Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

Tovább építik az M 7-es autópályát 1 k A szépufS belváros Az építők megkezdték az M 7-es autópálya utolsó részének építését. A hátrale­vő kilenc és fél kilométeres szakasz betonozását május második felében fejezik be, s jú­nius hónapban átadják az autópályát a forgalomnak. Képünkön: munkában a korszerű útépítő gépek. (MTI Foto — Bajkor József.) Az ellenőrzés nem bizalmatlanság „Hagyjanak engem békén — ha egyszer megbíztak a milliárdos értékek kezelésével, s ezert felelősséget is vállaltam — miért kell állandóan a nyakamra küldeni az ellenőrö­det ?r> E dühös kifakadás nem ma hangzott il egyik nagyvállalatunk vezetőjétől, lehet innék vagy két három esztendeje is- Hogy most mégis eszembe jutott — annak a KNEB legutóbbi vizsgálata az oka. Az emlí- *.ett jelentés sommás megállapítása: az allen- irző tevékenység meglehetősen rendszertelen, dz erről szóló párt- és kormányhatározatot ■lem mindenütt hajtották végre. Természetesen a jó példák száma sem ké­rés, ám a leszűrendő tanulság számunkra négiscsak úgy szól: minden szintem erősöd­ők az ellenőrzés. Ennek fontosságát a XI. kongresszus referátumai, hozzászólásai is megerősítették. A „fentrol" látott kép és tg-. riasztott igény egybevág azzal, amit „lent” átnak, kívánnak az emberek. De miért is kell mindezt hangsúlyozni » ■agyon is kerek, egyértelmű megfogalmazá- on tói ? Talán azért, mert még hat az a 'Ireértés amit az ellenőrzés kapcsán éppen < idézett KNEB-vízsgálat így foglal össze: rzéles körben úgy vélték, hogy gazdasági zabályozók önmagukban is biztosítják a intések kontrollját, a gazdálkodás haté­kor yságát ...” Mighanem itt a probléma gyökere és ezen -mes elgondolkodnunk. Hivatkozhatunk a tapasztalatokra, arra hogy sajnos, e vélekedés helytelenségéről már meggyőzött néhány jelenség az elmúlt időben, mint például a készletek túlzott fel- halmozódása, gazdálkodási aránytalanságok kialakulása egyes területeken- Találkoztunk ennél súlyosabb következményeikkel, például visszaélésekkel is, ami szintén összefüggésbe hozható az ellenőrzés gyengeségeivel. Ám a gyakorlatban szerzett okulásom túl e fontos tevékenység javítását sürgeti a ve­zetés fejlesztésének szükségessége. A helye­sen értelmezett, szakszerű ellenőrzés ugyanis nem valami gyámkodás az önállóan munkál­kodók, gazdálkodók felett; nem a bizalmat­lanság megnyilvánulása, hanem az irányí­tás egyik fontos, a többivel egyenrangú ele­me. Olyan, amit egyértelmű természetesség­gel sorolunk fegyvertárunkba, az állami, a társadalmi tulajdonosi érdekeink érvényesí­tése eszközeiként. Nem mond ellent ennek gyakorlása sem az önállóságnak, sem a fele­lősségnek, de még a jogoséul elvárt bizalom­nak sem. Sőt, tulajdonképpen a bizalom megalapozásának, megerősítésének hasznos módszere lehet a szakszerű, gondos vizgálat, a rendszeres ellenőrzés. Ennek eredménye­ként készített „bizonyítvány” nem csupán az arra illetékes felettes számára szolgál meg­nyugtatásul; jogos magabiztossággal tölti el azt, akinek munkáját, a társadalomtól kapott bizalommal való sáfárkodását rendben talál­ták. (TVf. U Üzletsorok, szolgáltatóházak, éttermek épülnek Eger központjában ívekig tartó tervezőmun­kával készült el 1971-ben Eger belvárosának végleges, részletes rendezési terve. Hogy milyen legyen a szűk utcasorok külleme, miként őrizze meg a hazai és a kül­földi turisták által oly sok­szor emlegetett ősi patináját a megyeszékhely központi része, azon a városrendezők, a műemlékvédelemmel fog­lalkozó szakemberek éppúgy sokat törték a fejüket, mint a mai korra jellemző. mo­dern csupa üveg-beton épü­letek tervezői, vagy a város vezetői... S hogy végül is milyen lesz Eger — ha szabad így nevezni — óvárosi része, ar­ra következtetni enged a már elkészült, új köntösbe öltöztetett házak sora. S a jövőt idézik azok a régi-régi épületek közé ékelődött kor­szerű létesítmények is, ame­lyek stílusukkal szinte beol­vadnak a barokk remekmű­vek sorába. Ezért tűnik egy­szerre ódonnak és mégis mo­dernnek a Centrum Aruház az Unicornis, vagy a Vadász­kürt épülete, s az ezekéhez hasonló vonalvezetés jellem­zi majd az új postaépületet, vagy a Felszabadulás téri lakberendezési áruház terveit is. A városrendezők, a köz­ponti rész rekonstrukcióját tervez» mérnökök ugyanis azt a célt tűzték maguk elé, hogy a régi és az új ötvözésé­vel megőrizzék az óváros történelmi és építészeti em­lékeit, illetve a belváros köz. ponti funkcióját. A belváros Az 1971-ben elfogadott te­lepülésrendezési terv szerint a belváros elnevezés Eger jókora részére ráillik A mű­emléki felügyelőség által meghatározott területen kí­vül a városközponthoz tar­tozik északon a Malom ut­cáig, nyugaton a Beloiannisz utcáig, délen a Klapka ut­cáig, keleten az eger—putnoki vasútvonalig, illetve észak­keleten a Tetemvárig terje­dő területet. A belváros re­konstrukciója, szépítése tu­lajdonképpen erre a terület­re terjed ki, a tervben meg­határozottak szerint. Először természetesen a belváros központi részét varázsolták — és építik ma is — újjá. Valamennyien szemtanúi le­hettünk a Széchenyi utcai, a Bajcsy-tömbbelsőt képező épületek felújításának, a Do­bó téri környezet megválto­zásának, a Katona tér rende­zésének. Az elmúlt években adták át rendeltetésének ezen a területen a Csemegét, az illatszerboltot, a Dobos-presz- szót, s az OTP-ig húzódó üz­letsort. S mivel a belváros rekonst­rukciója egy folyamatos vá­rosépítési munka, a jövőben Eger központjában újabb üz­letsorokat alakítanak ki, szol­gáltatóházakat építenek, ét­termeket létesítenek, s ismét az eredeti formájukban pom­páznak majd a ma még elha­nyagolt, sőt néhol életveszé­lyes épületek... Sétálóudvar Az elkövetkezendő évek­ben — mint a rekonstrukciós munkálatokat irányító tanácsi szakemberektől megtudtuk a Zalár utca és az Árva köz közötti rész teljes felújításá­ra kerül sor. A Széchenyi ut­cában pedig rendbe hozzák az életveszélyessé nyilvánított, volt szakszervezeti s zékházat, amely jelenleg a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat tulajdonában van. A műemlék jellegű épü­letet ezért az iparcikk kis- kernek 1975. december 3t-ig helyre kell állíttatnia, azaz meg kell szüntetni az épület életveszélyességét. Jelenleg a helyreállítási terveken dol­goznak az építési szakembe­rek. .. Az épületek megóvása — mint például a Dobó tér kör­nyékén látható fúrásos szi­getelés — mellett új létesít­mények építését is tervezik a városrendezők. Az Alkot­mány utcában körzeti orvosi rendelőt, valamint egy szol­gáltató részleg, kereskedelm i egység működésére alkalmas részt adnak majd át. A Marx Károly utcában patyolat- szalon nyílik, mellette egy minden igényt kielégítő, ké­nyelmes öregek napközi ott­hona kap helyet. A Széchenyi utcában új virágüzlet várja majd a vásárlókat, s itt épül fel a GEUKA új, központi szolgáltatóközpontja is. A Felszabadulás téren, a már említett lakberendezési áru­ház nyitásával egyid.őben ad ják majd át az önkiszolgáló éttermet is. Bajcsy-tömbbelső Folytatódik a Bajcsy-tömb­belső korszerűsítése is, az idén elkészül a régen terve­zett sétáló- és parkudvar. A rekonstrukciós tervek sze­rint a munkálatok 1985-ben fejeződnek be. Addig még sorra kerülnek a Kossuth Lajos utca, a Dobó tér, a Hibay Károly utca, a Bajcsy- Zsilinszky utca, valamint a Fellner Jakab utca által ha­tárolt terület épületei, mű­emlékházai. Az elkövetkezen­dő tíz évben varázsolják új­já a Zalár utca, a Sándor Im­re, valamint a Maczky utca környékéi és alakítják majd ki az ide tervezett üzleti ne­gyedel is. Tíz év egy város életében, nem nagy idő, az elkövetke­zendő évtized azonban az egri városközpont újjászüle­tésének az időszaka tesz. A lokálpatrióták, a műemlék­kedvelők legnagyobb örömé­re. .. Szilvás István Má’us l-én: Politikai nagygyűlés Egerben Május 1-ére, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepé­re már megkezdődött a fel­készülés megyénkben is. A rendezvények közül kiemel­kedő jelentőségű lesz az else­jén délelőtt 10 órakor kezdő­dő politikai nagygyűlés a megyeszékhelyen, amelyre a népkerti stadionban kerül sor. Várhatóan körülbelül 10 ezer egri és egri járási dol­gozó vesz részt ezen a nagy­gyűlésen, amelynek szónoká­ul Pullai Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát kérték fel. A politikai nagygyűlést kö­veti a hagyományos majális amelynek a színhelye ezúttal a Népkert lesz. A szabadtéri színpadon a város és a járás legjobb műkedvelő csoportja: adnak műsort, s bő lehetőség nyílik szórakozásra a gyere­keknek is. „A kongresszus megállapít­ja, hogy a szocia­lista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehető­ségek teljesebb kihasználá­sa előrehaladásunk alapve­tő feltétele”. EpítőuMnli nemzetközi támasza A Tisza Heves megyei szakaszán: Első fokú készültség (Az MSZMP XI. kongresz­szusának határozatából). kszor elmondjuk, hogy . yarország „nyitott gazda- ■ü; ’ állam, vagyis a kül- ; : sági kapcsolatok igen 'f-!:tos szerepet játszanak • űzeti jövedelmünkben, :i?i’iden tíz forintból több ■ - nt négy forint a külkeres- •üetemből származik. De sak napjaink , bonyolult nemzetközi gazdasági viszo­nyai közepette mérhetjük fel gazán: mit jelent ez a gya­korlatban, mekkora jelentő­ség.' van annak, hogy a négy „külkereskedelmi forintból'’ milyen hányadhoz jutunk megbízható, hosszú távú partnereink, szövetségeseink, a szocialista államok révén, s milyen hányadot kell a mind bizonytalanabb, kiszámítha­tatlanabb, a tőkés rendszer általános válságától megboly­dult nyugati piacokon reali­zálni. Hazánk gazdasági fejlődése — szocialista testvér orszá­gainkéhoz hasonlóan — ki­egyensúlyozott, bizos ütem", s nemhogy munka: lk lis.g nem fenyeget, de még hiány is van munkáskézben. Ár­színvonalunk növekedése. — jóllehet a nyugati infláció hatását éppen ..nvitott” gaz­dasági szerkezetünk miatt teljesen kiszűrni nem tudjuk — csekély, mindössze ötöde- hatoda a fejtett tőkés álla­mokénak, s mindent megte­szünk azért, hogy a tőkés piacok áremelkedése keztében a bennünket ért hátrányokat anyagtakarékos­sággal, jobb munkaszerve­zéssel, nagyobb termelé­kenységgel ellensúlyozzuk. Hogy a számos kedvezőtlen nemzetközi hatás ellenére ki­egyensúlyozottság jellemzi gazdasági helyzetünket, ab­ban döntő szerepet játszik, hogy tagja vagyunk a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST), a szo­cialista országok proletár in­ternacionalizmuson, egyenjo­gúságon és a kölcsönös érde­kek tiszteletben tartásán ala­puló integrációs szervezeté­nek. Mi a szocialista integráció és miben különbözik a tő­kés államok hasonló jellegű törekvéseitől? Az integrációs folyamat a társadalmi ter­melés bővülésének, fejlődé­sének szükségszerű velejáró­ja Lényege: megváltozik és kiterjed a munkámé' osztás rendszere, A hangsúly tehát a munkamegosztáson van. amely kezdetben csak egy országon belül alakul ki és szélesedik, majd a termelő­erők fejlődésével nemzetközi méretűvé növekszik. Ilymó- don tehát az integráció egy­aránt jellemzi a tőkés és a szocialista termetesi módot. Ugyancsak mindkét rend­szerben érvényesül a szük; ségszerűség, hogy a kis és a közepes nagyságú államok­nak alapvetően fontos az in­tegráció, mert ezeknek az or­szágoknak, éppen méretüknél fogva, nincs annyi pénzük, hogy például a leggazdasá­gosabban működtethető, leg­kifizetődőbb méretű, kapaci­tású üzemeket, vállalatokat létesítsenek. Nemrég Helsin­kiben járván — más ténye­zők mgllett — egy neves finn közgazdász éppen ezzel az okkal magyarázta országa érdeklődését a KGST iránt. Az integráció kulcskérdése: kinek az érdekeit szolgálja? A nyugati integráció, a Kö­zös Piac a nagytőke hasznára van, hiszen lebontja a tőke mozgása előtt a nemzeti vámfalakat, s egyéb korláto­zó tényezőket, a szabad mun­kaerőpiac kialakításával még kedvezőbbé teszi a munkás- osztály kizsákmányolásának feltételeit a burzsoázia szá­méra, még előnyösebb körül­ményeket teremt a profithaj- szához. A KGST-ors hágókban az integráció a szocialista, kommunista társadalom fel­építését, a nép anyagi jólété­nek a növelését szolgálja. A szocialista típusú integ­rációnak rendkívül széles és objektív alapja van. Azonos a benne részt vevő országok gazdasági rendszere; az alap­vető termelőeszközök társa­- a KGST dalmi tulajdonban vannak. Közös az államrendjük, azo­nos a társadalom vezető osz­tálya, s annak ideológiája, a marxizmus—leninizmus. A szocialista nemzetközi gazda­sági együttműködésben a nemzeti és az internaciona­lista érdekeket a KGST-or- szágok közös érdekeinek fi­gyelembevételével hangol­ják össze. A szocialista integrációban részt vevő államok önként vállalják a kötelezettséget, tehát ennek az integrációnak alapvető jellemzője a szuve­renitás. Nincs szó tehát ar­ról, hogy nemzetek feletti jo­gokkal bíró szervezeteket hozzanak létre. A KGST- szervek a gazdasági, együtt­működés kérdéseiben csupán ajánlásokat fogadnak el, amelyek akkor válnak köte­lező érvényű határozatokká, ha az illető tagállam megfe­lelő szerve (nálunk a kor­mány), jóváhagyja azokat. S a szuvérenitás még egy biz­tosítéka: az ajánlások kidol­gozásánál érvényesül az egy ország — egy szavazat elve. Nem tehet tehát többségi szavazattal kötelezettséget róni olyan tagállamokra, amelyek a javaslatot ellen­zik. Dunai Péter (Következik: A KGST tör­ténete________ _ ____ , N em változott lényegesen a helyzet az elmúlt 24 órában — jelentették a hírügynöksé­gek az észak-magyarországi folyószakaszokról. A Bodro­gon az országhatár és Sáros­patak között továbbra is harmadfokú, a folyó alsóbb szakaszán pedig másodfokú készültséget tartanak. A Bodrog vasárnap virradóan Sárospataknál 538 centiméter­rel tetőzött, és ha újabb csa­padék-utánpótlást nem kap a folyó, lassú apadásra tehet számítani. A Tisza Tokajnál 686 cen­timéterrel tetőzött, az alsó fo­lyószakaszon lassan tovább Hétfőn délután elutazott az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola tizenöt hallgatója, Rák Sándor és Vadon Lehel tanárok kíséretében Csebck- száriba. A másod- és har­madéves orosz—angol szakos diákok három hetet töltenek majd Csuvasia fővárosában. árad. Tiszakarád és Üjlő- rincfalva között továbbra is fenntartják az első fokú ké­szültséget. A Népújság kérésére a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság jelentette, hogy azon a 30 kilométeres szaka­szon, amelyen a Tisza Heves megyét érinti, a várható te­tőzés előreláthatóan április 24-én Kiskörénél lesz, 750 centiméter körüli vízállással Április 21-én egyébként a Tisza vízállása 737 centimé­ter volt, ezért az igazgatóság első fokú védelmi készültsé­get tart, amely ebben az eset­ben figyelőszolgálatot jelent. az egri tanárképző testvér­főiskolájának vendégeként. JNté&O 192i április 2&, kedd 1. A szocialista integráció szervezete követ­Egri főiskolások utaztak Csebokszáriba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom