Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Az athéni kísérlet GÖRÖGORSZÁG, az Ókori Hellasz nevét sokáig összekapcsolta az emberiség a klasszikus demokrácia fogalmával 1967-től a közelmúltig ez a gondolattársí­tás a visszájára fordult: Athén: „a fekete ezredesek” fasiszta puccsát idézte fel Az utóbbi időben az Akro- polisz városáról a nehézségekkel, vargabetűkkel teli, de biztató konszolidáció jutott eszünkbe *— egészen a legutóbbi órákig, A hírügynökségek világszerte vezető helyen jelen­tették, hogy Görögországban katonai puccskísérletet lepleztek le. A dolog komolynak tűnik, ez a letartózta­tottak számából és rangjából is kiderül: az őrizetbe vett huszonnyolc tiszt között egy brigád tábornak és két vezérőrnagy is van. Első vallomásaik aligha lephetnek meg bennünket. Nem győzték hangoztatni: a jelenlegi rezsimmel első­sorban az a bajuk, hogy legalitást adott a kommunista pártnak. Amit mondtak, tipikus. A puccsisták tisztá­ban vannak azzal, hogy a kommunisták az ő legkér­lelhetetlenebb ellenfeleik. Ha hatalomra kerültek vol­na, ezúttal is bebizonyosodott volna, hogy a kommunis­ták üldözése minden rendű és rangú fasiszta elnyomás­nak „csak” a kezdete. AZ SEM VÉLETLEN, hogy az őrizetbe vett tisztek Joannidesz tábornok kiszabadítását követelték. Joan- rudesz a bukott katonai rezsim egyik legsötétebb alak­ja, a diktatúra katonai rendőrségének véres kezű veze­tője volt, akit Karamanliszék a hazai és a nemzetközi közvélemény követelésére vettek őrizetbe néhány hét­tel ezelőtt. Miért most kísérelték meg a katonák ezt az elve­télt puccsot? Ennek alighanem egy kill- és egy belpoli­tikai fő oka van. *« A külpolitikai: a ciprusi válság. Az összeesküvők nyilván úgy érezték, hogy puccsuk sikere esetén a Cip­russal kapcsolatos válsághelyzet megbénítaná az eset­leges ellenlépéseket A belpolitikai ok jórészt katonai természetű, A görög hadseregnél hagyományosan április az előlépte­tések és nyugdíjazások ideje. A kommunisták, más ha­ladó erőkkel együtt, már régóta keveslik, hogy a jelen­legi kormány csak legfelső fokon vonta le a bukott re­zsim személyi konzekvenciáit és az 1967-i puccs katonai „derékhada” még érintetlen. A nyomás hatására ápri­lisban valószínűleg jónéhány személyi döntés születik. EZT AKARTAK MEGELŐZNI AZOK, akik bizto­sak lehettek abban, hogy távozniok kelt Magyar-osztrák egyezmények (Folytatás az 1, oldalról.) A tárgyalásokról közle­ményt hoznak nyilvánosságra. Kedden délelőtt a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti egyezmé­nyek aláírására került sor. Az egyezményeket Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi kül­ügyminisztere írta alá. í-* A konzuli egyezmény szer­vesen illeszkedik a tőkés or­szágokkal az utóbbi években kötött konzuli szerződéseink sorába. Szabályozza a konzu­látusok létesítésének, konzu­li tisztségviselők kinevezésé­nek rendjét, meghatározza a könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket, valamint a konzuli feladatokat. Egy másik szerződés a bűn­ügyi jogsegélyről rendelkezik. A jogsegélyt a szerződő or­szágok bíróságai és ügyészsé­gei nyújtják egymásnak bün­tető ügyekben. A kiadatási szerződés a felszabadulás után az élsó ilyen szerződésünk, amelyet tőkés állammal kötöttünk. A negyedik egyezmény a gazdasági, tudományos, kul­turális vagy sport célú utazá­sokhoz illetékmentes vízum kiadását teszi lehetővé. E szerződés magáncélú utazá­st* vizumiiletékeire termé­szetszerűleg nem terjed ki. Az egyezmények aláírásá­nál jelen voltak a magyar- osztrák tárgyalásokon részt vevő küldöttségek tagjsíi. Ott volt dr. Markoja Imre, igaz­ságügyi minisztériumi állam­titkár, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese, valamint a Belügyminiszté­rium, a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. Belfasti lövések Kedden Belfastban, az észak-írországi tartományi székhelyen, újabb lövöldözé­sek robbantak ki, amelyek két ember halálát okozták. Az egyiket egy gyártelepen terítették le, a másikat pedig egy katolikus-lakta városrész­ben. A tűzszünetet ezek az incidensek nem érintették. Kelet-nyugati gazdasági együttműködés Az £GX leült a tárgyalóasztalhoz „Példás büntetés” az athéni lázadóknak Konsztantin Karamanlisás görög miniszterelnök kedden kilátásba helyezte, hogy „példásan megbüntetik” azo­kat. a katonatiszteket, akik­nek a polgári kormányzat ellen szőtt összeesküvését hétfőn hiúsították meg a ha­tóságok. A görög hadügymi­nisztérium hivatalosan kö­zölte, hogy eddig 37 tisztet vettek őrizetbe, köztük Pav- lo»z Papad akisz vezérezre­dest, valamint Dertilisz, Kondilisz, Eabuissztsz, Ma- rüatisz és Iliopuiosz dandár­tábornokokat. Karamanlisz kedden a hadügyminiszter­rel és a fegyveres erők fő- parancsnokaival tanácsko­zott. Utána kijelentette, hogy „a zsarnokság egyes, a hadseregen belüli, híveinek” összeesküvését haladéktala­nul és kellő határozottság­gal szétzúzták. Kissinger újra Egyiptomba készül A kedd reggeli At Ahrsm washingtoni diplomáciai tu­dósítójának jelentését közli, amely szerint rövid időn be­lül folytatódnak Kissinger amerikai külügyminiszter megbeszélései a Közel-Kele­ten, Kissinger március 5-én előbb Cardiffba Indul, ahol díszdolotorrá avatják, majd Egyiptomba repül. Az A1 Ahram úgy tudja, hogy a külügyminiszter március 8-án találkozik Asszuánban Szadat elnökkel. Metszik a szol, szurjáK a líiíítrágyái építik a lóliasátrakat (Folytatás as 1. oldalról.) következő tavaszi munkák. Például 451 hektáron éppen befejeztük az őszi búzaveté- sck fejtrágyázását, s egyide­jűleg 150 hektár legelő mű­trágyázását is elvégeztük. Je­lenleg a pillangósok műtrá­gyázása folyik mintegy 130 hektárnyi területen, s a szőr- vestrágyát is kijuttattuk 25 hektár területre. — Hogy állnak a talaj- előkészítésnél? —• 180 hektár szántötlán területünk van még, de saj­nos, nappal bármennyire is tavaszias az idő, az éjszakák nagyon is téliesek. Legalább­is ezt bizonyítják az erősen felfagyott földek, amelye­ken még nem tudunk szán­tani. A szőlőmetszéssel viszont a 60 hektárnyi ültetvénybői közel a felén már végeztek Egerszalókom, s folyik a ve­nyige zúzása és a műtrágya földbe juttatása itt is. Hevesen a szántóföldén mintegy 4500 hektár területen a talajleza- rast végzik az őszi vetések után, s készülődnek a még. elvetetten 500 hektárnyi te­rület talajelőkészitésére. — Amint az idő engedi — mondja Szakái Péter központ • ti agronómus — megkezdjük a tavaszi árpa és a borsó ve­tését. — Hol tartanak a zöldség- kertészetben? — Jelenleg az öt és fél hektáros „fóliavarosunkban a sátrak építése folyik, ugyanakkor a paradicsom- és paprikapalánták ápolását végezzük. De már megkezd tűk a kertészeti terű'eteken a nitrogénezést, s szépen- fejlődnek a salátáink is Ezekből már márciusban pn mérőket szállítunk a piac ra... Ecséden — amint Nagy Piros Ica sítónk leveléből jribgfüdtük —, ma reggel kezdik meg a tavaszi árpa vetését, mintegy 400 hektáron. Ugyanakkor jói halad a szőlő metszése, amelynek mintegy 60 száza­lékát már elvégezték. Ezek ben a napokban metszik a gyümölcsültetvényen is afa- kát, ahol a munkálatok állá­sa 75 százalékosnak nevezhe tó. i (]. (J „A KÖZÖS PIAC VÉGRE LEÜLT a moszkvai tárgya­lóasztalhoz” — így foglalja össze tömören a nyugatné­met Frankfurter Aligameine Zeitung az Európai Gazda­sági Közösség küldöttségé­nek február első hetében le­zajlott eszmecseréjét a KGST megbízottaival. ~* A nyugati sajtóban nagy feltűnést keltett a közös pia­ci delegáció útja, pedig mi sem természetesebb, hogy Európa keleti és nyugati fé­lének gazdasági szervezetei közvetlen kapcsolatba lép­jenek egymással, megte­remtve az összeurópai gaz­dasági együttműködés for­máit. Csakhogy a helyzet, legalábbis Nyugaton, nem olyan egyszerű. A Pravda nemrég megállapította: „Hosszú ideig divat volt a KGST-t nem észrevenni; amikor a kelet—nyugati együttműködésről volt szó, a kérdést Nyugaton általá­ban úgy tették fel, mint az EGK-nak a szocialista orszá­gok által történő elismeré­sét.” A KGST pedig sorra tette * kezdeményezéseket a köz­vetlen kapcsolatok felvéte­lére. Fagyejev, a KGST titkára már 1973 augusztu­sában, koppenhágai látogatá­sakor javasolta a tárgyalá­sok megkezdései. Kilenc hó­nap telt el, amíg 1974 má­jusában az NSZK moszkvai nagykövete Jelezte, hogy a Közös Piac „tanulmányozza” a kapcsolatfelvétel lehetősé­gét. Ezt követte az ősszel a KGST ú'abb kezdeményezé­se: a KCCT titkára meghív­ta tárgyalni Moszkvába Or­mh. február 2K, »«erd« tolit, a Közös Piac bizottsá­gának elnökét. A brüsszeli válasz ismét halogatás volt: Soames, a Közös Piacnak a külügyi kapcsolatokért felelős fő­tisztségviselője a jól ismert nyugati álláspontot ismétel­gette a KGST és az EGK „eltérő felépítéséről”, hozzá­téve, hogy az EGK külön akarja kezelni az egyes szo­cialista országok és a Közi» Piac, valamint a KGST és az EGK közötti kapcsolato­kat. Sőt, mint a TASZSZ szemieírója á közeli múlt­ban megállapította: egyes nyugati körök véleménye szerint az EGK-nak csupán a KGST egyes tagállamai­val kellene külön-külön fej­lesztenie a kapcsolatokat Még a nyugati lapok nagy része is rámutat az érvelés tarthatatlanságára, amely szerint „az eltérő szervezeti formák meggátolnák a köz­vetlen együttműködést”. Az EGK továbbra is «5! időhúzás taktikáját követte. A Kilencék elfogadták ugyan Ortoli meghívását Moszkvá­ba, de mint a Közös Piac szóvivője közölte, gyors ha­ladásra nincs kilátás, mert a bizottság elnökének láto­gatását „alaposan elő kell készíteni, hogy sikerrel vég­ződjék”. Ilyen előzmények után került sor Wallenstein­nek, az EGK külkereskedel­mi igazgatójának moszkvai látogatására. Tárgyaló part­nere a szovjet fővárosban Mojszejenko, a KGST kül­kereskedelmi igazgatója volt EGYES NYUGATI LAPOK a látogatást új korszak nyi- tányak-mt tekintik a kelet- nyugati kaPcs-uatokben. A svájci Wcltwoche hírmaga­zin pedig arról ír, ho-,y a nyugati országok gazdasági bonyodalmai ú1 helyzet elé állították a közös piaci Or­szágokat. A lap emlékeztét «ma hogy » szovJeK-Mmé­MOVHIUMO EGYESÜL) í*3S5*ae*(^ ALLAMOK ­-(CmON>: BRASILIA «SSiHtlfli A neftizetkőzi hc*ncKíresK«!e!«mben: rts;tve»ő fontosabb országok röcal kereskedelmi megálla­podás körüli problémák ..nagy reményekkel tölt* el a nyugat-európai üzletem­bereket, akik ezek után számottevő szovjet megren­delésre számítanak”. Nem érdektelen megje­gyezni, hogy nemrég fran­cia cégek sok millió dollá­ros megrendelést kaptak a Szovjetuniótól acélcsövek szállítására, bár egykoron minden arra utalt, hogy a megrendelést az amerikai Occidental Petróleumnak ad­ják. A kereskedelmi kapcso­latok rendezetlensége, a KOST és az EGK közötti közvetlen párbeszéd további halasztásé — emlékeztetnek rá nyugati megfigyelők —■ kárt okozna a nyugat-euró­pai országok gazdasági ér­dekeinek. A mostani megbeszélése­ket a Közös Piac és a KGST egyaránt hasznosnak ítélte. Mojszejenko külkereskedel­mi igazgató szerint „bizo­nyos haladást sikerült elér­ni Ortoli és Fagyejev tár­gyalásainak előkészítésében”. Az előkészítő konzultációkat várhatóan folytatják. Sajtó­jelentések szerint kezdenek kirajzolódni azok a témakö­rök, amelyekben a két gaz­dasági szervezet együttmű­ködhet. Ezek: a környezet­védelem, a statisztika. a tervezés, a kereskedelem, a hírközlés a műszaki kérdé­sek, az energia prob lémák közös megoldása és a doku­mentációcsere. A PÁRBESZÉD tehát megkezdődött; a KGST már nem egvszer bebizonyította együttműködési kíszrrigét. Most a Közös Piacon a sor, annál i3 inkább, mert a rendezett gazdasági kapcso­latok megvalósítása Kelet és Nyugat között, a nyugat-eu­rópai országoknak is érde­kük RMnMkSR TMOér A nemzetközi licencioigalomiól A licenc e technikai én szer­vezés fejtesttési eredmények át­adásának egyik csatornája, amelyben hosszú időn keresz­tül a fejlett tőkés országok ki­zárólagos szerepet játszottak. A második világháború óta tartó dinamikus növekedés ellenére a licenckereskcdelem a világke­reskedelemben nem játszik je­lentős szerevét. A fékeit kávi- tálislá országok exvottbévételé- nek csak 1.4 százaléka szárma­zik a licencből, az évi forgatom 3,5 milliárd dollárt tesz ki. A becslések szerint ma a világon kb. 50 000—90 000 nemzetközi megállapodás Vdn érvényben, az elén a óimé' teljesített kifize­tések (export 4 import) elérik ** m 4-w mm**m 4 fenti izámiidatok ném tükrözik teljesen a valóságot, mivel a licensek egy része ingyen ke­rült átadásra. $ A világ licencforyalmámk legnagyobb részét (az export, 98, áz import 80 százalékát) ma iS á fejétt tőkés országok bo­nyolítják le. A fejlődő és a szocialista országok a licencki- xnvitelben l—i, á behozatalban 10—10 százalékkal szerepelnek. A világ egyik legnagyobb ku­tatófejlesztő potenciáljával és exportjával az Ü&A rendelke- ■'k, amely után "Nagy-Britannia s S'i*djc következik. ,4 legna­gyobb licencvásárlók, köze Ja­pán. Olaszország és az nszk tartozik. évek második felétol aktiv fír, céncpolitikát folytatnak, ' amely a liegneát vétellel egybekötött kooperációra helyezi a hang­súlyt. A licencbehozatal főleg a gépiparban a tartós fogyasztás si cikkek termelésére, termelő- berendezések előállítására ter­jed ki. Az exportált llcencék legnagyobb része a vegyi- és a gyógyszeripar területéről származik. Az utóbbi években a legtöbb licencvásárlást és -el­adást Jugoszlávia és Csehszlo­vákia bonyolította le, de a többi szocialista ország is részt vett — ha kisebb mértékben is, — a forgalomban. Vázánk tol i-bért- 55 llceftáet exportált és 99. eljaé. rást szerzőit be külföld" TLRHA ­Ln '.ÚRI A • Attsn*» Tssím t etiat* >11 RUCÁM CS CSIKHtOVAftl* —Hl ( GO*0CO«SM6 —1 « KOI LAKÓI» 1 II BAGYAKORSLAC -CHHI H KOK ------­f t ftOVMtt tTH s. sYAjc :r± t. I0R0K0SSZA6 rH~ Púja Frigyes és dr. Erich Bielka külügyminisztereit aláírjak az egyezményeket. (Népújság telefoto — MTI—KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom