Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Megtanultuk a leckét Kezembe került az MKP 1945. május 20. és 21-én tar­tott* országos értekezletének jegyzőkönyve. Keresgettem benne a nekünk, pedagógu­soknak szóló feladatokat, azt, hogy 30 évvel ezelőtt a ne­veléssel, mimikánkkal foglal­kozott-e a* értekezlet, és milyen utat jelölt meg szá­munkra. Az akkor elhang­zott egyik beszédből idézek: „A nevelés terén óriásiak a feladatok. A pedagógusoknak például, hogy úgy mondjam, újra kell tanulniuk a lec­két. Ezek az értelmiségi em­berek ideológiai vezetők, akiknek a demokrácia szel­lemének megfelelően, a reak­ciós tehertől meg kell sza­badulniuk, egészen át kell, hogy neveljék magukat." Ennyit a 30 évvel ezelőtti véleményről és feladatokról. Most 30 év után elmondhat­juk. hogy megtanultuk a lec­két. Ezt azért is merem így kijelenteni, mert 1975. már­cius 22-én, az MSZMP XI. kongresszusán Kádár János vitazáró beszéde is feljogo­sít erre, amikor ezt mondja: „Az emberek ismerik, látják és tudják, hogy ez nem rossz diktatúra. Szabadon, le­het benne élni, alkotni, s becsületet szerezhet magá­nak minden tisztességes em­ber.” Majd így folytatta: „Az MSZMP XL kongresszusa harcba hív közös célok, a a fejlett szocialista társada­lom építésére. Erre a nagy feladatra felkészült és érett a munkásosztály forradalmi élcsapata, az MSZMP, érett az egész magyar nép.” Meg­állapítása jóleső érzéssel töl­tött éL Nem volt hiábavaló a pedagóguspályán végighar­colt 30 évem, kortársainv elvtársaim munkája sem. Megtanultak m leckét! Pi­henhet-e eredményeinkkel megelégedetten a ma peda­gógusa? A XL kongresszus határozata erre a kérdésre is választ ad. amikor fel­adatainkat így határozza meg: „Minden szinten javí­tani kell a világnézeti okta­tás és nevelés tartalmát és formáját Elsőrendű feladat az általános iskola és szak­munkásképzés fejlesztése, az iskolák közötti színvonalbeli különbségek csökkentése. Alapvető követelmény a fi­zikai dolgozók gyermekeinek hathatós tanulmányi segítése valamennyi iskolai fokozat­ban.” Mi, akik megtanultuk a lec­két a 30 év munkás, három évtizede alatt tanítsuk meg a fiatalokat! Vegyék át tő­lünk „ezt az ifjúi lelkesedést és tüzet”’ ajánlotta Kádár János. Bőd Adám, Verpelét Megjöttek az első fecskék Nagyfügedre Az 1974 októberi árvíz el­öntötte Nagyfügedet is. A rendkívüli csapás több házat lakhatatlanná tett. Mivel ez a hír eljutott az apci Quali­tät Vállalathoz is, a novem­beri brigádértekezleten úgy határoztak, hogy az „Építő” szocialista brigád tagjai se­gítsenek az árvízkárosulta­kon, pénzt gyűjtenek és fel­építenek egy összeomlott há­zat. A brigád tagjai elhatá­rozták, hogy szabad szomba­ton és vasárnap segítenek a rászorulóknak. A vállalást tett követte. 1975. március 22-én érkeztünk a helyszínre, s megkezdtük a munkát. A károsult családján kívül ott voltak, a rokonok és a jó ba­rátok is. Ennek köszönhető, hogy már az első napon el­készült az új ház alapja. Azért illik ránk az első fecske elnevezés, mert társa­dalmi összefogásból az épít­kezést elsőként kezdtük el Nagyfügeden, A munkát örömmel végeztük, hiszen ez az időszak számunkra emlé­kezetes lesz azért is, mert a munkák kezdésekor ért vé­get a XL pártkongresszus, ahol sok szó esett a szocia­lista brigádok munkájáról és a bri gádmazgalomróL Emlé­kezetes lesz azért is, mert hazánk felszabadítása 30. év­fordulójának megünneplése­kor kapja meg brigádunk aoc ezüstkoszorús kitüntetést Juhász Józsefe Ape Tinódi egri históriái énekei Kuriózumnak számító kw kötetet jelentetett meg az Egri Gárdonyi Géza Társa­ság. Kiskönyvtár sorozatában Tinódi Sebestyénnek, a XVI, századi neves lantos-éne k- mondó költőnek három egri históriás énekét, amelyből kettő az „Eger vár viadalá­ról szóló ének” és az „Egri históriák summája” közis­mert, a harmadik, a „Var- kucs Tamás idejében lőtt csaták Egerből” már kevés­bé. A kötet bevezető tanulmá­nyát, a szövegírást és a jegyzeteket Sugár István ké­szítette, akinek »Az egri vár és viadala 1552-ben” című munkája pár évvel ezelőtt látott napvilágot. Sugár beszámol az éne­kek történeti hiteléről, for­rásértékéről, ismerteti a his- tóriásénekek jelentőségét, elemzi Tinódi epikáját és ze­néjét, utal az Eger vár via­daláról való ének jelentő­ségére a szerző korában, és bemutatja a Tinódi által 1554-ben megjelentetett Cro- nica című munkát. A szövegírás munkájában a tanulmányíró szövegírót elvi és gyakorlati tanácsok­kal Stoll Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia Iroda­lomtudományi Intézete texo- lógiai csoportjának munka­társa segítette. A szöveg így mai helyesírással, de az ere­deti sajátságok megtartásá­val került közlésre. A köte­tet igen alapos és precíz munkával végzett szómagya­rázatok és jegyzetek egészí­tik ki. A dr. Nagy Sándor szer­kesztette kötet kötóstervének munkáját Csont István vé­gezte. Káló Béla, Április 4, Közös munkával lakóhelyünk tisztaságáért Gyöngyös 1974-ben elnyer­te a lakóhelvszépítési és -vi- rágosítási mozgalom első dí­ját megyénk városi települé­sei között Jó lenne, ha ezt a megtisztelő címet ebben az évben is kiérdemelné a tele­pülés, a lakosság. Ennek ér­dekében történt, hogy az említett tömeg- és állami szervek meghirdették az „Egy órát Gyöngyösért mozgal­mat Március 22-én, nagyon sokan tevékenykedtek, segí­tettek lakóhelyük környéké­nek csinosításában. Felfris­sültek a parkok, megtisztí­tották a szeméttől a játszóte­reket, kijavították a meg­rongált játékokat Nagy részt vállaltak a munkából a vá­ros általános iskoláinak ta­nulói is. Különösen serényen dolgoztak az új lakótelepen élő emberek. A közös össze­fogás valóban szép ered­ményt hozott Természetesen a mozgalom nem csupán er­re az egy napra korlátozó­dik. Az év során minden­kinek lehetősége adódik a társadalmi munkára. Jó kez­deményezésnek tartjuk azt is, hogy egyes üzemek, válla­latok brigádjai is felajánlot­ták segítségüket, munkájukat a város egy-egy óvodájának, iskolájának. Bárányt Imre, Gyöngyös 1945. április 4-én befejező­dött hazánk felszabadítása, a Vörös Hadsereg csapatai ki­verték Magyarországról az utolsó fasiszta alakulatokat is. Az értelmetlen háború kö­vetkeztében az ország ka­tasztrofális helyzetbe jutott. Elpusztult a magyar nemzeti vagyon 40, a gyáripar 50, a közlekedési eszközök 80—90 százaléka. Megsemmisültek a Duna és a Tisza hidjai, a va­súti vágányhálózat nagy ré­sze, valamint az úthálózat je­lentős hányada is. A kommunista párt prog­ramja alapján népünk hozzá­fogott a háborús károk mi­előbbi felszámolásához, az ország újjáépítéséhez. A föld­reform eredményeként a pa­rasztság — a munkások segít­ségére támaszkodva — nagy kedvvel látott a földek meg­műveléséhez, az ország sú­lyos élelmiszer-gondjainak megoldásához. A munkásosztály áldozatos tevékenységének eredménye­ként az ipari termelés 1948- ban már elérte a háború előt­ti színvonalat. Az 1947. augusztus 1-én be­vezetett tervgazdálkodás (első hároméves terv; 1947—1949) újabb lendületet adott az or­szágépítő munkának. Az első ötéves terv (1950—1954), a második hároméves terv (1958 —1960), a második ötéves terv (1961—1965), a harmadik öt­éves terv (1966—1970), vala­mint a negyedik ötéves terv (1971—1975) eredményeként megváltozott hazánk termelé­si struktúrája, létrejött a szo­cialista nagyüzemi mezőgaz­daság, s rendszeresen és fo­lyamatosan emelkedett dolgo­zó népünk életszínvonala. A nemzeti jövedelem 1950- hez viszonyítva közel négy­szeresére. az ipari termelés hétszeresére, a mezőgazdaság termelése píedig kétszeresére növekedett Jelentősen emel­kedett az életszínvonal is (az egy keresőre jutó reálbér több mint kétszeresére növekedett 1950-hez viszonyítva), s meg­valósult a valamennyi állam­polgárra kiterjedő társada­lombiztosítás, jelentősen ja­vult az oktatási színvonal és a lakáshelyzet is. A felszaba­dulás óta eltelt harminc év sorén történelmi jelentőségű társadalmi és gazdasági fejlő­dés valósult meg hazánkban. — TERRA — Belügyminiszteri utasítás a lakcímbejelentésről Belügyminiszteri utasítás jelent meg a magyar állam­polgárok lakcímének bejelen­téséről és nyilvántartásáról szóló rendelkezések végrehaj­tásához kapcsolódva. Min­denkit érintő alapvető tud­nivaló, hogy a Magyar Nép- köztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó minden magyar állampolgár köteles az állandó, vagy az ideigle­nes lakóhelyre történő be­költözéskor, Illetve kiköltö­zéskor lakcímét vagy annak megváltozását nyilvántartás céljából bejelenteni a lakó­hely szerint illetékes városi, fővárosi, kerületi tanács vég­rehajtó bizottságának igaz­gatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél, me­gyei, városi, kerületi hiva­talnál, illetőleg a községi ta­A „Kapfean” (Csapda) efcnű esuvas folyóirat ötvenesztendós jubileumát ünnepli. Ahogy ez egy szatirikus folyóirathoz il­lik is, nem volt könnyű élete. Hiszen a csapdának mindig Jól kell működnie. Folyóiratunk nemcsak sikerre* vette fel a harcot mindenféle visszásság ellen, hanem e harcba igazi npszerűségre is szert tett az ol­vasók között. Es nemcsak Csu- vasiában. Körülbelül harminc­ezer példány a köztársaság ha­tárain túlra kerül: még a Cse- bokszáritól oly távol eső kelet­szibériai krasznojárszki terület olvasói is közel ezer „Kapkan”-t kapnak havonta (és reméljük, hogy vele sok örömet is). Folyóiratunknak több száz ak­tív tudósítója van. Sok ismert esuvas írónak a „Kapkan” adott első publikálási lehetőséget. E folyamat napjainkban Is foly­tatódik, és reméljük, hogy az új szerzők tovább növelik a „Kap­kan” népszerűségét, s folyóira­tunk „csapdába ejti” az éle­tünkben még fellelhető visszás­ságokat. O. Vasziljev. • „Kapkan" főszerkzsztáie „Június. Hurrá, végre beköltöz­tünk!... Miután éppen elég szomorú történetet hallottam az új lakástulajdonosok kínszenvedéseiről, első dol­gom az volt, hogy alaposan szemügyre vettem az össz­komfortos lakásnak nevezett objektumot. Kinyitottam a csapot — víz volt. A na­gyobb nyomaték kedvéért megrángattam a W. C.-lán- cot... Valóságos Niagara! ».Biztos a villannyal lesz ANATOLIJ FINTKOt Egy új lakó naplójából difi” — gyötörtek tovább a kétségek. De nem! Alighogy bekapcsoltam a tv-t, máris feltűnt a képernyőn az élet­örömtől duzzadó bemondó. Éppen a lakásépítési kultú­ra fejlődéséről folyt kerek- asztal-beszélgetés. „Ismerjük már ezeket a szép szólamo­kat — kacsintottam a be­mondóra. — Lefogadom, hogy gáz nincs...” Az is vöt. Igaz, a teherautó nem tudott a házig jönni, mert nem volt út, és nekünk tér­dig sárban a kezünkben kel­lett behordani a bútorokat. Ideiglenesen, nyílván, mo­csárjáró csizmát kell besze­reznünk ...” „Szeptember. Ma eladtam a csizmát. Az útépítők és parkosítok teg­nap befejezték a munkát a háztömb körül. Isteni! A gyerekek az aszfalton rúgják a labdát, a bokrokon ma­dárkák dalolnak ... Igaz, az építők, ahogy leaszfaltozták az utat, nyilván megsérthet­tek valami kábelt. Minden­esetre e ház villainy nélkül maradt... Amint eladtam a csizmát, vettem egy tucat gyertyát. Sebaj, így is meg lehet lenni, csak az a kár, hogy nem tudunk tévézni. Állítólag valaki betelefonált az elektromos művekhez, ahol megígérték, hogy ki- kiiidenek egy szerkocsit. v” „December. Kijöttek a szerelők. Mivel a hiba valahol az úttest alatt volt, nekiestek az aszfaltnak. Be kell vallani, hogy rosz- szabbra számítottunk. Azt hittük, hogy fetörik az egész aszfaltot. Mindössze két-há- rom gödröt ástak, és máris meglelték a hibát. Igaz, nem javították ki, meri késő volt, de megígérték, hogy holnap újra kijönnek.” „Április. Meggyógyultam. Igaz, még sántikálok egy kicsit, de már idehaza vagyok. Mostaná­ban tíz méterre elkerülöm ezeket a gödröket... Nincs értelme betemetni őket, mivel egyrészt a villanyszerelők még nem jöttek ki, másrészt, amikor kiásták a kábelt, nyílván megsérthették a vízvezetéke*. Mindenesetre azóta nincs a házban víz. A szomszéd házból hordj ült. Igaz, a fürdőkádat nem tud­juk használni, kávét kétna­ponként iszunk, de azért , meg lehet lenni. A vizesek­nek könnyű lesz megtalál­niuk a hibát, ott kell lennie valahol a gödrök közelében. A vízműveknél megígérték, hogy küldenek szerelőket...’ „Június. Kijöttek a szerelők. Igen derekas munkát végeztek! Még aznap megjavították a vízvezetéket és egyúttal be­temették és leaszfaltozták a gödröket. Hadd kapirgálja- nak a villanyszerelők még egyszer!... Igaz, a vízveze­ték-szerelők nyílván hibásan kötöttek össze valamit. Min­denesetre, amikor a felesé­gem kávét akart főzni, a gáz­kályha rózsáiból szökőkutak fakadtak. Én éppen zuha­nyozni készültem. A vízve­zetékben furcsa sziszegést hallottam. „Mi az ördög szi­szeg?” — kérdezte a fele­ségem, amint belépett a für­dőszobába az égő gyertyá- • val... Állítólag valaki betelefo­nált a kórházba, ahol meg­ígérték, hogy kiküldik a mentőket. összeállította és fordította: Zahcmszkft László rács vb szakigazgatási szer­vénél. Fontos rendelkezés a mos­tani utasításban, hogy a lak címnek és megváltozásának bejelentése a lakás használa­tához fűződő jogot nem érin ti. A lakásbejelentési kötele­zettség abban az esetben is fennáll, ha a lakáshasználat jogszerűsége tekintetében bí rói vagy államigazgatási el járás van folyamatban. A vi tás lakcímbejelentési ügyek eldöntésénél figyelembe kell venni, hogy a bejelentés nem teremt jogalapot a beköltö­zésre, hanem a beköltözés té­nye kötelezi az állampolgárt az új lakcím bejelentésére. A lakcímet és megváltozá­sát — a korábbi rendelet ér­telmében — személyesen kell bejelenteni, kivéve, ha a be­jelentésre kötelezettet testi fogyatékossága vagy betegsé­ge a megjelenésben akadá­lyozza. A mostani utasítás rendelkezik arról is, hogy a külföldről hazatelepülő ál­lampolgár első lakcímbeje­lentését az " első személyi igazolvány kiadása alkalmá­val köteles teljesíteni az ál­landó lakóhely szerint illeté­kes rendőrkapitányságnál. Az állandó lakosok elhalálo­zását az ezt bejegyző anya- könyvvezető jelenti be a la­kóhely szerinti igazgatási osztálynak. A lakcímnek és megváltozá­sának bejelentésekor be kell nyújtani: a bejelentőlapot és a személyi igazolványt, 14 éven aluli gyermek, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett ese­tén a személyi lapot. A lak­címváltozás bejelentésekor — a mostani utasítás értelmé­ben — a személyi igazolvány „Különleges bejegyzések” ré­szénél ellenőrizni kell, hogy a bejelentésre kötelezett nines-e rendőrkapitánysági felügyelet vagy kitiltás, illetve feltételes szabadságra bocsátás hatálya alatt. Kasznos tudnivaló az a ren­delkezés, hogy munkásszállá­son, építkezés felvonulási la­kóépületében, mozgószállásol és telephelyén is nyilvántar­tókönyvet kell vezetni és ezt a területileg illetékes rendőr- k4eitar)j£á£ ^Ueaórzi (MTI­KOSSUTH 8.K Zenekart wurartJc* 10.05 Puskás vonalban rmn 10.36 Magyarázat és magyar»/­kodás 10.46 Dzsamüe 11.30 A Szabó-család (MB.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Népdalok _ 13.45 Válaszolunk hahgatAnkMk 14.00 Éneklő világ 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Az élő népdal 15.20 Magyarázat és kodás 15.30 Kóruspőditim 15.45 A Rádiós zinhá* bnnntsáffl. 17.05 Külpolitikái figyelő 17.20 Franck: A-dúr szonáta 17.46 Nem vagyunk million»«*«* 16.01 Farkas Ferenc: Pataki diákdalok 16.13 Hires karmesterek próbál nak 19.25 Közvetítés as Ausztria— Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről 21.20 Dankó Pista nótáiból Kb. 22.15 Sporthírek 22.20 Meditáció 22.30 A dzsessz vtlág» 23.30 Madrid hercege PETŐFI 9.66 Nemzetiségeink zenéjéből *.20 Berki Géza szerzeményei­ből ».03 Leanyvásár 9.35 Irodalmi évfordulónaptár 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Magyar előadóművészek felvételeiből 12.40 Házunk tája 13.03 Zenekari muzsika 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől hatig 18.05 Külpolitikai figyelő (bmt.) 18.20 Egy asztal mellett 18.50 Népdalo-k 19.25 Az Ifjúsági Rádiószlnpad bemutatója 20.25 Kis magyar néprajz 20.33 Beethoven: Hat bagatell, Op. 126. 20.49 A jégkorszak és az élet 20.59 Donizetti: Linda di Chamounix SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek 17.40 Munkásportré 17.50 A Kaláka-együttes felvé­teleiből 18.00 Alföldi Krónika 18.15 Könnyű hangszerszőldk 18.20 Zenés autóstop 18.55 Hírösszefoglaló — Lapszem­le — Műsorzárás TE! MAGYAF 9.55 Iskola-tv 10.21 Delta 10.50 Szent Péter esernyője (Osztrák film.) 12.20 Játék a betűkkel fiam.) 17.00 Magyar kultúra napjai * Szovjetunióban Kb. 18.00 Helyszíni közvetítés a Bé ke és barátság park avatá­sáról 18.30 Kádár János interjúja a Szovjet Rádió és Tv-nek 19.00 Tv-híradó 19.25 Ausztria—Magyarország labdarúgó EB selejtező Szünetében: esti mese 21.20 Reklám Közönsgszolgálat tájék»»» 21.30 Nyitott könyv 22.35 Tv-hírado 3. 2. műsor 20.01 Az emlékezés tartósáét* 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 A magyar kultúra -napjai a Szovjetunióban 22.05 MOKF.P-reklám 22.10 Az életjáradék POZSONYI 8.3» Híradó 9.00 Iskolásoknak 15.15 Hírek, publicisztika 15.50 Német nyelvlecke 16.20 Középiskolásoknak 17.15 Ifjú szemmel 18.10 Dalok 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Bánk bán 22.05 Hírek mozi i EGRI VÖRÖS rSILLACH (Telefon: 22-33.) délután fél 4 órakor Bredow lovag nadrágja Színes, NDK kalandfilm. du. fél 6 és este 8 órakor Lányok az aknamezőn Színes, szinkronizált 6zov)et film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.*) du. fél 3. fél 6 es este 8 öoúcot Felszabadítás A színes, szovjet film harmadik része. GYÖNGYÖST PUSKIN: Rivaldafény GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hé. barátom, itt van Sabata! HATVANT VÖRÖS CSILLAG: A banditák alkonya i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom