Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

Sem idő, sem távolság Szendrey Karper László és Agay Karola kamaraestje Semutató a Gárdonyi Színházban Zeller: A madarász A Gárdonyi színház az el­múlt héten mutatta be Zel­ler A madaras* című. há­rom lei vonaso-s nagyoperett-, jet. A bécsi oeinutaLó óta — 1391-et írtak akkor — nem hervad ez a muzsika, a ben­ne rejlő dallamosság és ió- ktfdély ma is frissen tartja és élteti. Zeller a klasszikus nagyoperettek korában, a ze­nei nagyromantika hatása alatt érkezett el a sikerhez. Ez az operai szinteket elérő, hatásos és hatást kereső ze­ne egy érett művész késői felián golása. talán azért is van benne „minden”, amit az egydarabos szerzőknél olyan könnyedén szoktunk megállapítani: azt ugyanis, hogy ebbe az egy alkotásába adta bele. fejezte ki mindazt, amit újat, érdekeset a mű­faj számára teremteni tudott. E bemutató kapcsán is ez­zel a zenével kell elsősorban kezdenünk. Azzal, hogyan és mit ad ez a bemutató Zeller­ből az egri közönségnek? Az a függöny felgördülése után nyilvánvaló, hogy a színház az idei zenés programokhoz erőteljes átszervezést hajtott végre. Űjabb erők léptek be az énekkarba, néhány kelle­mes hanggal erősödött a két női szólam. A zenekari sze­mélyzetben nem ismerjük a változást, de a zene hangzói tóban, abban, ahogyan a ze­ne megszólal, abban igen. A vezénylő karmestert Mura Péternek hívják. Megtalálta végre — hosszú keresgélés után talán elsőként — az eg­ri színház méreteinek meg­felelő kamarai hangzást. Fel­mérte, mit bír el ez a kis színpad a nagy sereglettel, az ének- és a tánckarral együttesen, és ehhez az adottsághoz idomított min­dent. Ebben a csendesebb és Intimebb tálalásban tisztáb­ban és önmagukért hatottak a dallamok, amelyekért megint egyszer bejött a kö­zönség a színházba. S ma­guk az énekesek is bizonyá­ra jobban érezhették magu­20.00. Nincs irgalom Ez az 1947-ben készült olasz film egy fiatal lány vergődéséről vall. A lány csempészek s más rovott- multúak hálójából a tiszta szerelemhez menekül, s e sze­relmet egy becsületes néger katona jelenti számára. Va­lójában csak jelentené, ha ki tudna kerülni a bűn folyon­dárjából. Őszinte, realizmus­ra törő film, az olasz alkotók­tól megszokott emberi me­legséggel ábrázolja hőseit. Olykor kissé banális epizódo­kat is tartalmaz a történet, de az emberség, a szépre, a jóra vágyakozás még ezeken a je­leneteken is átsüt, mint fel­hőn a nap. Aki szereti az iz­galmakat, s nem fél. hogy a végén elmarad a happy end, érdemes megnéznie e pro­dukciót. A film Alberto Lattudá- nak'. a korai olasz realizmus nagy rendezőjének műve. Érdekessége, hogy Lattuda rendezőasszisztense e film­ben is Fellini volt. A fősze­repedben Giulietta Masinát. Lulli Folc-ot, Carla Del Pop- piot láthatjuk, akik oly sok nagy sikerű ólasz film szerep­lői voltak később. (KS) OMMkM 1975. januar 34» pentek kát ebben a csendesebb „zenei körítésben”. Bor József rendezése nem hagyta figyeltnen kívül a klasszikus nagyoperett alap­vető szabályait. A könnyed és apró mesével el kellett jutnia fokozatosan az első és második felvonás végén a nagy szakítási jelenetig, hogy aztán a harmadik felvonás csattanóé megoldásában ér­zelmileg is minden ránc el­simuljon. Addig azonban vezetnie kellett ezt a sze­relmi, társadalmi „nesze-hoci -játékot”, ahol a nagyroman­tika szabályai szerint az is megtörténhetik, hogy egv szerelmi kaland erejéig a tiroli madaras-fiú, ez az Ádám megfricskázza a roko­kó-hatalmasságokat. a herce­geket és a hercegnőket. Mint­ha utólag tenne igazságot ez a népi hős egy eltűnt világ fölött. Azért nyomjuk meg ezt az igazságtevést, mert Bor Jó­zsef szemmel láthatóan igyekszik nem is oly régi reminiszcenciákkal közelebb hozni hozzánk, mai nézők­höz. hallgatókhoz az operett meséjét. Ebben a játékban Csörsz báróék —, apa és fia — a legmosdaflanabb kapi­talizmust képviselik, a sza­bad verseny leghitványabb formáját: a degenerált Teo­dor választófejedelem pedig azt az idétlen zsarnokságot, amely a kitüntetéseket leté­pő Hitlerre való emlékezés­ben fogalmazódik meg. A rendező tehát nemcsak egy feszesre fogott játékkal, az adott erők fegyelmezett csatasorba állításával lepte meg a közönséget, hanem né­hány olyan képzettársítással is. amely belefért az egyéb­ként kedélyes játékba. Fehér Tibor Jászai-díjas művészünk alakította Csörsz bárót, az udvar- és vadász- mestert. Ez a szerep egyéb­ként is olyan, mint a kör­Magyarország német meg­szállása után a párt Köz­ponti Bizottsága elérkezett­nek látta az időt a fegyveres harc megszervezésére is. Ezt a gondolatot fejezte ki az a felhívás is, amelyben a párt a legkíméletlenebb har­cot hirdette a megszállók el­len: „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállóknak! Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a házat, pusztítsátok őket tűzzel-vassal!” * 1944 áprilisában a Közpon­ti Bizottság napirendre tűz­te a katonai bizottság felál­lítását is. Megszervezése azonban néhány hónapot ké­sett, mert a Központi Bizott­ság sorait letartóztatások ti­zedeltek. Ekkor fogtak el hinta tartó oszlopa: mihden- kit és mindenkor ő forgat ezen a színen, ós ő vigyáz arra is, hogy a körhintából véletlenül se repüljön, ki senki. Fehér Tibor ezt a fel­adatát kitűnően látja el. Megvan az a készsége, hogy a figurát belülről építse fel és sallangmentesen állítsa a néző elé. Nincs benne görcs, vajon elsülnek-e azok a bi­zonyos fránya poének, hatást kelt-e ez vagy amaz a moz­dulat: bölcs természetesség­gel és apaszthatatlan jókedv­vel játszik elejétől végig. Mert ez az ő életének egyet­len eleme. Ö itt van itthon. És amikor színészetről van szó, ezt a „bennlakást”, ezt a lelki otthonosságot nem le­het elégszer hangsúlyozni. Szaniazló testőrkapitányt Abraham István formálta meg. A szerep rászabott, a komikumban addig megy el. amíg a hatás egyértelmű. Joggal szereti a közönség, mert gyakran és változatos figurákat elevenít meg. Postás Milka jókedvű le­vélhordóját Várhegyi Márta alakította. Egyénisége, hang­ja, játékkultúrája most is érvényesül, bár ezt a falusi postást-kézbesítőt egy kissé tenveresebbnek-talpasabb- nak tudjuk elképzelni. Rózsa Sándor Ádámja el­sősorban énekesi produkció. A történet szerint is inkább rájátszanak, így ő csak fel- és kihasználja a helyzeteket, amiket a históriában megír­tak neki. A karmester már eimondott dirigálási alap­állása, a kamaraszínházban most hatásossá tette Rózsa Sándor egyébként kemény előadásmódját. (Ügy látszik, az énekesi fejlődésnek van­nak örömteljes buktatói is. kanyargói is, amiket egy-egy énekesnek be kell járnia.) Kanalas László epizódsze­repekben kezd beérlelődni. A táncot és a színház énekesi Kádár Jánost is, a párt ve­zetőjét, aki útban volt Ju­goszlávia felé, hogy Tito par­tizánjaival a szorosabb kap­csolatot kiépítsék és konk­rét segítséget kérjenek a ma­gyar fegyveres ellenállás megszervezéséhez is. A letartóztatások, majd a Magyar Front megalakulásá­val megsokszorozódott teen­dők átmenetileg levették na­pirendről a katonai bizottság megszervezését. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a párt a fegyveres harc előké­szítéséről lemondott volna. Már a nyár folyamán több — bár sikertelen — kísérlet történt fegyveres alakulatok létrehozására. Egyik ilyen szervező útja során „léptén” meg a nyomozók Ságvári Endrét, aki a velük vívott részét innen-onnan odahagy­ván egyre-másra fontos epi­zódalakokat old meg. mint most Is, ebben a herceg­figurában. Nincs törés abban, ahogyan a színre belép és eljut addig, amíg tudós pro­fesszorait megfosztja fityegő kitüntetéseiktől. Csorba Ilona Máriája a tőle megszokott, pontosan és szabatosan megfogalmazott énekesi alakítás. Mintha a prózai részben több közvet­lenséget és melegséget érez­tethetne. A kettős szereposztásból a bemutatón a főudvarmester- nőt Nádassy Anna énekelte. Temperamentunva most is hatást keltett. Kisebb szerepeikben a jő csapatmunkát szolgálták ala­kításaikkal Vajda Viola, Pin­tér Ilona, Bősze Péter, Ádá- my Zsuzsa, Somló Mária, Héczey Éva, Győri Ernő, Csiszár Nándor. Bánó Pál, Mátyás Jenő, Sárközi Sán­dor, Hídvégi Elek és Szaba­dos Ambrus. A színlap felolvasása után és mert a nagyjelenetekné! az „egész színlap” benn van a deszkán, elképzelhetjük, mekkora feladat ezen a kis színpadon a tánckart fellép­tetni. Somoss Zsuzsa koreog­ráfiája így is érdekesnek tűnt, mert annyit adott, amennyivel a hangulatot emelte, tovább lendítette. A díszlet ennél több. en­nél a jelzésnél beszédesebb nem lehetett — körfüggönv, középen egy felhúzható já- tékhíd egy ajtójelzéssel —, mert akkor a fél szereplő- gárdát kibeszélte volna a színpadról. Jó megoldás! , Greguss Ildikó jelmezei a rokokót id éri ék. ízléssel és itt-ott kitűnően jellemezve a figurákat. Ennyi zenés játék kellett az idei egri farsanghoz! tűzharcban mártírhalált halt. A kommunista párt a fegy­veres harc előkészítése mel­lett egyik fontós feladatának tartotta a hadsereg németel­lenes szárnyának megnyeré­sét. Ezért javaslatára a Ma­gyar Front létrehozta a ka­tonai propaganda bizottságát, amelynek vezetője a kom­munista Pálffy György, volt vezérkari százados lett. Cso­portja irányításával a röp- iratok tömege jutott el — a demokratikus erők által eddig jórészt elhanyagolt te­rületre — a hadsereg köré­be és fejtett ott ki — a ve­zérkar szavaival élve — ve­szélyesen bomlasztó tevé­kenységet. Nem véletlen az sem. hogy a Magyar Front c. illegális újság beköszöntő számában a hadseregre irá­nyította a figyelmet, mond­ván: „a nemzet jó vagy bal­sorsa ma a hadsereg kezé­ben van”. „A magyar hadse­reg előtt két út áll — írta a lap. Az egyik az. amelyen a hadsereg eddig haladt.. . Ez a hadsereg pusztulását és a nemzet érdekeinek elárulását jelentené. A másik út: szem­befordulni a német megszál­lókkal és kiverni őket a ma­gyar földről... ” Pálffy ék nemcsak propa­gandavonalon értek el sike­reket. hanem komojv kap­csolatokat teremtettek fő­tisztekkel is, összeköttetéseik a vezérkar, sőt Horthy sző­kébb kabinetjéig is eljutot­tak. Szak jelentős szerepei játszottak a kiugrási előké­születekben, később pedig a Kiss János altábornagy kö­Jó megoldásnak bizonyult az a csevegés, amelyet a mű­sor egész ideje- alatt folyta­tott Szendrey Karper László a közönséggel. Beszélt sze­mélyes élményeiről, amelyek apró történetekként fogták át a széles világot, és szólt a művekről, és a szerzőkről, és ekkor évszázadokat kö­tött össze egyetlen széles ív­vel. Sikerült azonnal hangula­tot teremtenie, ami az együttlétet családiassá tette, fellazította az ilyenkor elke­rülhetetlen feszültséget az előadó és a közönsége között — már az első percekben. És ettől kezdve mindenki úgy érezhette magát, mintha ba­ráti társaságban „múlatná az időt” — társalgással, énekszóval és gitárzenével. Akárha egy hajdani udvar­ház légköre, hangulata, meg­hittsége varázsolódott vissza a letűnt időkből. Sem Szendrey Karper László, sem felesége, Agay Karola művészetét nem kell senkinek sem bemutatni ol­vasóink közül. Mind a két név közismert, és magával von egy sor élményt, amit akár a rádió, akár a televí­zió, vagy egy-egy fővárosi operaelőadás, illetve zenei est adott annak idején. Gyöngyösön azonban a két művészt még együtt nem lát­hatta és hallhatta a közön­ség. Hogy az énekes gitár­kísérettel szólaltat meg da­lokat, az természetes. Ez a két előadási mód nemcsak kiegészíti, hanem feltételezi egymást. Egy kissé körül is határolja a lehetőségeket: zett az iskolaegészsegügyi el­látás korszerűsítése. Az Egészségügyi Minisztérium­ban most dolgoznak az óvo­dák, valamint az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek egészségügyi ellátásá­nak alaprendeletén, amely részletesen meghatározza majd hol, milyen feltételek mellett kell főállású iskola­orvosokat és iskolavédőnőket alkalmazni, s mik lesznek a feladataik. , A minisztérium az iskolák egészségügyi helyzetének ja­vítására országos szakmai koordinációs bázisként az Or­szágos Csecsemő- ós Gyer- mekegésaségügyi Intézetben rül gyülekező hazafias tisz­tek szervezésében. 1944 szeptember végén, ok­tóber elején Pálffyék a fenti feladatok mellett újabb meg­bízást kaptak a kommunista párt Központi Bizottságától, mégpedig a párt katonai bi­zottságának létrehozását. A bizottság tagjai között talál­juk Fehér Lajost, aki köz­vetlenül a budapesti akció­gárdákat irányította, Solyom Lászlót, aki pedig a hadse­reg és a munkásmiliciák szervezését kapta. A kato­nai bizottság sokirányú tevé­kenységére utal Pálffy György összefoglaló jelenté­se is: A következőkben eb­ből idéznénk részleteket: „Szervezkedésünk két irá­nyú volt — írja Pálffy: 1. Kis akciócsoportok szervezé­se, felfegyverzése, anyaggal való ellátása és bevetése né­met- és nyilasellenes akciók­ra. (A továbbiakban részlete­zi az akciógárdák munkáját, mi erről külön szólunk.) A második feladat „a fegy­veres felkelés céljából tö- megskervezés”. Ez a munka három irányú volt. a) Apró Antalon, az építők és Bart- ha Bertalanon, a vasasok párton belüli vezetőin ke­resztül „a megmozgatható munkástömegek megszerve­zése”. b) „A társadalom kü­lönböző köreiből, (egyetemi hal'gatók, nemzetőrségek, ké­sőbb kisegítő karhatalmi ala­kulatok. miniszteri s más ha­tósági tisztviselők, tartalékos tisztek stb.) különböző el­lenállási csoportok megszer­vezése, nyilvántartása, fegy­verrel, anyaggal való ellátá­műfajilag. de ezer. kivi aligha szabhat bármi is hs tárt az előadóknak. Ezen a gyöngyösi estén sok és szép dalt hallhatott közönség a a művelődé házban. A régi és mindi új Gregorián-dallamoké Lorca népdalfeJdolgozásá) az ősi magyar népi ihletéi muzsikától a mai japán 7.1 neszerzö gitárra irt művei De megszólalt Dél-Amerit és Ázsia művészete is. hoc felváltsa Britten és Schube kompozícióját. , Ez a fajta egy befogása sokféleségnek: erőssége 1 bizonyos mértékben hátn nya is volt a műsorszerk; z.etnek. Nagyon gyorsé váltakoznak a művészi fes- közök és hangulatok, a st tusok, és a mondanivaló Színes kaleidoszkóp volt e de egy kicsit bele lehete szédülni. Ha ismeretterjesz előadásnak szánta volna műsor szerkesztője, akki szinte hiánytalant biztosító volna. A szándék azon Le igy is dicséretes. A didal tikus indíték figyelemre mé tó. Azon sincs mit csodálko: ni, hogy az előadók és a ki zönség között a kapcsol akkor lett igazán meghitt 1 közvetlen, amikor a magyi népzenei kincs egy-egy d; rabja hangzott fel gitáron 1 énekszóval. Ágay Karola jól ismét szép hangja és Szendn Karper László kitűnő gitá játéka egy emlékezetese szép zenei est élmény nyújtotta a gyöngyösiekne (g. mól—) külön iskolaegeszsegugyi cső portot hozott létre. A szál emberek' az elmúlt évekbí kidolgozták azokat a feltét leket, amelyek alapján gyermekek iskolaéretté nyt váníthatók. és meghatározd az iskolaegészségügy feladi tait. Egyebek között ez le majd az iskolák egészségüg ellátását szabályozó rendel alapja is. Elkészült továbl az iskolaegészségügyi doki mentáció tervezete, egy oly: nyilvántartási törzslapren; szer, amely lehetővé teszi fiatalok egészségi állapotání nyomon követését az óvod: Kortól a középiskolai, vaj szakmai tanulmányaik bet jezéséig. sa.” c) „A honvédség leülő: böző egységeinek beszervez se, amit mindhárman csíné tunk.” Pálffy György összefogl lójában képet kapunk arr is, hogy a katonai bizotts: hogyan találta meg az ut magas rangú horthysta tis tekhez; a párt hogyan tud nemcsak megnyerni, hane az aktív harcba bekapcsol a vele összeköttetésbe kert katonai egységeket. A kai nai bizottság komoly szer pet játszott nemcsak a Ki János altábornagy vezet katonai vezérkar megszerv zésében, hanem ennek leta tóztatása után szétesett k tonai csoportok, különbö fegyveres alakulatok ujj szervezésében és a kommi nista párt által közvetlen! vagy követetten vezetett pa tizáncsoportokhoz vagy m. fegyveres testületekhez va irányításában. Pálffy említs írásában azt is megemlí hogy a katonai bizotts; munkáját 1944 decemberé a Központi Bizottság rész ről Rajk László. majd ann; letartóztatása után a Néme országba irányított traszpoi ból megszökött és a KB műi kájába ismét bekapcsoló< Kádár János irányította. A párt katonai bizottság legfőbb célját, a fegyver felkelést, ha nem is tud megvalósítani, . kiemelhet szerepet, játszott a főváro ban ki bontakozott fegyever ellenállás szervezésében irányításában. Érdemei e évülh etet lenek, (Folytatjulj Farkas András Pintér István: ^ FEJEZETEK A MAGVAS FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL A kommunista párt katonai bizottsága a fegyveres harc megszervezéséért Készül az iskolák egészségügyi ellátásának alaprendelete Üjabb állomásához érke­1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom