Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
.0) N »>, « C bo 5 E vö s o TJ 3 «•»* s 0 M '<!> Jé! * te ‘<D N 50 <D S 8ASS ER\T' '♦ Or«um Őrzöm a csónakot a láthatatlant ahogy araszol siklik ahogy kiköt a parton és megáll mellette az éjszaka királya a Hold őrzöm a csendbe keretezett láncot az evezőkön a tenyerek szorítását a bámuló halszemeket őrzöm a csónakban felejtett reményt az eltaposott cigarettavéget valakit aki visszajött t és kézenfogta a lányt a barna szeműt őrzöm a vizekre hulló örömöt s a távoli szigetet a hullámok hajnali horizontján SIMÁI MIHALI: Csönd és szó között Holdsarlő hangon, pontosan olyan ívben mint a farktollaik, elsőt kukorékolnak * a korahajnali kakasok Szaggatott, súlyos tarajukat hátravetik, szárnyuk néha beleakad a félhomályba, verdesnek csönd és szó között, de végül percenként pirosabbakat robbanva, újra meg újra szétveti csőrüket a szivükből-szakadt kiáltás. Mert kell. hogy fölpirkadjanak egyszer a brunzba-zárt arcok. s hogy a virradat lovai hasig harmatban és kalászban gázoljanak át a gyönyörű búzaföldön. UCumőrs zolqádal Whisky Szicíliai történet. A templomi előtt kis téren két legény beszélget: — És nem volt meglepetve Sdgnor Bartulozzi, amikor megkérted a lánya kesét? » — Már hogyne lett volna. A revolver is kiesett a kezéből ... — Szeretném, ha a fiam pedagógus lenne — mondja az egyik mama. — És van rá hajlama? — Ezt még nem . lehet megállapítani, mindenesetre nagyon szereti a hosszú iskolai szüneteket... — A ml üzemi konyhánkon ebben az évben három vezetőt váltottak le, két könyvelőt és bárom szakácsot. Csak az étlap maradt változatlan... Es hogyan érzitek magatokat a szép új, modern lakásban? — Nagyszerűen. Eddig még egyszer sem veszekedtünk a feleségemmel. — Csakugyan? — Egyikünk sem akarja megkockáztatni, hogy az ajtó a fejére essék... .4 férj megkérdezi a feleségét: — Mit szeretnél a 15. házassági évfordulónkra: egy irhabundát, 'vagy egy bulgáriai utazást? — Utazzunk el Bulgáriába. Hallottam, hogy ott olcsóbbak az irhabundák. Házastársak egymás között: — Nem engedem, hogy levágasd rövidre a hajad! — Te sem kérted a beleegyezésemet, amikor elkezd- tél kopaszodni... A bíróságon. —• Ez hihetetlen! Vádlót, hogyan jutott az eszébe, hogy, tisztes öregember létére, 80 éves korában lopjon autót? — Tudja, bíró úr, as?, én fiatalkoromban még nem voltak autók >., — Foglalkozása'! — Imitator vagyok. — A cirkuszban, a varietében, vagy a televízióban? —. Nem, lapáttal dölgo— Mondja és tegnap is megpofozták a kocsmában? — Meg bizony. — Es mit csinált? — Amit máskor. Borogatást tettem rá. A főnök a beosztottjának: — Sajnálom, de nem tehetek kivételt. Ha szabadnapot adok önnek, minden dolgozó megköveteli, mihelyt négyes ikrei születnek! Hét író beszélget. — Darabot írok. Két felvonást már meg is írtam. A harmadikban szeretném, ha a bűnös meghalna, csak nem tudom, hogyan. — Nagyon egyszerű.. Add oda neki elolvasni az első két felvonást! Társaságban. Az egyik férj panaszkodik a másiknak: — Rettenetesen fáradt vagyok. De előbb még flörtölnöm kell egy szép asszonynyal, Hogy á feleségem végre felkeljen és hazamehessünk. A katona jelentkezik az orvosnál. Az orvos megvizsgálja, majd megkérdezi tőle: — Mondja, ha civilben lenne, akkor is orvoshoz menne ezzel a panasszal? A katona gondolkodik, majd kijelenti: — Az igazat megvallva, nem. Az orvost hívnám ki a lakásomra. Egy asszony panaszkodik a panelházban: — Miért olyan vékonyak ezek a falak, ha az ember aludni akar és miért olyan vastagok, ha hallgatózni? — Mama, a papa már megint részeg! — Honnan tudod? — A fürdőszobában borotválja a tükröt. Egy férfi az újságárusnál 200 koronással akar fizetni. — Nem tudok visszaadni, majd holnap kifizeti — mondja az újságárus. .— És ha holnapra meghalok? — Mondja már, az a pár ’"íróim... — Fiú, mozogj már, ne állj itt olyan ostobán, mintha vendég lennél! — figyelmezteti a föpincér a kis»-, gítő pincért. éhínség Azt mindenki tudja, hogy sört és számos más szeszes italt gabonafélékből állítanak elő. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az amerikaiak elfogyasztotta italmennyiséghez felhasznált gabonával körülbelül 40—50 millió embert lehetne táplálni. Ezt az adatot a Harvard egyetem táplálkozástudományi tanszékének munkatársa, Jean Mayer hozta nyilvánosságra. Felszólította honfitársait, hogy csökkentsék a szeszesital-fogyasztást, hogy több gabonát juttathassanak a rászoruló országoknak. „Természetesen nem a szesztilalom Ismételt bevezetése a célom — Jelentette ki.'— Csak egy kis mértékletességet kérek. Csodaszer lenne egészségünk, ^zsebünk és elsősorban lelkiismeretünk számára*’. > Jó üzlet a najvmania divatja Milánóban, a La Goccia boltocskában a múltat árusítják. Mindazok, akik nosztalgikus vágyat éreznek a harmincas éves divatja után, megtalálhatják a boltban a mind ez ideig fiókok mélyen porosodott viasz próbababákat, puhatestű, porcelanfejű hajasbabákat, díszvázákat, szecesz- sziós stílusú plakátokat, stb. És milyen jó áron kelnek el a múltnak ezek a maradványai. Az árak elképesztőek. Egy rongyos szélű plakát ára 15 ezer líra. Szanehagyott, ónozott doboz 10 ezer líra. A hajasbabákat 70—200 ezer líráért árusítják. Egy 1939-ből való rádió 20 ezer líra. Egy szecessziós stílusú aranyozott, fémszobrocskát potom 150 ezerért vásárolhatnak az érdeklődők. A milánói butik tulajdonosának véleménye szerint olyan nagy az érdeklődés a harmincas évek divatja iránt, hogy csakhamar elfogy minden fellelhető apróság. Különben mi mindennek lehet pagy árat szabni, ha vevő akad rá! New Yorkban egy árverésien az egyik első Coca Cola- reklám 5 millió lírának megfelelő összegért cserélt gazdát. Uram, megengedné, hogy kiraboljam? New Yorkban a Manufacturers Hannover Bank egyik fiókjába belépett egy elegáns, középmagas úr, hóna alatt egy szivardobozzal. Az igazgatóval akart beszélni, aki nyomban fogadta is. Amint a hibátlan eleganciával öltözött úriember helyet foglalt, a legnagyobb udvariassággal felkérte az igazgatót: írjon alá egy csekket 86 ezer dollárról és az összeget fizesse ki nyomban készpénzben, tekintettel arra, hogy „a szivardobozban időzített bomba van és másik két bombát már korábban elhelyeztem a bank épületében”. Az új Arséne Lupin hihetetlen nyugalommal várakozott körülbelül egy órán át, míg a pénztáros az igazgatónak-összeszedte a kívánt összeget Ezután udvariasan megköszönte a tökéletes kiszolgálást, majd senkitől sem zavartatva nyugodtan kisétált a bank épületéből. — Mész U fe utána,! — mormogtam dühösen, amikor végre magamra maradtam a megmaradt fél kesztyűvel és szó nélkül kivágtam az ablakon az átkozottat, mert az igazság az, hogy fogalmam sincs, hogyan és miként veszthettem el a fél pár kesztyűmet. Más rendes ember elveszti az egész párat Én csak a felét... — Jó napot, uram — mondta a küszöbön álló férfi, amikor a csengetésre ajtót nyitottam.., Tessék! — nyomtaa markomba a fél pár kesztyűt, amit az imént dobtam ki az ablakon... — Tessék. Tegnap a kocsiban tetszett hagyni. Visszahoztam — mondta mosolyogva 1 és távozott. Mint az l őrült rohantam , le ■ az utcára. Az abla■ kon kidobott másik ' fél pár után. Már I nem volt meg. Elvit- ’ te valaki. t liehet, hogy egy t balkezes ember, aki t a jobbon hord kesz- f tyűt, s hallal fog ke- % zed? Más is lehet > zseni, nemcsak én. \ (egri! kesztyű Á kesztyű fekete volt. Főbb jellemzői: kettő darab, azaz egy pár volt. Fekete volt. És volt. Ma reggel keresem a kesztyűimet, csak a kesztyűm találom. Az egyes és a többe szám viszonya itt tragédiát takar. Volt egy pár kesztyűm és marad egy darab balkezes kesztyű. — Már megint elvesztetted? — Mi az, hogy megint? Kikérem magamnak ezeket az otromba célzásokat a szenilitásomra. Tavaly vesztettem el utoljára egy pár kesztyűt, de az már annyira rongyos volt méltatlankodom, hogy feleségem kandi szemmel és alig leplezett örömmel, hogy ni, megint ostobának bizonyult a férje, s az ilyesmi a nőket néhány évi házasság után igen boldoggá tesz, szóval, hogy a feleségem kandi-boldog szemmel lesi, mint matatok a kesztyű után. — Hol vesztetted el? — Egyáltalában miből gondolod, hogy elvesztettem? Egyelőre még keresem. Aki keres, az talál. A fene egye meg, itt sincs-... — Nem is hiszem, hogy a kesztyűd fele a farzsebedben lenne. —• Hát vedd tudomásul, hogy nem is vesztettem el. Meguntam. A jobb kezemre való kesztyűmet egyszerűen meguntam. Állandóan lehúzni a kézfogásnál, aztán vissza, megint lehúzni és megint vissza. Fogtam és eldobtam. Most, ha jön valaki és kezet nyújt, egyszerűen odaadom az erre készen tartott kesztyűtlen kezem, míg a másikon ott a kesztyű... Hát így és ezért — mondtam lelkesen. — Zseniális, ugye? — Te nem vagy normális — jegyezte meg nejem döbbenten. mert soha nem volt érzéke « finom és megkapó ötletek, az egyéniség sajátos varázsa, s a találékonyság iránt, ha azok ' bennem voltak. (egri) Titkosnapló Nyelvművelő rovatunkban nem véletlenül írunk Gárdonyi Géza titkosírással feljegyzett és a napokban megjelent könyvéről. Akik szeretik anyanyelvűnket, és arra törekednek, hogy minél árnyaltabban fejezzék ki gondolataikat, haszonnal forgathatják e kiadvány lapjait. A címe megtévesztő, mert, nem „tusokkal” terhes ez a könyvecske: nincsenek benne valóban titkos, eddig nem ismert közlések, adatok. Hogy rovatunkban külön is felhívjuk olvasóink figyelmét erre a kiadványra, annak ez a magyarázó oka: Gárdonyi titkosnaplójának közleményei között sok olyan gondolatot, szempontot és gyakorlati jellegű példasort találunk, amely napjaink korszerű nyelvművelő munkájában is jól gyümölcsöz- tethető. Különösen sokan tanulhatunk azokból a bejegyzésekből, amelyekben Gárdonyi arról szól, hogyan kell bánni gazdaságosan a nyelvi- formákkal, hogyan kell válogatnunk a gazdag rokon- értelmű szósorból, hogy a legmegfelelőbb szó vállalja a beszédhelyzethez, a nyelvi valósághoz legjobban illő közlő és ábrázoló szerepet. Figyeljük meg, milyen gazdag példatárt kínál pl. Gárdonyi számunkra a szólás, a beszélés különböző árnyalatainak, formáinak kifejezésére: beszél, szól, motyog, sziszeg, susog, suttog, sus- mog, sesesusál, sepeg, rebeg, rebesget, handabandáz, szaval, szónokol, sápítozik, harsogtad A gyermek; gagyog, gügyög, gőgicsél, pöntyög, csacsog. A vén: rekécsel, rekedez, hákog stb., stb. A legkorszerűbb retorikai, közléselméleti vizsgálat és gyakorlat számára is találunk e kiadványban jól használható tanácsokat. Most csak azokat a példákat idézzük, amelyek a tömör, a gazdaságos fogalmazásra törekvésünkben nyújthatnak számunkra valóban használható szempontokat. Gárdonyi szerint hagyjuk el mindazt írásunkból, beszédünkből, ami nem lényeges. Különösen fogjuk rövidre a bevezető mondatokat A,gazdasá- gos fogalmazással együtt jár a stílus könnyűsége, világossága, elevensége, áttekinthetősége és kereksége. Arra is törekednünk kell, hogy a mondanivalót érdekesen fogalmazzuk meg. Gárdonyi ezt a nyelvi formát gyakran használja-: „telegrafikus rövidség”. Arra utal vele, hogy a. gazdaságos, tömör fogalmazásban ne legyen több szó mint mondanivaló. Ha fizetnünk kell minden szóért: meggondoljuk, mi maradjon benn a távirat szövegében, Jó gyakorlati tanáé*: érdemes megfogadnunk. Dr. Bakos József tífCÍH
