaink töramelyeket a legközelebbi hozzátartozók: szülők, testvérek, feleségek, gyerekek szolgáltattak. Különböző válaszokat kaptam. Voltak köztük rövidek, lakonikusak is. De a posta olykor vastag paksa - métát hozott, amelyben csaknem mindent megtaláltam abból, ami az elesett harcos házában a dokumentumokból és levelekből megmaradt. A hozzátartozók összes levelei nagyjából egyformán szóltak: mily nehéz, mily keserű a régi, de pótolhatatlan és feledhetetlen veszteség emléke, tóé ez az emlék oly kedves, oly szent számunkra, hogy nekünk hozzátartozóknak feltétlenül sokkal többet kell tennünk, mint bármely idegennek. A 390 elesett harcos többsége 22—45 éves volt. De vannak a hősi halottak között tizenkilenc évesek is. S vannak olyanok is, akik már rég nagyapák voltak. Ormsaok ,.l'v j- .jk —-1 l^éloténetének és az évszázadnak születését vitte filmre. A bohóc felesége Dayka Margit volt. A film is ő volt. Mindenki őérte volt. És Dayka Margit ezernyi színű játékkal, bájjal, csipetnyi re- zignációval, belülről fakadó ősi humorral, ahogyan csak egy tragika képes humorizálni — úgy formálta meg a bohóc feleségét Sólyom László bevallottan neki írta ezt a történet de szerencsére néhány karakterisztikus vonásra telt még tőle, hogy kellemes figurát alakítson Schütz 11a, Maros Gábor, Márkus László, Bilicsi Tivadar és Körmendi János is. Nemere László rendezése határozottan húzta meg a határmezsgyét a burtesA és« vígjáték, az érzelem es az érzelgősség között Mégis egy kis keserű fe maradt azért a számban: nagy színész egyéniségeink számára miért, hogy oly ritkán, jószerimt alig írnak íróink darabot Méltatlan lenne tán? Aligha hiszem. Hosszá hónapok nemes versengése után eljutott a döntőig a Hazai esték vetélkedősorozata. Főiskolások és főiskolák vetélkedtek, de valójában velük együtt egy egész ország tanult és tanulta megismerni hazánkat Nehezen tudok méltóbb és hasznosabb vetélkedést etruszok . .. De azok között, akiknek emlékét a magyar nép oly nagy tisztelettel őrzi, vannak észtek, grúzok, üzbógek, oszétek, zsidók, ka- zahok, örmények, azerbajdzsánok, sok más szovjet nép fiai és Jeányai. Mindnyájan — kommunisták és páitomkívüliek — a végsőkig, utolsó csepp vérükig hűek voltak hazájukhoz^ a leigázott népek megsegítésének ügyéhez. Utolsó leheletükig harcoltak a fasizmus sötét erőinek szétzúzásáért. A névsorban találunk tiszteket és közkatonákat, akik a háború első napjaitól kezdve harcoltak fegyverrel a kezükben, és olyanokat is, akik közvetlenül haláluk előtt vonultak be katonának, s az első ütközetben elestek. Ott vannak a hősi halottak között a Szovjetunió Hősei, s varrnak, akiknek még idejük sem volt arra. hogy valamilyen ki- Míüyetest képzelni a tetszabaduTáa fordulójára, mint éppen. * Hazai esték volt Mintegy számba vette az ország, népünk szinte minden anyagi és szellemi kincsét, rádöbbentettek bennünket újra ar-í ra, hogy ország ugyan Magyarország, de szegénynek mondani ostobaság lenne — s itt nem is az anyagi javakra, vagy ásványi kincseinkre gondolok csak. A majd három órás, négy városból közvetített döntő a szervezettségével, Vitray Tamás zsonglőrnek is beillő, ve- rejtékesen nehéz, mégis oly könnyűnek látszó riporteri munkával, a helyszínek lelkes közönségével emlékezetes műsora marad a televíziónak, s úgy gondolom, emlékezetes élménye lesz a részt vevő főiskolásoknak is. A végső eredmény, úgy tűnik valósnak mondható, még akkor is, ha „egyenlő mértékkel” mérve szorosabb lett volna a küzdelem az egri és a pécsi csapatok vetélkedésében. A tanári segédlet megzavarta a vetélkedés „tisztaságát”, hiszen az egri színhelyen például még közvetlenül az adás előtt is az volt a regula, hogy ez a főiskolánaraiké. Tanár tehát csak képernyőről nézheti lányai, fiai nemes küzdelmét Ezzel szemben volt olyan színhely, ahol egyszerűen a tanár szerepelt a diákjai helyett! Nos, ez volt az az üröm, esni abba az örömbe vegyült, hogy országnyi felnőtt győződhetett újra meg arról, hogy országnyi fiatal mennyi minden* tud és mennyit akar tudni arról a világról, ame - lyet majd vezetni, formálni 'építeni, átvenni akar, és mint most is igazolta — képes is lesz rá. Ez volt talán a legnagyobb tanulsága és haszna ennek az országra szóló vetélkedőnek. A Félszabadulási Emlékmű alatt nincsenek sírok. A 390 harcos a Budapest környéki harcokban esett el és ott is temették el őket, de van köztük sok olyan is, akiknek neve más magyar városok és falvak szovjet hősi emlékművein is olvasható. KIK VOLTAK ÖK? Kik voltak ezek a szovjet emberek addig, amíg a kötelesség nem szólította őket a fasiszták elleni halálos harcra? Volt köztük sok tényleges katona, de többségük munkás és kolhozparaszt, tanító, traktoros, tudományos munkatárs, háziasszony, zenész, sőt olyan is, aki tegnap még iskolapadban ült... A hozzátartozók, barátok, egykori bajtársak levélhalmazából elsősorban éppen arra a kérdésre kapott válasz csendül ki, hogy kik ők, kik voltak ők? A harcosok, köztük azok is, akiknek mellét számos hadikitüntetés díszítette, arról írtak, milyenek voltak gyerekkorukban, milyen tulajdonságaik voltak, milyen kapcsolatok fűzték családjukhoz, szüleikhez, feleségükhöz. gyermekeikhez. Egy nap az iskoláért Gyurkó Géza P. N. Barannyikor : Nevek as emlékműn Dokument-írág öt perccel odte «MM sefc vetélkedője, és nem a ta1974, április 2« ü£Xíi*
