Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Számottevő eredmények — Következetességet igénylő feladatok Újévi »sínes msönes... Ez aztán a népszerűség csim- horasszoja! Egy skót autótol­vajt ugyancsak furdalta a lel­kiismerete. amikor észrevette, hogy éppen a legismertebb fo- >ci-sztár sportkocsiját tulajdo­nította el Még ugyanazon az éjszakán a focista háza elé haj­tott és otthagyta a kocsit. A jogos tulajdonos, mikor reg­ed beült kocsijába, a követke­ző szövegű cédulát találta az illésen: — „Legközelebb nem csinálok ilyen baklövést. Ké­rem ne haragudjon rám!” Alá­írás: „egy focirajongó autótol­vaj!** * A kanadai Vancouverben nem* régen több mint kétszáz em­ber ült a fürdőkádban, ami persze nem lenne érdekes, ha fürdés céljából ültek volna be­le. Ezekkel a kádakkal azon­ban „gyorsasági motorversenyt** rendeztek a tengeren, méghoz­zá több ország leggyorsabb für­dőkádjának részvételével. Érdekes, hogy a különleges sportverseny győztes kádjának résztvevőjét a szigorú zsűri diszkvalifikálta, mert kiderült, hogy* túl kevés viz volt a „jár­müvében”. Így a másodiknak „befutó” mexikói kád lett az első 2.06 másodperces idővel, ami „kádgy or sasági* * világcsúcs­nak számit. Az óriási érdeklődéssel kísért verseny alatt — mint arról hír­adások beszámolták — sok für­dőkád megunta az erőfeszítést és elsüllyedt, úgy. hogy a men­tőmotorosoknak kellett őket ki­menteméi* A nemrégen ttó-ik születés­napját ünneplő Max Mosko- victól, az egykori neves ököl­vívó bajnoktól megkérdezték: arulja el, hogy mi a „recept­je” a hosszú elet titkának: — Csak whiskybe tunkolt kenyeret eszem! Ennél nagyobb gyönyörűséget nem ismer a gyomrom! — mondta az ámul­dozó riportereknek az idős bok­szold. BrazMában, ahol a vttég leg­fanatikusabb szurkolói látogat­ják a mérkőzéseket, hogy győ­zelemre buzdítsák kedvenc csa­patukat, történt az alábbi, nem mindennapi eset. Az egyik rangos bajnoki ta­lálkozón zsúfolásig megteltek a lelátók. Még egy gombostűt sem lehetett volna leejteni — ■izokták mondani. Feltűnt, hogy az efsó sorban, egy talpig feketébe öltözött szurkoló mellett egy üres hely volt, mire rárohantak. — Ez a hely a feleségemet Il­leti/ — mondta izgatottságtól remegő hangon. — De hói a félesége? — kér­dezték kiváncsion a szurkolók. — Meghalt! — szólt a gyászoló férj lesújtó válasza. — Akkor miért nem adta át <r jegyéi ismerőseinek, jóbará- lamak? —• faggatták tovább a most már türelmeüen szurko­lók. —" Nem lehetem — válaszolta — mind a feleségem temetésén vannak! Dr. Beckl Sándor, az OTSH elnöke az 1974-es esztendő be­fej eztevel az MT*L-nek adott nyilatkozatban értékelte a ma­gyar testnevelési és sportmoz­galom eredményeit, helyzetét. — Egy évvel ezelőtt is készí­tettünk mérleget és akkor úgy értékeltük a helyzetet, hogy a rend és a fegyelem megszilár­dítás^ a további eredmények egyik legfontosabb feltétele — mondotta dr. Beckl Sándor. — Ennek figyelembevételével is elmondhatjuk, hogy sportmoz­galmunk és a sportirányítás szá­mára 1974 kedvező fejlődést ho­zott. Nagyobb figyelem köze­pette végezhettük tervező, irá­nyító és szervező tevékenysé­günket, jelentősen előreléptünk a feltételek megteremtésében is. — Hallhatnánk részleteket? — Az iskolai testnevelés, és sport fejlesztése érdekében tett sokirányú intézkedések már kez­dik éreztetni kedvező hatásunat és nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövőt illetően különleges fon­tosságúak. Ugyanez mondható el arról is, hogy a tanácsok ma már a gazda szemével figyelik, gondozzák a testnevelés és sport területét. Megyei és városi szin­ten a területfejlesztési progra­mokba is beillesztették a test­nevelés, a sportolás, az egész­ségesebb körülményeik közötti élet megteremtését. — Van-e fejlődés a tömeg­sportban? — Igen, 1974 a tömegtestoe- velés és sportolás kiszélesítésé­ben is előrelépést hozott. Az or­szágos sportnapok eseménysoro­zata külön is jelentős hatással volt, az érezhetően növekvő igé­nyekre. A falusi dolgozók spar- takiádján, továbbá a munka­helyi spartakiádok eseményein több. mint nyolcszázezren vettek részt. További három százezjer dolgozó — többségében fiatal — szerepelt rendszeresen az OSN esztendejében az alapfokú sport- eseményeken, rendezvényeken. A szervezésben a sport egyesüle­tek vezetői, a szakemberek, a tanintézetek nevelői, az igen nagy számú szakszervezeti, KISZ- és sport társadalmi ak­tivista jó munkát végzett. — Mik m további lehetőségek, teendők? — Hazánkban — az életkörül­mények változása, a sajtó, a rádió és a televízió eredmé­nyes figyelemfelkeltő és ági ta­tív tevékenysége nyomán — ma már a testedzés és sportolás iránt folyamatoan növekednek az igények. Feladatunk, hogy ezeket minden szinten jobban kielégítsük, ezért arra keli tö­rekedni, hogy mindinkább elő­térbe kerüljön a testedzésben és sportolásban a rendszeresség. Ehhez 1975-ben már több lehe­tőség nyílik ismert arttétikai állásfoglalás nyomán. A gya­korlati megvalósítás az atlétika mellett szinte valamennyi sport­ág alapjainak szélesítését, a rendszeres sportolásnak a meg­valósítását eredményezheti. Az atlétika mellett egyre sürgetőbb az igény a • úszósportttal, az úszással kapcsolatos hasonló ha­tározatra. Bizonyos, hogy az úszósport felkarolása, az ezzel, kapcsolatos igények szinte va­lamennyi területen nyitott ka­pukra lelnek, megértésre és se­gítésre fognak találni. Mindez megfelel a pátrkongresszusra kiadott irányelvek szellemének, amely a testnevelésben és ' a sportban az iskolai testnevelés és tömegsport kiemelt fontossá­gára hívja fel a figyelmet. — Történt-e előbbrelépés az erkölcsi nevelés területén? — 1974-ben a sportegyesületek és a szakszövetségek vezetői a nevelési feladatok végrehajtását is fontos feladatnak tartották, zömében megfelelően foglalkoz­tak a sportolók emberi és er­kölcsi arculatának, magatartá­sának formálásával. Erinek nagy szerepe volt abban, hogy a vá­logatottak előkészületeit a leg­több sportágban a rend • és a fegyelem jellemezte, örültünk annak, hogy a nagy tapaszta­lattal rendelkező szakemberek mellett egyre több fiatal edző kapcsolódott a munkába. Pél­damutatásuk, pedagógiai érzé­kük, a fiatalokkal való bánni tudásuk alapján mind nagyobb hatást tudnak gyakorolni a fia­tal sportolók jellemének, erköl­csi-akarati tulajdonságainak jó irányban történő formálására. Mindennek további biztosítására 1975. elején országos nevelési konferenciát szerveztünk, amely­nek anyagát a területen és a sportegyesületekben is megtár­gyalják, feldolgozzák. —. Hogyan értékeli sportoló­ink nemzetközi szereplését? — A versenyévadot már foko­zatosan a soron következő olim­pia előkészületének szolgálatába állítottuk. Sportolók és szakem­berek a felkészülésben a hosszú időtartamú, nagy terjedelmű ed­zésmunka elvégzésére töreked- • tek, s zömében el is érték a ki­tűzött célokat. 1974-ben 34 sportág 51 világ- versenyén vettek részt legjobb­jaink. Az olimpián is műsor­ban szereplő sportágak közül húszban tartottak olyan világ- versenyt, amelyben össze lehe­tett hasonlítani eredményeinket, sportolóink, válogatott csapata­ink felkészültségi állapotát a vi­lág legjobbjaival. Az így szerzett 8 aranyérem, a 7 második és a ll harmadik hely a továbbiak­ban még 40 IV—VI. helyezés, az összességében elért 217 olimpiai pont azt jelenti: az oiimpiász félidejében a világ élvonalával nagyjában lépést tudtunk tarta­ni. — Az olimpiai sportágainkon kívül mindenekelőtt asztalite­niszben és tekében állták meg világversenyen válogatottaink a helyüket. — Sportágainkat illetően biz­tatónak ítéljük meg helyzetün­ket kajak-kenuban, asztalite­niszben, férfi tornában, vízi­labdában és a férfi úszóknál: bizonyos fejlődés jelei mutat­koznak atlétikában, cselgáncs­ban, öttusában, tekében. Nem tudtuk a célkitűzéseinket telje­síteni birkózásban, evezésben, kerékpárban, ökölvívásban, súlyemelésben, sőt bizonyos mértékig a női tornában sem. Hasonlókat kell megállapítani vívóinkról és olimpiai labdajá­tékaink válogatottjairól. Idén sem tudtunk fejlődést mutató eredményt elérni íjászatban, férfi kosárlabdában, férfi röp­labdában, vitorlázásban és nem fejlődtek műugróink sem. — Ügy látjuk, hogy alapos elemzés után rögzítenünk kell ■néhány sportág nemzetközi jel­lemzőit, tovább kutatva a ver­senyzők előkészítésében a leg­modernebb módszereket. Fontos szakmai és nevelési követelmé­nyeket kell az élvonalban sze­replő sportágaink elé állítani. Remélhetően ebben nagy segít­séget kapnak szakembereink, sportolóink a sportorvosoktól és a tudományos területen tevé­kenykedők részéről is. — Hogyan itcli meg labdarú­gó sportunk jelenlegi helyze­tét? — Ismeretes, hogy az elmúlt év labdarúgásunk'szempontjából nagy jelentőségű volt. E sport­águnk elmaradt a nemzetközi követelményektől, sőt sportmoz­galmunk más területeinek fej­lődésétől is. Az OTSH ismert ál­lásfoglalása óta a labdarúgás vezetésében az egéz labdarúgó életünk a felemelkedés érdeké­ben sok rányú tevékenység zaj­lott le. A kezdeti szakaszban fellépésünk sokszor váltott ki ellenkezést, találkoztunk értet­lenséggel, nem egyszer még az intézkedések jogosságát is vi­tatták. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a sportág helyzete egyik napról a másikra nem változhat meg, úgy látjuk azonban, hogy megteremtettük a szükséges változás alapfelté­teleit. Tiszta és világos az az út, amelyen járni akarunk. Meggyőződésünk, hogy gyöke­res változás most már a tettek arányában következhet be! A labdarúgó szövetség vezetői is egyértelműen jelölték meg a klubokkal, szakemberekkel, já­tékosokkal szembeni követelmé­nyeket. A labdarúgás helyzeté­nek jó irányú változása alapve­tően a labdarúgás területén te­vékenykedők kötelessége, ami­hez azonban türelemre, megér­tésre és bizonyos időre is szük­ség van. — Melyek az 197S. évi legfon­tosabb feladatok? — Ügy ítéljük meg, hogy egy általános testedzési rendszer megalkotása egyre inkább elér­hető közelségbe kerül. Az első lépéseket az atlétikai állásfog­lalással már megtettük, ugyan­ezt tervezzük más alapsport­ágakban Is. Változatlanul foko­zott figyelmet kívánunk szen­telni a nevelőmunkának, mivel ifjúságunk mindenoldalú formá­lásában ezt is alapvető társa­dalmi követelménynek tartjuk számon. Nagy munka vár ránk a mentreáli felkészülés 1975. évi szakaszának teljesítésében is . . . — A sportolóknak, sportveze­tőknek, edzőknek, szakemberek­nek, társadalmi munkásoknak, a szurkolóknak, minden sport­ban résztvevőknek és azt ked­velőknek sok sikert, jó eredmé­nyeket kívánok az új esztend- dőben. Bízom abban, hogy az 1975-ös esendő a magyar sport fejlődésének újabb sikeres éve lesz. I szakszervezeti sporttevékenységben legfontosabb terület a munkahely ismét eitert egy ér, ismét gaz­dagabbak lettünk egy sor do­loggal az élet valamennyi terü­letén — így a testnevelési és sportmozgalomban is. Az állami irányítás 1974. évi megvalósítá­sával új helyzet alakult ki e széles alapokon nyugvó mozga­lomban. Érmek megfelelően vál­tozott, erősödött például a szak- szervezetek szerepe is. Melyek voltaik tebát az 1974. ér főbb feladatai megyénkben a szak- szervezeti sporttevékenység előtt, mű sikerült ebből meg­valósítani, milyen tapasztalatok születtek, s milyen új tenniva­lókat, feladatokat állít a moz­galom e&ó az új ér, az 1979-ös esztendő? Ezekkel a kérdések­kel „kopogtattunk be" Szegem Romához, az SZMT testnevelési és sportbizottságának sezetőjé- Ive* ?osan leszögezi, hogy a pért sportpolitikájának hatékonyabb megvalósítására fokozni kell a ^szakszervezetek szerepét és fe­lelősségét a testnevelési és sport- mozgalomban, az állami szer­vekkel összhangban — mondot­ta. — A SZOT elnökségének 1973. október 1-4 határozata pedig megjelölte megváltozott helyzet elvi és gyakorlati kérdé­siben a hosszabb távra szóló követendő utat és módszereket. A fentiek alapján az SZMT el­nöksége intézkedési tervben hagyta jóvá a mi feladatainkat. Va. a terv nagyon részletesen írta elő a tennivalókat, amely­nek mindé® pontját — terjede­lem híján —, felsorolni nem lehet. Tgy tehát csak a főbb dolgokról beszélek. Az intézke­dési terv 9 pontban szabta meg adatát, amely kimondja, hogy a testnevelési és sportmunkát égy dekvédelmi, a nevelő tevékeny­ig szerves részének tekinti, hészt vesz a megyei aportpoü- tika kialakításában, végrehajtá­sban és ellenőrzésében. A sport­bizottság a megyei sporthivata­lai a konkrét tennivalók érde­kében külön együttműködési II9& Jmpir u megállapodást kőt. A tömegek testnevelését és sportját szorgal­mazzuk, de a versenysportban is jelentős feladatokat vállalunk magunkra. A szervezett termé­szetjárást bővítjük a természet­járó szakosztályok hatásköreivel együtt. Tovább szorgalmazzuk a munkahelyi testnevelést, a munkásszállók lakóinak tested­zését stb. Az SZMT megszabta a feladatokat a szakmai közép- szervek és alapszervek részére is. Meghatározta a szervezés sajátos tennivalóit, az együtt­működés lehetőségeit « illeté­kes társszervetekéi. — Munkánkat tervszerűen vé­geztük ás eredményesen. Az el­múlt évbe® erősödött a mozga­lom, amelyet a résztvevők szá­mának 15—20 százalékos növeke­dése is igazolt. A megye szer­vezett dolgozóinak mintegy 20 százalékát, kb. 20 ezer főt si­került rendszeresen bevonni a szervezett tömegsport különböző formáiba. A munkahelyi spar- takiádokon — megyei, területi, országos — kb. 13 ezer fő vett részt. A szakmai sportnapokon hétezer ember. Egyéb jellegű vesrenyeken mintegy 2000 em­ber sportolt. Az idén kőzet 300 fő vett részt különböző sport­vezetői tanfolyamon. Itt a szak­mai feladatok mellett a sport szerveszeti kérdéseivel és sport- politikai tudnivalókkal ismer­kedtek meg a hallgatók. Ezek a tanfolyamok elérték céljukat, nemcsak tömegesen vettek * raj*», hanem mint az-----cfanények is bizonyítják, a gyakorlatban is végre tudták hajtani azokat a tennivalókat, amelyeket elvártunk tőlük. — Melyék voltak a főbb to- mUségok? — A határozatok eljutottak a SZOT és SZMT szintről az alap­szervezetekhez. de annak gya­korlati feldolgozása még nem mindenütt valósult meg, bár az érdeklődés iránta jelentős. Töre­kedni kell az igények és a le­hetőségek összhangjának bizto­sítására 4a. Itt érdemei említést, hogy a szakszervezeteik a töme­gek testnevelését és sportját el­sődlegesnek tekintik, de a hatá­rozatok szellemében a testne- jRié» 4* «port «omégé* ják, amelyben a tömegsport és a magas színvonalú sport fej­lesztése egyaránt fontos tenni­való. — A szakszervezeti sporttevé­kenységben legfontosabb terület a munkahely. Az emberi kap­csolatok alakulására ugyanis a munkahely van a legnagyobb hatással. E környezetben bonta­kozik ki az egymást segítő kö­zösségi tevékenység, itt alakul­nak meg a tudatfejlődést is erő­sen befolyásoló szocialista brigá­dok. Itt jelentkezik a pihenés, az üdülés, az egészségügy, az élet- és munkakörülmények, a nevelés — általában az érdek- védelem egész problematikája, ami a szakszervezeti munkának is egyik fő területe. Tehát eze­ket az igényeket a szakszerve­zetek hivatottak helyes irányba terelni és kielégíteni, illetve ha­tékonyan közreműködni, hogy mind a tömeg testnevelésben, mind a vesrenyszerű sportolás­ban minél több dolgozó vegyen részt. Nem érvényesül még tel­jes egészében az az igazság, hogy a testnevelést és a sportot a szakszervezet össztevékenysé- gének egyenrangú részének kell tekinteni, bár egyes területeken eltúlozzák, amikor állítják, hogy beépült az érdekvédelmi mun­kába. Sajnos ezek a megfogal­mazások nem a valós helyzetet tükrözik, mert még csak ott tartunk, hogy elindult egy ked­vező folyamat. összességében mégis elmondhatjuk, a jelentős fejlődés elérését segítette a szé­les körű társadalmi összefogás, ami kialakult a KISZ, az MHSZ, az állami- és egyéb társadalmi szervekkel. Szükséges azonban a további előrelépte érdekében, hogy az együttműködés néhány pontját módosítsuk. — Melyek az úf év tennivalói? — A mi munkánk alapját is a párt XI. kongresszusának irány­elvei határozhatják meg, amely kimondja, hogy a „spotrmozga- lomban az iskolai testnevelés mellett, a dolgozók, tömegsport­ját kell előtérbe helyezni/* Ez egyszerű és világos megfogal­mazás minden sportvezető ré­szére. Törekedni kell majd ar­ra, hogy az efőbb említett ta­nulságok jó tapasztalatait to­vább fejlesszük, negatívumait pedig felszámoljuk. Szeretnénk elérni, hogy a SZOT határozata *z «topeaerveknéd maradófetrife nul érvényre jussanak. Ennek szervezését, segítését az egész apparátus feladatának kívánjuk tenni. f — A szakszervezetek az idén is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a természetjárás nép­szerűsítésére, tömegesítésére, • a szabad idő jobb te célszerűbb kihasználására, valamint a mun­kahelyi tetnevelésre. 1975-ben ezt a tevékenységünket még in­kább tervszerűbbé akarjuk ten­ni, a többi érdekeit szervek be­vonásával, hiszen ezeken a te­rületeken még nem használtunk ki mindent. — Az idei év programjainak különös jelentőséget ad az, hogy hogy most ünnepeljük majd hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Rendezvényeinket a jubileum jegyében bonyolít­juk le. Emellett kiemelt fel­adatnak tekintjük majd a vo­natkozó kongresszusi határoza­tok széles körű feldolgozását, ismertetését, megvalósítását. A feladatok megvalósításánál nagy súlyt helyezünk arra, hogy a soron következő szakszervezeti választások során a különböző szintű vezető testületekben és tisztségekben olyan személyek kerüljenek megválasztásra, akik értik, és meg tudják oldani sz előbb elmondottakat. — Milyen nagyobb rendezvé­nyekre számíthatunk? — Már elkészült az Idei év eseménynaptára. Ezek szerint januárban megkezdődnek a munkahelyi spartakiád téli ver- senyszámainak üzemi döntői, majd folytatódik a járási, és vá­rosi vetélkedőkkel, március 9-én pedig Gyöngyösön a megyei döntővel. A nyári versenyszá­mok májusban kezdődnek, és szeptember 21-én Egerben feje­ződnek be. Emellett 14 szakmai sportnapra kerül sor 1975-ben. Ezek megyei döntőjét október 5-én bonyolítjuk le Gyöngyösön. Az egyéb versenyele kategóriá­jába kerül sor az üdülők sport- vetélkedőjére, a szakmunkás- tanulók olimpiájára, a munkás- szállásokon lakók versenyeire, futónapokra stb. Foly tájuk az ingyenes úszóoktatást, a SZOT parádsasvári gyermeküdülőjé­ben. A jubileum jegyében, ko­szorúzás! ünnepséggel egybe­kapcsolva, április 4-én, termé­szetjáró versenyt rendezünk Mátraházán, de lebonyolítjuk a már hagyományossá vált többi emlékversenyekét is. Még csak annyit, hogy egész évben fo­lyamatosan végezzük a tanfo­lyamok szervezését és rendezé­sét megyénkben —, mondotta befejezésül az SZMT testneve­lési te sportbizottságának veze­tője. Fazekas Istváa Szerda KOSSUTH 8.05 Versek 8.16 Nóták 8.59 Tamási Áron gyerekkoráról 10.00 Louis Armstrong felvételeiből • 10.30 A Szabó család 11.10 Üj évi hangverseny közvetítése Bécsből 13.35 Hangszerszólók 13.45 Losonczi Pál új évi köszöntője 13.55 Az MHV új lemezeiből 14.23 Népi muzsika 15.08 Tánczene 15.48 Kuba nemzeti ünnepén 16.18 Emlékek zenei múltunkból 16.48 Tömörkény-elbeszélés 17.05 Magyar zeneművészek portréja: Szokolay Sándor 18.05 Naszreddin Hodzsa kalandjai 18.36 Népdalok 19.10 Illyés Gyula: Hősökről beszélek 19.56 Bartók-, Rodály-művek 20.52 Petőfi: Szüléimhez 21.06 A pódiumon: M. Ferguson te zenekara 2.10 Erkel-operákból 23.00 Buzzati elbeszélései 23.10 Slágerturmix 0.10 Gesualdo-kóruesek PETŐFI 7.00 Romantikus zene 8.26 Petőfiről 9.00 Donizetti: Don Pasquafe, 3 felvonásom opera 10.50 Hangjáték Nagy Lajos novellájából 11.15 Tánczene 12.00 Jó ebédhez szél a nóta 12.38 Tavaszi tótágas. Hangjáték 14.00 Hello Dolly. Részletek 14.23 Kamarazene 15.20 Hortobágyi 15.40 Filmzene 16.05 Carmen. Operazé&zlet 16.58 Hangjáték 18.05 Csajkovszkij: Csipkerózsika — balettszvit 18.55 örökzöld dallamok 20.10 Rádiószínház 21.30 Művészlemezek 22.10 Könnyűzen 22.30 Sanzonok 23.10 Századunk zenéjéből Tea MAGYAR 9358 Flamencón keresztül. Spanyol zenés film 10.50 Csak gyerekeknek! KisfŰrnek ' 11.50 A csuka parancsára. Bábszínház 12.15 Üj évi Strauss-konoent Bécsből 14.53 Nyolc nap alatt a Föld körül. n. rész 15.45 A zöldnadrágos lovag. Vígjáték két részben 17.50 A mű, te ahogy látjuk. IV. rész 18.20 Kuba nemzeti ünnepén 18.40’ Magyar Parnasszus 19.25 Közönségszolgálat 19.30 Esti mese 19.45 Losoriözi Pál új évi köszöntője 20.00 Hírek 20.05 Kérem a következőt! Magyar rajzfilmsorozat. I. rész 20.20 Kosztolányi: Kínai kancsó. Tv-film 21.10 1974. évi Vendégeink voltak műsorából Kb.: 22.10 Hírek 2. műsor 20.00 Szórakoztató zenés film 21.00 Akrobaták az óriáskeréken. Amerikai rövidfilm 21.10 Alvajáró Bonifác. Magyarul beszélő francia filmvígjáték POZSONYI 12.05 Üj évi hangverseny 19.00 te 21.15 Híradó 20.00 Ocsovai pásztoraié. Szlovák film 20.00 Smetana: Ljbusa. Tv-opera Csütörtök KOSSUTH 8.22 Népdalok 9.00 Messziről jatt roiwMtte* 9.25 Áriák MOS —Mw)» «ssmbSMbb életéből 16.31 Romantika, waft» 11.» Mindenki könyvtár* 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákok tél 13.40 Mihangzott... 14.00 Haydn: C-dúr szimfónia 14.26 Az élő népdal 14.36 Mesejáték 15.10 Zengjen) a muzsika! 16.05 Gondok a Gondolattal 16.50 Polkák 17.05 Zongoramuzsika 17.18 Petöfi-versek 17.23 Népi muzsika 18.10 Válaszúton 18.35 Wagner-daiok 18.25 Kritikusok fóruma 19.35 A Benkó dixieland együttes játszik 20.02 Donizetti: Don Pastfttale. 3 felvonáson opera 22.30 Tánczene 23.00 Meditáció 23.10 Bach szonátái és pára tát. n. (Heifetz előadása) 0.10 citnbalommuzsika PETŐFI 8.95 Zenekari muzsik» 9.03 Operettdalok 9.14 Kórusok 9.30 öt kontinens egy éve 11.50 Párbeszéd a magnó­szalaggal 12.00 Operarészlet 12.55 Versek 13.03 Nyíregyházi stúdió 13.20 Chopin-zorgoraművefc 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 RádióhangversenyekMl 19.43 Könyvismertetés 20.28 Ifjúsági Rádiószlnpaő 21.28 Könnyűzene 21.48 Nóták 22.30 Zenekritíkusofc hanglemezekről a.%5 Opercttrészlet Tv MAGTAB V fc30 Szünidei raattnA Kisfilmek 17.48 Hírek 17.55 Az első fémyloép 18.30 Radar 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Schiller: Don Carlos. A kecskeméti színház előadása 22.35 Tv-híradó. 3. kiadás 2. műsor ».09 Zenés képernyő Csehszlovákiából ».50 Nézetek a gyermek. nevelésről ».25 Tv-híradó 21.45 Oly korban élünk. T».fO«. I. rész POZSONYI 10.50 Bolgár táncok 19.00 és ai.15 Híradó 20.00 Volt egyszer egy íme. Tv-sorozat [ mozi j EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Váltságdíj egy halottért Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film Este 8 órakpr A Mattéi , ügy Színes, szinkronizált olasz film 2-án Talpalatnyi föld Góz Jóska te Juhos Mari. története magyar filmen. Rendezte: Bán Frigyes EGRI BRÓDY , (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 te fél 8 órakor Halló, itt Iván cár! Színes, szinkronizált szovjet filmbohózat 2-án Du. fél 4 és fél 6 órakor A brilliánskirálynő bukása Ki gázolta el az orvosnőt? Szinkronizált szovjet bűnügyi film Este fél 8 órakor Valaki az ajtó mögött Színes francia—olasz bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Penny Gold 2-án Dunai hajós GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Rómeó és Júlia. I—n. rész Másfélszeres helyárak Este fél 8 órakor A tábornok állva alszik 2-án Zahar Berkut HATVANI VÖRÖS CSfflb&MI Álmodó ifjúság 2-án Bredow lovag nadrágja lORINCI O, maga retteneté* 1975. január 1-vefl működő „Rirnarraente” Míg. Tsz. Mezőszemere Termelőszövetkezet vezetőcége tudatja, hogy a „Dózsa” Mg. Tsz. Mezőszemere, „Rimamente” Mg Tsz. Szihalom, „Aranykalász” Mg. Tsz. Egerfarmos termelő- szövetkezetek egyesültek 1975. január 1-i hatállyal. I A 3 külön termelőszövetkezet fennálló tartozásait kérjük j január 15-ig közölni. 1975. Január 15. rtfatMtoifaiMwMéáaa»tepáiuÉ4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom