Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Az MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük

{folytatás a 4. oldalról)

már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési aranysíam 17,8 ezrelék, ami európai viszonylatban már masas átlag.

— A már megtett és a tervezett intézkedések egész sora könnyíti a családok helyzetét. Az V. ötéves tervidőszakban néhány éven belül miden három- és több gyermekes családot önálló lakáshoz juttatunk. A mostani Ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma jelentősen, 60 ezerrel gyarapszik. A hetvenes évek második felében Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket Növeljük a családi pótlékot a gyermekgondozási segélyt Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A következő 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltételeit hogy minden család és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson.

— Nagy vívmányunkat nemzetközileg is elismert társadalombiztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük. Így

1975. július elsejével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illetve nyugdijjeUegű ellátása

fog

— Társadalompolitikai elveink szükségessé, gazdasági építőmunkánk eredményei lehetővé teszik, hogy

a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára azonos legyen a munkásokéval és az alkalmazottakéval.

Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogosultságának határát náluk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korhatár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban súlyos munkaerőhiányt okozhatna. Ezért helyeseljük azt az intézkedést, hogy a korhatárt öt év alatt fokozatosan, 1976. január 1-től kezdődően evenként egy-egy évvel szállítják le.

— Továbbra is alapveti követelmény, hogy a fogyasztói árak az életszínvonal-politikai célokkal összhangban alakuljanak.

A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő fogyasztói árszínvonalat a jövőben is központilag kell szabályozni.

és azokon esők központi elhatározás alapján lehet változtatni Az ár-, bér-, jövedelem és szociálpolitika együttesen szolgálja a dolgozók, a lakosság életkörülményeinek javulását.

— Hazánkban az eljövendő 15—20 évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mostaninak két-két és félszeresére, az ipari termelés volumene két és fél-háromszorosára, a mezőgazdasági termelés másfél-kétszeresére, az építőipari termelés két és fél- háromszorosára emelkedhet. Az anyagi termelés bővülését teljes egészében a munka termelékenysége növelésével kell és tudjuk fedezni.

— Pártunk politikája fejeződik ki a fejlett szocializmus építése 15—20 évre szóló programnyilatkozatának az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó lelkesítő célkitűzésében is:

— Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két-két és félszeresét oly módon, hogy az iparcikkek aránya az összfogyasztásnak legalább egyharmada legyen. 1,5—2 millió lakást kell építeni, növelve a többszobás lakások részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakáskultúrát At kell térni az ötnapos, 4.0 órás munkahétre.

— A fejlett szocialista társadalom építése során megteremtjük végső célunk, a kommunizmus

építésére való átmenet műszaki-gazdasági alapjait.

nr.

növelteden a marxizmus-leninizmus befolyása, fejlődön a szocialista kultúra

A beszámoló követkeaő ré- sae az ideológia, a tudomány, a közoktatás és a kultúra kérdéseivel foglalkozott.

A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban társadalmi viszonyaink fejlődésével, "gazdasági építőmunkánk eredményeivel összhangban

növekedett hazánkban a marxizmus—ieninizmm befolyása, erősödött

a társadalomban a szocialista közgondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forradalom eredményeinek gyarapításában.

— A marxizmus—leniniéin us eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódítása örvendetes, nagy eredmény. Ezt látva sem feledkezhetünk meg azonban ideológiai munkánk fogyatékosságairól, az e téren még előttünk álló nagy feladatokról, arról, hogy a társadalmi tudat szocialista átalakulása csttt egy egész korszak alatt mehet végbe.

— Az utóbbi időben kettős folyamat ment végbe. A fő irányzat az, hogy erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszellem, amely nagyszerűen megnyilvánul a termelőmunka nagy sikereiben, a szocialista brigádmozgalomban, a szocialista munkaversenyekben, a kommunista szombatokban, a lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában, az elemi csapások idején megmutatkozó tömeges, példás helytállásban. Egyidejűleg társadalmunkban jelen vannak, sőt időnként még meg is élénkülnek a szocialista elveinkkel, céljainkkal, erkölcsi értékrendünkkel

össze nem egyeztethető jelenségek is. Igen fontos, hogy erről beszéljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével a „miből éljünk” nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, „hogyan éljünk”. ]

— A tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek, az ideológia és a propaganda területén dolgozók nagy és eredményes munkát végeztek, de még nagyobb feladatok várnak rájuk.

— A pért ideológiai munkáját a marxizmus—lenlniz- mus általános érvényű tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletünk gazdagítása jellemzi. A két kongresszus közötti különösen a kongresszusra' való felkészülés időszakában a párt számos elvi jelentőségű kérdéssel foglalkozott.

— A beszámoló időszakában tovább növekedett a pártpropaganda hatékonysága, szocialista szemléletformáló szerepe. A két kongresszus közötti évi átlagban több mint kétmillió ember vett részt szervezett politikai oktatásban. Tovább növekedett és javult a sajtó, a rádió és a televízió szerepe a közvélemény tájékoztatásában, a politikai nevelő munkában és a közművelődésben.

— A társadalom szocialista jellegének erősítése megköveteli az ideológiai területen dolgozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv jól összehangolt munkáját Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai képzettségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is

nélkülözhetetlen az igazunkba, igazságunk meggyőző erejébe vetett rendíthetetlen hit, a forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vitakészség csakúgy, mint az érvelés, a meggyőzés és bizalom az emberek iránt.

— A X. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően tervszerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kutatásra és fejlesztésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordítjuk; ez a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben emelkedik.

— Eredményekről szólhatunk a társadalomtudományokban, — elsősorban a történettudomány, a közgazdaságtudomány területén — abban a tekintetben, hogy munkájuknak jobban középpontjába kerültek fejlődésünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gazdasági építés, a tudományos és technikai forradalom hazai kibontakoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista tudatformálásban.

— A párt szilárdan vallja a tudományos kutatás szabadságénak elvét — szögezte le a beszámoló *— és a jövőben is arra törekszik, hogy

ezt a maga eszközeivel érvényesítse. A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, hogy ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építSéi tényleges szükségleteit.

Kádár János ezután a közoktatás feladatairól beszélt, kiemelve az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztését. A szocialista társadalom növekvő igényeinek megfelelően 15—20 éven belül általánossá kell tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságát. Hangsúlyozta: a társadalom további felemelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy erőteljesen fejlesszük közművelődési rendszerünket.

— Művészeti életünket is eredményes alkotómunka jellemzi — folytatta. — A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művészetekben elért eredményeket. Az írók, az alkotó művészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti egység kibontakozásához. Műveikkel segítették népünket kulturális színvonalának felemelésében.

— A párt a valóságból indul ki. amikor megállapítja, hogy politikai egyetértésünk az alkotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg. eszmei’eg még nem

egységes. Egyrészről e területen is növekszik a szocializmus eszmélnek befolyása, másrészről a szocializmus hazai építésének új kérdései, a nemzetközi munkásmozgalom, a külpolitikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetekben, az alkotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok, rétegek távlatvesztése. Ez megmutatkozik mind a témaválasztásban, mind a feldolgozás módjában.

— Ezeken a területeken és ezekben a kérdésekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a művészetek terén eszmei vitapartnereink, az esetek nagy többségében politikai szövetségeseink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sót igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, hogy közben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján az ideológia területén is közelebb kerül jenek hozzánk.

— A párt továbbra is mm dent megtesz szocialista hazánk irodalmi, művészeti életének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai es az ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista közéi etiség erőit.

— Továbbra is biztosítjuk 07. alkotói szabadságot Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között, társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Az idők folyamán szüksé^zerűen változnak a kifejezési fonnák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban néma művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotás sok érthetően és valóban a

népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki.

— Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus müvcszetszemléle- tet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív álláspontokat. Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan. magas művészi színvonalon ábrázolják.

— A nemzetközi életben végbemenő változások, a békés egymás mellett élés politikájának és vele együtt az ideológiai harcnak előtérbe kerülése is megkívánja a céltudatosabb, következetesebb ideológiai munkát.

— A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai között ideológiai és kulturális téren is növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy

ac ideológiai hare frontján nincs békés egymás mellett élés: aa állami kapcsolatokban partnerek lehetünk, a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azonban két egymással szembenálló, kibékíthetetlen ideológia.

Az ideológiai nevetórnimka különösen fontos feladata a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus erősítése.

— A nemzetközi helyzet is

szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket testvérpártjainkifcaJ ideológiai területen is. A testvérpártok ideológiai együttműködése az elmúlt éveikben már szép eredményeket hozott, hozzájárult a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxistái—leninista ideológia befolyásának növekedéséhez a világ minden részében.

— Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista világnézet befolyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocialista erkölcsöt.

— Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többségben és a jövőben is azoknak a tábora növekszik, akik munkájukkal. személyes felelősségvállalásukkal, küzdeni tudásukkal, életmódjukkal azt bizonyítják,, hogy

az egész nép és benne az egyén boldogulása is csak a szocializmus útján, munkával és a közösséggel együtt érhető eL

Társadalmunkban ma már milliók gondolkodnak így. De ha mellettük csak ezrekre vagy tízezrekre tehető is azoknak a száma, akik a munka könnyebb végét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe sem lehet belenyugodni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak.

— Pártunknak az az álláspontja, hegy az elet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szórna - lizmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadóik, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy

társadalmunk közszelle- mét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi elismerést.

».

Társadalmunk életében érvényesül a párt vezető szerepe

A párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadalmunk életében.

Pártunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkás- osztály vezető szerepét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szolgálatát a legfőbb kötelességének tartja.

A párt eleget tudott tenni kötelezettségeinek, mert eszmei, politikai és szervezeti egysége mindvégig töretlen volt. A

beszámolási időszakban a

Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkás- osztály, a nép egysége, össze- forrottsága tovább szilárdult. Ez sikereink legfőbb forrása.

— A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben megfelelő módon folyt a pártépítő munka, A párt — létszámát és szociális összetételét tekintve — egészségesen fejlődött. A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt, 1975. január 1-én a taglétszám 754 000 volt. Ez kifejezi pártunk élcsapat és tö- megpárt jellegét, társadalmunk fejlettségét.

— Javult a tagfelvételi munka, növekedett a pártban a termelésben közvetlenül résztvevő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országosan többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyan dolgozót, értelmiségit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság követelményeinek.

— A pártegysóg a két kongresszus közötti időszakban kiállta a gyakorlat próbáját. A követelmények szüntelen növekedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a pártegységet elvszerű vitákkal, a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatat- lanná tennünk. A Központi Bizottságnak és a párt 24 000 alapszervezetének, minden tagjának mindenkor egy irányba és együtt kell lépnie.

— Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust, a párt felépítésének és működésének lenini alapelvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítése a pártszervezetek tevékenységében minden szinten.

— Mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatározatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, különösen fontos, hogy

a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes képviseletére.

(folytatás a 6. oldalon.)

Elkészült a Kiskörei Vízlépcső

NmüsM&

1975. március 18., kedd

I