Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

Szocialista egységben, terveink megvalósításáért Irta: Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője Eredményekben esztendőt búcsúztattunk és bizalom teljes légkörben új évet köszöntöttünk 1975. január 1-én. 1974. fontos esztendő volt, része a négy évet felölelő sikeres kongresszusi ciklus­nak, amelynek során megol­dottuk a magunk elé tűzött feladatokat. Munkánk, kö­zös helytállásunk alkotóan gazdagította azt a folyama­tot, melyet a Központi Bi­zottság múlt év végén nyil­vánosságra hozott irányel­veiben úgy jellemez, hogy hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban tovább szi­lárdult a munkásosztály ha­talma, a társadalmi osztá­lyok, rétegek együttműkö­dése, kiteljesedőben van a szocialista demokrácia, mé­lyül a szocialista nemzeti egység. A magyar társada­lomban tudatosul rendsze­rünk eszmei alapjának, a marxizmus—lenini zmusinak ä tanítása; gyarapodik az általános és politikai mű­veltség; erősödik népünk el­kötelezettsége céljainkkal. Ennek bizonyítására ele­gendő utalni a szocialista brigádok jelszavának, a szo­cialista módon dolgozni, él­ni és tanulni jelszónak egy­re szélesebb társadalmi ér­vényére. Jogos elégedett- •séggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket is. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél nagyobb, hat- százalékos emelkedése tel­jes egészében a növekvő termelékenységből szárma­zott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapozott, lendületes fejlődése tavaly s folytatódott. Büszkék le­letünk arra, hogy a párt <1. kongresszusának, ha- 'ánk felszabadulása 30. év- ordulójának tiszteletére in- 'ított és ' országossá vált lunkaverseny új hajtóerő­ét szolgáltatott fejlődő­tökhöz; így hozzájárult az vari termelés nyolcszázalé- os növeléséhez. 89 ezer la- ás felépítéséhez, a lakos­ig fogyasztásának 1973-hoz lért hatszázalékos gyara- lodásához. Politikai, társadalmi, gaz­dasági eredményeink arról tanúskodnak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikáját munkásosztá­lyunk, népünk magáénak vallja és tettekkel támogat­ja. Ez a politika megfelel a magyar nép nemzeti érde­keinek, és összhangban áll az internacionalista követél- ményekkel. ' fejlőöésé­lia/dllk nek szó­eialista haladásunknak két nagy belső forrása van: a jó politika és a ki­próbált, eredményes politi­kát valóra váltó társadalmi összefogás, közös munka. A kiharcolt sikerek min­denekelőtt népünk teremtő munkájának köszönhetők. Dolgozóink legjobbjai felis- nerték, hogy személyes bol- iogulásuk, családjuk fele- nelkedése az egész társada­lom fejlődésével együtt ér­hető el. Ehhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP tevé­kenységében következetesen hasznosítja az elmúlt, csak­nem két évtized politikai tanulságait és figyelembe veszi a fejlődés új követel­ményeit. Nagy politikai bá­torsággal, kezdeményezően néz szembe a gyakorlatban jelentkező problémákkal és megoldásukra idejében, fo­lyamatosan intézkedik. Hazánk fejlődésének leg­főbb nemzetközi biztosítéka és segítője, hogy a szocialis­ta országok közösségének tagjaként haladhatunk előre. Az új esztendőben nagy feladatok várnak ránk. A kiegyensúlyozott és megfe­lelő ütemű fejlődés érdeké­ben minden döntő területen növelni kell munkánk gaz­dasági, társadalmi hatékony­ságát. Nem engedhetjük meg, hogy akár v tóitól való idegenkedés, akár pe­dig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megvalósítását. Ugyanakkor bátran kell képviselni, hogy a növekvő politikai igényes­ség, a követelmények mér­céjének magasabbra állítása nem jelent „politikai meg­szigorításokat”, sem pedig „megmerevedést” az eddig követett politikában. A Köz­ponti Bizottság a XI. kong­resszusra megjelentetett irányelveiben világosan ki­fejezi azt az eltökéltségét, hogy az elért eredményekre építve, a kétfrontos harc jegyében kívánja biztosítani a társadalom szocialista vo­násainak erősítésétr Ez a mindennapi munkában mindannyiunktól nagy elvi szilárdságot, megfontoltságot és körültekintést igényéi. Tudatában kell lennünk, hogy szocialista céljainkat csak küzdelemben válthat­juk valóra; szívósan harcol­va és dolgozva a helyes po­litikai vonal érvényesülésé­ért, határozottan fellépve mindenfajta torzítással, fél­remagyarázással, valamint a visszahúzó maradisággál, a beletörődéssel, a közönnyel szemben. Ezt példázzák Központi Bizottságunknak a X. kongresszus óta hozott határozatai, társadalmi szempontból nagy jelentő­ségű gyakorlati útmutatásai. Különösen a IVUIUIHJSCII építőmunka feladatai lesznek bonyo­lultabbak. Nehezebb felté­telek közepette vágunk neki az 1975-ös esztendőnek, az eddiginél keményebb munkára, széles körű, ésszerű takarékosságra kell felkészülnünk mind egyé­ni, mind társadalmi érte­lemben. 'Nem titkolj ük, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az or­szággyűlés pedig a költség­vetés vitájában aláhúzta, hogy a tőkés világgazdaság­ban érvényesülő és mindin­kább gyorsuló infláció, nö­vekvő belső zavaraik követ­keztében, a magyar népgaz­daságot kedvezőtlen hatások érik, s emiatt állami költ­ségvetésünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezetének a szükségesnél lassúbb válto­zása a beruházásokban, az anyag- és energiafelhaszná­lásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, valamint az irányításban előforduló egyes következet­lenségek is nehezítik hely­zetünket; gyengítik gazdasá­gi munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett ne­gatív külgazdasági hatások­kal minden tekintetben eredményesen felléphessünk, lehetőségeinkkel maximáli­san élhessünk. Mindezeket mérlegelve, 1975-ben fő gaz­daságpolitikai feladatunk, hogy biztosítsuk a népgaz­daság fejlődését és ezzel együtt egyensúlyi helyzeté­nek javítását. Ezt szem előtt tartva a felhalmozást és" a fogyasz­tást idén lassabban növel­jük, mint az elmúlt évek­ben. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a terv sze­rint a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal, belföldi felhasználása pedig 3—3,5 százalékkal növekedjék, az ipari termelés hatszázalékos bővülése teljes egészében a termelékenység emelkedésé­ből származzék, akkor egyé­ni és közös feladatok soka­ságát fogalmazzuk meg. Ahhoz, hogy a tervben ki­fejeződő gazdaságpolitikai, termelési, beruházási, élet­színvonal-célok _ elérhetők le­gyenek, minden vállalatnál és népgazdasági méretekben is javítani kell az üzem- és munkaszervezési tevékeny­ségen, jobban ki kell használni a termelőberende­zéseket, ésszerűen takaré­koskodni 4cell a munkaerő­vel. anyaggal, energiával és minden vállalatnál, munka­helyen támaszkodni kell a dolgozók őszinte tenmiaka- rásara,. törekedni ■ kell-a szo­cialista munkaversenyben rejlő -nagy lehetőségek ki­bontakoztatására. {Népgazdasagunk és biztos alapokon nyug­szik. A szocialista gazdasag ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy nehézségeink ellenére töret­lenül folytathassuk gazda­sági, életszínvonal-politikai és kulturális céljaink telje­sítését. Örülünk, hogy sze­mélyes- életében, családi ter­veiben mindenki többre, jobbra vágyik. Nincs ebben semmi kivetendő, ha e törek­vés párosul a személyes teen­dők megértésével és becsü­letes végrehajtásával, ha az egyéni célok megfelelnek a társadalom érdekeinek is. A közgondolkodás fejlő­désében elért eredmények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szo­cialista felfogással szemben álló nézetek visszaszorításá­ban. A jövőben következe­tesebben, határozottabban lépjünk fel a közügyek irán­ti közömbösség, a politikai vélemények indokolatlan hullámzása, az , illúzió, vagy a pesszimizmus káros vég­letei, a társadalmi érdeke­ket csorbító törekvések, a kispolgári önzés, haszon- szerzés éllen. Felvilágosító szóval, a pozitív példák ter­jesztésével tegyünk tudatos lépéseket afelé, hogy köze­lebb kerülhessünk a szocia­lista felfogás és életmód uralkodóvá válásához. Mély meggyőződésünk, hogy mindehhez megfelelő útmutatást, politikai és er­kölcsi támogatást nyújt a párt XI. kongresszusára, a felszabadulásunk 30. évfor­dulójára való gondos felké­szülés. A kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny már eddig is emberi közösségek sokaságát ötvöz­te szilárdabbra, célratörőbb­re és a közösségek ma több­re képesek tegnapi önma­guknál, s holnap tudásban, teljesítményben, a szocia­lista közszellem képviseleté­ben egy újabb nagy lépés­sel előbbre tartanak annál, mint ahol ma állnak. Fp!<*!ac munkával -*- l ClCllfs mindezek tuda­tában — készülünk pártunk XI. kongresszusára és ün­nepeljük meg hazánk fel- szabadulásának 30. évfor­dulóját, befejezzük a IV., és kimunkáljuk az V. ötéves népgazdasági tervet. Jogos önbizalommal valljuk: cél­jaink reálisak, érthetőek, ha mindenki részt vállal a kö­zös feladatokból és megva­lósításukon ereje, képességei szerint dolgozik. 126 P A veszprémi Bakony Mű­vekben már sorozatban ké­szítik a 126 P Polski Fiat alkatrészeket• Ebben az év­ben 12 OQO gépkocsihoz gyár­tanak gyújtáselosztót, kür­töt, ablaktörlőt és feszült­ségszabályzót. 1978-ig a Ba­kony Művek 150 000 126-os Polski Fiathoz készít alkat­részeket, amiért 3300 darab kocsit kapunk majd cseré­be. Képünkön: sorozatban készült a Polski Fiat kürtje. (MTl-foto Kovács Sán­dor felvétele — KS) Földrengés után Talpra állt egy rosszh/rű hatvani üzem Nem könnyű egy olyan igazgató helyzete, akit azért állítanak valamelyik üzem élére, hogy több esztendő mulasztásait, rendellenessé­geit helyrehozza. Különösen nehéz a dolga, ha a korábbi vezetés szabadosságai általá­ban a munkafegyelem meg- lazulásához, szervezési hi­bákhoz vitték. Közel egy esz­tendővel ezelőtt Hartai Sán­dor ilyen állapotok közepet­te vette át az egykori Város­gazdálkodási Vállalat irányí­tását, s gondjait -megnövelte, hogy üzemét a parancsoló helyi igények miatt át kellett szerveznie. A cég ebben az évben elsősorban mintegy 1200 hatvani bérlemény kar­bantartásával, korszerűsítésé­vel foglalkozhatott, s csak a nyáron kapott engedélyt kül­ső építő, felújító munkák vállalására. Év végéhez közeledvén nincs azonban panaszkodni- valójuk a felügyeleti szer­veknek, elsősorban a váro- _sj tanácsúak, A mintegy két­száz embernek kenyeret adó Ingatlankezelő és Szolgálta-, tó Vállalat élete rendes ke­rékvágásba zökkent, s várha­tóan közel egymillió forint nyereséggel teljesíti 15 mil­lió forintos idei termelési tervét. o o o © Amikor a kisebb földren­géssel felérő átszervezés, va­lamint az ennek nyomán ki­bontakozott eredmények nyitja felől érdeklődtünk az üzemben, igen tömör, de so­kat mondó választ kaptunk. Két dolgot hangsúlyoztak: a következetességet, valamint a vezetés demokratizmusá­nak érvényesítését! Mit je­lentett pontosan a vaiasz el­ső féle? Szigort a lazaságok megszüntetésében. Korábban megtűrt gya­korlat volt, hogy a vállalat munkásai, vezetői italosain végezték feladatukat, ami természetesen rengeteg szak­mai hibához, panaszhoz ve­zetett. A gépkocsik gyak­ran végeztek feketefuvart. Mások gátlástalanul lopták a céget. Ilyen okból még je­lenleg is tart a bírói eljá­rás néhány személy ellen. Igen sokan jutottak ugyan­akkor illetéktelen jövede­lemhez. Bérük mögött nem volt megfelelő teljesítmény. Nos, az új vezetés vállal­ta, hogy a bajok elébe megy. Az igazgató például munka­helyi italozás, részegeskedés miatt huszonegy személy ügyében végzett vizsgálatot, s az érintetteket figyelmez­tetésben, máskor megfelelő fegyelmi büntetésben része­sítette. Időközben rendezték a normákat. Majd szakipari részlegvezetőt állítottak be. Ami mind lényegesen meg­növelte a brigádok teljesít­ményét, s hozzájárult a vég­zett munka minőségének ja­vulásához. A bizonylati fe­gyelem fokozott érvényesí­tésével kiszűrték a fekete­fuvarokat, szabálytalan vá­sárlásokat is, mely elsősor­ban az új főkönyvelő érde­me. 0 © © © Említettük az üzemi de­mokratizmus érvényesítését, mint ami sokban segítette eléggé rossz hírű vállalat talpra állását. E tekintetben —7 Izem párt, KISZ-, szak- szerkezeti és gazdasági ve­zetőinek rendezett, gyümöl­csöző kapcsolatát, együtt­működését kell kiemelnünk, ami nem csupán termelési sikerekhez vezetett, hanem a munkahelyi légkört, a dol­gozók közérzetét is egy csa­pásra megváltoztatta. Említsük meg példaként a jutalmazásokat! Felőlük nem az igazgató dönt, mint korábban gyakorlat volt. ö Ezután mint párttag • • • „Szülei korán meghaltak, ötéves volt, amikor teljesen árva maradt. Ezek után a nagyszülők nevelték. Először summás volt.. E szürkének tűnő, hivatalos megfogalmazású, mégis sokat mondó adatokkal kezdődik Micsutka János, az apci Qua- litál Könnyűfémipari Feldol­gozó Vállalat hegesztőjének jellemzése. A jellemzés nem­rég készült. Egy hónapja, amikor az immár ötvenéves hegesztő az MSZMP tagjai sorába lépett­— Tizenkilenc éves fejjel „csöppentem” a második vi­lágháborúba, a menekülő né­met csapatok mint leventét hurcoltak magukkal Cseh­szlovákiába. De csak addig, míg nem szöktem meg. Gya­log tettem meg a háromszáz kilométeres utat szülőfalu­mig, Palotásig. Az akkor már felszabadult községben én is jelentkeztem az .újjáépítési munkákra. Később dolgoztam a mezőgazdaságban i§, de mindinkább az ipar vonzott. Valahogy végleg szakítani akartam a „summás” emlé­kekkel, s inkább Budapestre utaztam segédmunkásnak, kőművesek mellé. Ezután új­ból a vidék, de már gyári munkásként. Először Jobbá­gyin egy ipari üzemben, majd a Selypi Cukorgyárban, ké­sőbb ,a petőfibányai AKÖV- nél. 1967-ben léptem be a Qualitál kapuján először és itt is maradtam, most már úgy érzem, végleg. Micsutka János tizennyolc esztendővel ezelőtt lett a szakszervezet tagja, akkor is­merkedett meg először a szer­vezett munkások életével, a rájuk bízott feladatokkal. Előbb csak kóstolgatta a pluszmunkát, majd végleg megtalálta a célját, értelmét. Oktatta a fiatalokat, részt vett a különböző megmozdu­lásokban, bepillantott a po­litikába. — Később érdeklődtem a gyár párttagjaitól, hogy mi a feladatuk, miről beszélnek a taggyűléseken, s mi tagadás, egy kicsit bizony irigykedtem is rájuk — folytatja emléke­zését- — Végfül összeszedtem minden „bátorságom” és oda­áll tam az alapszervezeti párt- titkár de és -kértem a felvé­telemet. Ami sikerült is. Az­óta már részt veszek a tö­megpolitikai oktatáson is és olyan pártfórumokon, amit eddig csak „kívülről” nézhet­tem. — Hogy mit szólt a család ? Feleségem régóta ismerte szándékomat, együtt örültünk felvételemnek. Az öt gyerek közül a legkisebb még csak alsó tagozatos, de a nagyob­bak szívből gratuláltak. Ma­rika most KISZ-tag, ő csak annyit mondott: Apu, amint lehet, én is jelentkezem. Az új párttagot szívesen fogadták az alapszervezet­ben. Ismerik régóta, számí­tanak rá. Mint hegesztő-cso­portvezető, szakszervezeti bi­zalmi és tűzrendészet! felelős eddig is bizonyította szerve­zőkészségét, jó hozzáállását. Most terveket sző, izgatottan készül a következő taggyű­lésre. — Szeretném minő! jobban megismerni pártunk politiká­ját. s erről táiékoztatni mun­katársaimat. Ugyanakkor a taggyűléseken képviselni a mi kis munkáskollektíván­kat, tenni értük is. csak felosztja a rendelkezés­re álló prémiumkeretet, s azt kiadja javaslattételre a művezetőknek. Onnan visz- szakerül a lista a párt-, KISZ-, szakszervezeti veze­tőkhöz megvitatásra^ és az igazgató csak ezután in­tézkedik. Nemrég ugyan­ilyen módon jártak el a vállalatnál négy szolgálati lakás igénylésénél, illetve azok kiosztásánál, s a kér­dést közmegelégedésre sike­rült rendezni. De nem dönt az igazgató nagyobb mun­kák vállalásánál sem, amíg a különböző szervezetek, szak­ágak irányítóival meg nem vitatja a lehetőségeket. Így kívánják elérni a határidők betartását, a feladatok pon­tos teljesítését. E módszer helyességét az idén két je­lentősebb munka is igazolta. Túrán tervszerűen végzik a tanácsháza másfél millió fo­rint értékű korszerűsítését, Rózsaszentmártonban pedig annak rendje-módja szerint átadták használatra az új takarékszövetkezeti épületet. © © © o Beszélgetésünk során szó esett egy különleges brigád­ról, ami szintén új keletű a vállalat életében. E szak­ipari csoportra az üzem szolgáltató jellege, tehát a lakossági bejelentések miatt volt szükség. A már emlí­tett 1200 bérlemény jelentős része avult állapotban van, közművesítésük gyakran igé­nyel sürgős beavatkozást. Beázik a menyezet, megdől a kémény, elreped a vízve­zeték, bedugul a szennylé- elvezető csatorna. Bármelyik hiba nagyon megkeseríti a bérlők életét, s gyors meg­szüntetésük kihat a' közhan­gulatra. A brigád beváltot­ta a hozzá fűzött reménye­ket, a házkezelöség szinte egy-két napon belül orvo- soltatni tudja a lakosság köréből beérkezett panaszo­kat. De ahogyan munkaszerve­zési, ügyviteli, gazdálkodási tekintetben előre lépett ez a vállalat, úgy nem választ­ható el az eredményektől az önképzés, továbbá a munka- védelmi tennivalók szorgal­mazása! Korábban nem tö- rődtejc például a dolgozók kötelező orvosi vizsgálatá­val. Ma már ez rendezett ügy. Folyamatos a bizton­ságtechnikai vizsga meg­szerzése, a rá való felké­szülés. Múlt hónapban hu­szonhárom, vállalati dolgozó vett részt ilyen jellegű tan­folyamon, s tett sikeres vizsgát. Elkészült közben az új ügyviteli szabályzat mel­lett a munkavédelmi kiská­té is, amelynek előírásait rendszeresen ellenőrzik a különböző építkezéseken. % amit nem kevesebb büszke­séggel említettek a cégnél: az idén három dolgozójuk végzi a marxista egyetemet, négy a középiskolát, s elő­ször sikerült politikai okta­tásba bevonniuk a lakótele­pek házfelügyelőit. Moldvav f»vŐ7o KM8. jamtar 3„ péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom