Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Tliieu távozott Tulajdonképpen jóval később született meg az el­határozás, mint ahogy kellett volna. Hány ezer ember élete szárad emiatt külön is Nguyen Van Thieu lel­kén, nehéz lenne kiszámítani Tény, hogy a saigoni re­zsim elnöke a hétfő esti egyórás televíziós beszédében megtörtén bejelentette: lemond hivataláról és Tran Van Huong alelnökre ruházza a hatalmat. Személyesen Indokína egyik leggyűlöltebb politi­kusa távozott a közelet porondjáról. Nyolc évig gyako­rolta a hatalmat. Személy szerint ő a felelős azért, hogy több mint két évvel a Vietnamról szóló párizsi megál­lapodás után még mindig nem állt helyre a béke, nem történt úgyszólván semmi a békés kibontakozás útján. A DIFK számtalan esetben követelte: távolítsák el Thieut, mert az elnök személye az egyetlen akadály a tárgyalások ujrafelvétele előtt. Thieu azonban ragasz­kodott a hatalomhoz, miközben ezerszámra küldte bör­tönbe ellenfeleit, s várt a csodákra. Csodák azonban nincsenek, önmagában véve ugyan a csodával határos, hogy a saigoni diktátor mos­tanáig egyáltalán tartani tudta magát. Köztudott volt, hogy Washington tulajdonképpen már rég meg szere­tett volna tőle szabadulni, csak nem találta meg az utódját. A búcsúbeszéd méltó volt Thieu-höz. Azokat vá­dolta, akik dollárokkal és hadianyaggal, szaktanács- adókkal és bombákkal eddig is meghosszabbították uralmát. Beismerte Ugyan, hogy katonai eszközökkel nem képes a felszabadító erőknek ellenállni, de buká­sáért, katonai rendszerének csődjéért kizárólag az Egyesült Államokat állította bűnbaknak. Kijutott a bírálatból Kissingemek is, különösen a párizsi béke­megállapodás miatt. Most végre először — és hivatalos minőségében utoljára — színt vallott a diktátor: el­mondta, hogy ő eleve elhibázottnak tekintette a pári­zsi megállapodást, végzetesnek Saigon számára a DIFK elismerését és a nemzeti megbékélés és egyetér­tés országos tanácsának létrehozásáról szóló döntést. Thieu utóda magas kora, gyenge egészségi állapota ? és jóformán teljes vaksága miatt aligha gyakorolja ^ hosszú ideig a hatalmat. Saigonban arra számítanak, í hogy Huong átadja majd tisztségét Tran Van Lam- f naW, a szenátus elnökének, az egykori külügyminisz- t temek. \ Bárki is jön, Thieu távozott. A véletlen hozta úgy, j ^ hogy éppen azon a napon, amikor a népi erők a 20. < tartományi székhelyet szabadították fel. Ford és « saigoni események A történelem alkotója Százöt esztendeje, 1870. április 22-én született Vla­gyimir Iljics Lenin. Kivételes egyéniség volt, aki korán el­határozta, milyen útra lép — és végig kitartott a válasz­tott út mellett. Motívumait talán Maxim Gorkij érezte meg legjobban, aki azt írta róla, hogy még nem találko­zott senkivel, aki olyan erős gyűlöletet, megvetést és szen­vedést érzett volna a szeren­csétlenséggel és bánattal, a szenvedéssel és igazságtalan­sággal szemben, mint Lenin. A történelem óvatosságra tanít a felsőfokkal szemben, de ezt már bebizonyította a história: Földünkön még so­ha, egyetlen ember nem gyakorolt olyan nagy hatást a következő generációk gon­dolkodására és cselekvésére, mint ő. Az oroszországi helyzetet elemezve Lenin — Arkhimé­dész gondolatát idézve — azt mondotta: „Adjatok egy for­radalmárokból álló szerve­zetet, és kiforgatjuk sarkából Oroszországot.” Ilyen szerve­zet azonban nem létezel!, létre kellett tehát hozni. Ezt a feladatot vállalta magára. Kidolgozta a munkásosztály új típusú forradalmi pártjá­nak elméletét, ideológiai, po­litikai és szervezeti alapel­veit. Vezetésével előbb a for­radalmárok egy kis csoportja egyesült, akik életüket a munkásosztály ügyének szen­telték. Ez a csoport volt a sejt, amelyből a Szovjetunió Kommunista Pártja. Lenin pártja alakult. A párt számára az a leg­veszélyesebb, ha elszakad ä tömegektől — vallotta. — A kommunistáknak a tömegek között kell élniük, ismerniük kell a tömegek igényeit, han­gulatát., óhajait és reményeit. A tömegeket soha nem sza­bad becsapni, nem szabad titkolni előttük a nehézsége­ket és a bonyolult helyzete­ket. Lenin világosan látta, hogy a forradalom elkerülhetetle­nül győzelemre jut más or­szágokban is. Mindent nem láthat előre senki: de Lenin egyik legfontosabb tulajdon­sága a lényeg meglátása és megláttatása volt. ötvenegy évvel halála után a teniniz- m us világméretű győzelmé­nek, világméretű megszilár­dításának korát éljük. A le­nini eszmék diadalt aratnak a Szovjetunióban, amelynek döntő része volt abban, hogy az emberi civilizáció győzel­met aratott a második világ­háború vérzivatarában. Győ­zelmet aratták ezek az esz­mék a többi szocialista or­szágban. köztük hazánkban. Mély gyökeret eresztettek a nemzetközi kommunista és felszabadító mozgalmakban, napról napra fokozódik a dol­gozók gondolkodására gyako­rolt hatásuk a világ vala­mennyi országában. És így ma már nemcsak azt mondhatjuk el. hogy a tőkés rend válsága — és Le­nin sosem hitt abban, hogy a kapitalizmus válságmentes­sé válhat — elmélyült és be­hatolt az élet minden szférá­jába. Elmondhatunk követke­zésképp valami mást is, hogy sosem volt olyan kiáltó az ellentmondás szocializmus és kapitalizmus között, mint napjainkban. A megalakult szocializmus visszafordítha­tatlanná vált és fejlődésvo­nalát a maoizmus egység- bontó törekvései sem törhet­ték meg. Példájával és akti­vitásával mind nagyobb ha­tást gyakorol a világesemé­nyek menetére, reális lehető­séggé téve a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. És immáron nem egy elfoga­dott modell, hanem létező szocializmus. Életereje és kapcsolatainak rendszere a történelmi holnap általános­sá váló normáit vetíti előre J. R. A finn külügyminiszter hazánkban Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Ford elnök hétfőn reggel tanácskozásra ült össze Kis­singer külügyminiszterrel, azt követően, hogy Thieu, saigoni elnök bejelentette le­mondását. Az elnökhöz siető Kissinger nem volt hajlandó kommentálni Thieu-nak azt a vádját, hogy részben az Egyesült Államok nyomásá­nak engedve mondott le, to­vábbá, hogy Kissinger „rá­erőltette” a párizsi tűzszüne- ti megállapodást, amely „ka­tasztrófához vezetett”, és hogy az amerikai kormány nem tartotta be Nixon elnök „írásban tett ígéretét”, amely kilátásba helyezte, hogy Washington katonai erővel siet a saigoni rezsim segítsé­gére, ha az bajba kerül. Washingtonban most arra számítanak, hogy Saigonban rövidesen ideiglenes kor­mányt alakítanak olyan ..mérsékelt”, a párizsi tűzszü- neti egyezményben „harma­dik erőként” jellemzett ele­mekből, akik reménvek sze­rint felvehetik a tárgyalást a DIFK-kel. Amerikai kor­mánytisztviselők megítélése szerint a saigoni rezsim ka­tonai helyzete „reménytelen” és a tárgyalásoktól legföljebb olyan „politikai rendezés” várható, amely némiképpen „megszépítené” az Egyesült Államok pártfogását élvező kapitulációját. Ford elnök hétfőn este 10 órakor, magyar idő szerint kedden hajnalban, fehér házi hivatalában nyilatkozik a CBS tv-hálózat három veze­tő munkatársának. Ez lesz az első alkalom arra, ho^v az amerikai elnök fcifeitse áUgs- •'O'itját a Thieu-rezsim végső összeomlását előrevetítő lég­ii iabb fejleményről és az ebből adódó amerikai követ­keztetésekről. A szenátus hétfőn délben megkezdte vitáját arról a kompromisszumos javaslat­ról, amely 200 millió dollár „készenléti pénzalapot” irányoz elő a Dél-Vietnam­ban levő amerikaiak és „bi­zonyos” dél-vietnamiak eva­kuálásának amerikai katonai biztosítására. Megfigyelők feltételezik, hogy a kongresz- szus nyomásának engedve, most már a kormány is az amerikaiak evakuálásának lehető leggyorsabb lebonyolí­tására összpontosítja figyel­mét „csöndben eltemetve” Ford elnök katonai segély­kérelmét. Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Ahti Karjalainen. a Finn Köztár­saság külügyminisztere, aki hivatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. Tárgyalásokat folytat magyar kollégájával a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kér­désekről, mindenekelőtt a befejező szakaszához köze­ledő európai biztonsági kon­ferenciáról: ii Ahti Karjalaanent — akit Útjára elkísért felesége és a finn külügyminisztérium több vezető beosztású mun­katársa is — a Ferihegyi repülőtéren Púja FVigyes és felesége. Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság finnországi nagykövete fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Paul Jyrkänkallio. magyarorszá­gi finn nagykövet, aki Bu­dapesten csatlakozott a kül­ügyminiszter vezette finn tárgyaló csoporthoz. (MTI) Ahti Karjalainen életrafza Hétfőn megkezdődött a külügyminisztériumban a ma­gyar—finn külügyminiszteri tárgyalás. A magyar tárgya­ló delegációt (balról) Púja Frigyes külügyminiszter, a fin­nekét Ahti Karjalainen külügyminiszter, vezette. (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felv• — KS.) Ahti február Karjalainen 10-én született 1923. Hir­.vensalmíben. A helsinki egyetem államtudományi ka­rán 1946-ban- fejezte be ta­jMmm ms, április V£„ kedd Lázár György Moszkvába utazott nulmányait. 1959-ben dokto­ri címet szerzett. 1947 és 1950 között az Agrárpárt információs tit­kára, 1950—56-ban a minisz­terelnök titkára, 1957-ben és 1959 és 1961 között keres­kedelem- és iparügyi mi­niszter volt. 1961—-62-ben, illetve 1964—70-ben és 1972 óta ismét külügyminiszter. 1962—1963-ban és 1970-71- ben miniszterelnök volt. Parlamenti képviselő Ahti Karjalainen 1966 óta. Ma­gyarországon két alkalom­mal járt: 1968 októberében külügyminiszterként, majd 1969 szeptemberében a ha­zánkban hivatalos látogatást tett Kekkonen elnökkel együtt. 1971 januárjában mi­niszterelnökként ő volt a házigazdája a Finnországba látogatott magyar minisz­terelnöknek, Fock Jenőnek. (MTI) írjÚNág! delegáció utazol! Hubába A Kubai Kommunista Ifjú­sági Szövetség Meghívására dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szociális!a Munkás­párt Politikai Bizottsága tag­jának. a KISZ központi bi­zottsága első titkárának ve­zetésével vasárnap ifjúsági delegáció utazott Kubába. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Borbély Gábor, á KISZ KB titkára es Boros Béla, a KISZ budapesti bi­zottságának első titkára bú­csúztatta. A küldöttség eluta­zásánál jelen volt Floreal Chomon, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete, es F. P. Bogdanov, budapesti szovjet nagykövetségi taná­csos. Dr. Maróthy László a de­legáció élén, magyar idő sze­rint hétfőn délután hivatalos baráti látogatásra Havannába érkezett. A Jósé Marti repülőtéren Izidor Mallmierca, a kubai párt titkárságának tagja, Luis Orlando Dominguez, a kubai KISZ első titkára és dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete fogadta. A magyar delegáció egy­hetes tartózkodása során ta­nulmányozza a kubai KISZ munkáját, látogatást tesz Santiago de Cubában és nagygyűlésen találkozik a kubai fiatalok képviselőivel. (MTI) Európai atomenergia­konferencia Jacques Chirac francia miniszterelnök megnyitó be­szédével hétfőn Párizsban megkezdődött az első euró­pai atomenergia-konferen­cia. Az egész héten folyó tanácskozásokon 47 ország csaknem háromezer küldöt­te vesz részt. A konferen­cia rendezője a vasárnap hivatalosan is megalapozott Európai Atomenergia Tár­saság. A tanácskozás rész­vevői megvonják az európai és az amerikai atomtechni­ka mérlegét és megvitatják az atomenergia problémáit, valamint a jövőbeni ener­giaszükségletek kérdését. A konferencia kisebb in­cidenssel kezdődött: a fran­cia miniszterelnök üdvözly- beszéde alatt egy fiatalem­ber a részvevők között röp­lapokat kezdett el osztogat­ni, és hangosan tiltakozott az atomenergia felhasználá­sa ellen. A fiatalembert a biztonsági szolgálat emberei őrizetbe vették. (AFP, DPA) Események, sorokban MOSZKVA: Iszmail Fahmi, az Egyip­tomi Arab Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese es külügyminiszter hétfőn ebé­det adott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tisz­teletére. Az ebéd során Isz- mail Fahmi és Andrej Gro­miko pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) GENF: Hétfőn Géniben megtar­totta esedékes találkozóját a hadászati fegyverek kor­látozásával kffpcsolatos tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai delegáció. Választási harcok Portugáliában Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhclyette- scnék vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába a KGST végrehajtó bizottságá- na-K ülésére. Képünk: Keserű Janómé búcsúzik Lázár Györgyié!. (MTI Foto •— Kovács Qjjxtla Jelű.. — KS.j Komoly incidensek szín­helye volt hétfőre virradóra a portugáliai Guimaraes és Porto: pártállásuk szerint még nem azonosított, de valószínűleg szélsőbaloldali csoportok megtámadták a Demokrata Szociális Cent­rum (CDS). Portugália je­lenlegi legjobboldalibb párt­jának gyűlését és összetűz­tek a kivezényelt katonaság­gal. A Guimaraes-i összeesapás- . ban összesen húszán sebe­sültek meg, hárman közülük súlyosan, egy személy ko­ponyatörést szenvedett. A hatóságok a helyszínre ve­zényeltek egy egész lövész­ezredet. Portóban sikerült elejét, venni a nagyobb összecsa­pásnak; *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom