Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

Koreai jegyzetek i. Történelmi lecke a sátorban Kísérőnk, a Koreai Nép­hadsereg őrnagya, KesaonUv velünk tart Pannii adáson te lé. Kőiben, amíg a Volga végigzötyögnek a kesken betonúton, elmondja, hogy lvaború végén, a tegyverszü r.eü táigyalasok előtt és alal véres ütközetek dúltak it’ minden négyzetméternyi te rületért Most csodálatosan békés a táj, kétoldalt: rizstől dek. a vízzel árasztott tábla k m elevenzöld palántasorok i -.yenként még egyengetik a földet (pontosabban a ká­tyút), térdig vízben hajlado­zó parasztlegények és -lányok nagy csoportokban, brigádok­ban. körülöttük pedig — mint mindenütt másutt az or­szág rizsföl djein — színes zászlók és vörös transzparen­sek tucatjait lengeti a szél, feliratok, győzelmi ligetekkel szegélyezett tájban. Sofőrünk (fehér kesztyűben vezeti a fekete Volgát), a háború alatt terepjáróval barangolta végig ezt a frontszakaszt, ismer minden kanyart, követ, dom­bot; két barátunk és állandó kísérőnk, Kim Szün Dzse és Kim Gjon Szu (mindketten a Koreai Újságíró Szövetség nemzetközi osztályának mun­katársai) ugyancsak sokad­szor látogat a fegyvermentes övezetbe, tgy hát azon sem nagyon csodálkoztak — ami­re mi éjszaka megütközve felütöttük a fejünket, — hogy huzamos ideig dörögtek az ágyúk valahol a közelben. Azt mondják, az ilyesmit megszokja a fül ezen a tá­jon. „Odaát”, ahova innét a domhról már átlátni, rendsze­resen „gondoskodnak” egy- egy éjszakai tűzijátékról. A sátor felé tartunk. Tűző napsütés, végtelen csönd, 301 fok árnyékban. Néhány kilo­méterrel a 38. szélességi fok alatt, gondosan ápolt pázsitos térségen, a szűkszavú felirat­tal ékes márványoszlop előtt fényképezünk. A majdnem negyedszázada, 1950. június 25-én kezdődött háború vé­gére (1951-től 1953 nyaráig tartó tárgyalások után) ezen a helyen tettek pontot a tár­gyaló felok 1953. július 27-én. A sátorban körülüljük az asztalt, ahol két éven át vív­tak kíméletlen saópárbajt egymással a delegátusok, A történelmi nevezetes» neti egyezményt aláírták. miközben a domb alatt, pus- kalövésanyire a tárgyalóasz­taltól kézitusák, páncélos üt­közetek folytak. Aki neon ismeri az 1950— 1953 közötti hadijelentések- ből a koreai háborút, itt most alapos leckét kaphat belőle. Nem az a legfontosabb ebben a leckében, ami minden há­borús kiállítás közös vonása: a sok fénykép, írásos okmány fotója és a számtalan tárgyi emlék, hanem az, hogy egy kis nép (az északi országrész lakossága akkor alig haladta meg a tízmilliót), hogyan mért súlyos csapásokat a ki­tűnően felszerelt amerikai csapatokra. A koreai nép győzelmét segítették a szo­cialista országok. A tárlók­ban ott látni a magyar szo­lidaritás emléktárgyait és ok­mányait is. Az őrnagy meleg hangon köszöni meg a segít­séget, amiért — mint mond­ja — mindig hálásan gondol­nak hazánkra, népünkre. Mielőtt elindulnánk a na­gyobbik táborba, a semleges •övezetbe, ahol egymás mel­lett teljesítenek szolgálatot északiak, déliek és ameri­kaiak, mellettük a semleges megfigyelők katonái, az őr­nagy négy, kemény kötésű katonát ad mellénk kísérőül. Néhány perc múlva a tár­gyalóterem padlóján konga­gü „sátor”, ahol a íegyverszü- (A szerző felvétele) nak lépéseink. Az aszta) egyik oldalán két évvel ez­előtt az északiak, a másikon a déliek küldöttsége foglalt helyet, hogy a KNDK javas­latai alapján megkezdjék a tárgyalásokat a két ország­rész békés egyesítéséről. Üres a terem, félbeszakad­tak a tárgyalások. Kim ír Szén javaslatai a megbékélésre, a haza egyesí­tésére, a szétszakított csalá­dok közti kapcsolatok hely­reállítására akkor a világ­lapok első oldalára kerültek. A déliek két év alatt zátony­ra futtatták az eszmecserét. De nem az ügyet! Akárhol jártunk az északi országrész­ben — kiállításon, tsz-ben, gyárban, iskolában, miniszté­riumban, kulturális intéz­ményekben — mindenütt ez az egyik legfőbb beszédtéma: az ország egyesítése. — Nincs két Korea! — búcsúzik tőlünk az őrnagy a panmindzsoni látogatás után. — Túlról, az is a mi népünk. Ez a demarkációs vonal — kezével felemeli az asztalon végigfektetett mikrofon veze­tékét — csak addig marad a térképen, amíg az idegen csapatok kivonulnak Dél-Ko- reából... Következik: Phenjani met­ró, Csollima utca ... Bertalan Lajos Az erőmű vész, meg a diák •ÍV V — Bácsi kérem, a telefonkönyv után most szívesked­jék kettétépni az én számtankönyvemet is. (A Stemből) B. O., Eger: A szakciklchez sajnos elfelej­tette mellékelni nevét és címét, így cikkével nem tudunk foglal­kozni. Ami a növényvédelmi munkákat illeti, lapunkban rend­szeresen közlünk a növényvédő állomás szakembereinek tollából cikkeket az időszerű védekezé­sekről és a legújabb növényvédő szerekről. A Miklosik Lászlóné, Heves: Panaszos levelét továbbítottuk a Heves megyei Vízmű vállalat­hoz, kérjük szíves türelmét. Kovács Flórián, Eger: Feltétlen egyetértünk azzal, hogy időnként a vásárlók is maximális igényeket támasztanak a boltokkal kapcsolatban, azon­ban sajnos a választék nem min­' W^A^A^^^VA^A/WV^^V«AAAAAAAA^^^AA^AAAAéA^^^^^VA^VWAA/WAVV^AAAA^^AAAAA^^AAAA^^^A^^A^^A^WVVVWVVV^/VV^A/^A(VV^^ ANDRL.I KOCSKTOV: 1 tréfamester édes Anufriev, szervusz, üregem! — Üdvözlöm, Anion Osz- tapovics. — Mit gondolsz, Anufriev, miért telefonálok? A hogy­leled felöl érdeklődöm. — Köszönöm a figyelmes­ségét, Anton Osztapovics. igazan kedves. Én mór majdnem teljesen egészsé­ges vagyok. — Ki adta be neked ezt a maszlagot, Anufriev? Hall­gass az orvosokra, és fe­küdj nyugodtan. — Hát én fekszem is. Két hónapig le sem szálltam az ágyról, csupán most keltem fel egy kicsit. — Ne kísértsd az ördögöt, Anufriev, ne kísértsd! Nem­rég hallottam egy sárgaságos esetről. No, nem nálunk tör­tént. nem. Hallottad? Akkor figyelj: tömték szegény be­teget. tömték a gyógyszerek­kel, míg végül — fogödz meg! — ha-ha-ha, kiderült, hogy mindenért az anyja, a felelős — az hozta olyan színnel, a világra. Felfogod mindezt? Hát így higgy) te az orvosoknak, Aitufriev! — De, Anton Osztapovics! Megvolt a konzílium, meg­állapították a diagnózist, a kivizsgálásokon túl vagyok, rendszeresen gyógykezelnek, a végsőkig megtesznek min­dent. — Azt mondod, a végső­kig? Eh, Anufriev! Te eny- nyire maradi vagy? Hisz az o’"osok épp olyan munká­sok, mint sokan mások. Ná­luk is a terv a fontos, a terv. Mert terv nélkül ma már hová jutnánk? Muszáj a betegnek beszednie né­hány kiló tablettát? Muszáj. Muszáj néhány ibrik cseppet lenyelnie? Muszáj. — Anton Osztapovics! A cseppeket a professzor írta fel, aki világhírű specialista. — Hagyd a fenébe, Anuf­riev, a rangfokozatokat meg a hírnevet. Ellenben, ha nem titok, árüld el, mit ál­lapítottak meg nálad? Ja-a-a! Világos! Hogy én erre előbb rá nem jöttem!... Es az­előtt mivel gyengélkedtél? — Azelőtt semmi bajom sem volt. — Megnevettetsz. Egészsé­ges voltál? — Igen. — Na látod, Anufriev, ré­gen minden rendben volt nálad. Most viszont lerob­bantál. Az évek, Anufriev, az évek... Az ifjúság • ha­mar elszáll... — De Anton Osztapovics, ez mindenkivel előfordul­hat ... — Ne huhogj, kérlek, ne huhogj. Nekem a terv a fontos és nem a beteg. So­káig szándékozol még beteg- állományban maradni? — Az orvosoktól függ. — Ugyan már! Érdeklődd csak meg tőlük, hogy mikor írnak ki. Lehet már ki sem engednek a kórházból, ta­lán már ... Ha-ha-ha! Na ne ijedj meg. csak viccel­tem. Ismersz, imádom a tré­fát. — Hat persze, Anton Osz­tapovics. Ez nagyon nevet­séges. — Ide' süss, Anufriev! Fel ne kelj, mert most olyat mondok, hogy a röhögéstől begörcsölsz, dadogássá vá­lasz. Nos, én úgy tudom, hogii munkába még sokáig nen, Hisz. De hát ne is si­ess. A helyedbe már felvet­tem egy fiatal, makkegész­séges kandidátust, aki sose gyengélkedett. Téged meg lassacskán majd elfelej­tünk ... — Anton Osztapovics! — Ne idegeskedj, Anufri­ev, fő a nyugalom. Az or­vosoktól persze azért kérde­zősködj, hadd vizsgáljanak ki jobban, hátha van még valami bibi? Na ne csikor­gasd a fogad, tréfálok csu­pán. Érted, ugyebár? — Értem, értem, de az ilyesfajta humor nekem szo­katlan, rosszul vagyok tőle. — Jaj, Anufriev. hát ezt nem is kell megszoknod.. Egy beteg ember ne cserélgesse a szolgásait. Egy beteg ember maradjon csak nyugodtan a helyén, ahol van. — De én már majdnem egészséges vagyok! — Elhiszem, öreg cimbo­ra, elhiszem. A lélek kiáltá­sa hallatszik belőled. Sze­\rencséré nem vagyunk mind­nyájan agyalágyultak. Mi egészségesek vagyunk. De hét hogy is vidítsalak fel? Fonnyadt vagy. barátom, ki- zsiaerezett. Neked már lőt­tek, te zubu, te kihalóban le­vő szarvasmarha. Hi-hi-hi! Ez aztán a móka, mi? — Köszönöm, Anton Osz­tapovics. Az elején majdnem '• mindent készpénznek vet- ' tem. Jól csőbe húzott. — Látom, érted a tréfát, ! Anufriev. A betegségedre köpj jó nagyot. Fel a fejjel, \ vén szivar, hisz millió nya­valya van a világon. A tied például egy hét alatt meg­szűnik. Ellenben vannak ! olyanok, akik egész életükön \ át kínlódnak. Vannak telje- sen gyógyíthatatlanok. De, Anufriev, most jut eszembe, hogy te túl sokáig „raktá­ron” vagy. Valid be őszin- ! tén, hogy a helyzeted telje- sen reménytelen, hogy a munkahelyedre már nem térsz többé vissza, hogy De hát miért hallgatsz, Anufriev? Mi az a hangos : puffanás? Leejtetted a kagy- ; lót? Csak nem rosszul vágy? Halló? Anufriev! Válaszolj! ; Hát én csak tréfáltam, öreg ; harcos; tréfa nélkül nem bírom ki. Halló, Anufriev! ' Halló!... t Ford.. Krecsmáryné Baraié Rozáli* dig kielégítő egyes árudákban, részben objektív okok miatt sem. Minden esetben nincs mó­dunk arra. hogy megkérdezzük a boltvezetőt — de a lehetőség, hogy a boltvezető maga is meg­írja véleményét, mindig adva van. N. L-né, Eger: Sem ml, sem a mérésekét vég­ző szakemberek nem tudnak je­len pillanatban még válaszolni arra, hogy meddig tart a volt szakszervezeti székház épületé­nek Vizsgálata. Addig semmi esetre sem lehet a forgalom kor­látozását feloldani, amíg veszé­lyessé válhat a közlekedés arra. Inkább egy kis kerülő, mint egy emberéletet, követelő baleset. Továbbra is az arra Járók tü­relmét és megértését kérik az Illetékesek. „Kismama” jeligére: Ahogy leveléből kitűnik, a má­sodik gyermek megszületéséig nem lesz meg a 12 hónapos munkaviszonya, ez pedig alap- követelménye — többek között — a gyermekgondozási segelyre való jogosultságnak. Ha a 12 hó­napból egyetlen hét Is hiányzik, már nem állapítható meg a jo­gosultság. Ami második kérdé­sét illeti, a hároméves fizetés nélküli szabadságra a gyermek gondozása céljából akkor is jo­gosult, ha egyébként nem ren­delkezik a gyermekgondozási se­gélyhez szükséges 12 hónapi megelőző munkaviszonnyal. Ter­mészetesen ez nem vonatkozik arra az esetre, ha szerződéses munkaviszonyban áll. Harmadik kérdésére válaszolva, a táppén­zes állomány munkaviszonynak számít, hiszen arra az időre sem szünetel a munkaviszonya. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Penny Gold Holttest a stúdióban. Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Volt egyszer egy zsaru Szfnes. szinkronizált francia- olasz bűnügyi fllmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Ulzana GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tibbs és a szervezet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk petervasara Fogják el Oichit élve, vagy holtan LŐRINCI A fej nélküli lovas HEVES Folytassa külföldön FÜZESABONY Mostohaanya KOSSUTH 8.22 Basszusáriak 8.50 Vallomás a műfordításról 9.10 .Népi ZéllC 10.05 Is-kuícarátüó 10.30 Édes anyanyelvűnk 10.35 Monteverdi-felvételek 11.00 Változó világtérkép 11.10 Chopin: E-moll zongoraverseny 12.20 Ki nyer ma? — Győrött 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Népi együttesek felvé­teleiből 13.45 Napirenden — a beruházások 14.00 Születésnapi ajándék 14.25 „Nyltnikék” 15.10 Magyarán szólva 15.25 Respighi: Római ünnepek —' szimf. költemény 15.49 Kóruspódium 16.05 Irószobárn' 17.20 A közönség kérdez, a muzsikus válaszol 17.50 Mikrofórum 18.10 Filmzene részi. 18.19 Sizwe líausi meghal Dók.-játék 19.38 Zenekari hangverseny 21.38 Népdalok 22.20 Haydn-felvételek 22.55 Meditáció 23.05 Operettreszl. PETŐFI 8.05 Fúvószene táncritmusba# 8.15 Slágermuzeum 9.03 Ezeregy délelőtt 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Az élő népdal 12.10 Operarészl. 12.50 Rákos Sándor versei 13.03 Kamarazene 14.00 Kettőtő] hatig. . . Zenés délután 18.20 Lépésváltás 19.10 Népi zene 19.39 Gondolatok filmekről 20.28 Félóra sanzon 21.08 Csorba Győző versei 21.13 Operafelvételekből 22.00 Egy óra dzsessz 23.15 Sosztakovics: V. szimf. SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek — Alföldi lapszemle 17.40 Nótakedvelők negyedórája 17.55 Uánhidy Nándor vidám írása 18.00 Alföldi krónika 18.15 Zenés játékokból 18.25 Kulturális figyelő 18.40 Koncz Zsuzsa felvételeiből 18.55 Hírösszefoglaló MAGYAR 8.05 rrv 13.35 ITV 16.58 Műsorismertetés 17.00 Hírek 17.05 Alpesi sí világkupa Női lesiklás 17.55 ötös ikrek Lengyel rövidfilm 18.35 öt perc meteorológia 18.40 Politikai tanfolyam 19.10 Reklám 19.15 Esti mese Pindur a padláson Francia rajzfilmsorozat 19.30 Tv-hiradó 20.00 Nincs irgalom Olasz film (1947) 21.30 ,,5-TUSA. . .*• Mibe fogadjunk’.* 21.50 Mesterek és müvek Kass János 22.20 Tv-híradó 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Képközeiben a fúvós­hangszerek 1. A fafúvósok 20.40 Közgazdászok párbeszéde Tőkés vállalatbirodalmak 21.20 Tv-híradó 21.40 Oly korban éltünk. . . Tévéfilm IV. (bef.) rész POZSONYI 8.30 iskolásoknak 0.00 A banditák 10.30 Tudomány-technika 17.00 Kerületeink hangja 17.15 Zenés műsor fiataloknak I8.tn Dalok 19.00 Híradó, publicisztika 19.30 Rövidfilmek 20.25 Szórakoztató vetélkedő 21.20 Híradó 21.40 Gazdasági visszaélésekről (6 rész) '22.05 A vörös sátor (Szovjet—olasz film) no.20 Sajtószemle I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom