Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Ebek harmincadján Elszomorító képet nyújta­nak ezek az épületek itt, Lő­rinci nagyközség központjá­ban, a tanácsháza szomszéd­ságában. Mintha 6enki sem törődne velük. Nincs gazdá­juk? De van. a gödöllői egyetem tangazdasága. Evekkel ezelőtt itt laktak a nyári gyakorla­tuk egy része alatt az egye­temisták. Tehát itt minden megtalálható, ami néhány tu­cat ember megfelelő életkö­rülményeinek biztosításához kell. De milyen állapotban! ★ — Szeretnénk ezeket az épületeket átvenni a tangaz­daságtól könyvjóváírással — mondja Szentgyörgyi Janos tanácselnök, amikor a tere­pet bejártuk. — De hiába fordultunk a tangazdaság ve­zetőjéhez, a kérésünket el­utasították. Tekintsenek el most attól, hogy az épületek jelenlegi ál­lapotát részletesen vázoljuk. Elég jellemzésül talán any- nyit megemlíteni, hogy a gondoskodásnak a nyoma som fedezhető fel egyiken eem. Kedvenc játszóhelye ez a környék gyerekeinek is, hi­szen sem kerítés, sem kapu, sem zár nem védi az ille­téktelenektől a környékét, de még az épületek mindegyikét sem. Az egyik ajtót a szél kedvére lengeti, bent valami­kori traktorok és vontatók, de még egy személyautó ma­radványai is a fiatalok és madarak búvóhelyéül szol­gálnak. Leszerelt alkatrészek, szerte heverő gumiabroncsok, mintha a MÉH helybeli be­gyűjtőhelyén lennénk. Az ember csak áll megme­revedetten és nem akar hin­ni a szemének. Pedig, mint később kiderült, nem is akár­milyen érték hever itt el: több millió forintot mutatnak ki a nyilvántartások az ide vonatkozó rubrikákban. — Nekünk nagy szüksé­günk lenne ezekre az épüle­tekre — folytatja Szentgyör­gyi János. — Az egyikben el­helyezhetnénk az öregek napközi otthonát, a másikban az óvodát, aztán jutna a KISZ-eseknek is klubhelyi­ség. A felújításra, rendbe­hozatalra pénzünk is lenne, de társadalmi munkát is tud­nánk szervezni. ★ A kérés valamikor elhang­zott, a válasz megérkezett: nem lehet átadná az épüle­teket a tanácsnak. Akkor el­jutott ez a dolog az ország­gyűlési képviselőhöz, Ti- linczky Józsefhez is. Nem volt rest a választói érdeké­ben közbenjárni a képvise­lő. — Néhány nappal ezután már megjelent a jogügyi ta­nácsos, széjjelnézett és azt mondta nekünk: ezeket az épületeket a legegyszerűbb átadni a tanácsnak. Ne for­duljanak most már sehová addig, amíg a válasz meg nem érkezik. Miután az or­szággyűlési képviselő közben­járására a címzettnek na­gyon rövid időn belül vála­szolnia kell> gondolom, ezt a néhány napot ki kellene vámunk. (Tudósítónktól): Erdőkövesd egyetlen üze­me a pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet helyi tartósítója. Huszonnégy asz- saonynak nyújt tíz hónapon át állandó foglalkoztatást, akik a gazdaságban termelt zöldségféléket üvegekbe rakják és csomagolják. Április közepéig ötven va­gon uborkát, tizenöt vagon almapaprikát és 25 vagon iWUSM Majdnem két hetet vár­tunk, de a válasz a döntés­ről nem érkezett meg. Gyerünk hát Gödöllőre, kérdezzük meg a tangazda­ság igazgatóját: mi várható újabb fejleményként. Dr. Pogácsás Antal a kö­vetkezőket mondta: már megkapta a minisztériumból annak a levélnek a másola­tát, amit elküldték a lőrinci tanácsnak. Nem akar hivata­li titkot elárulni, tehát ne tőle tudjunk a levélről. Azt viszont mondhatja, hogy az elintézés folyik, már csak a hivatalos útját kell végig­járni ennek a dolognak. — Fogadjon el egy jó ta­nácsot Ne foglalkozzék az újság ezzel az üggyel, mert nincs értelme a kedélyeket felhevíteni. Ezt a tanácsot nem fogad­tuk meg. Mindenekelőtt az a bizonyos „titokzatos” levél izgatta a fantáziánkat. ★ — Megkaptuk a levelet — közölte Horváth Sándor, • lőrinci tanács vb-titkára. — A döntés kedvező. Miért nem lehetett erről a levélről tudomásunk akkor? A kérdés sehogy sem hagyott békén bennünket Nem is kellett sokáig nyomozni, megakadt a szemünk a kö­vetkező kitételen: a kért épü­leteket a tangazdaság átadja, ha a tanács megszerzi az épü­letek mögött levő baromfite­lep üzemeltetéséhez az en­gedélyt a KÖJÁL-tóL Mi ez? Zsarolás? Ha az engedély megadásá­nak nincs akadálya, miért kell akkor ezt előfeltételként kikötni az átadáshoz? Ha akadálya van, akkor miért akarnak a minisztérium, uram bocsá’, a miniszter ne­vében szabálysértésre, tör­vénytelenségre rábírni állam­hatalmi szervet, amelynek szintén egyik fő feladata a törvényesség betartása és betartatása? Minek ezt — Véleményem szerint az engedély kiadható —mondta Herperger János, a nagyköz­ségi tanács műszaki ügyinté­zője. — A helyszínrajzot én készítettem el, ismerem a pontos méreteket, tehát ezért merek ilyen határozottan ál­lást foglalni. ★ Az illetékes azonban a KÖJÁL. A gyöngyösi járási hivatalnál tehát el lehet dön­teni a kérdést Ebben volt a segítségünkre Holló László- né, aki ugyan nem szakelő­adója az ügynek, de ne is menjünk bele a részletekbe, mert ezek a témánk szem­pontjából teljesen elhanya­golhatóak. Az pedig aligha érdekli az olvasót, hogy egy ilyen részkérdésnek az el­döntése is mennyi időt vesz igénybe, hány embernek kell ezzel foglalkoznia. A lényeg: a védőtávolság megvan a baromfitelep és a szociális célra szánt épületek között, tehát a telep üzemel­tetését a KÖJÁL engedélye­zi, ha ezt kérik tőle. Itt ki is lehetne tenni a pontot. Mégsem tesszük. ★ Elindult egy ügy, ami jó véget ér. Ez jó dolog. Két kérdés nyugtalanít bennünket mégis. Miért csak az országgyűlési képviselő káposztát tartósítanak. A ter­més — a korábbi évektől el­térően — az idén hazai pia­cokra került, és Tatabányától Makóig mindenütt megtalál­hatók a termelőszövetkezet tartósított termékei. Az üzem huszonöt tagú Czeczei Éva háromszoros szo­cialista brigádja legutóbb kommunista műszakot tartott a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére. Teljes na­pi keresetüket az erdőkövesdi általános iskolának szemlél­tető eszközök vásárlására ajánlották fel. közbenjárására lehetett ked­vező döntést hozni ebben az ügyben? Hogy az országgyűlési kép­viselőnek ilyen hatékony közbenjárása van, az jó do­log... A másflc: mi szüksége van a tangazdaságnak arra, hogy egy pofonegyszerű engedélyt a községi hatósággal szerez­tessen be magának a szak­minisztérium közbeiktatásá­val? Ezek a mellékes dolgok nagyon rossz szájízt adnak, sehogy se illenek bele a mi világunkról alkotott kép­be. Hogy ezekre miért vc#t szükség — bevalljuk —, mi nem értjük. Nincs egyszerűbb törvény, mint az, hogy ami hasznos a közösségnek, azt csinálni kell. azt csinálnia mindenkinek a kötelessége. Legfeljebb udvariasságból mondjuk az elintézés után: — Köszönjük! G. Molnár Ferenc 21.50: Nyitott könyv Ötvenedik adásához érkezeti a Nyitott könyv című sorozat, amelynek célja — immár ötödik esztendeje, hogy segítsen, ked­vet. csináljon az olvasáshoz, be­pillantást adjon a művekbe, Katkó István, a eorozet szer­kesztője mondja: A Nyitott könyv eddigi adásait, kevés ki­vételtől eltekintve, a felszaba­dulás utáni magyar irodalom bemutatására fordítottak és ez­után is arra fordítjuk. Elköte­lezettek vagyunk a kortárs ma­gyar irodalom és legközvetle­nebb hagyományai iránt. A ki­adókkal szoros együttműködés­ben dolgozunk: évente egyez­tetjük terveinket. De csakis olyan művet tudunk bemutat­ni, amelynek drámai magja, követhető cselekményszála, fő­leg párbeszédekben megjelenít­hető formája van. A felszaba­dulás S0. évfordulójára jelenik meg a Szépirodalmi Könyvki­adó gondozásában a Jelenlét cí­mű antológia. Félszáz magyar író elbeszélései, költeményei ad­nak tükröt az elmúlt három év­tized társadalmi változásairól. A kötetben az úgynevezett közép- nemzedék írói szerepelnek; te­hát mindazok, akik a felszaba­dulást már mint felnőtt, alkotó­pályájuk indulásához elérkezett művészek élték át. Az antológiából Dobozy Im­re Tűz és füst. Gyárfás Miklós Csendóra című elbeszélése, Ga­rat Gábor és Benjamin László egy-egy költeménye szerepel a tévéműsorban- <KSf Z Még korántsimes Minden kész, de azért már sok min­den elkészült. A kutatómunka során ki­derült, hogy egyes esetek­ben e 390 elesett harcos névsorának összeállításakor vagy lemásolásakor, aztán a kőfaragó műhelyben, vagy később, 1957-ben, az emlék­mű restaurálásaikor számos kisebb hibát ejtették a csa­ládi nevek felirataiban, má­sutt hibásak az iniciálék (a cirill N-t összetévesztették a P-vel, vagy I-veJ, a K-t a H-val stb.) más esetekben pedig pontatlanul tüntették fel a rangokat. Száznál több harcos ada­tait véglegesen pontosítot- tam. Nemcsak hogy sikerült megállapítanom pontos, há­ború előtti címüket, hanem megtaláltam hozzátartozói­kat, barátaikat, katonatár­saikat is. Ezek az adatok minden kétséget kizárnak. Egyeztek a hivatalos szer­l .—-veaelftk jj­Lehet, hogy nem volt sike­res a Thibault család című francia filmsorozat, minthogy nem is volt az; lehet, sőt biz­tos, hogy a nagy lélegzetű re­gény televíziós adaptációja sokkal inkább vontatottságá- val, mintsem televíziószerű cselekményességével maradt inkább emlékezetes a szá­munkra, s talán néhány kulcsszereplő játéka miatt — ám egy bizonyos: mindezek ellenére is hasznos volt e filmsorozat. Roger Martin du Gard nagyszerű családregé­nyében, egy családon belül és egy család ürügyén a század- és korszakváltás Franciaor­szágát rajzolta meg. Aki vé­gignézte a hat részből álló so­rozatot, ha művészi élmény­nyel nem is lett gazdagabb, de a történelmi és a történeti összefüggések tekintetében feltétlenül gyarapodott. Más szemmel és reálisabb meg­ítéléssel, jobb ráérzéssel fi­gyelhetjük a ma Angliáját, mert láttuk például a Forsyte Saga-t és minden bi­zonnyal többet értünk meg a ma Franicaországából is, de az elmúlt század történel­méből is a Thibault-k révén. Alain Boudet, a film ren­dezője, ha nem is tudott szí­nes, fordulatos filmet készíte­ni, ha sok helyütt szürkévé mosódták az alakok, a törté­netek. sőt a kor kontúrjai is, különösképpen a regényhez képest, — mégis jeles tettet hajtott végre. Napjaink tör­amelyeket a legközelebbi hozzátartozók: szülők, test­vérek, feleségek, gyerekek szolgáltattak. Különböző válaszokat kap­tam. Voltak köztük rövi­dek, lakonikusak is. De a posta olykor vastag paksa - métát hozott, amelyben csaknem mindent megtalál­tam abból, ami az elesett harcos házában a dokumen­tumokból és levelekből meg­maradt. A hozzátartozók összes le­velei nagyjából egyformán szóltak: mily nehéz, mily keserű a régi, de pótolhatat­lan és feledhetetlen veszte­ség emléke, tóé ez az emlék oly kedves, oly szent szá­munkra, hogy nekünk hoz­zátartozóknak feltétlenül sokkal többet kell tennünk, mint bármely idegennek. A 390 elesett harcos több­sége 22—45 éves volt. De vannak a hősi halottak kö­zött tizenkilenc évesek is. S vannak olyanok is, akik már rég nagyapák voltak. Ormsaok ,.l'v j- .jk —-1 l^élo­ténetének és az évszázadnak születését vitte filmre. A bohóc felesége Dayka Margit volt. A film is ő volt. Mindenki őérte volt. És Dayka Margit ezernyi színű játékkal, bájjal, csipetnyi re- zignációval, belülről fakadó ősi humorral, ahogyan csak egy tragika képes humorizál­ni — úgy formálta meg a bohóc feleségét Sólyom Lász­ló bevallottan neki írta ezt a történet de szerencsére néhány karakterisztikus vo­násra telt még tőle, hogy kellemes figurát alakítson Schütz 11a, Maros Gábor, Márkus László, Bilicsi Tiva­dar és Körmendi János is. Nemere László rendezése határozottan húzta meg a határmezsgyét a burtesA és« vígjáték, az érzelem es az érzelgősség között Mégis egy kis keserű fe maradt azért a számban: nagy színész egyéniségeink szá­mára miért, hogy oly ritkán, jószerimt alig írnak íróink darabot Méltatlan lenne tán? Aligha hiszem. Hosszá hónapok nemes versengése után eljutott a döntőig a Hazai esték vetél­kedősorozata. Főiskolások és főiskolák vetélkedtek, de va­lójában velük együtt egy egész ország tanult és ta­nulta megismerni hazánkat Nehezen tudok méltóbb és hasznosabb vetélkedést et­ruszok . .. De azok között, akiknek emlékét a magyar nép oly nagy tisztelettel őrzi, vannak észtek, grúzok, üzbógek, oszétek, zsidók, ka- zahok, örmények, azerbajd­zsánok, sok más szovjet nép fiai és Jeányai. Mindnyájan — kommu­nisták és páitomkívüliek — a végsőkig, utolsó csepp vé­rükig hűek voltak hazájuk­hoz^ a leigázott népek meg­segítésének ügyéhez. Utolsó leheletükig harcoltak a fa­sizmus sötét erőinek szét­zúzásáért. A névsorban találunk tisz­teket és közkatonákat, akik a háború első napjaitól kezdve harcoltak fegyverrel a kezükben, és olyanokat is, akik közvetlenül haláluk előtt vonultak be katoná­nak, s az első ütközetben el­estek. Ott vannak a hősi halottak között a Szovjet­unió Hősei, s varrnak, akik­nek még idejük sem volt arra. hogy valamilyen ki- Míüyetest képzelni a tetszabaduTáa fordulójára, mint éppen. * Hazai esték volt Mintegy számba vette az ország, né­pünk szinte minden anyagi és szellemi kincsét, rádöb­bentettek bennünket újra ar-í ra, hogy ország ugyan Ma­gyarország, de szegénynek mondani ostobaság lenne — s itt nem is az anyagi javak­ra, vagy ásványi kincseinkre gondolok csak. A majd három órás, négy városból közvetített döntő a szervezettségével, Vitray Ta­más zsonglőrnek is beillő, ve- rejtékesen nehéz, mégis oly könnyűnek látszó riporteri munkával, a helyszínek lel­kes közönségével emlékeze­tes műsora marad a televízió­nak, s úgy gondolom, emlé­kezetes élménye lesz a részt vevő főiskolásoknak is. A végső eredmény, úgy tűnik valósnak mondható, még ak­kor is, ha „egyenlő mérték­kel” mérve szorosabb lett volna a küzdelem az egri és a pécsi csapatok vetélkedé­sében. A tanári segédlet meg­zavarta a vetélkedés „tiszta­ságát”, hiszen az egri szín­helyen például még közvet­lenül az adás előtt is az volt a regula, hogy ez a főiskolá­naraiké. Tanár tehát csak képernyőről nézheti lányai, fiai nemes küzdelmét Ezzel szemben volt olyan színhely, ahol egyszerűen a tanár sze­repelt a diákjai helyett! Nos, ez volt az az üröm, esni abba az örömbe vegyült, hogy országnyi felnőtt győ­ződhetett újra meg arról, hogy országnyi fiatal mennyi minden* tud és mennyit akar tudni arról a világról, ame - lyet majd vezetni, formálni 'építeni, átvenni akar, és mint most is igazolta — képes is lesz rá. Ez volt talán a leg­nagyobb tanulsága és hasz­na ennek az országra szóló vetélkedőnek. A Félszabadulási Emlék­mű alatt nincsenek sírok. A 390 harcos a Budapest környéki harcokban esett el és ott is temették el őket, de van köztük sok olyan is, akiknek neve más magyar városok és falvak szovjet hősi emlékművein is olvas­ható. KIK VOLTAK ÖK? Kik voltak ezek a szovjet emberek addig, amíg a kötelesség nem szólította őket a fasiszták el­leni halálos harcra? Volt köztük sok tényleges kato­na, de többségük munkás és kolhozparaszt, tanító, trak­toros, tudományos munka­társ, háziasszony, zenész, sőt olyan is, aki tegnap még iskolapadban ült... A hozzátartozók, barátok, egykori bajtársak levélhal­mazából elsősorban éppen ar­ra a kérdésre kapott válasz csendül ki, hogy kik ők, kik voltak ők? A harcosok, köz­tük azok is, akiknek mellét számos hadikitüntetés díszí­tette, arról írtak, milyenek voltak gyerekkorukban, mi­lyen tulajdonságaik voltak, milyen kapcsolatok fűzték családjukhoz, szüleikhez, fe­leségükhöz. gyermekeikhez. Egy nap az iskoláért Gyurkó Géza P. N. Barannyikor : Nevek as emlékműn Dokument-írág öt perccel odte «MM sefc vetélkedője, és nem a ta­1974, április 2« ü£Xíi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom