Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

Figyelem: pengői van szó! Interjú Varga József tel, az OTP mesyei igazgat újával i . ! ° Ws Van, aki azt mondja: szük­séges rossz, van, aki szerint annyira jó, hogy szinte el­képzelhetetlen lenn« nélküle az élet Egyben azonban mindkét véglet megegyezik: olyan hivatal az Országos Takarékpénztár, amellyel elóbb-utóbb mindnyájan kap­csolatba kerülünk valami­lyen módon. Ha takarékos­kodunk — betétkönyvet vál­tunk, ha megszorulunk, épít­kezünk, tartós fogyasztási eikket vásárolunk, s nem áll rendelkezésünkre a szükséges összeg — kölcsönkérünk. Ez pedig olyan „szolgáltatás”, amit minden túlzás nélkül sorolhatunk a legfontosabbak közé. Valamilyen szempontból tehát úgyszólván mindnyá­junkat érintő kérdésekre ke­restük a választ, amikor in­terjút kértünk Varga József­től, az OTP Heves megyei igazgatójától. — A rendelkezésünkre ál­ló adatok szerint az elmúlt évben 2537 lakás épült Heves megyében, Kérjük, szívesked­jék tájékoztatni a Népújság olvasóit, milyen mértékben vállalt részt az OTP a la­kásépítkezések kivitelezésé­ben? — Lakásépítkezési tervein­ket természetesen a kivitele­ző vállalatok kapacitásához kellett igazítani. Mi az el­múlt év február 1-ig vala­mennyi kivitelezővel egyez­tettük többletigényünket. A vállalatok azonban sem 1974- re, sem 1975-re nem vállal­ták több lakás építését. így központunk az eredeti, saját beruházású lakásépítési ter­veket módosítva, 426 lakás befejezését és 501 építésének indítását jelölte meg felada­tul 1974-re. Saját beruházásos tervünk tehát' 426 volt, ezzel szemben mi 464 lakás építését fejez­tük be. Célcsoportos lakás­ból a tervezett 745 helyett azonban csak 675-öt tudtunk megvalósítani. A kapacitás- hiány miatt az 1973. évihez képest kisebb visszaesés ta­pasztalható a lakásépítő szö­vetkezet és az egyedi társas­házépítő tevékenységben. Ha­sonló a helyzet a családi há­zakkal Is, ami részben telek­hiánnyal, részben pedig köz­ségeink lakásellátottságának javulásával magyarázható. Külön hadd említsem meg. hogy munkáslakásként 1974, Október 31-ig 117-et értéke- eltettünk, 28 pedig lakásépí­tő szövetkezeti formában épült. Véleményünk szerint ez az akció igen Jó lenne, terjedését azonban akadá­lyozza, hogy a vállalatok — pénzügyi okok miatt, vagy azokra hivatkozva — nem tá­mogatják megfelelően. Hasonlóképpen sajnálatos, hogy bár megyénk IV. öt­éves tervi lakásépítési elő­irányzata előreláthatólag túlteljesül, az ezen belüli ál­lami lakásépítés elmarad még a csökkentett tervtől Se. í — Ha már itt tartunk, ne hagyjuk sző nélkül, hogy na­gyon sokszor hallani: ha va­laki lakáshoz akar Jutni, va- 1ó?*ggal csillagászati »tárno­kát kitevő összegre van szük­sége. ön, mint az OTP He­ves megyei igazgatója, ho­gyan vélekedik erről? Természetesen azt senki sem mondhatja, nem is mondjuk, hogy manapság olcsón lehet lakáshoz jutni. Ennek ellenére kijelenthe­tem, hogy lakásaink bekerü­lési Összege aránylag kedve­ző. Nettó építési költségünk négyzetméterenként 4500— 4800 forint körül van, eladási áraink pedig 4690 és 5260 forint között voltak. Ez te­hát kedvező, a lakások ese­tenkénti eladási ára mégsem megnyugtató. Egerben, az E—10—11—12 jelű. kétszobás, 64 négyzetméter alapterületű lakások eladási, ára átlago­san 333 ezer forint, — És mennyi az építkezők jövedelme? És mennyi a la­kásépítési kölcsön havi tör­lesztése? — Tapasztalataink szerint a tőlünk vásárló családok 38 százalékúnak 4000 forint alatt, több mint 55 százalé­kának 4000 és 6000 forint kö­zött, nem egészen 7 száza­lékának pedig 6000 és 8000 forint között van a havi jö­vedelme. ök — a jelenlegi kamatfeltételek miatt — lé­nyegesen hátrányosabb hely­zetbe kerülnek, mint a lakás­építő szövetkezeti tagok. Az ifjúsági lakásépítő szövetke­zetben az egy főre jutó jö­vedelem majdnem azonos a mi vásárlóinkéval, és az ő építkezésük ugyanúgy kulcs­átadással történik, mint ná­lunk. Ehhez tartozik még, hogy lakásaik felszereltsége sem rosszabb az általunk építettekénél. A havi törlesz­tő részleteknél a differenci­ált hitelezés miatt — azo­nos hitel mellett — 20Ó fo­rint körül van a kettő közöt­ti különbség, természetesen a szövetkezetiek „javára”. — Vannak-e. akik meg­gondolják magukat? — Sokan. Étre csak egy példát: Egerben az E—10 je­lű épületre a tanács eredeti­leg 107 vevőt jelölt ki, de a sorozatos visszalépések miatt nekünk több mint 200 vevő­vel kellett tárgyalni. — Holyes-e arra következ­tetni ebbő . hogy kevesebb a pénzünk, inint gondolnánk? — Mindenkinek annyi a pénze, amennyi. Sem több, sem kevesebb. Ezzel kapcso­latban hadd mondjam el: lakossági betétállományunk 1974. október Sl-én ponto­san 2 milliárd 107 millió 470 ezer forint volt. Ebben az évben megyénk lakosságának betétállománya 300 millió forinttal eme’kedett, és ez 60 millióval több, mint az eddigi legmagasabb egy év alatti növekedés. Ha pedig számításba vesszük a ■ taka­rékszövetkezetek betétállo­mányát is, még kedvezőbb képet kapunk: Heves megyé­ben 198 ezer betétkönyvben összesen 2 milliárd 285 mil­lió forintot kezelünk. Fontosnak tartjuk, hogy az elmúlt évben mintegy 900 fiatal váltott ifjúsági taka­rékbetétet. N' n elhanyagol­ható meg,' ink lak" ^ágának totózó-lottózó kedve sem: ezekből a szelvényekből ta­valy 17 millió 200 ezer da- raü>t adtunk el. — Ek hogyan vélekedik Varga elvtárs a tanácsok pénzgazdálkodási tevékeny­ségéről? — A tanácsok költségveté­si gazdálkodása év közben kiegyensúlyozott volt, pénz­ügyi probléma csak egy-két esetben fordult elő, 2—3 na­pos átmeneti jelleggel. Az elmúlt évben mintegy 660 millió forint volt a tanácsok fejlesztési alap felhasználása, ami 92 százalékos teljesítés­nek felél meg, és várhatóan túlteljesül a helyi bevételek terve is. Állami támo­gatásból mintegy 370 millió forint igénybevételére fog sor kerülni. Visszatérve az OTP-hite- lekkel kapcsolatos kérdésre: a legnagyobb kereslet az el­múlt esztendőben is az áru- vásárlási és a személyi hite­lek "iránt nyilvánult' meg. Leggyakrabban bútort, hűtő­gépet és tv-készüléket vásá­roltak, ezekre mintegy 80 millió forintot folyósítottunk. Személyi hitelre 57 millió forintot fordítottunk az el­múlt évben. .Mezőgazdasági hitelként az OTP-től 7 mil- ltó forintot vettek fel me­gyénkben. Az új esztendő kezdetén azt kívánom megyénk lakosságá­nak, hogy több pénzt tudja­nak megtakarítani, hiszen a hiteligények kielégítésének is ez képezi alapját. Becky Tibor Á nagyok között tartják azáimni így lettek milliárdosok ••• Kezdjük mindjárt a lé­nyeggel : milliárdos lett a hazai tömegcikkipar egyik legnagyobb és legnevesebb üzeme, a Mátravidéki Fém­művek. Nem a Fortuna tette váratlanul tiszteletét a pati­nás gyárban, hanem a múlt év utolsó napjaiban a válla­lat termelési értéke ugrott át a bűvös számon, az egymdl- liárd forinton. Mondani sem kell: a cég fennállása óta először. Hogyan sikerült? A lel­kes kollektíva munkájá­ról, az eredményekről, a további célkitűzésekről Molnár István vezérigaz­gatóval beszélgettünk... — Határozottan jól sike­rült már az 1973-as és a ta­valyi esztendő is. Termelé­sünk 14—15 százalékkal nőtt, a növekedés nem kevesebb, mint 300 millió tubust, egy- miUlárd-nyolcszázmillió ko­ronadugót, 120 millió pilvert. és egymillió-hétszázötven méter láncot jelentett Hang­súlyozni szeretném: termelé­sünk bővítését 91 százalék­ban —- a kongresszusi és a jubileumi vállalásainkat túl­teljesítve — a termelékeny­ség növelésével értük el. A párt- és a tömegszervebetek­kel egész éven át megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tunk a gazdaságosság foko­zására, „kifuttattunk” né­hány gazdaságtalan terméket, szigorúbb és rendszeres „fel­ügyeletet” kapott az anyag- ég a,költséggazdálkodás, ma­gasabbra emeltük a minőség mércéjét. 1974. végére vala­mennyi szerződési kötelezett­ségünknek eleget. tettünk. Az eredményeink között tart­juk továbbá számon azt is, hogy minden szempontból fejlődött a füzesabonyi gyá­runk munkája is, erősödött a vállalati belső vezetés, s igen számottevőén javult a dolgozók hangulata, munka- kedve is — Ehhez bizonyára hoz­zájárultak a vastagabb borítékok is. — Egészen biztosan. öt helyett ugyanis 6,5 százalé­kos bérfejlesztést hajtottunk végre, az anyagiak többségét a törzsgúrdatagok, a nők és a fiatalok kapták. Ezenkívül az elmúlt évben 700 ezer fo­rinttal segítette a gyár a dolgozók lakásépítését. Je­lentős összegekkel támogat­tuk a környező községekben a gyermekintézmények fej­lesztését, bővítését. Anyagi erőinkhez mérten, úgy ér­zem, mindent elkövettünk a gyáron belüli élet- és mun­kakörülmények javításáért is. A rekonstrukció során fel­újítjuk az üzemeket, a szo­ciális létesítményeket, túlzás nélkül mondhatom. hogy igen magas színvonalon szer­vezett az üzemegészségügyi hálózatunk, felújítjuk az ét­termünket is, s 'könnyítet­tünk a belső szállítással já­ró nehéz fizikai munkán. Mindezek az intézkedések, döntések, fejlesztések, beru­házások igen pozitív véle­ményt váltottak ki a dolgo­zók között — A vállalat szocialista brigádjai az elsők között csatlakoztak a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadul ásának 30. év­fordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaver­seny-mozgalomhoz. Meg­valósultak-e a felajánlá­sok? — A Mátravidéki Fémmű­vekben régi és nemes ha­gyományai vannak a munka- versenynek. A szocialista kol­lektívák évek óta élen jár­nak a termelésben, ugyanak­kor példát mutatnak fegye­lemből, szorgalomból és lel­kesedésből is. Így volt, így van ez most is. A kongresz- szusi és a jubileumi verseny mozgásba, pezsgésbe hozta a vállalat egész kollektíváját. Mindenki bizonyítani akart, senki sem szeretett volna el­maradni a másiktól. Lelkes, nagyszerű munkát végeztek a brigádok. A munkájukon keresztül emelkedett a ter­vezettnél is nagyobb mérték­ben a termelékenység, javult a minőség, a vállalt hatmil­lióval szemben 12 millió fo­rinttal növeltük nyereségün­ket. Nem maradtak tehát adósak ígéreteikkel. — Nyereség: mennyire szá­míthatnak a milliárdos vállalat dolgozói? — Százötven öt millió fo­rintot terveztünk, ehhez most hozzájön még a 12 millió. Konkrét számot korai lenne mondani, de az biztos: a nyereségosztás napján sem lesznek vékonyak majd a borítékok. — Közismert, hogy a vál­lalat igen széles körű nemzetközi kapcsolatok­kal rendelkezik. Meny­nyire ismerik és tiszte­lik a Mátravidéki Fém­műveket az ország hatá­rain túl? — Túlzás nélkül mondha­Táucdalénekes volt a fűrégztelep»vez6tő Halálmotoros az asztalosüzemben Már az óévben új életet kezdtek Ha valaki rossz példát akart keresni a termelőszö­vetkezetek életében, akkor nem is volt olyan nagyon ne­héz dolga a közelmúltban, csupán Egercsehire kellett hivatkoznia. Mindent meg lehetett találni egy helyen; az egymás elleni intrikát, a hanyag vezetést, a felelőtlen gazdálkodást. Mindezeknek egyenes következménye volt. hogy a' termelőszövetkezetet négy és fél millió forinttal szanál ták. Amikor az új elnök, La­dányi Endre átvette a ter­melőszövetkezet vezetését, nem volt irigylésre méltó helyzetben. Nemcsak súlyos gazdasági gondot kapott örökségül, hanem, ami talán a gazdasági körülményeknél is rosszabb volt, az elmérge­sedett zűrzavaros személyi ügyeket. A rendcsinálás megkezdő­dött. Rövid idő alatt nem ke­vesebb mint 47 embert küld­tek el a nem túlságosan nagy létszámú termelőszövet­kezetből, a 47„ akinek kezé­be adták a munkakönyvét, egy erdőmérnök volt. Hogy milyen állapotok uralkodtak a termelőszövetkezetben, ar­ra talán némileg következtet­ni enged az a tény, hogy bú­zából 4 mázsás termést ta­karítottak be holdanként. ami nem is csoda, hiszen a kulcsfontosságú helyeken — beleértve ebbe éppen a volt, a régi termelőszövetkezeti el­nököt — senki nem állt fel­adata magaslatán. A fűrész­üzem vezetője például tánc- dalénekesi szakmával ren­delkezett, de valahogy még­is kiérdemelte a bizalmat a telepvezetői állásra. Az asz­talosműhelyben többek kö­zött egy régi legendákból táplálkozó halálmotoros is dolgozott. Egyszóval, nem volt köny- nyű rendet teremteni. Nem volt könnyű, de sikerült, tjj vezetőség vette át az irányi- tást, s az sem volt mindegy, hogy a 11-es vezetőségi lét­szám hétre csökkent Sürgő­sen hozzáláttak annak a fel­méréséhez, hogy egyáltalán mit érdemes csinálni. Ha­mar kiderült, hogy a fűrész­üzem nem rentábilis. Felszá­moltak minden olyan tényke­dést, ami nem felett meg a szigorú gazdaságossági kö­vetelményeknek. Másfél mil­lió forintot költöttek a tel­jesen elhanyagolt géppark felújítására. A termelőszö­vetkezet fiatárában csak azo­kat a területeket vetették be. ahól géppel lehet aratni, s 1974-hsn Egercsehi történe­tében először aratott kom­bájn. A termelőszövetkezet dol­gozói is megérezték, hogy új korszak kezdődik a gazda­ság életében. Szorgalmas és becsületes munka váltotta fel a eivódásos időket. A megújhodott termelőszövet­kezet pedig még tovább lé­pett. Fölismerték, hogy a kétezer hektáros területen, a természeti körülmények miatt nem lehetnek Igazán versenyképesek, nem, lehet hatékonyan gazdálkodni. A közgyűlés kimondta a bél­apátfalvi nagy termelőszö­vetkezettel az egyesülést. Ja­nuár elsejétől már egy nagy gazdaságként folytatják mun­kájukat a sok vihart megért egercsehiek. Persze, az új élet már- ta­valy elkezdődött. Együtt ala­kították ki az új terveket, amelyekben Egercsehi na­gyon fontos feladatot kap; négy-öt éven belül 10 ezer darabra kívánjak fejleszteni a juhállományt, s ennek a bázisa a régi egercsehi ter­melőszövetkezet, amely nem­csak nevet változtatott az új esztendő első napjával, ha­nem. már az óesztendőben rendet csinált saját portá­ján, hogy tiszta lappal tud­jon indulni a közösen vá­lasztott új úton. Sa, A. tóm; tumékeinket szívesen vásárolják külföldön is. Kü­lönben aligha tudtuk volna bővíteni külföldi piacainkat. Az elmúlt évben termelé­sünk 26,7 százalékát expor­táltuk, ezen belül a termékek 8,4 százalékút tőkés piacon értékesítettük. Több külföl­di céggel állunk üzleti kap­csolatban, és tárgyalásokat folytatunk korszerű technika, technológia megvásárlásáról. Imerkedünk már a mflanyag- tubus-gyártással. műszaki kö­vetelményeivel is. Elképzel­hető, hogy 1975-ben már mi is megpróbáljuk. Ami meg az exportunkat illeti: azt ma a világon mindenkinek tudo­másul kell vennie, hogy a világpiacon csak jó minősége termékekkel és pontos szál­lításokkal lehet versenyben maradni. Egyszerre kell adni a szépet ég a jót, ezért az elkövetkezendő években a minőség javítására vállala­tunknál Is még nagyobb gon­dot kell fordítani. Itt szeret­ném elmondani továbbá azt is. hogy az idén az exportte­vékenységünk fokozása mel­lett a hazai konzerv- és élel­miszeripart „célozzuk” meg elsősorban. Tesszük ezt an­nál is inkább, mert egyrészt dobozaink, tubusaink min­den szempontból .megfelel­nek a hazai és külföldi kö­vetelményeknek, másrészt az élelmiszer- és konzerv­iparnak még elég kevés ter­méke jelenik meg korszerű csomagolásban az üzletekben, a piacokon. Ötletünk az élel­miszeripar üzemeiben is tet­szést váltott ki. A Hatvani Konzervgyárral már fel 1« vettük a kapcsolatot. — Nemcsak a népgazda­ság, <te a vállalat érdeke is a takarékos gazdálko­dás. a belső tartalékok hasznosítása, az üzem- és munkaszervezés korsze­rűsítése. Bizonyára a Mátravidéki Fémművek- bea is van még az emlí­tett területeken is tenni - valós — Nem is kevés. Saeren­ueére ez a kollektíva szereti az újat, nem fél a magasabb követelményektől, és igen sok okos ötlete és javaslata is van. Erre a jó egyetértésre alapozva kívánjuk munkánk hiányosságait felszámol n i. Most készülnek azok az in­tézkedések, amelyek az anyagtakarékOKüágot szoraal- mazsák majd, felhasználjuk a még hasznosítható hulla­dékanyagokat. többet várunk a DH-munkarendszertöl is, feltérképezzük az újabb bel­ső tartalékokat, mérlegeljük a költséggazdálkodás további ésszerűsítésének lehetőségeit is. Mindezek nemcsak gazda­sági, hanem politikai felada­tot is jelentenek valamenv- nyiünknek. / — Végezel ül még ee s kérdés: mit ígér az 1975- ös esztendő a Máira,vi­déki Fémmű veknek? — Mindenekelőtt sok szép munkát. Terveink, feladata­ink Ismertek és biztatóak Tovább növeljük termelé­sünket, munkánkra alapozva emeljük dolgozóink jövedel­mét, mintegy egymillió fo- nntttí támogatjuk ez évben lakasifbtésüket A központi döntésekkel összhangban ex­portunkon belül elsősorban a tőkés piacainkat bővítjük, a múlt évi 8,4 százalékról 16,4- re növeljük a tőkés piacokra irányuló "termékeinket. A kollektíva másik nagy cél­kitűzése pedig: az elsők kö­zött végezni a kongresszusi es a jubileumi munkaver­senyben. Bizakodunk, opti­misták vagyunk... Mint az elmondottak js bi­zonyítják: nem ok nélkül, Koős Jozsel NÉMÍSMCí 1976. jamtar Ili, vásár min >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom