Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
Töretlen fejődésünk biztosítéka: A kölcsönös előnyök érvényesülése EBBEN AZ ESZTENDŐBEN a KGST-országok egymás közötti kereskedelmében több terméknél új árak lépnek érvénybe. Mindenekelőtt azért, mert a korábban megállapított és rögzített szerződéses árak az utóbbi két esztendőben messze elmaradtak a világpiaci áraktól. Ez a magyar külkereskedelem áraiban is tükröződik: a tőkés világpiacról származó behozatalunk árszintje az utóbbi két évben több mint 50 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a KGST-országok által szállított anyagok, iparcikkek árai a két év során átlagosan mindössze két százalékkal emelkedtek. A KGST-országoik egy alkalommal — a koreai háború esztendeiben — már szembe kerültek hasonló jellegű árproblémával, akkor azonban tőkés külkereskedelmünk aránya — egyebek között az embargó miatt — alacsony volt, s ezért az árakat akkor egyszerűen „befagyasztották”. Hamarosan, még az ötvénes években kiderült, hogy az úgynevezett rögzített árak esetenként gátolják az exportra való termelés bővítését, a KGST-országok egymás közötti kereskedelmének s együttműködésének fejlődését. A tapasztalatok alapján dolgozták ki, hogy az egymás köizötti kereskedelemben alkalmazott áraknak, a kölcsönös előnyök elve alapján biztosítaniuk kell a tagországok gazdasági fejlődését, a kölcsönös árucsereforgalom bővítését. Az ezzel összhangban levő árképzés módszere: a tagállamok közötti forgalomban érvényesülő árakat a világpiaci árak alapján — Kiszűrve azokból a konjunkturális hatásokat — határozzák meg. Több évre rögzítik, illetve időről időre hozzáigazítják a tőkés piacokon érvényesülő tartós árváltozásokhoz. EZ AZ ÁRELV és árképzési gyakorlat másfél évtizeden keresztül alapjában zavartalanul érvényesült; a KGST- országok három alkalommal — az 1958. évi bukaresti ülést követően a hatvanas évek derekán, majd a hetvenes évek elején — módosították a szerződéses árakat általában a megelőző öt esztendő világpiaci áralakulás tapasztalatai alapján. Érdemes arra is emlékeztetni hogy ezek az árkorrekciók csak szerény mértékben módosították az egymás közötti kereskedelem árszintjét: szocialista behozatalunk és kivitelünk árindexe például 1974-ben alig tért el az 1963. évitől, pedig közben két alkalommal is volt árrendezés. Ez azonban azzal is összefügg, hogy ebben az időszakban, az utolsó két év kivételével, a tőkés piaci árarányok sem változtak jelentősen. A tőkés világgazdaság válságjelenségei — gyorsuló infláció, nagymértékű áremelkedések — közepette a korábbi árképzési gyakorlat, az árak több esztendőre történő rögzítése már nem felel meg kellőképpen a kölcsönös előnyök elvének, követelményének. Ezért a KGST-országok a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén abban állapodtak meg, hogy ezután az árakat nem öt évre, hanem évente állapítják meg, de továbbra is a megelőző öt esztendő árváltozásai alapján, és ezután is kiszűrve azokból a kon- junktúrális hatásokat. AZ 1975. ÉVI új szerződéses árakat elsőként legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval alakítottuk ki. Az árkorrekciók a Szovjetunióból származó importunk mintegy 56 százalékát, kivitelünknek pedig 63 százalékát alkotó termékcsoportokat érintik. Nyilvánvaló, hogy az energiahordozók és a nyersanyagok árai emelkedtek, árszintjük azonban jóval alacsonyabb, mint jelenlegi világpiaci beszerzésük költsége. (A szovjet kőolaj új szerződéses ára például 37 rubel, tőkés világpiaci ára jelenleg 110 dollár.) A Szovjetunióba irányuló , kivitelünk mintegy kétharmadát feldolgozóipari termékek, gépek, ipari fogyasztási cikkek, egyhatödát mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek alkotják c mindössze egytizedét az anyagok. Miközben a szovjet gépszállítások — ezek körülbelül 30 százalékkal szerepelnek a forgalomban — árszintje alig változott, a magyar gépek és berendezések árszintjét 15 százalékkal, a könnyűipari termékekét 19 százalékkal, a mezőgazdasági termékekét pedig átlag 28 százalékkal növelték az árrendezés során. Importunk áruszerkezetéből — az energiahordozók és a nyersanyagok részesedése mintegy 60 százalék — azonban szükségszerűen következik, hogy az árkorrekció hatása a behozatalnál nagyobb, mint a kivitelnél, tehát az eddigi cserearanyok, megváltoztak. Az 1975. évi magyar—szovjet árucsereíorgalmi megállapodáshoz kapcsolódva nemcsak az idei szerződéses árakat rendezték, egyidejűleg a Szovjetunió lehetővé tette, hogy a tavalyi kereskedelmi többletünket az új árak miatt keletkező mérleghiány csökkentésére használjuk fel. Az 1975—1980 között képződő kereskedelmi mérleghiány összegére pedig alacsony kamattal tíz éves hitelt nyújt. A Szovjetunió emellett olyan nyersanyag-többletszállításokat is vállalt, amelyek körülbelül 50 millió dollár értékű tőkés importtól mentesíti a magyar külkereskedelmet. NÉPGAZDASÁGUNK EDDIG is azért fejlődhetett töretlenül, mert bizton támaszkodhatott a szocialista országok gazdasági közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió nagyfokú segítőkésálégére. A nyersanyagszállításokról és a szerződéses árakról született eredményes megáll apodások azt bizonyítják, hogy a testvéri Szovjetunió méltányolja a magyar népgazdaság szükségleteit, megérti gondjait, és a szocialista internacionalizmushoz hűen, a közös érdekektől vezérelve minden lehetséges támogatást megad szocialista építőmunkánkhoz. Garamvölgyi István Százmillió a kongresszus tiszteletére A Villamos Automatika Intézet VILATI — kollektívája pót felajánlást tett az MSZMP XI. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára hirdetett mun kaversenyben. Vállalták, hogy első negyedévi tervüket százmillió forinttal növelik. A túlteljesítésben jelentős részt vállaltak a VILATI egri gyárának dolgozói. A képen: Juhász Károly műszakvezelp ellenőrzi a nyomtatott áramkörök galvanizálását. (MTI foto: Erezi K. Gyula felvétele — KS.) • • ’ Ösztönző olajnövények... Az utóbbi időben mind a hazai, mind a külföldi piacon jelentősen nőtt az igény a növényi olajok és zsírok iránt. A növényi olaj robbanásszerűen bevonult a műanyag-, a bőr-, a textil- és gumiiparba, mint kenő- és edzőanyagot pedig ma már szinte mindenütt használják. Nem beszélve a napraforgó- és repceolajról, amely magas biológiai értéke alapján étkezési célokra is kiváló. Érthető tehát, hogy a fokozódó hazai növényolajipari alapanyagok ' biztosítására üzemeink jelentősén növelik e növények termőterületét. O O O Az elnöki szobában együtt vannak a vezetők. A heti megbeszélést tartják, hogy mit végeznek a következő Mi készül a tájon? Vadaskert, borászati múzeum, lovaspáiya, új kulturális program... Megélénkült aktivitás a Mátra—Eger — Nyugat-bükki Intéző Bizottságban A Mátra—Eger—Nyugatbükki Intéző Bizottság közelmúltban megtartott elnökségi ülésén hangzott el, hogy az alig több mint egy hónappal ezelőtt Miskolcon megtartott együttes elnökségi ülés állásfoglalásának szellemében máris konkrét intézkedések születtek a turistaházak további fenntartásának, kezelésének ügyében. A természetbarátok ugyanis évek óta szóvá teszik, hogy a turistaházakat a helyi szervek kezelésébe kellene adni, mert az azokat fenntartó fővárosi vállalat nem törődik állagukkal, s az is gond, hogy ezeket . a szálláshelyeket csak budapesti kiközvetítéssel lenét igénybe venn . Nos, azóta megtörtént az első lépés, miszerint most már a megyék dolga, hogy milyen feltételek mellett, és melyik turistaházakat veszik át helyi vállalataink, szövetkezé- teink '■és esetleg — amint a várkútit is — sportegyesületeink. Változások a Mátrában, Egerben és Szilvásváradon Az intéző bizottság javaslatai és anyagi támogatása mellett meggyorsult a mátrai regionális vízmű építése, s már a beruházás harmadik üteménéi tartanak a kivitelezők. Emellett 400 errr forintot nyújtott az intéző bizottság Galyatető és Mátraszentimre közművesítéséhez, s közel 600 ezer forinttal támogatta csak az elmúlt évben a szilvásváradi üdülőterület szennyvízelvezető hálózatának megépítését, továbbá a mátraházi autóparkolóhely építéséhez is biztosított 300 ezer forintot. Ugyanakkor két év alatt mintegy másfél millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az egri Szépasszony-völgy rendezésére, parkokra, közvilágításra. E jelentősebb fejlesztések mellett minden évben 50— 100 ezer forintot biztosít a kisnánai várkörnyék, az. erdőtelki arborétum és a fel- debrői műemlék templom környéke szépítésére is. Ezek az évek óta, folyamatosan megvalósuló fejlesztések, de ezeken kívül az intéző bizottság szervezte és javasolta a Mátrafüreden i már épülő Avar Szálló, az Egerben készülő 80 személyes motel, a Mátraházán épült szolgáltatóház megépítését is. A továbbiakat illetően sem kisebbek a megvalósuló. megvalósítandó létesítmények. így Szilvásvárad közelében létrehoznak egy vadaskertet, s megteremtődött a reális feltétele a régóta tervezett szilvásváradi lovatnálya első üteme rn-m- valósitasána-k is. Elő kapcsolat a Bükkel... Dr. Papp Lajos államtitkár. az intéző bizottság elnöke — ‘ az érintett országos szervekkel való egyeztetés után — kezdeményezte, javasolta az egri vármúzeum megfelelő elhelyezését, egy borászati múzeum létrehozását, s olyan idegenforgal-•• mi kulturális és szórkozta- tó program megszervezését már ez év nyarán is, amely szervesen kapcsolódik a palócnapok és a „Vendégül lát Borsod” rendezvényeihez. Vagyis — mint elhangzott — ez a program — Heves megyei napok néven — a megye, Eger város etnikai, néprajzi -és műemléki sajátosságaira épül majd. Ezzel összefüggésben merült fel annak a gondolata is, hogy Egerben fétre kell hozni egy olyan vendéglátó- ipari- szórakozóhelyet is, ahol nem elsősorban az „itatást” és „etetést” tartják a fő feladatnak, hanem egy, a helyi kulturális, néprajzi hagyományokon nyugvó állandó műsort. Ami pedig a sportolási, turisztikai lehetőségek bővítését illeti, elhatározták, hogy az erdei kisvasút továbbépítésével megteremtik Eger város közvetlen kapcsolatát a Bükk-kel, s — reális feltételek mellett — ismét napirendre került a kékestetői felvonó, vagy lanovka megépítése is. Együttműködve a kiskörei és a Hortobágy taiegyseggel... A közelmúltban megtartott egri tanácskozásokon szóba került az is, hogy nemcsak a Mátra és a Bükk üdülőterületen, hanem az ehhez a tájegységhez kapcsolódó, szomszédos tájegységek intéző bizottságaival is össze kell hangolni a távlati "terveket, programokat. Ugyanis az egyre fejlődő motorizációra való tekintettel. figyelembe kell azt venni. hogy a mai és a holnapi turista gyorsan mozog, nemcsak egy Helyen, egy üdülőterületen akar szórakozni, pihenni, s ezért a programokban, az ellátásban minden érintkező területen valami mást, újat, sajátosat kell a számára biztosítani. Ez az igépy teszi szükségessé a programok összehangolását a most kialakuló kiskörei üdülőterület és a már patinás hírű hortobágyi tájegység idegenforgalmi szerveivel, intéző bizottságával. Az egri elnökségi ülésre a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság elnöksége már meg is küldte az együttműködési javaslatot. Ebben az együttes munkában azért is nagy lehetőségek rejlenek, mert egy jó hírű hegyvidék a vízpart és az Alföld legsajátosabb vonzású tája csábít egyszerre ebbe az országrészbe bel- és külföldi turistát egyaránt. iaíudi sántít? napokban Mezőszemere, Egerfarmos és Szihálom nemrég egyesült szövetkezetében. Január óta megnövekedett a három Község határa, amelyből közel 500 hektáron napraforgót vetnek majd. — A termelésszerkezet ösz- szeállításakor úgy döntöttünk, hogy ezentúl gazdaságunkban fontos helyet foglal el a kukorica és a napraforgó — mondja Elek György főmezőgazdász. — Ezt figyelembe véve beléptünk a nádudvari kukorica- és ipamövény-termelési rendszerbe. — Miért határoztak ilyen nagy terület mellett? — Az itteni talajviszonyok között feltétlenül érdemes foglalkozni a napraforgó iparszerű termelésével. Ez a növény a gabona igen jó előveteménye, tehát fontos helye van a vetésváltásban is, nem beszélve arról, hogy igen kedvező a napraforgó felvásárlási ára, amely ösztönző a termelésre. A beszélgetéskor szó esik arról is, hogy Nádudvarról nagy olajtartalmú fajtát várnak. — Kísérletképpen 50 hektáron egy új román hibridet is kipróbálunk — fűzi hozzá Dobó Géza elnök. — Ha beválik, később nagyobb területen is vetünk belőle. — A napraforgónak van hagyománya ezen a vidéken? — Mind a három falu határában már korábban is volt néhány hektár belőle, de ilyen összefüggő, nagy területen még nem termeltünk napraforgót. Tábláink két tömbben, Szihalom és Egér- farmos határában helyezkednek el, melyeket a vetéstől egészen a betakarításig gépekkel művelünk majd. Ezenkívül nem lesz gondunk a műtrágya- és növényvédő- szer-ellátással sem. — Mennyi árbevételt terveznek ebből? — Ha elérjük a hektáran- kénti 18 mázsát, 7,5 millió forintot. — A napraforgón kívül más olajnövényt is érmeinek? — ősztől repcét is, amely ugyancsak pénzes növény. O O O — Jól áttelelt az őszi repce földjeinken — mondja Malinóczki István, a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Mindössze 15—20 hektárnyi sínylette meg a hidegebb időt, de ez már ősszel. a nagy eső miatt víz alatt állt. — Miért választották a repcét? — títssex iga* jó előveteménye a kalászosoknak. Gazdaságunkban évek óta fontos szerepe van a búzának és a tavaszi árpának. Ehhez meg is vannak a gépeink, a repce pedig éppúgy művelhető és betakarítható ezekkel a gépekkel, mint a gabona. — Jövőre is termelnek ebből az 'olajnövényből? — A mostani 200 hektárt továbbra is tartjuk, mert bevált ezen a környéken. Korábban a napraforgóval is próbálkoztunk, de bebizonyosodott, hogy a repce inkább alkalmasabb a mi talajviszonyaink között. — Mennyi átlagtermésre számítanak? — Repcéből a tavalyihoz hasonlóan 10,2 mázsát tervezünk hektáranként. Várhatóan 20—21 vagon termést takarítunk be, melynek értéke több mint egymillió forint. Termelése tehát jövedelmező. Egy a lényeg, hogy az apró magvak időben, augusztus végéig a földbe kerüljenek, mert akkor még a tél beállta előtt kikelnek és megerősödnek. o o o o Kiskörén, a szövetkezet főmezőgazdászát számolás közepette találjuk. Most, évzárás után. már az idei terveket készítik elő. — Előtérbe kerültek az olajipari növények, —mondja Agócs József főmezőgazdász. — Érdemes velük foglalkozni. mert 1 kedvező áron elhadhatjuk a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának. — Milyen olajnövényeket vetnek? — 150 hektáron repcét, amely már ki is kelt, és 150 hektáron pedig napraforgót. Egyik növény termelése sem igényel különösebb beruházást: a meglevő erő- és munkagépekkel, valamint a szárítóberendezésekkel megvalósítható. Mind a két növény gyengébb termőképességű földjeinkbe került, ahol nagyobb esőzés esetén más nemigen termelhető. Napraforgóból nagy olajtartalmú Krasznodári fajtát választottunk, melyből hektáranként 18—20 mázsás termést várunk. Ha az időjárás engedi, 60 vagon repcét és napraforgót értékesítünk az idén, amely hárommillió forint bevételt jelent a közösnek. Mentusz Károly 197i február 2&. uerd» «
